GYED,GYES, táppénz

„Montika # 2012.01.31. 10:33 Tisztelt Szakértő!

Azt szeretném megtudni, hogy ha lejár a gyed, akkor gyest fogok kapni automatikusan vagy igényelnem kell az OEP-től?
Ha igen, akkor hogyan, milyen nyomtatványon?
Válaszát előre is köszönöm!”

Minden egyes új ellátást igényelni kell, autómatikusan semmit nem folyósítanak.

A GYES-t a Magyar Államkincstártól kell igényelni. A nyomtatvány az ügyfélszolgálatukon, vagy a Kormányablaknál kérhető.

Tisztelt Szakértő!

Tgyás és gyed számításban kérném a segítségét.

2002-től munkaviszonyom folyamatos ugyanannál a munkáltatónál.
2009.09.14-2011.09.14-ig 250e br bér alapján kaptam tgyás-t, illetve maximum gyedet.
2011.09.15-től kivettem az időközben összegyűlt szabadságaimat, és munkába álltam. Jelenleg is dolgozom.
Most 9 hetes terhes vagyok, szülés időpontja várhatóan 2012.09.03. Februártól veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre mennék szülésig.

Irányadó időszakban (előző év 2011.) 9,5 hónap gyed, és 3,5 hónap munkabérem volt.
Az oep állásfoglalás szerint:
Ha a szülőnek az irányadó időszakban [a gyed-re jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt
közvetlenül megelőzően] azért nem volt 180 naptári napi keresete, mert táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz összegét a korábban folyósított
ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint
a minimálbér.

Ezek szerint most is jogosult leszek tgyás-ra, és maximum gyedre?

Elbizonytalanodtam, mert ha a tgyás-hoz, és a gyed-hez tényleg kell 180 bérezett nap a munkába állásomtól számítva, a táppénz miatt nem lesz meg.

Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

Élettársamnak 2010 augusztus közepétől folyamatos alkalmazotti munkaviszonya van. (Korábban is volt kisebb megszakításokkal, de ez most nem számít.) A munkaviszonya határozott időre szól és 6 havonta hosszabbították meg eddig, ami azt jelenti hogy most február vége felé fog lejárni. Közben kiderült néhány hete hogy terhes, a szülés várható időpontja szeptember közepe elvileg. Emiatt valószínűleg nem fogják meghosszabbítani a szerződését.

Átolvastam a TGYÁS és GYED-re vonatkozó tájékoztatót: http://www.oep.hu/…_TBKIFIZ.PDF.

Ez alapján a GYED-et meg fogja kapni, hiszen előző évben, azaz 2011-ben megvan a 180 nap munkaviszony, viszont ha nem talál munkát, akkor TGYÁS-t nem fog kapni, mert nem a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül fog szülni.

A kérdésem az lenne, hogy a 2012 februári szerződés lejárta és a 2012 várható szeptemberi szülés közötti időszakra tud-e valami segélyt igényelni, vagy csak az alábbi lehetőségei vannak:

1. keressen munkát (amire terhesen nem sok esély van). TGYÁS szempontjából ez lenne a legjobb még ha minimálbérre is jelentik be, hiszen ekkor meglenne a szülés előtt vagy akár a szüléskor is a biztosítás, de úgyis az előző év keresetét vennék figyelembe.
2. menjen el 3 hónap munkanélküli segélyre (ez ugye kb május-ig tartana és akkor még ott van a június, július, augusztus amikor nem kap semmit)?

Válaszát előre is köszönöm

Tisztelt Dödölle 1!
Nagyon szépen köszönöm a választ,tanácsot!
Holnap meg is írom a levelet 3 példányba és postázom is őket!
Remélem ennek lesz hatása és megkapom ami megjár,mert már nagyon elvagyok keseredve és nem tudom hogyan lesz tovább.Már előre félek a szülési szabadságtól és attól hogy mi lesz a gyedemmel.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm!!!!

„kukkmuk # e-mail 2012.01.30. 12:05 Üdvözletem!
Nagyon nagy problémám van és a segítséget szeretném kérni!2011.Szeptember 1. óta táppénzen vagyok,babát várok.Most a 35.hétben járok.Biztonsági őrként dolgoztam onnét mentem táppénzre.
Egy vasat sem kaptam azóta,pedig a papírjaimat már november óta a tb-hez adom le,biztos ami biztos alapon.
A tb folyamatosan olyan levelekkel bombáz,hogy a munkáltatóm nem a jogszabálynak megfelelően tölti ki a papírjaimat és a türelmemet kérik.Most már a türelmem elfogyott.
A nyakamon itt a szülés a kicsinek sok holmi kell,van egy 6 éves kisfiam akit etetnem,ruháznom kell,és lenne fizetni valóm is,ami nem tűr halasztást.
Én nem kapok türelmet sehol sem!
Segítséget szeretnék kérni,hogy ilyenkor mi a nyavalyát lehetne tenni,hova forduljak még?!
Meglátásaim szerint a tb-t nem igen hatja meg a helyzetem,a bíróságon nyílt napon is a vállukat rángatják az emberek,a nép ügyvédjéről nem is beszélek!
Kérem valaki mondjon valami okosat,amivel mehetek is valamire!!!!”

