GYED,GYES, táppénz


sortie # 2018.09.04. 07:44

Mónimami 2018.09.03. 21:58
Tisztelt Szakértők!
A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:
Kisfiam 2017 márciusában született, jelenleg GYED-en vagyok vele, most 17 hónapos.
A munkahelyemen 2016. december 31-ig dolgoztam, 2017. január 1-ével jöttem el, a szülésig táppénzen voltam, azt követően CSED-et, majd GYED-et vettem igénybe.
A munkahelyemmel határozatlan idejű szerződésem van, visszavárnak.
Közalkalmazott vagyok.
Férjemmel a második gyermekünk születését 2019 nyarára, augusztusra tervezzük.
Tanácstalan vagyok a tekintetben, mit kellene tennem, mert az elsőszülött gyermekemre igénybe vehető GYED-em 2019. márciusában lejár, és mivel egyetemi tanulmányokat kezdek idén ősszel, valamint ismét gyermeket tervezünk, nem szeretnék visszamenni dolgozni a köztes, rövid időszakra (március-augusztus).
A GYES igénybe vétele anyagilag nem megfelelő megoldás számunkra, de a munkahelyemmel sem szeretnék inkorrekt lenni.
Amennyiben március elején mégis jelezném munkába állási szándékomat és elkezdeném tölteni a CSED időszakára visszamenően járó szabadságomat, a várandósságom bejelentését követően rögtön elmehetnék táppénzre, veszélyeztetett terhességgel?
( A munkám ténylegesen megterhelő szellemileg és fizikailag is, gyermekvédelem területe.)
Így a táppénz összege kedvezőbb lenne a második gyermek után járó CSED igénybe vételéig, mint pusztán a GYES. De ez az eljárás nem etikátlan a munkáltatómmal szemben? A várandósság tudatában, a munkáltatóm elől eltitkolva, jelezni munkába állási szándékomat, majd azt követően hogy visszavettek, a szabadság ideje alatt közölni a terhességet és táppénzre menni? Nagyon bizonytalan vagyok, de sajnos a GYES összegénél még a táppénz is kedvezőbb, és a gyermekek érdekében az anyagi szempontok az elsődlegesek. Segítségüket előre is köszönöm!

T. Kérdező!

  • Jelen fórum keretei között etikai dilemmáira tanácsot adni nem áll módunkban.

(Egyébként mi gátolja abban, hogy a munkáltatójával közölje az újabb terhességét?)

  • A hatályos jogszabályok alapján ha és amennyiben visszaáll dolgozni és közben keresőképtelenné válik, úgy kaphatja mind a GYES, mind pedig a táppénz ellátást azzal, hogy a keresőképtelenség orvos szakmai kérdés, azaz az orvos dönti el, hogy valaki keresőképtelennek minősül-e, illetve hogy indokolt-e keresőképtelen állományba venni.

Ebtv. 45. § (2) bek.

  • Leegyszerűsítve az vehető keresőképtelen állományba, aki dolgozik, de munkáját betegség miatt ellátni nem tudja, azaz keresőképtelenné válik. Ekkor a TB. a befizetett járulékokért cserébe, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként ad táppénz ellátást.

További kérdéseivel, erkölcsi dilemmáival –tekintettel arra, hogy a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulhat pl. ekként.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Mónimami # 2018.09.03. 19:58

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:
Kisfiam 2017 márciusában született, jelenleg GYED-en vagyok vele, most 17 hónapos. A munkahelyemen 2016. december 31-ig dolgoztam, 2017. január 1-ével jöttem el, a szülésig táppénzen voltam, azt követően CSED-et, majd GYED-et vettem igénybe. A munkahelyemmel határozatlan idejű szerződésem van, visszavárnak. Közalkalmazott vagyok. Férjemmel a második gyermekünk születését 2019 nyarára, augusztusra tervezzük. Tanácstalan vagyok a tekintetben, mit kellene tennem, mert az elsőszülött gyermekemre igénybe vehető GYED-em 2019. márciusában lejár, és mivel egyetemi tanulmányokat kezdek idén ősszel, valamint ismét gyermeket tervezünk, nem szeretnék visszamenni dolgozni a köztes, rövid időszakra (március-augusztus). A GYES igénybe vétele anyagilag nem megfelelő megoldás számunkra, de a munkahelyemmel sem szeretnék inkorrekt lenni. Amennyiben március elején mégis jelezném munkába állási szándékomat és elkezdeném tölteni a CSED időszakára visszamenően járó szabadságomat, a várandósságom bejelentését követően rögtön elmehetnék táppénzre, veszélyeztetett terhességgel? ( A munkám ténylegesen megterhelő szellemileg és fizikailag is, gyermekvédelem területe.) Így a táppénz összege kedvezőbb lenne a második gyermek után járó CSED igénybe vételéig, mint pusztán a GYES. De ez az eljárás nem etikátlan a munkáltatómmal szemben? A várandósság tudatában, a munkáltatóm elől eltitkolva, jelezni munkába állási szándékomat, majd azt követően hogy visszavettek, a szabadság ideje alatt közölni a terhességet és táppénzre menni? Nagyon bizonytalan vagyok, de sajnos a GYES összegénél még a táppénz is kedvezőbb, és a gyermekek érdekében az anyagi szempontok az elsődlegesek. Segítségüket előre is köszönöm!

cincinnatus # 2018.09.03. 06:57

P.Anita83 2018.09.01. 18:18
Tisztelt SzakértŐ!
2017 februától dolgozom a CBA-ban határozatlan szerződássel.A napokban jelentette be a főnököm hogy a CBA Spár lesz,és neki 30 % -a lesz a cégből.
Pontos adatokat nem tudok ,de azt hallottam hogy marad ő a főnökünk csak más lesz a tulajdonos.
Kétségbe vagyok esve,mert gyereket szeretnék .

