GYED,GYES, táppénz

Köszi, nem kell. Épp azért kérdeztem szakértőt, mert bonyolult a téma. Üdv

Hidd el, hogy a rengeteg változó tényező miatt nehéz lenne konkrét tanácsot adni.

Tisztelt Szakértő!

A munkahelyemen 2007.03. 27.-töl dolgoztam, majd 2007.11.23- tol táppénzen voltam az első babám születéséig(2008.03.31.-ig). Kaptam vele tgyást(96.000Ft), gyedet(72.500Ft) és most gyest 2011.03.31.-ig.
A második baba 2010.11.20.-án érkezik ha minden igaz.
Az lenne a kérdésem hogy bele számít e a 365-napba a tgyás és gyed ideje?
Jogosult vagyok tgyás-re és gyedre?
Ha igen meddig kaphatnék gyedet?
A gyerek 2-éves koráig, vagy csak 180-napig?

33-éves vagyok, és határozatlan idejű munka szerződésem van. 2007- előtt is van egy éves munkaviszonyom, amiről nekem vannak hivatalos irataim, mégsem vagyok biztos abban hogy ez valóban be volt jelentve az apeh felé.
A választ nagyon nagyon köszönöm!
Edina

Tisztelt Szakértők!
Első gyermekemet várom, aki 2011 júniusban fog megszületni. 2005.09.05-től 2010.07.31-ig volt folyamatosan munkaviszonyom, amikor kirúgtak, de 2010.08.23-tól álláskeresési támogatást kapok (90 napig a magasabb összeget). Azt szeretném megtudni, hogy jogosult leszek-e TGYÁSra, illetve GYEDre? Köszönöm a segítséget.

Tisztelt Szakértő!

A kérdésem h jelenleg Gyeden vagyok a 14 hónapos fiammal, fizetés nélküli szabadságon vagyok a munkahelyemen ez idő alatt. Ha még a Gyed vagy Gyes ideje alatt születne gyermekem, akkor milyen juttatásokra vagyok jogosult és azokat mi alapján számolnák?
Gyed-ből Gyed-be mehetek majd ha 2 éves kor előtt jön a tesó?
Válaszát köszönöm! MM

Alexandra: az álláskeresési ellátás valószínűleg nem fog kitartani a szülésig, ezért biztosítási jogviszony hiányában csak gyes-re leszel jogosult. Jó lenne mielőbb munkahelyet találni, még időben vagy.

memi22: ha a munkaviszonyod végig megmarad, akkor jogosult leszel az újabb TGYÁS-ra, GYED-re.
Az ellátások alapjáról inkább nem nyilatkoznék, mert rengeteg tényező befolyásolja, pl. mész-e táppénzre, kiveszed-e a szabikat, mikor születik meg pontosan a gyermek...

Ja, és közben még a jogszabályok is változhatnak.

Köszönöm a válaszokat!

Tisztelt Szakértő!!!Jelenleg passzív táppénzen vagyok november elsejével lesz bejelentett munkahelyem ,dec 6.-ra vagyok kiírva az 1. babámmal azt szeretném kérdezni hogy így jogosult leszek-e a Gyed-re???És hogy így 4héttel elöbb igényelhetem-e a TGYÁS-t??Válaszát elöre is köszönöm!

szandika8919
„Tisztelt Szakértő!!!Jelenleg passzív táppénzen vagyok november elsejével lesz bejelentett munkahelyem ,dec 6.-ra vagyok kiírva az 1. babámmal azt szeretném kérdezni hogy így jogosult leszek-e a Gyed-re???És hogy így 4héttel elöbb igényelhetem-e a TGYÁS-t??Válaszát elöre is köszönöm!”

1. Ha fentiek szerinti módon, 2010.11.01-től lesz munkaviszonya úgy természetesen, a megfelelő orvosi igazolás birtokában igényelheti a szülés várható idejét megelőző 28 nappal korábban a THGY ellátást.
2. Gyermekgondozási díjra főszabály szerint az jogosult aki biztosított, ha - a gyermeket szülő anya esetén- a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.

Tekintettel arra, hogy az előző jogviszonyairól nem ír semmit, továbbá az sem tisztázott, hogy a GYED igénylésekor (a THGY kezdetétől számított 169. napon) lesz-e fennnálló jogviszonya kérdésére érdemi választ adni nem lehet. (Amennyiben a fenti szabálynak megfelel úgy jogosult lesz GYED-re.)

Amennyiben csak "szivességből" jelentik be előfordulhat, hogy a munkáltatójánál a REP hatósági cél, vagy átfogó ellenőrzést fog tartani.
Ezzel kapcsolatban többször tettem fel összefoglalót, valamint a Legfelsőbb Bíróság ítéletét. (Érdemes visszakeresni és elolvasni. Hasznos lehet.)