Javasolt panasz levelet írni és azt 3 helyre is tértivevényesen elküldeni:

1. Az illetékes Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának.
2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának.
3. Dr. Szabó Máté Alapjogi Biztosnak (Leánykori neve: Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa)

A tények leírása mellett kérje, hogy a rendelkezésre álló adatok figyelembevételével, haladéktalanul, legalább a minimálbér alapulvételével előleget állapítsanak meg az Ön részére.

A panaszban térjen ki arra, hogy a késedelem a létfenntartását veszélyezteti, nem segélyt, hanem a járulékfizetésért cserébe az Önt, a biztosítási esemény bekövetkezésekor megillető (szerzett jogot) TB ellátást kéri.

Hívja fel a címzettek figyelmét arra, hogy a késedelem miatt súlyosan sérül a tisztességes eljáráshoz és a határidőben történő döntéshez való jog.

Az ombudsman már többször figyelmeztette a TB szerveket arra, hogy az indokolatlan és a biztosított létfenntartását veszélyeztető késedelem semmilyen indokkal nem fogadható el, így az sem érv, hogy a munkáltató a jogszabályi kötelezettségének nem tesz eleget. A közigazgatási szervnek ugyanis joga van a jogsértő foglalkoztatót szankcionálni, hatósági ellenőrzésnek alávetni, a szükséges adatokat így beszerezni, addig is a rendelkezésre álló adatok alapján előleget megállapítani.

Helytelenül jár el a TB szerv, ha határozat, vagy végzés helyett csak egy tájékoztató levelet ír a biztosítottnak. Ezzel ugyanis megfosztja a jogorvoslathoz való jogától.

A TB szervnek vannak hatósági ellenőrei, akik képesek lennének a helyszínen eljárva max. 1 héten belül beszerezni a szükséges okmányokat, adatokat.

Amennyiben a TB szerv 30 napon belül nem hoz érdemi döntést köteles az állam részére büntetést (általános tételű illeték), a biztosítottnak pedig kamatot fizetni. (Nem kell kamatot fizetni, ha az nem éri el az 1.000 Ft-ot.)

Levelében kérje, hogy a TB szerv a kamatot is fizesse ki Önnek.

A panasztételhez való jogot megalapozza az alábbi két jogszabály:

Hivatkozva az Alaptörvény XXV. cikkében foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez”, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra az alábbi panaszt kívánom előterjeszteni.

Tekintettel arra, hogy szeptember óta ellátatlan -ha a fentiek sem vezetnek eredményre- forduljon a sajtóhoz.

2 héten belül garantáltan a számláján lesz a pénz.

Üdvözletem!
Nagyon nagy problémám van és a segítséget szeretném kérni!2011.Szeptember 1. óta táppénzen vagyok,babát várok.Most a 35.hétben járok.Biztonsági őrként dolgoztam onnét mentem táppénzre.
Egy vasat sem kaptam azóta,pedig a papírjaimat már november óta a tb-hez adom le,biztos ami biztos alapon.
A tb folyamatosan olyan levelekkel bombáz,hogy a munkáltatóm nem a jogszabálynak megfelelően tölti ki a papírjaimat és a türelmemet kérik.Most már a türelmem elfogyott.
A nyakamon itt a szülés a kicsinek sok holmi kell,van egy 6 éves kisfiam akit etetnem,ruháznom kell,és lenne fizetni valóm is,ami nem tűr halasztást.
Én nem kapok türelmet sehol sem!
Segítséget szeretnék kérni,hogy ilyenkor mi a nyavalyát lehetne tenni,hova forduljak még?!
Meglátásaim szerint a tb-t nem igen hatja meg a helyzetem,a bíróságon nyílt napon is a vállukat rángatják az emberek,a nép ügyvédjéről nem is beszélek!
Kérem valaki mondjon valami okosat,amivel mehetek is valamire!!!!