Kérdésem az lenne hogy ha januártól Spár lennénk ,és én közben teherbe esnék ,kapnám e a gyedet és mindent amit a kismamák kapnak. Iyenkor készítenek e új szerződést, fel e mondhatnak nekem . Szeretnék még terhesen is dolgozni pár hónapot ,amíg birom.
Nagyon várom a válaszát!
Előre is köszönöm!

T. Kérdező!

Pontos adatokat hiányában kérdéseire érdemi válasz nem adható.

Ha a főnökétől konkrétumokat is sikerül megtudnia, akkor érdemes a fentiekre visszatérni. (Mi szerepel a megállapodásban, a cég megszűnik, vagy beolvad, fennáll-e a munkajogi jogutódlás... stb.)

Egyebekben:

Ebtv. 40. § (1) Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

  1. a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
  2. a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
cincinnatus # 2018.09.03. 06:45

Msbora 2018.09.01. 21:58
Tisztelt Szakértők!
Egy olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van-e valamilyen útja annak, hogy kérelmezhessem a Diplomás GYED-et abban az esetben is, ha a biztosítottságom feltételei miatt (mely feltétel így szól: "a szülést megelőző 2 éven belül rendelkeztem legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel") csupán a félállású munkaviszonyomból adódó GYED összegét szabad kérelmeznem - miközben az jóval kisebb, mint a Diplomás GYED összege?
Leírnám részletesebben, hogy milyen helyzetben vagyok:
Mielőtt gyermekünk megszületett tavaly (2017. okt.), egyszerre volt hallgatói- (4 félév: 2015. szept. - 2017. aug.) és félállású munkaviszonyom is (a félállású státusz folyamatosan 2015. aug. óta állt fenn), azonban szülés után mégis az utóbbi szerint voltam kénytelen beadni a kérelmemet CSED-re, majd 6 hónap után GYED-re, mivel habár a doktori nappali hallgatói jogviszonyból adódóan magasabb lett volna a Diplomás GYED-em, azonban a biztosítottságom végett csupán a félállású munkaviszonyból adódó GYED-et kérelmezhettem, amely egy sokkal alacsonyabb összeg, mint az előző (Diplomás GYED).
Így kérdésem lenne, hogy az én esetemben van-e arra lehetőség, hogy mégis a Diplomás GYED-et kérelmezzem a GYED helyett, illetve arra is van-e lehetőségem, hogy az elmúlt hónapok (2017. okt. óta) kapott CSED és GYED, valamint a Diplomás GYED összege közötti különbözetet visszamenőleg is kérelmezzem?
Lehetséges, hogy fel kellett volna mondanom a félállást biztosító munkahelyemen ahhoz, hogy a doktori nappali képzésem szerint kapjam a Diplomás GYED-emet?
Amennyiben ez az eset áll fenn, mik lettek volna ehhez a pontos teendőim? Úgy értem, hogy a gyerek születése előtt milyen feltételeket kellett volna biztosítanom, hogy a fennálló jogszabályok mellett a magasabb GYED-et kapjam?
A Diplomás GYED egyébként jár majd a többi születendő gyermekünk után is, ha egyszer megkapja az ember? Amennyiben igen, mi ennek a feltétele? (Pl. Bizonyos határidőn belül kell szülessen a következő gyermek?)
Köszönöm minden munkájukat és segítségüket!

Tisztelt Kérdező!

Természetesen kérni bármit lehet, azonban a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv kérelmének akár jogszabályi rendelkezés, akár méltányossági alapon helyt adjon.

A diplomás gyedre vonatkozó jogi szabályozást az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E szakaszában találja.

Ebtv. 42/E. § (1) A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

  1. a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
  2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
  3. a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
  4. a gyermeket saját háztartásában neveli,
  5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
  6. a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekgondozási díjra az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételeknek megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő

  1. meghal, vagy
  2. az (1) bekezdés b)–f) pontjában foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult.

(4) A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 2 éves koráig.

(4a) A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár gyermekgondozási díj az (1) és (3) bekezdés alapján jogosult részére arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

(5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj havi összege

  1. a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
  2. a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum

70 százaléka.

(6) Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult személy a gyermek születésének napján biztosított és a számítási időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a 48. § (1) és (2) bekezdése alapján kell kiszámítani azzal, hogy az ellátás összege nem lehet kevesebb az (5) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott összegnél, valamint nem lehet magasabb havonta a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál.

(7) Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult biztosított a számítási időszakban nem rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az így megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb az (5) bekezdésben meghatározott összegnél.

(8) Ha az (1) vagy a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult személy az (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói jogviszony megszűnését követő 1 éven belül válik jogosulttá az ellátásra és az ellátás összege nem állapítható meg a (6) bekezdés alapján, a gyermekgondozási díj összegét az (5) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kell megállapítani.

(9) Az (5) és a (6) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(10) Az (1)–(9) bekezdés szerint megállapított gyermekgondozási díjra a 42/B–42/D. § rendelkezései közül azokat kell alkalmazni, amelyektől eltérő rendelkezést az (1)–(9) bekezdés nem tartalmaz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Msbora # 2018.09.01. 19:58

Tisztelt Szakértők!

Egy olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van-e valamilyen útja annak, hogy kérelmezhessem a Diplomás GYED-et abban az esetben is, ha a biztosítottságom feltételei miatt (mely feltétel így szól: "a szülést megelőző 2 éven belül rendelkeztem legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel") csupán a félállású munkaviszonyomból adódó GYED összegét szabad kérelmeznem - miközben az jóval kisebb, mint a Diplomás GYED összege?