Üdv. :)

szandika8919

További info. Részlet egy régebbi hozzászólásomból:

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, időnként kiemelkedően magas bért is tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.
Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb.

A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?

Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet.

(Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni…. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….

56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál. Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom.

Tárgyban lásd a Legfelsőbb Bíróság MfvK.IV.11.014/2006/4.számú eseti döntését, illetve a Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.196/2006/23. számú ítéletét. A hivatkozott ítéletek a neten megtalálhatóak, de kérésre ismét felteszem.Üdv. :)

szandika8919

MfvK.IV.11.014/2006/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

a dr. Farkas József ügyvéd által képviselt felperesnek a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Gyulai Munkaügyi Bíróság 2006. október 5. napján kelt 3.M.196/2006/23. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 24. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.196/2006/23. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár határozatával 2005. szeptember 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás, adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát.

A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igény elbírálásakor célvizsgálatra került sor.

Ennek során az Ellenőrzési Osztály feltárta, hogy a felperes és egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés ún. színlelt szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás /terhességi-gyermekágyi segély, GYED/ megállapítására irányult.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes igazgatója a 2006. február 27. napján kelt 13886-05-1045/4/2006. számú másodfokú határozatával az első fokú határozatot - változatlan tényállás és jogi következtetés mellett - helybenhagyta.

A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatát és megváltoztatását, az ellátásra való jogosultságának megállapítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű munkabért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű, összetett szellemi tevékenységgel. A határozat a szerződési szabadság elvét is sérti. A munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva, a szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban áll a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes, az írásba foglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni.

A megyei munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el.

A rendelkezésre állt bizonyítási anyagot a megyei munkaügyi bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően tanúként hallgatta meg munkáltatót, majd az egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás üzletrész-tulajdonosát, és a társas-vállalkozás alkalmazottját.
A munkaügyi bíróság megkereste a Debreceni Munkaügyi Bíróságot az üzleti kapcsolatban álló tanú meghallgatása érdekében, és igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt szerzett be abban a körben, hogy melyek a munkaviszony mellett, és melyek a munkaviszony ellen szóló érvek.

A bizonyítás eredményének értékelésével a megyei munkaügyi bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása a vállalkozásban már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült, és a munkaszerződés aláírását követően sem haladta meg a korábbi mértéket.

A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei között egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét.

A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes akarata.

A megyei munkaügyi bíróság szerint a társadalombiztosítási szervek helyesen állapították meg a tényállást, és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.

Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § /1/ bekezdésében foglaltakat, felülvizsgálati kérelmét a bizonyítékok szabálysértő mérlegelésére alapította.

Állította, hogy a tanúk egyértelműen igazolták, hogy abban az időszakban éppen a másik kft-nél kifejtett tevékenysége miatt szükséges volt egy kisegítő alkalmazása, aki a megrendeléseket felveszi és továbbítja az üzem felé, illetőleg ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek ilyen esetben szükségesek.

Ebben az időszakban nem volt ideje arra, hogy a korábban egyéni vállalkozásában végzett ilyen tevékenységét folytassa, hiszen új céget alapítottak 2004-ben különböző tevékenységek folytatására, és 2005 augusztusában teremtődött meg az a lehetőség az új cégnél, hogy a termelés felfusson. Ilyen esetben a tulajdonosnak - és különösen a termeléshez értő tulajdonosnak - folyamatosan jelen kell lennie a munkahelyen, hogy a termelés olyan színvonalon történjen, amely megfelel a piac mennyiségi és minőségi elvárásának.

A felperes álláspontja szerint a perben szokatlan módon igazságügyi könyvszakértő bevezetésére is sor került, az alperesi indítványra; azonban az igazságügyi könyvszakértő abban a kérdésben nem tudott állást foglalni, hogy a felperesnek kitöltötte-e a munkaidejét az ottani foglalatosság, vagy sem, ugyanis ez könyvszakértői módszerrel nem állapítható meg.

A munkaügyi bíróság tehát figyelmen kívül hagyta ítélete meghozatalánál mind a tanúvallomásokat, mind pedig az igazságügyi könyvszakértő véleményét.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § /1/ bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, és abból helytálló jogi következtetést vont le.

A perben rendelkezésre állt iratanyag alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes 2000. július 25-től 2005. május 12-ig egyéni vállalkozó volt, vállalkozásában a társadalombiztosítási járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapján fizette.
2005. május 12. napjával egyéni vállalkozását megszüntette és biztosítása szünetelt több, mint 30 napon túl.