Kismamaként szeretném a véleményét, segítségét kérni.
Előzmények: egy multi cégnél vagyok alkalmazott 2009 február óta. 2006 novemberében szültem az első kisfiamat, 2009 áprilistól újra munkába álltam ill. a felhalmozott szabadságomat vettem ki . Majd mivel újra teherbe estem veszélyeztetettség miatt táppénzre mentem, de hogy meg legyen a 180 napom még is dolgoztam 2 hónapot még szülés előtt. Erre az időszakra is már a törvényben meghatározott 44 napra átirányítottak egy másik területre, mert az átszervezések kapcsán a régi munkaköröm megszűnt.
Jelen:
2010 márciusában született a második gyermekünk, aki hamarosan 2 éves lesz így vissza jelentkeztem a céghez, ahol február 20-tól a felhalmozott 47 nap szabadságomat veszem ki, kb. májusig. A gyest a párom édesanyja fogja igényelni, hogy teljes munkaidőben tudjak dolgozni, ha úgy alakul. Ez ha jól tudom akkor nem befolyásolja a védettségemet?
A HR-es kollegával már volt egy telefonos beszélgetésem, amikor el mondta hogy jelenleg létszám feletti vagyok ill. cégnél azóta is folyamatos az átszervezés és leépítés. Azt javasolta, hogy nézegessem a céges állás hirdetéseket, ahol eddig nem találtam megfelelőt.
Jövő: Amennyiben ők tudnának ajánlani még is új pozíciót, azt köteles vagyok elfogadni? vagy vissza utasíthatom, milyen indok az ami elfogadható? mert nem szeretném a végkielégítést el bukni. A bérem változhat, csökkenhet a 3. évben ha a cégen belül új munkakört töltök be?
Több mint 10 éves munkaviszony után ha elküldenének, mi az amire számíthatok? lehetséges hogy kifizethetik a 3. évemet egyben vagy csak havonta mint állás időt? felmondási védelem, felmondási idő, végkielégítés, szabadság megváltás?
A cégnél többféle béren kívüli juttatás is létezik, ezek forintosítását is kérhetem?
Esetleg ha a cégen kívül találnék munkát, akkor annak mi a menete, mikortól állhatok munkába, felmondási idő egyéb?
Az új helyen is élne a védettség?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Nem tudom mi a teendőm.2010.05.20-án született meg a kislányom.Jelenleg gyeden vagyok.A munkaviszonyom 2011.Január 24-én sajnos lejárt és mivel határozott időre szólt, nem hosszabbították meg, pedig én nagyon reméltem.Szerettem volna egyből másidik gyermeket is de ez így kilátástalan. Kérdésem.Ha most munkába állnék mennyit kell dolgoznom hogy ismét megkapjam a megillető ellátásaimat?Illetve hol kell igényelnem a gyed kompenzációt?

Tisztelt Szakértők !

Közalkalmazott vagyok ,jelenleg GYED-en.
Jeleztem munkáltatóm felé,hogy amennyiben gyermekem betölti a két évét szeretnék GYES mellett részmunkaidőben viszatérni,3 éves koráig.

Azt a választ kaptam,hogy majd megláttják lesz e akkor éppen részmunkaidős állás.
Holott jól tudom,hogy több kolléganőm számára is lehetővé tették a részmunkaidőben dolgozást.

Rosszul tudtam,hogy "kötelező részmunkaidős" foglakoztatás illeti meg a közalkalmazottakat amennyiben kérik a GYES mellet a gyermek 2-től 3 éves koráig ?

A választ előre is közsönöm !

Tisztelt Szakértők! Segítségüket szeretném kérni TGYÁS, GYED ügyben!
Egyéni vállalkozó vagyok 2002 óta. Jelenleg 3 hónapos kismama vagyok és nehezen igazodom ki azon, milyen lehetőségeim vannak arra,hogy ne kelljen megszakítanom az Egyéni vállalkozásomat és az ellátásokat is megkaphassam, mint a TGYÁS és GYED. Olvastam, olyanokról, hogy ha személyesen nem veszek részt a munkában és nem veszek fel sem fizetést és személyi kivétet akkor jogosult vagyok. Pontosan ez mit jelent? PL: számlázást, bérfizetést, aláírást, ki végezhet? A székhelyem és a telephelyeim nem esnek egy cím alá. További kérdésem, veszélyeztetett terhesség miatt el kell jönnöm táppénzre. Ebben az esetben, mi lesz a táppénz alapja? A legutóbbi havi bejelentett bérem (nem minimálbér)? Ha sikerül igénybe vennem a TGYÁS-t annak mi lesz az alapja a táppénzt követően?
Köszönöm a segítségüket!

Segítségüket kérném.
A lányom januárban szült. A biztosítás alapján jár neki a GYÁS és a GYED is, de mivel minimálbéren havi 20 órára volt bejelentve, ezek összege nem éri el a GYES összegét sem. Kérheti e azonnal a gyest, kihagyva az előző lépcsőfokokat? Ha igen, mi a módja?
Köszönöm.

Tisztelt Szakértő és Fórumozók!

A kérdésem a Gyed-del kapcsolatos.
2012. május végére várom a babámat.
2007 óta folyamatos munkaviszonyom van táppénz nélkül, egészen 2011-ig.
2011-ben összesen 169 biztosított napom van.
2012-ben összesen 43 biztosított nap eddig.
Február 13-tól TP-re kell menjek a terhességem és munkahelyi körülmények miatt. Május hónaptól veszem igénybe a Tégyást, ahhoz minden feltétel megvan.