Leírnám részletesebben, hogy milyen helyzetben vagyok:

Mielőtt gyermekünk megszületett tavaly (2017. okt.), egyszerre volt hallgatói- (4 félév: 2015. szept. - 2017. aug.) és félállású munkaviszonyom is (a félállású státusz folyamatosan 2015. aug. óta állt fenn), azonban szülés után mégis az utóbbi szerint voltam kénytelen beadni a kérelmemet CSED-re, majd 6 hónap után GYED-re, mivel habár a doktori nappali hallgatói jogviszonyból adódóan magasabb lett volna a Diplomás GYED-em, azonban a biztosítottságom végett csupán a félállású munkaviszonyból adódó GYED-et kérelmezhettem, amely egy sokkal alacsonyabb összeg, mint az előző (Diplomás GYED).

Így kérdésem lenne, hogy az én esetemben van-e arra lehetőség, hogy mégis a Diplomás GYED-et kérelmezzem a GYED helyett, illetve arra is van-e lehetőségem, hogy az elmúlt hónapok (2017. okt. óta) kapott CSED és GYED, valamint a Diplomás GYED összege közötti különbözetet visszamenőleg is kérelmezzem?

Lehetséges, hogy fel kellett volna mondanom a félállást biztosító munkahelyemen ahhoz, hogy a doktori nappali képzésem szerint kapjam a Diplomás GYED-emet?
Amennyiben ez az eset áll fenn, mik lettek volna ehhez a pontos teendőim? Úgy értem, hogy a gyerek születése előtt milyen feltételeket kellett volna biztosítanom, hogy a fennálló jogszabályok mellett a magasabb GYED-et kapjam?

A Diplomás GYED egyébként jár majd a többi születendő gyermekünk után is, ha egyszer megkapja az ember? Amennyiben igen, mi ennek a feltétele? (Pl. Bizonyos határidőn belül kell szülessen a következő gyermek?)

Köszönöm minden munkájukat és segítségüket!

P.Anita83 # 2018.09.01. 16:18

Tisztelt SzakértŐ!

2017 februától dolgozom a CBA-ban határozatlan szerződássel.A napokban jelentette be a főnököm hogy a CBA Spár lesz ,és neki 30 % -a lesz a cégből. Pontos adatokat nem tudok ,de azt hallottam hogy marad ő a főnökünk csak más lesz a tulajdonos .Kétségbe vagyok esve ,mert gyereket szeretnék .
Kérdésem az lenne hogy ha januártól Spár lennénk ,és én közben teherbe esnék ,kapnám e a gyedet és mindent amit a kismamák kapnak. Iyenkor készítenek e új szerződést, fel e mondhatnak nekem . Szeretnék még terhesen is dolgozni pár hónapot ,amíg birom.

Nagyon várom a válaszát!
Előre is köszönöm!

monoszkop # 2018.08.27. 07:56

booka 2018.08.25. 19:21
Tisztelt Szakértők!
2012. április 1. napjától 2018. június 17. napjáig folyamatosan biztosított voltam,
2018. június 17. napján szűnt meg a jogviszonyom.

2018. június 25. napján regisztráltam álláskeresőként, tehát pont egy hét megszakításom keletkezett a biztosításomban.

2018. július 1. napjától munkaviszonyban állok, határozott idejű szerződéssel 2019. február 15. napjáig.
Jelenleg 2. gyermekemet várom, a szülés várható időpontja 2019. február 3. Terveim szerint a szülést megelőző 28 nappal megkezdeném a CSED-et, de ha bármilyen okból kedvezőbb kivárni a szülés tényleges idejét, az sem probléma.
A kérdésem a biztosításomban történt egy hét megszakítás miatt merült fel. Ez milyen módon befolyásolja a CSED-et? Figyelmen kívül hagyják az azt megelőző időszakot? Ha jól számolom az az egy hét pont abba a 180 napba esne, ami alapján a CSED összegét kiszámolják. Ez esetben a jelenlegi béremmel számolnak?
Előfordulhat, hogy az egy hét megszakítás miatt a minimálbér kétszeresével számolnak csak? Mivel a fizetésem mindvégig meghaladta / meghaladja ezt az összeget, így számomra ez elég kedvezőtlen lenne.
Ha a szülésig esetleg táppénzre kerülök, az milyen módon befolyásolja a CSED számítását?
Végezetül? Mivel a CSED alatt 2019. febr. 15-én megszűnik a jogviszonyom, ugye jól tudom, hogy passzív jogon a GYED járni fog részemre?
Válaszukat előre is köszönöm.

T. Kérdező!

  • Az ellátás összegét a jelen jogviszonyban elért keresete alapján kell megállapítani, egy előző jogviszony keresetét (függetlenül a jogviszonyok közötti megszakítás hosszától) figyelembe venni nem lehet.
  • Igen, ha jogosulttá vált rá a csed ellátás a munkaviszony megszűnése után is folyósítható.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.

Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

booka # 2018.08.25. 17:21

Tisztelt Szakértők!

2012. április 1. napjától 2018. június 17. napjáig folyamatosan biztosított voltam, 2018. június 17. napján szűnt meg a jogviszonyom.
2018. június 25. napján regisztráltam álláskeresőként, tehát pont egy hét megszakításom keletkezett a biztosításomban.
2018. július 1. napjától munkaviszonyban állok, határozott idejű szerződéssel 2019. február 15. napjáig.

Jelenleg 2. gyermekemet várom, a szülés várható időpontja 2019. február 3. Terveim szerint a szülést megelőző 28 nappal megkezdeném a CSED-et, de ha bármilyen okból kedvezőbb kivárni a szülés tényleges idejét, az sem probléma.