2005. szeptember 1. napjától nevelőapjával, egyéni vállalkozóval napi 8 órás munkaviszonyt létesített, a minimálbér kétszeresének megfelelő 114.000 Ft munkabér-megjelöléssel.

A felperest ezen összegű munkabérrel /járulék-alappal/ jelentette be, adminisztrátori munkakörben.

Helyesen emelték ki a társadalombiztosítási szervek, hogy sem munkába lépése előtt, sem a szülési szabadságra menetele után, adminisztrátora nem volt.

Vállalkozásában 9 fő alkalmazottat foglalkoztatott, átlagosan 60.000 Ft-os munkabérért.

Az is megállapítható volt, hogy a felperes foglalkoztatása előzetes orvosi, alkalmassági vizsgálat nélkül történt.

A 2005. szeptember 1. napjától 2005. október 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 x 114.000 Ft összegű jövedelemben részesült, amelyek után a közterhek átutalása megtörtént.

A felperesnek 2005. október 31. napján született meg a gyermeke, és a szülés napjától havi 114.000 Ft alapulvételével igényelte a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg, hogy a 8 hónapos terhes felperes és nevelőapja között nem jött létre munkaviszony.

A munkaszerződést kizárólag azért kötötték, hogy a korábbi biztosítása alapján, a legkisebb összegű munkabér alapján járó társadalombiztosítási ellátást a kétszeresére emeljék, illetve a szülési szabadság - a 26 hét terhességi-gyermekágyi segély - lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díjra való jogosultságot a felperes megszerezze.

Arra is figyelemmel voltak a munkaszerződés kötésének időpontjában, hogy az igénylő biztosítása több, mint 30 napot szüneteljen; így érhető el az, hogy a pénzbeli ellátás alapján nem az előző év, hanem közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen az ellátást megállapítani.

A feltárt tényekből és körülményekből logikusan és okszerűen következtetett arra az alperesi hatóság és a munkaügyi bíróság, hogy és a felperes között megkötött munkaszerződés színlelt szerződésnek minősül; tényleges munkaviszony nem jött létre.

A színlelt szerződés nem hozott létre társadalombiztosítási jogviszonyt sem, annak társadalombiztosítási bejelentése az 1997. évi LXXX. törvény /a továbbiakban: Tbj./ 55. §-a alapján jogsértő /szívességi/ bejelentésnek minősül.

A szerződéskötés nem a munkajog rendeltetésszerű használatára, hanem a biztosítási jogviszony harmadik alanya - az egészségbiztosítási pénztár - kötelezettségének kiváltására irányult.

„A színlelt megállapodás mögöttes tartalma és célja is megállapítható volt, a magasabb összegű pénzbeli ellátásra való jogosultság megszerzése.”

Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy korábban, 2004. évben még lehetőség volt a Tbj. 34. §-a szerint a társadalombiztosítási ellátás pénzbeli ellátásainak megszerzésére; a Tbj. 39. § /2/ bekezdésének megfelelő, nagykorú személy a társadalombiztosítási igazgatási szerveivel megállapodást köthetett. Ez a lehetőség a hatályos jogszabályi rendelkezés szerint azonban már nem adott, egészségbiztosítás által fizetett készpénzellátásokra az egészségbiztosítási pénztár magyar állampolgárral megállapodást már nem köthet.

A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletet a Pp. 206. §-ának megsértése miatt támadta.
Ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp. 206. §-ának megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csak akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte; ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz.
Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp. 206. §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás - ha az nem iratellenes vagy logikátlan - felülvizsgálata nem lehet eredményes; a felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés.

A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a megyei munkaügyi bíróság jogerős ítélete a Pp. 206. §-ának /1/ bekezdéséből folyó ezen törvényi kritériumoknak megfelelt; az irányadó tényállás teljes körű megállapítása, széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatása és a bizonyítékok egyenkénti, a maguk összességében történő értékelése és mérlegelése alapján döntött a megyei munkaügyi bíróság az alperesi határozatok jogszerűsége tárgyában. A jogerős ítélet indokolása a Pp. 221. § /1/ bekezdésének megfelelő tartalommal logikus és okszerű indokát adta a döntésnek.

Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 270. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § /1/ bekezdése szerint kötelezte.

Az eljárás az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § /9/ bekezdése szerint illetékmentes.

Budapest, 2007. október 10.

Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő -

Tisztelt szakértö!!Azt elfelejtettem megírni hogy már augusztus 3-án megvolt az 1 év munkaviszonyom!!Szóval így akkor jogosult leszek a Gyedre is?köszönöm

„szandika8919
Tisztelt szakértö!!Azt elfelejtettem megírni hogy már augusztus 3-án megvolt az 1 év munkaviszonyom!!Szó­val így akkor jogosult leszek a Gyedre is?köszönöm”

A megadott feltételekkel -feltéve, hogy az új jogviszonyát a REP az alábbiak figyelembevételével utólag nem fogja törölni, továbbá ha a jelenlegi szabályozás sem változik- és a jogviszonya főszabály szerint a GYED igénylésekor is fennáll igen, jogosult lesz GYED ellátásra is.

Üdv. :)

Szandika, azt értsd meg, hogy nagyon életszerűtlen 8 hónapos terhesen munkát találni. És ha még a szülés előtt 28 nappal el is akarsz menni TGYÁS-ra, akkor kb. egy hetet "dolgoznál összesen, és utána rögtön elvonulnál két év GYED-re...
Szerinted ez mennyire reális?

Szinte 100%, hogy a "munkáltatód" ellenőrzést fog kapni, és megállapítják majd a joggal való visszaélést (szívességi bejelentés).

Ennek következményeként a biztosítási jogviszonyodat visszamenőleg törölni fogják, és nem leszel jogosult TGYÁS-ra, GYED-re.

Ha tudsz, inkább menj el munkanélkülire, és onnan szülni, ezt teheted meg jogszerűen.

Tisztelt szakértő!

Táppénzen lévő veszélyeztetett terhes kismama vagyok. Munkáltatóm rendkívüli felmondással elbocsátott, ezt megteheti?
Köszönettel

Üdv.:Bíborka

Rendes felmondással nem lehet a terhesség és a gyermekápolás alatt megszüntetni a munkaviszonyt még akkor sem, ha a munkáltató megfelelően megindokolja, formailag betartja a Munka törvénykönyve által előírtakat.

Viszont rendkívüli felmondással élhet a munkáltató, vagyis, ha a dolgozó munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségének nem tett eleget, vagy súlyos gondatlansággal járt el és mindez a további foglalkoztatást, együttműködést lehetetlenné teszi.

Amennyiben a munkaszerződésünkben határozott idejű munkaviszony szerepel, és a szerződésben rögzítetteknek megfelelően lejár a munkaviszonyunk, nem érdemes sem a munkaügyi bíróságnál, semmilyen más illetékes hatóságnál beadványokat előterjesztetnünk, mivel a foglalkoztatás megszűnése teljes mértékben jogszerű volt.

Bíborka, írásban történt a rendkívüli felmondás? Mivel indokolta a munkáltató? Benne van a jogorvoslati lehetőséged (30 napon belül bírósághoz,... stb.)?

Nandy, igen írásban történt, az indok az volt, hogy nem tudja, hogy miért nem megyek dolgozni, pedig tisztába volt azzal, hogy táppénzen vagyok a terhesség miatt.
Benne van a jogorvoslati lehetőség.
Köszi: Bíborka

Bíborka: Mennyi ideje voltál táppénzen, amikor a felmondás megtörtént? Előtte keresett bármilyen módon a munkáltató (telefonon, személyesen), te hívtad-e a munkáltatód, vagy jelezted-e bármilyen módon, hogy táppénzen vagy?

Tisztelt Szakértő!

Páromnak november 4-én jár le a GYES. Előtte érettségizett, szakképzett adminisztrátorként dolgozott 14 és fél évet, közalkalmazotti jogviszonyban. Hamarosan elkezdi kivenni a 3 év alatt felgyülemlett szabadságot. Azonban - ha sikerül - szeretnénk lányunknak egy kistestvért. Amennyiben összejön, ki is íratja magát táppénzre, hiszen veleszületett mozgásszervi problémája miatt veszélyeztetett terhesnek számít. Hallani lehet mostanában, hogy emelik a minimálbért. Vegye ki az összes szabadságot, vagy minél előbb írassa ki magát táppénzre? Esetleg ráér január 1. után?
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel: Lumi

Nándy, a levél kézhezvételekor telt le a 16. nap, természetesen telefonon és személyesen is szóltam neki. Ő ezt nagyon jól tudta.

Nandy

Segítséget szeretnék kérni olyan ügyben, hogy munkavállalóm táppénz ideje alatt gépjárművezetői gyakorlati vizsgán volt a városunktól 50 km-re lévő megyeszékhelyen.Mind a kettő igazolható, papíron nyoma van.
Mit lehet tenni?
Mi az a legszigorúbb intézkedés ami megáll egy esetleges munkaügyi bírósági perben.

Köszönettel.