A kérdésem, hogy a Gyed-hez megvannak a szükséges feltételek?
Annyi pontatlan információ van a neten, hogy már össze vagyok kavarodva, remélem itt megkapom a választ a kérdésemre.

Nagyon köszönöm a választ Mindenkinek!

Sweeney:

„Viszont lehetőségem van-e ennek kifizetését egyben is kérni?”Nincs lehetőséged a kifizetéséd kérni, hacsak meg nem szűnik a munkaviszonyod.

„Ha mégsem kérem, és inkább szeptember-ig töltöm a szabadságom, és utána állok munkába, akkor meddig illet meg a felmondási védelem?”A gyermeked hároméves koráig.

„Ha nem illet meg akkor milyen felmondással küldhetnek el? Ha rendes felmondással akkor jár-e a végkielégítés? Ezt milyen átlagkeresetből számítják ki?”
Megillet. Végkielégítés mindig jár, ha munkáltatói rendes felmondással szűnik meg a munkaviszony és az aktuális legutolsó kereset az alapja. Legalábbis július 1-ig, utána a végkielégítésre való jogosultság a munkáltatói rendes felmondás indokától függ (nem jár, ha a felmondás oka a munkavállaló személyében rejlő ok).

Tisztelt szakértők,
Mint korábbi hozzászólásomhoz írtátok, hogy próbáljak meg méltányossági gyedet igényelni, azzal kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy azt mikor kéne megigényelni?Mire van szükség hozzá?
Köszönöm

Kedves hozzáértők. Kis segítséget kérek Gyed/Gyes ügyben.
2012. júniusában lejár a GYEDem, és szeretnék munkába állni napi 8 órában. A GYESről sem kell lemondanom, mert mindkét gyermekem tartósan beteg, ezért valamelyikük után igényelhetem. A TGYÁS, és GYED alatt 77 nap szabadságom gyűlt össze, amit ha jól számoltam június -tól szeptember-ig szeretnék kivenni.
Viszont lehetőségem van-e ennek kifizetését egyben is kérni?
Ha mégsem kérem, és inkább szeptember-ig töltöm a szabadságom, és utána állok munkába, akkor meddig illet meg a felmondási védelem?
Ha nem illet meg akkor milyen felmondással küldhetnek el? Ha rendes felmondással akkor jár-e a végkielégítés? Ezt milyen átlagkeresetből számítják ki?
Nagyon szépen köszömöm előre is a segítséget. Li

Dödölle1

köszönöm a választ hát igy érthetö sajnos

„Gabci85 2012.01.24. 12:19

kiderült terhes vagyok! 2012 aug végére vagyok kiírva, viszont nagy szükségem lenne a gyedre! Hogyan kaphatnék gyedet? Egy ismerős a cégénél bejelentene, viszont a járulékokat nekem kell fizetnem! Szóval, egyáltalán nem vagyok tisztában a mostani dolgokkal, hogy tudnám elérni, hogy minél kevesebbet keljen fizetnem?”

A fentiek kimerítik a jog nem rendeltetésszerű gyakorlását!

Ezzel kapcsolatban egy bírósági ítélet, amit a legfelsőbb bíróság a z MfvK.IV.11.014/2006/4.számú ítéletével helybenhagyott.

Gyulai Munkaügyi Bíróság
3.M.196/2006/23. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Farkas József ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Tóth Imre osztályvezető által képviselt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (....) alperes elleni társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata tárgyú perben meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 5.000,- (ötezer) forint perköltséget.

Az állam által előlegezett 45.314,- (negyvenötezer-háromszáztizennégy) forint költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 2006. január hó 16. napján kelt 583-07-7/2/2006. szám alatti határozatával 2005. szeptember hó 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát.

A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igényelbírálás során került sor a célvizsgálatra, melynek során az ellenőrzési osztály feltárta, hogy a felperes és ... egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés úgynevezett szimulált szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás (terhességi-gyermekágyi segél, GYED) megállapíttatására irányult. A munkaszerződés az egészségbiztosítási pénztár kötelezettségének a kiváltására irányult. A munkaszerződés megkötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül. A Tbj. 5. § alapján a biztosítási jogviszony nem áll meg, ezért a Tbj. 54. § (2) bekezdés a/. pontja alapján a bejelentett, nyilvántartásba vett jogviszonyt törölni kellett.

A megállapított tényállásra következtetési alap a következő: a felperes 2000. július hó 25. napjától - 2005. május hó 12. napjáig, mintegy 5 éven keresztül egyéni vállalkozóként a minimálbér alapján fizette a társadalombiztosítási járulékot; 2005. május hó 13. napjától - 2005. augusztus hó 31. napjáig nem állt biztosítási jogviszonyban, társadalombiztosítási járulékot nem fizetett; 2005. szeptember hó 1. napjától, terhessége 8. hónapjától adminisztrátori feladat ellátására határozatlan időre szóló munkaszerződést kötött nevelőapjával, ... egyéni vállalkozóval, heti 40 órás munkaidővel, havi 114.000,- forint munkabérrel; a/. foglalkoztatás a 33/1998. (VI.24.) MN rendelet 4. §-ban előírt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül történt; 2005. szeptember hó 1. napjától - 2005. október hó 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 X 114.000,- forint összegű jövedelemben részesült, mely utáni közterhek átutalása megtörtént.