A kérdésem a biztosításomban történt egy hét megszakítás miatt merült fel. Ez milyen módon befolyásolja a CSED-et? Figyelmen kívül hagyják az azt megelőző időszakot? Ha jól számolom az az egy hét pont abba a 180 napba esne, ami alapján a CSED összegét kiszámolják. Ez esetben a jelenlegi béremmel számolnak?

Előfordulhat, hogy az egy hét megszakítás miatt a minimálbér kétszeresével számolnak csak? Mivel a fizetésem mindvégig meghaladta / meghaladja ezt az összeget, így számomra ez elég kedvezőtlen lenne.

Ha a szülésig esetleg táppénzre kerülök, az milyen módon befolyásolja a CSED számítását?

Végezetül? Mivel a CSED alatt 2019. febr. 15-én megszűnik a jogviszonyom, ugye jól tudom, hogy passzív jogon a GYED járni fog részemre?

Válaszukat előre is köszönöm.

Jusztasz # 2018.08.24. 06:02

Serenity32 2018.08.23. 14:40
Tisztelt Szakértő!
Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy én a 20 hónapos kisfiammal vagyok gyeden itthon, de szeptemberben már állományban leszek. Mivel az apuka fizetése több, így a gyed extrát ő venné igénybe. Olyan kérdésem lenne, hogy ő visszamenőleg is igényelheti a gyed extrát, még akkor is ha én voltam a gyermekkel itthon gyeden? Vagy olyat is mondtak, hogy előbb amit én kaptam kell vissza fizetni, és úgy kaphatja megy egyben ő az egészet? Vagy a kettő nincs össze függésben?
Köszönöm mielőbbi válaszát!
Tisztelettel: Mónika

Kedves Mónika!

  • Igen, lehetősége van az apukának is az igényt 6 hónapra visszamenőleg igényelni. (Ebtv. 61. § (2) bek.)
  • Igen, ez esetben Önnek vissza kell fizetnie az erre az időre kapott GYED-et + a munkáltatójának a bevallását módosítania kell
    • Ön ebben az időszakban nem fog biztosítottnak minősülni (egy következő baba születésekor a szükséges 365 napba ez az idő nem számít be) és

(mivel erre az időre a Tbj. értelmében –mivel nem Ön kapta a GYED-et, ezért szünetel a biztosítása),

ezért köteles erre az időre utólag megfizetni a havi 7.320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Kérdés, hogy így is megéri-e Önöknek.

A visszafizetéssel kapcsolatos szabályokat a 217/1997. (XII.1) Kormányrendelet 25/B szakaszaiban találja.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Serenity32 # 2018.08.23. 12:40

Tisztelt Szakértő!
Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy én a 20 hónapos kisfiammal vagyok gyeden itthon, de szeptemberben már állományban leszek. Mivel az apuka fizetése több, így a gyed extrát ő venné igénybe. Olyan kárdésem lenne, hogy ő vissza menőleg is igényelheti a gyed extrát, még akkor is ha én voltam a gyermekkel itthon gyeden? Vagy olyat is mondtak, hogy előbb amit én kaptam kell vissza fizetni, és úgy kaphatja megy egyben ő az egészet? Vagy a kettő nincs össze függésben?
Köszönöm mielőbbi válaszát!
Tisztelettel: Mónika

Jereván # 2018.08.23. 12:33

mosolyogi 2018.08.23. 13:11
Tisztelt Szakértők!
Véleményüket szeretném kérni az alábbi személyes ügyemben. 2015. június 30.-án született (második) gyermekem után CSED-re mentem. 3 hónapon keresztül utána még nem a CSED-et kaptam, hanem (kinevezésmódosítási hibák miatt) a munkabéremet utalta a munkáltatóm, amit 3 hónap után visszautaltam számára, mivel a magas összeg nekem is feltűnt és rákérdeztem akkor.
2015. december végén lejárt a CSED időtartama, azonban csak 2016 február 15.-én igényeltem meg a GYED-et. (Amit egyébként 6 hónapra visszamenőleg igényelhetek.) Ez alatt az idő alatt újra a munkabéremet utalta számomra a munkáltatóm. Mivel nem voltam tisztában azzal, hogy mennyi lesz pontosan a GYED-em összege, ez nem tűnt föl akkor nekem. 2016. február 15.-e után már a GYED összegét utalta a munkáltatóm.
Ezidáig ez senkinek nem tűnt fel (1000 fős, állami intézetről van szó). Most, hogy lejárt a GYES időtartama is, a jelenlegi munkabéremből vonták azt a 2 hónapnyi túlfizetést, amire rákérdeztem, hogy ez mitől lehet, így derült ki.
A szakértők véleményét szeretném kérni. A munkáltatóm engem szúrt le, hogy mindez az én hibám, ezért ne csodálkozzak a bérlevonáson. Az érdekelne, hogy ez valóban csak az én hibám, hogy nem vettem észre, hogy többet utal a munkáltatóm? (Nem az első ilyen problémám, szinte minden új támogatásigénylés esetében problémás volt.) A munkavállalónak valóban ennyire fillérre pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy mennyit és miért utal a munkáltatója? És ha a munkáltatója hibázik (pl. a kinevezésmódosítások csúszása okán), akkor azért is a munkavállalót lehet felelősségre vonni? Nincs olyan, ami ilyen esetben védelmezné a munkavállalót?
Nem sok pénzről van szó, de igazság szerint már nagyon bosszantanak ezek a sorozatok.
Válaszukat előre is köszönettel!