A vállalkozás több alkalmazottjának átlagkeresete az említett időszakban a havi 70.000,- forintot sem érte el; a felperes 2005. október hó 31. napján született gyermeke után a szülés napjától havi 114.000,- forint alapulvételével igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A fellebbezés folytán eljárt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Igazgató 2006. február hó 27. napján kelt 13886-05-1045/4/2006. szám alatti határozatával az elsőfokú társadalombiztosítási határozatot változatlan tényállás és jogi következtetés mellett helyben hagyta.

Felperes keresetében a jogerős társadalombiztosítási határozat megváltoztatása mellett „az ellátásra való jogosultságának megállapítását" kérte, az eshetőleges kereseti kérelme pedig a jogerős társadalombiztosítási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére irányult.

Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű bért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű összetett szellemi tevékenységgel.

A szerződési szabadság elvét is sérti a határozat. Munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva. A szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban kell a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes. Az írásbafoglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni.

A társadalombiztosítási szerv nem határozhatja meg, hogy egy munkáltatónál mely munkakörök szükségesek a működéshez, és melyek nem.

Az ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Az alperes az érvelésben felhozta a jogerős társadalombiztosítási határozat indokolásában található érveket.

Kiemelte, hogy a felperes egyéni vállalkozóként 2005. május hó 12. napjáig korábban minimálbér alapján fizetett járulékot, ezt követően 30 napot meghaladó megszakítás volt a biztosításában, majd a minimálbér duplájának megfelelő összegre teljes munkaidős munkaviszonyt létesített és ... 2 hónap munkabér után fizetett járulékot, ... 9 fő alkalmazottat foglalkoztat átlag 60.000,- forint munkabérért, ...nak egyébként a felperes munkába lépése előtt és a felperes szülési szabadságra menetele után adminisztrátora nem volt. ... könyvelését, a dolgozók bérének a számfejtését az ehhez kapcsolódó adminisztrációs munkákat külön könyvelőcég végzi.

A terhességi gyermekágyi segély lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díj kiváltása volt a cél. Eközben figyelemmel voltak arra is, hogy 30 napot meghaladóan szüneteljen a biztosítás, hogy közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen megállapítani a pénzbeli ellátást. Külön adminisztrátor azért sem indokolt, mert a vállalkozásnak nincs olyan forgalma, amely külön adminisztrátor alkalmazását indokolná, a felperes munkabére nem áll arányban a többi foglalkoztatott munkabérével.

A kereset nem alapos.

A társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el. A rendelkezésre álló bizonyítási anyagot a bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően sor került ... tanúként való meghallgatására, majd ... egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás, a .... üzletrész tulajdonosa, ... tanúként való meghallgatására és ..., a társas vállalkozás alkalmazottjának a meghallgatására került sor. A bíróság megkeresett bíróság (Debreceni Munkaügyi Bíróság) útján meghallgatta ...sal üzleti kapcsolatban álló ... is és ... igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt is beszerzett abban a körben, hogy mik a munkaviszony mellett és munkaviszony ellen szóló érvek.

A felperes meghallgatása alapján megállapíthatóvá vált, hogy a munkaszerződés megkötésére és a társadalombiztosításhoz történt bejelentésre a terhesség utolsó szakaszában került sor, és a gyermek a fentebb megjelölt időpontban időre született.

A felperes a munkaszerződést megelőzően is a posta, és a bank felé meghatalmazottként már bejelentett volt, ekkor a családi kapcsolat mellett nem volt munkaszerződés. A felperes arra hivatkozott, hogy vevőkkel, szállítókkal tartotta a kapcsolatot. A tanúbizonyítás alapján azt lehetett megállapítani, hogy ... egyéni vállalkozásának székhelye a lakáson van, azaz az iroda a lakás egy részében van. Az iroda és az üzem, illetve a lakás egy ingatlan. A felperes megfordult az irodában.

A felperes légvonalban körülbelül 300 méterre, járdán körülbelül 1 kilométerre lakik ... vállalkozásának székhelyétől. A jelenléti ív szerint a felperes 2005. október hó 19. napjától már évi rendes szabadságát töltötte, ezt követte 2005. október hó 31. napjától a szülési szabadság. A felperes napi 8 órás munkavégzését, illetve a munkaidő kezdetét és befejezését a tanúvallomások nem erősítik meg. A felperes egyébként szakközépiskolai érettségivel és általános kereskedelmi szakképesítéssel rendelkezik. Nincs arra vonatkozó peradat, hogy mérlegképes-könyvelői szakképesítése, vagy irodai ügyviteli képesítése lenne.