T. Kérdező!

  • Az Ön által megjelölt időszakban, a KIRA bevezetése előtt, a KIR3 utólagos térítményezési rendszer keretében az Ön által hivatkozott probléma gyakran előfordult a MÁK Illetmény-számfejtési Irodán.
  • Az Mt. 164. § értelmében a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie…

Ez pedig szinte mindig alkalmazható, hiszen a dolgozónak a kifizetett munkabérről érthető elszámolást kell kapnia.

(Elvárható, hogy ezt áttanulmányozza és ha nem a megszokott összeget kapta, akkor azt jelezze.)

  • A visszakövetelés tehát jogszerű azzal, hogy a MÁK ISZI bérszámfejtőitől, illetve TB ügyintézőitől ebben az időben elvárták, hogy a túlfizetést a táppénzre/csedre kerülés időpontjában rendezzék.

(A munkáltató kapott egy értesítést a MÁK-tól, hogy mennyi a jogalap nélkül kifizetett munkabér, és hogy azt mielőbb követeljék vissza.)

Ennek ellenére időnként az is előfordult, hogy azt azonnal nem, csak évek múlva, amikor a kismama visszaállt dolgozni rendezték.

  • Azt, hogy mit kell, vagy nem kell felismerni vita tárgyát képezheti, melyről végső soron a bíróságnak kell dönteni.

Az érdekelne, hogy ez valóban csak az én hibám, hogy nem vettem észre, hogy többet utal a munkáltatóm?

  • Nem, ezt kellő körültekintés mellett (folyamatba épített belső ellenőrzés, listaegyeztetés stb.) látnia kell mind a MÁK ISZI-nek, mind pedig a munkáltatónak, ennek ellenére a jogalkotó elsődlegesen a munkavállaló felelősségévé teszi azt, hogy ezt észlelje és jelezze.

Egyebekben pedig a munkajog mögöttes joganyaga a polgári jog.

A PTK. HATODIK RÉSZ
EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYEK XXXII. CÍM
A JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS

6:579. § ekként rendelkezik: [Jogalap nélküli gazdagodás]

(1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

mosolyogi # 2018.08.23. 11:11

Tisztelt Szakértők!
Véleményüket szeretném kérni az alábbi személyes ügyemben. 2015. június 30.-án született (második) gyermekem után CSED-re mentem. 3 hónapon keresztül utána még nem a CSED-et kaptam, hanem (kinevezésmódosítási hibák miatt) a munkabéremet utalta a munkáltatóm, amit 3 hónap után visszautaltam számára, mivel a magas összeg nekem is feltűnt és rákérdeztem akkor.
2015. december végén lejárt a CSED időtartama, azonban csak 2016 február 15.-én igényeltem meg a GYED-et. (Amit egyébként 6 hónapra visszamenőleg igényelhetek.) Ez alatt az idő alatt újra a munkabéremet utalta számomra a munkáltatóm. Mivel nem voltam tisztában azzal, hogy mennyi lesz pontosan a GYED-em összege, ez nem tűnt föl akkor nekem. 2016. február 15.-e után már a GYED összegét utalta a munkáltatóm.
Ezidáig ez senkinek nem tűnt fel (1000 fős, állami intézetről van szó). Most, hogy lejárt a GYES időtartama is, a jelenlegi munkabéremből vonták azt a 2 hónapnyi túlfizetést, amire rákérdeztem, hogy ez mitől lehet, így derült ki.
A szakértők véleményét szeretném kérni. A munkáltatóm engem szúrt le, hogy mindez az én hibám, ezért ne csodálkozzak a bérlevonáson. Az érdekelne, hogy ez valóban csak az én hibám, hogy nem vettem észre, hogy többet utal a munkáltatóm? (Nem az első ilyen problémám, szinte minden új támogatásigénylés esetében problémás volt.) A munkavállalónak valóban ennyire fillérre pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy mennyit és miért utal a munkáltatója? És ha a munkáltatója hibázik (pl. a kinevezésmódosítások csúszása okán), akkor azért is a munkavállalót lehet felelősségre vonni? Nincs olyan, ami ilyen esetben védelmezné a munkavállalót?
Nem sok pénzről van szó, de igazság szerint már nagyon bosszantanak ezek a sorozatok.
Válaszukat előre is köszönettel!

cincinnatus # 2018.08.22. 06:30

krisztacsk001 2018.08.21. 21:48
Tisztelt Szakértő!
2016.06.29.-én született második gyermekem 2017.02.01-én munkába álltam,40 órás főállásban+egyéni vállalkozásomat is folytattam heti 40 órás munkaviszony mellett.
2017.07. hóban a vállalkozásomból 500000.-ft kivét történt 2017.08. hóban 50000.-,majd augusztusban kiderült,hogy babát várok.2018 augusztus 08-tól tp kellett mennem.
2019.02.14-től igényeltem CSED-et. Azonban a csed alapja nem a júliusi augusztusi bérem lett hanem szerződés szerinti összeggel számoltak.
Ebben az esetben miért nem alkalmazták a kedvező szabályt hisz GYED-en voltam. Miért nem a valós bérem lett az alapja a CSEDnek? Illetve a 2016-ban született gyermekem után a CSED összege magasabb volt mint amit most megállapítottak,elvileg nem lehetne alacsonyabb.
Ön szerint jól állapították meg számomra a CSED összegét?
Köszönettel
Ökrös Krisztina

Kedves Krisztina!

  • Kérdésére, hogy Ön szerint jól állapították meg számomra a CSED összegét a megadott adatok alapján érdemi választ adni nem lehet, mindenekelőtt azért, mert nem ismerjük az összes szükséges adatot.

Ezen túlmenően:

1.Nem tisztázott, hogy az ellátásokat mindkét jogviszonyában, vagy csak a munkaviszonyában állapították meg.

2.Azt írja, hogy 2019.02.14-től igényeltem CSED-et. Tekintettel arra, hogy még csak 2018. augusztus van ez így értelmezhetetlen.

3.Azt a kérdését, hogy ez esetben miért nem alkalmazták a kedvező szabályt miért itt teszi fel, miért nem az igényelbíráló szerv vezetőjétől kérdezi?

(Kérdése olyan, mintha azt kérdezném Öntől, hogy ma reggel miért fekete nyakkendőt kötöttem és miért nem kéket. Nyilvánvalóan nem tudhatja rá a pontos választ. Persze találgathat, mint ahogyan mi is megpróbálhatjuk megmondani, hogy mire is gondolhatott a költő, vagy az igényelbíráló, de ettől nem leszünk előrébb. A kérdéseket célszerű mindig a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjének feltenni. Hogy ki ez tudja, hiszen a csed megállapító határozatban szerepel mind a neve, mind a beosztása, mind pedig az elérhetősége.)

4.Az ellátás megállapításakor kapott egy közigazgatási határozatot. Ha az abban foglaltakkal nem ért egyet miért nem fellebbezte meg, hiszen a tb. ellátások vonatkozásában a jogorvoslati eljárás ingyenes (illeték, illetve költségmentes).

5.Egyebekben az is lehet, hogy igaza van, és az ellátását rosszul állapították meg. Sajnos a közigazgatás színvonala, az ott dolgozók felkészültsége egyre rosszabb, köszönhetően a kontraszelekciónak. Mivel 2008 óta az igényelbírálók fizetése nem nőtt, aki tehetséges, rátermett, képzett, az elment máshová dolgozni, (esertleg külföldre mosogatni),mivel ebből a fizetésből, több diplomával és jelentős tapasztalattal nem tudja eltartani a családját.

Hasonló a helyzet a TB ügyintéző képzéssel. A rendkívüli módon lebutított, gyorstalpaló képzés nem készíti fel a leendő tb. ügyintézőket arra, hogy a viszonylag bonyolult tb szabályokat készségszinten alkalmazni tudják. Ha pedig Mekk Elek típusú emberekre bízunk szakértelmet igénylő szakmunkát, akkor sajnos valami hasonló lesz az eredménye.

6.Javaslom, hogy a feltett kérdései megválaszolása, illetve megnyugtató rendezése érdekében kezdeményezzen személyes konzultációt az igényelbíráló szerv vezetőjével. Ehhez mintákat itt talál:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

7. Egyebekben az elbírálás során ekként kell(ene) eljárni:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Nagyon leegyszerűsítve az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2018.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 207.11.30-2017.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2018.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

krisztacsk001 # 2018.08.21. 19:48

Tisztelt Szakértő!

2016.06.29.-én született második gyermekem 2017.02.01-én munkába álltam,40 órás főállásban+egyéni vállalkozásomat is folytattam heti 40 órás munkaviszony mellett.
2017.07. hóban a vállalkozásomból 500000.-ft kivét történt 2017.08. hóban 50000.-,majd augusztusban kiderült,hogy babát várok.2018 augusztus 08-tól tp kellett mennem.
2019.02.14-től igényeltem CSED-et. Azonban a csed alapja nem a júliusi augusztusi bérem lett hanem szerződés szerinti összeggel számoltak.
Ebben az esetben miért nem alkalmazták a kedvező szabályt hisz GYED-en voltam. Miért nem a valós bérem lett az alapja a CSEDnek? Illetve a 2016-ban született gyermekem után a CSED összege magasabb volt mint amit most megállapítottak,elvileg nem lehetne alacsonyabb.
Ön szerint jól állapították meg számomra a CSED összegét?

Köszönettel
Ökrös Krisztina

Jereván # 2018.08.09. 11:01

Szandra1987 2018.08.08. 17:02
Tisztelt Szakértő!
2010.09.08. óta folyamatosan biztosított vagyok.
2015.06.01.től - 2016.01.28ig táppénzen voltam 9-es kóddal az első kisfiam születéséig azután CSED/GYED. 2018.01.30.tól GYES-t kapok...
Pár hónappal ezelőtt kiderült, hogy érkezik a második baba :) az egészségi állapotom miatt a munkahelymen később szóltunk a baba érkezéséről,lemondtam a fizetetlen szabadságomat és az Ő tanácsukra egyből táppénzre mentem ,ismét 9-es kóddal ennek dátuma :2018.07.02-től
A baba várható születése: 2018.11.28.
A kérdésem az lenne,hogy: a GYES megszakításnak számít-E a biztosított napok számát tekintve? Ilyenkor mit vesznek táppénz alapnak?(per pillanat a szerződés szerinti havi bérem :195.000 Ft )
A GYES-t ebben az esetben le kell mondani?
Illetve ilyen esetben a táppénz 50 vagy 60%?
Előre is köszönöm a válaszát!

T. Kérdező!

A leírtak alapján az Ők szóltakon van a hangsúly.
Le tudom Önnek írni azt, hogy hogyan kellett volna jogszerűen eljárni, mit ír a jogszabály.

Természetesen az „Ők szóltak” és az "Ő tanácsukra" némileg árnyalja a képet.

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

A fizetésnélküli szabadság megszűnése iránti kérelmet viszont 30 nappal korábban jeleznie kell a munkáltatónak. (Mt.133. § (2) bek.)

Fontos még, hogy a keresőképtelenség orvos szakmai kérdés, azaz az orvos dönti el, hogy valaki keresőképtelennek minősül-e, illetve hogy indokolt-e keresőképtelen állományba venni. Ebtv. 45. § (2) bek.(Leegyszerűsítve az vehető keresőképtelen állományba, aki dolgozik, de munkáját betegség miatt ellátni nem tudja, azaz keresőképtelenné válik.