Az igazságügyi könyvszakértői vélemény a felperes működésének adathordozón megjelenő nyomait értékelve rámutat, hogy vevők felé kiállított 26 számlából a felperes 4 darab számlát állított ki 2005. októberében és 30 számlából 4 darab számlát állított ki 2005. szeptemberében. A házipénztár és a bank közötti készpénz felvételeket és befizetéseket ... bonyolította szeptemberben és a vállalkozás értékesítése az átlagos alatt maradt, annak mintegy 71%-át érte el 2005. októberében, továbbá az előző szeptemberi hónaphoz képest is visszaesett közel a felére.

A szakvélemény szerint a banki átutalások elkészítése a vállalkozó feladatát képezte, azonban a bankanyaghoz nem csatolták ezek másolatait, amelyből megállapítható lenne, hogy 2005. szeptemberében és októberében ezeket a felperes vagy valaki más személy állította volna ki. Könyvszakértői módszerekkel nem bizonyítható a felperes szervező, irányító, ügyforgalmat is bonyolító tevékenysége, ugyanakkor nem is zárható ki.

A megkeresett bíróság előtt történt meghallgatás során ... beszámolt felperes neve munkavégzéséről, azonban a tanú felé az nem derült ki, hogy felperes neve családi alapon segített a vállalkozásban, vagy alkalmazott volt-e.

A felperes képesítése szerint összetett szellemi tevékenységet nem végzett és az antidiszkriminációs szabály (Mt. 142/A. §) is irányadó. ... vallomásának bizonyító erejét rontja, hogy hozzátartozó, és hogy nem érdektelen. Munkaviszonya nem következtetési alap önmagában, hogy felperes látták a vállalkozás székhelyén.

A fenti körülmények külön-külön és egybevetett értékelését követően a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása ... vállalkozásában már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült és a munkaszerződés aláírását követően sem haladhatta meg a korábban felmerült mértéket. A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei közötti egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét. A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és ... akarata.

Az eljárt társadalombiztosítási szervek helyen állapították meg a tényállást és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek. A Pp. 339. § (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában a kereset elutasításáról kellett rendelkezni.

Az állam által előlegezett költség a per tárgyi költségmentessége és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § értelmében az állam terhén marad. Az áthárítható perköltségről a rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint történt.

A pertípusban a Pp. 340. § (1) bekezdése zárja ki a fellebbezés lehetőségét.

G y u l a, 2006. október 5.

. Juhász Gábor s.k.
b í r ó

Tisztelt Szakértő, Fórumozók!
Olyan problémám lenne, hogy 2007 dec 6-tól munkaviszonyom volt, 2008 júl 16-án született kisfiam, így tgyásra, gyedre, majd gyesre mentem! 2011 aug 29-cel megszűnt a munkaviszonyom, így 2011 aug 30-tól álláskeresésin vagyok, amit 9 hónapig kapok! Most olyan kérdésem lenne, hogy kiderült terhes vagyok! 2012 aug végére vagyok kiírva, viszont nagy szükségem lenne a gyedre! Hogyan kaphatnék gyedet? Egy ismerős a cégénél bejelentene, viszont a járulékokat nekem kell fizetnem! Szóval, egyáltalán nem vagyok tisztában a mostani dolgokkal, hogy tudnám elérni, hogy minél kevesebbet keljen fizetnem? Ha bejelentene 1-2 hónapra határozott időre, utána kaphatok megint álláskeresésit és gyedet? Vagy hogy lehetne ezt megoldani? Illetve, ha Thgy alatt megszűnik a munkanélkülim, akkor nem jár már gyed? Mivel az biztosított személynek jár! Segítségét előre is köszönöm! Nagyon fontos lenne a válasz!!
Gabi

„mazsi-drazsika 2012.01.22. 10:45 Tisztelt jogászok

kérdésem lenne ha valaki gyeden van és szeretne a szülö után kérni ápolásit a kettö eggyütt kaphato ??”

Ebtv. 42/C. §

Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

3. a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];
4. rendszeres pénzellátás:

   a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás,, a rendszeres szociális segély,

   az ápolási díj,

   a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

Fentiekből következik, hogy nem kaphat GYED ellátást az, aki ápolási díjban részesül.

„Kriszta81 2012.01.24. 05:49 Tisztelt Szakértő!

Jelenleg passzív gyesen vagyok. Ui. közös megegyezéssel kellet felmondanom, mivel a munkáltatóm nem tudott biztosítani ugyanabba a munkakörben munkát. Munkaviszonyom, 2011,dec 4-ével járt le, ebbe benne volt mér a felmondási időm is.Végkielégítést kaptam.
2007. ápr-3-től dolgoztam ott.
2009. ápr. 18-án megszületett a kislányunk.
2009. ápr, 18-okt 2-ig TGYÁS
2011. ápr 18.ig Gyed maximális
2011. ápr. 19-től kivettem a szabimat- 2011.04.19-2011.07.22.ig, 07.23-tól aztán aug. 31.ig Tp. ui. a bölcsi kezdéséig kellett kihúznom, aztán azt ígérték munkát biztosítanak, ami nem így lett. 2011. szept 1. el írtam alá a felmondást.
Br, 196000 ft volt az alap fizetésem.
Mivel jelenleg még nem kaptam munkát, gyesen vagyok. Tegnap derült ki, hogy pár hetes terhes vagyok, amit nem terveztünk.Mivel nagyon fontos az anyagiak, mire vagyok így jogosult? Ill. mit tehetek, hogy újból tgyás, max. gyed-et (ami már 2012.től 66000ft körül van?)kapjak.
Várom válaszát.
Üdv:Kriszta”

Az Ebtv. 40-42/D § értelmében THGY és GYED ellátásra az jogosult aki biztosított ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.

Azt, hogy ki minősül biztosítottnak a Tbj. 5. § sorolja fel.

Ezen ellátásokra tehát csak akkor lesz jogosult, ha a szüléskor a fenti két feltétel együttesen teljesül.

Hiányában csak alanyi jogú GYES ellátást kaphat.

III. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAI
ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK

A biztosítottak

Tbj. 5. § (1) E törvény alapján biztosított

1. a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
2. a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
3. a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

d)az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

5. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
6. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g)a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben85 meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

8. az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
9. a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.
(3)89 Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

Tisztelt Fórum!

Az alábbi kérdésben kérném a segítségüket.
Feleségem 2011. augusztus 28-án ment vissza munkahelyére, ahogy 1. gyermekünk betöltötte a
3. évét. 2012. augusztusára várjuk következő gyermekünket. Feleségemnek 2011-ben nem volt
meg a törvényben előírt 180 nap jövedelme, mivel augusztus végén állt újra munkába.
Kérdésem, hogy a 2. gyermek ellátásával kapcsolatos gyed igénybevételekor (várhatóan 2013
januárjában, a tgyás lejártát követően) milyen időszakot kell alapul venni az anya jövedelmével
összefüggésben?

Köszönettel:

Magyar László

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg passzív gyesen vagyok. Ui. közös megegyezéssel kellet felmondanom, mivel a munkáltatóm nem tudott biztosítani ugyanabba a munkakörben munkát. Munkaviszonyom, 2011,dec 4-ével járt le, ebbe benne volt mér a felmondási időm is.Végkielégítést kaptam.
2007. ápr-3-től dolgoztam ott.
2009. ápr. 18-án megszületett a kislányunk.
2009. ápr, 18-okt 2-ig TGYÁS
2011. ápr 18.ig Gyed maximális
2011. ápr. 19-től kivettem a szabimat- 2011.04.19-2011.07.22.ig, 07.23-tól aztán aug. 31.ig Tp. ui. a bölcsi kezdéséig kellett kihúznom, aztán azt ígérték munkát biztosítanak, ami nem így lett. 2011. szept 1. el írtam alá a felmondást.
Br, 196000 ft volt az alap fizetésem.
Mivel jelenleg még nem kaptam munkát, gyesen vagyok. Tegnap derült ki, hogy pár hetes terhes vagyok, amit nem terveztünk.Mivel nagyon fontos az anyagiak, mire vagyok így jogosult? Ill. mit tehetek, hogy újból tgyás, max. gyed-et (ami már 2012.től 66000ft körül van?)kapjak.
Várom válaszát.
Üdv:Kriszta

Tisztelt Szakértők, Fórumozók!

A kérdésem az volna, hogy én lehetek e egyéni vállalkozó Tgyáson,Gyed-en,Gyes-en, abban az esetben, ha egy munkavállalót alkalmazok, nem én dolgozok, nekem nincs bérem, díjazásom?

A három ellátás esetén melyiknél maradhat meg a vállalkozás a nevemen?

Nagyon köszönöm előre is a segítő válaszukat!

Tisztelettel: Adrienn

„zeuka 2012.01.19. 11:23
Tisztelt Szakértők!

Lányom 2010. 06. 01-től 2011. 04. 11-ig, majd 2011. 04. 20-tól 29-ig állt munkaviszonyban. Minimál bérrel. 2011. 05. 02-től 07. 14-ig álláskeresési ellátásban részesült, majd 2011. 10. hótól egyéni vállalkozó 105.000 Ft bérrel.
Várhatóan szeptemberben fog szülni, de valószínűleg veszélyeztetett terhesség miatt táppénzes állományba kell hogy kerüljön a szülésig.
Kérdésem, jogosult lesz-e a szülést követően bármilyen ellátásra, ha igen, mire és mennyire?
Köszönöm a válaszukat.
Tisztelettel Hegedüsné”

A Tbj. 5. § e) értelmében a főállású egyéni vállalkozó biztosított.