Ekkor a TB. a befizetett járulékokért cserébe, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként ad táppénz ellátást.)

Ha a fentieknek megfelelően járt el a táppénz mértéke 60% lesz. (Kivéve az esetleges kórházi ápolás időtartamát.)

A táppénzét pedig ekként kell kiszámolni:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Nagyon leegyszerűsítve az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2018.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 207.11.30-2017.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2018.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Szandra1987 # 2018.08.08. 15:02

Tisztelt Szakértő!
2010.09.08. óta folyamatosan biztosított vagyok.
2015.06.01.től - 2016.01.28ig táppénzen voltam 9-es kóddal az első kisfiam születéséig azután CSED/GYED. 2018.01.30.tól GYES-t kapok...
Pár hónappal ezelőtt kiderült, hogy érkezik a második baba :) az egészségi állapotom miatt a munkahelymen később szóltunk a baba érkezéséről,lemondtam a fizetetlen szabadságomat és az Ő tanácsukra egyből táppénzre mentem ,ismét 9-es kóddal ennek dátuma :2018.07.02-től
A baba várható születése: 2018.11.28.
A kérdésem az lenne,hogy: a GYES megszakításnak számít-E a biztosított napok számát tekintve? Ilyenkor mit vesznek táppénz alapnak?(per pillanat a szerződés szerinti havi bérem :195.000 Ft )
A GYES-t ebben az esetben le kell mondani?
Illetve ilyen esetben a táppénz 50 vagy 60%?
Előre is köszönöm a válaszát!

Jereván # 2018.08.08. 07:11

Kipróbáltam. Kicsit hosszabb, de így működik.

Jereván # 2018.08.08. 07:09

Hát ez nem működik, de próbálja meg így:

Menjen ide:

http://www.allamkincstar.gov.hu/

Kattintson a Társadalombiztosítás és családtámogatás fülre.

(Ez jön fel: https://tcs.allamkincstar.gov.hu/ )

Kattintson Családtámogatás fülre.

(Ez jön fel: https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/)

Kattintson Nyomtatványok fülre.

(Ez jön fel: https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatványok.html )

Kezdje el a menüt lefelé görgetni.

Kattintson a kérelem a családtámogatási ellátás megszüntetése linkre.

És feljön a kért nyomtatvány.

Jereván # 2018.08.08. 07:02

Tinyó 2018.08.07. 20:19

Kedves Fórumozók!
Valaki meg tudná nekem írni, hogy hol tudom lemondani a GYES-t? Jól jönne egy link, vagy egy nyomtatvány, amin le tudom mondani. Ügyfél kapún keresztűl igényeltem meg, de a lemondására vonatkozóan nem találok online kitölthető adatlapot. Nagy segítség lenne, ha valaki tudna nekem ebben segíteni.
Köszönöm szépen.

Íme a kért link/nyomtatvány:

https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/…icle/523/Kérelem%20családtámogatási%20ellátás%20megszüntetésére.pdf

És a honlap nyomtatványokkal kapcsolatos oldala:

https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatványok.html

Tinyó # 2018.08.07. 18:19

Kedves Fórumozók!
Valaki meg tudná nekem írni, hogy hol tudom lemondani a GYES-t? Jól jönne egy link, vagy egy nyomtatvány, amin le tudom mondani. Ügyfél kapún keresztűl igényeltem meg, de a lemondására vonatkozóan nem találok online kitölthető adatlapot. Nagy segítség lenne, ha valaki tudna nekem ebben segíteni.
Köszönöm szépen.

intentio # 2018.08.07. 10:13

r..e. 2018.08.07. 10:54
Kedves Szakerto!
2017. januar 23. es 2018. augusztus 5. kozott Angliaban dolgoztam, ahol biztositott voltam.
2018. augusztus 6-tol visszatertem a magyar munkahelyemre, es ismet magyarorszagi biztositotta valtam. A kisbabank 2019. februarban szuletik, es az erdekelne, hogy milyen gyermekgondozasi juttatasokra vagyok jogosult a gyermek szuleteset kovetoen.
Ahogy probaltam ertelmezni a szabalyokat, TGYAS-ra jogosult vagyok, mivel az EU-n belul 2 evig folyamatosan biztositott voltam. Azonban itt az erdekelne, hogy a TGYAS havi osszegenek kikalkulalasakor a kinti angol fizetesemet is beszamitjak az atlag havi jovedelembe?
A GYED es GYES eseten viszont ugy olvastam, hogy 365 napig biztositottnak kell lenni Magyarorszagon (nem elfogadhato az angliai biztositas), ami esetemben csupan kb 6 honap lesz a gyermek szuletesekor. Jol gondolom, hogy ebben az esetben ezekre a juttatasokra nem vagyok jogosult? Ha igy van, van-e valamilyen lehetoseg arra, hogy a TGYAS-t kovetoen is valamilyen egyeb juttatasban reszesuljek.
Valaszat elore is koszonom.

T. Kérdező!

Nem, nem számítják be.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak a megállapításánál csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

Azt írja, hogy GYED es GYES eseten viszont ugy olvastam, hogy 365 napig biztositottnak kell lenni Magyarorszagon (nem elfogadhato az angliai biztositas).

Rosszul olvasta.

Egyrészt a GYES alanyi (állampolgári jogon járó) juttatás, tehát ahhoz nem szükséges Tbj. 5. § szerinti biztosítás, másrészt az EU-s koordinációs rendeletekben rögzített összeszámítás elve értelmében az EU-s jogviszony tartamát is figyelembe kell venni.