Az Ebtv. 40-42/D § értelmében THGY és GYED ellátásra az jogosult aki biztosított ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.

A megadott adatok alapján 2010. szept és 2012. szept. között rendelkezik (rendelkezni fog) 365 nap biztosításban töltött idővel, így a fenti ellátásra jogosult lesz.

Tekintettel arra, hogy a jogviszonyai között több, mint 30 nap megszakítás van az ellátás alapját a vállalkozói jövedelméből fogják megállapítani.

Tbj=1997. évi LXXX. törvény.

Ebtv=1997. évi LXXXIII. törvény

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének) és/vagy a TB Kifizetőhelyeknek az ügyfelek tájékoztatását. (TB Kifizetőhely működtetése annál a foglalkoztatónál kötelező, ahol a biztosítottak száma eléri, vagy meghaladja 100 főt Lásd: 1998. évi XXXIX. törvény 9. § )

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy éljen a jogszabály adta lehetőséggel és keresse fel a lakóhelye szerinti Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyen magával minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérje meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon Önre negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeit.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert Ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseire, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbálja lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretne bizalommal forduljon a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező az elbíráláshoz minimálisan szükséges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez…………..
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)
Jó tudni, hogy a 2005.11.01-től hatályba lépett a 2004. évi CXL. törvény, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól és immár a nevében is deklaráltan előtérbe helyezi a közigazgatási tevékenység szolgáltató jellegét, azaz a hatósági tevékenységről a hangsúly átkerült a szolgáltatásra, amibe beletartozik az ügyfelek részletes, teljeskörű tájékoztatása is. További fontos rendelkezése, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez (ez főszabály szerint 30 naptári napot jelent) való jog. (Lásd: Ket. 4.§, 33.§, 33/A §)
Új, a jogbiztonságot, a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez való jogot elősegítő eleme a Ket. novellának az, hogy ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési időt nem tartja be úgy köteles az ügyfélnek visszafizetnie az eljárási illetéket, illetékmentes eljárás esetén pedig köteles a mulasztó hatóság a költségvetés részére befizetni az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, vagy ha az irányadó ügyintézési idő kétszerese alatt sem intézte el az ügyet akkor ezen összeg kétszeresét. Ezen túlmenően az egészségbiztosító/kifizetőhely késedelmes igényelbírálás esetén az Ebtv. 69. § értelmében az Art.-ban meghatározott mértékű kamatot is köteles fizetni az igénylőnek, ha a kamat összege meghaladja az 1.000 Ft.-ot.

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS,TGYÁS vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve, külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett.

Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. „új”, (3) bekezdését, amely pontosan így szól:

„(3) A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás jogosultját - kérelmére - tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.”

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének vezetőjétől kérjen részletes, írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait.

A táppénzről, a THGY-ról, a GYED-ről, a gyermekápolási és a baleseti táppénzről a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet rendelkezik.
Tájékozódhat továbbá az OEP honlapján, www.oep.hu valamint hasznos információkhoz juthat, ha az alábbi linkre kattintva elolvassa az OEP Kifizetőhelyi tájékoztató táppénzzel, THGY-val és GYED ellátással kapcsolatos fejezeteit.
http://www.oep.hu/…_TBKIFIZ.PDF

További ismereteket szerezhet a
http://www.tbinfo.eoldal.hu/

szakmai honlapon.

Az, aki THGY és GYED ellátásokra nem jogosult a GYES, a családi pótlék és az egyszeri anyasági támogatás jogosultsági feltételeiről itt tájékozódhat:

http://www.allamkincstar.gov.hu/…rmekgondozas?…

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg GYED-en vagyok a 9 hónapos kislányommal, az élet úgy hozta, hogy lesz kistestvére, akit 2012 augusztusára várunk. A munkáltatónál érdeklődtem, hogy ebben az esetben milyen teendőim vannak, és az egyik TB ügyintézőnktől az alábbi tanácsot kaptam: Augusztusig menjek el táppénzre, ennek az összege jóval magasabb mint a gyed-em. A HR-es kolléganő azt mondta, hogy ez járható út, és hogy nagyon sokan ki is használják ezt, mert anyagilag egy picivel jobban járnék, ill. erre a táppénzes időszakra még cafetériára is jogosult vagyok, ellenben a Gyed-et le kell mondanom. Kérdésem, hogy ez így túl szép hogy igaz legyen; milyen hátul ütői lehetnek a későbbiekre nézve? Ilyenkor passzív állományban maradok, de mégis táppénzen. Elveszíthetem a munkámat, ha a táppénzt választom, felmondhatnak? Védettségem elméletileg 2014-ig van.
Válaszukat nagyon köszönöm