Az összeszámítás elve azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is figyelembe kell venni.

A biztosított bármely EU tagállamban szerzett biztosításban töltött idejét tehát be kell számítani, a biztosítási időt az igénylőnek az E 104-es nyomtatványon kell igazolni.

Bővebben lásd itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

r.e. # 2018.08.07. 08:54

Kedves Szakerto!

2017. januar 23. es 2018. augusztus 5. kozott Angliaban dolgoztam, ahol biztositott voltam.
2018. augusztus 6-tol visszatertem a magyar munkahelyemre, es ismet magyarorszagi biztositotta valtam. A kisbabank 2019. februarban szuletik, es az erdekelne, hogy milyen gyermekgondozasi juttatasokra vagyok jogosult a gyermek szuleteset kovetoen.
Ahogy probaltam ertelmezni a szabalyokat, TGYAS-ra jogosult vagyok, mivel az EU-n belul 2 evig folyamatosan biztositott voltam. Azonban itt az erdekelne, hogy a TGYAS havi osszegenek kikalkulalasakor a kinti angol fizetesemet is beszamitjak az atlag havi jovedelembe?
A GYED es GYES eseten viszont ugy olvastam, hogy 365 napig biztositottnak kell lenni Magyarorszagon (nem elfogadhato az angliai biztositas), ami esetemben csupan kb 6 honap lesz a gyermek szuletesekor. Jol gondolom, hogy ebben az esetben ezekre a juttatasokra nem vagyok jogosult? Ha igy van, van-e valamilyen lehetoseg arra, hogy a TGYAS-t kovetoen is valamilyen egyeb juttatasban reszesuljek.

Valaszat elore is koszonom.

Jusztasz # 2018.07.31. 08:57

Ballóné Adrien 2018.07.31. 10:31
Tisztelt Szakértő!

Olyan kérdésem lenne, hogy a férjemnek átadtam a gyedet, július 12 én, személyesen mentem be a Magyar Államkincstár hoz,Vácot!
A férjem munkáltatója minden papírt elküldött.
Jött egy levél,18 dikai dátummal,hogy megkeresik a Budapesti Fővárosi Kormányhivatal VIII kerület családtámogatási főosztályt! Hogy kikérjék mennyi támogatást kaptam eddig.
A gyest lemondtam,és úgy kértük a 6 hónapra visszamenőleg a gyedet,hogy abból vonják le. Mikor lesz ebből pénz? Mert ugye én most már nem fogok kapni gyest...
Köszönöm szépen előre is a választ.

T. Kérdező!

Erre a kérdésre érdemi választ adni az Ön által hivatkozott levélen ügyintézőként megjelölt tudna.

Általánosságban annyi mondható el, hogy az ügyintézési idő –amennyiben minden adat rendelkezésre áll az elbíráláshoz- 8 naptári nap.
Amennyiben valamilyen okmány, vagy adat hiányzik, úgy -függő hatályú végzés kiadása mellett- az ügyintézési idő 60 nap.

Javaslat. Tárgyban keresse meg /hívja fel/ a levélben szereplő telefonszámon a jobb felső sarokban, vagy a levél alján megjelölt ügyintézőt.

Ballóné Adrien # 2018.07.31. 08:31

Tisztelt Szakértő!
Olyan kérdésem lenne, hogy a férjemnek átadtam a gyedet, július 12 én, személyesen mentem be a Magyar Államkincstár hoz,Vácot! A férjem munkáltatója minden papírt elküldött. Jött egy levél,18 dikai dátummal,hogy megkeresik a Budapesti Fővárosi Kormányhivatal VIII kerület családtámogatási főosztályt! Hogy kikérjék mennyi támogatást kaptam eddig. A gyest lemondtam,és úgy kértük a 6 hónapra visszamenőleg a gyedet,hogy abból vonják le. Mikor lesz ebből pénz? Mert ugye én most már nem fogok kapni gyest...
Köszönöm szépen előre is a választ

sortie # 2018.07.30. 11:52

pyrous 2018.07.30. 12:36
Tisztelt Szakértő!
Feleségemnek nem befejezett állami ösztöndíjas képzése után visszafizetési kötelezettsége fog keletkezni a jövőben (365 nap a türelmi idő), aminek visszafizetését magyarországi munkaviszonnyal ki lehet váltani.
Jelenleg közalkalmazottként dolgozik határozatlan idejű munkaszerződéssel.
Szeretnénk gyereket/gyerekeket vállalni a közeljövőben.
Az lenne a kérdésem, hogy munkajogi szempontból a terhesség, majd a szülés utáni GYES/GYED stb. időszak magyarországi munkaviszonynak minősül-e? Vagy ilyenkor felbontják a munkaszerződést, amíg az anyuka vissza nem megy ténylegesen dolgozni, ergo nem lesz magyarországi munkaviszonya? Válaszát előre is köszönöm!

T. Kérdező!

Amennyiben a közalkalmazotti jogviszonya nem szűnik meg, illetve nem szüntetik meg, úgy a csed, gyed, gyes ideje főszabály szerint közalkalmazotti jogviszonynak, illetve a Tbj. 5.§ szerinti (társadalom) biztosítási jogviszonynak minősül.

Nem, nem kell felbontani emiatt a szerződést, csupán fizetés nélküli szabadságot kell igényelnie a gyed és a gyes idejére.

(Mindezek ellenére érdemes áttanulmányozni a képzési szerződést, hogy nincs-e benne valamilyen, a szülés miatti fizetés nélküli szabadságra vonatkozó speciális rendelkezés.)

További kérdéseivel –tekintettel arra, hogy felesége a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulhat pl. ekként.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Mivel a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.