GYED,GYES, táppénz

És még az is érdekelne hogy honnan tudom én azt meg hogy mennyi fizetés nélküli szabit írtam alá,még gyeden vagyok és nem emlékszem olyanra hogy én alá írtam volna ehhez hasonlót is pedig ezekre nagyon oda figyelek.Beszéltem telefonon a titkár nővel és azt mondta hogy biztos hogy nem fog nekem a cég állás időt fizetni,mert jogilag állítólag a munkáltató nem köteles engem gyes alatt foglalkoztatni,és valószínű perre viszik az ügyemet.Köszönöm szépen válaszát.

Kedves Szakértő(k)!

Segítséget kérnék a következő esetre.

Anya és apa külön él (külön lakásban), ám papíron még házasok. Az anya szeretné igénybevenni GyÁP esetében az egyedülállóknak biztosított gyerekután járó emelt napok számát.
Hogyan kell tőle külön nyilatkozatot kérni, vagy elégséges a KPE 150. sz. „Nyilatkozat a gyermekápolási táppénz folyósításához” elnevezésű nyomtatványon az ennek megfelelő részt kitölteni?
(Mivel nincs válóper, így a Családi pótlékot is ennek megfelelően,azaz házasként veszi fel.)

Köszönöm a segítséget.

Dorimama 2010.01.22. 18:37

Válasz:

1. A Csp és táppénz jogszabályokban az egyedülállóság fogalma -legjobb tudomásom szerint- másképp van definiálva.
2. A Gyáp jogosultsággal kapcsolatban a hatályos jogszabály így rendelkezik:

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

27. § (1) Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

(2) Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.

(3) Egyedülállónak kell tekinteni továbbá,
a)

2. azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
3. akinek a házastársa

ca) munkaképtelen és a Szakértői Intézet szakvéleménye szerint I. vagy II. csoportos rokkant,
cb) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is.

4. A KPE 150 kitöltése a jogszabály és a hatályos OEP utasítások szerint elégséges ugyan, de kétség esetén a REP PEEO helyszíni hatósági ellenőrzést kezdeményezhet, ami megelőzhető, ha az első alkalommal -a nyilatkozatot alátámasztandó-csatolják az erre (bírósági eljárásra vonatkozó iratok másolatát, vagy megjelölik az eljáró bíróságot az ügy számával együtt...), illetve célszerű az igénylőt anyagi és büntetőjogi felelősségének a tudatában a fentiekről külön is nyilatkoztatni és azt az orvosi igazolás, valamint a GYÁP nyilatkozat mellékleteként az igényhez csatolni.

Hangsúlyozom, hogy ez utóbbi nem kötelező, viszont kétség esetén a REP bármikor - hatósági ellenőrzés keretében, akár helyszíni szemle tartásával, tanúk meghallgatásával, belföldi jogsegély igénybevételével, vagy más egyéb módon a nyilatkozat valóságtartalmát ellenőrizheti.

Üdv. :)

Edit-nono 2010.01.22. 15:22

És még az is érdekelne hogy honnan tudom én azt meg hogy mennyi fizetés nélküli szabit írtam alá,még gyeden vagyok és nem emlékszem olyanra hogy én alá írtam volna ehhez hasonlót is pedig ezekre nagyon oda figyelek.

A fenti okmány vagy a munkáltatónál fellelhető iratanyagban, vagy a folyósító szervnél (REP, TB kifizetőhely) vezetett tasakban (törzslap, számfejtési lap elnevezése időről időre változik) található. Amennyiben a GYED-et a REP folyósítja a Ket. szerinti iratbetekintési jogot gyakorolva azt az igénylő megnézheti, arról másolatot készíthet (kérhet).

GYED csak fizetésnélküli szabadság engedély bírtokában folyósítható, amit a gyakorlatban vagy a gyerek két, vagy három éves koráig szokták kérni, illetve engedélyezni.

Üdv. :)

Nagyon szépen köszönöm a választ. A következő az lenne hogy ha esetleg 3-4-5 évet írtam alá,de én mindenképp vissza akarnék menni dolgozni a gyes idő alatt, a munkáltató kötelezhet arra hogy márpedig én fizetés nélkülin leszek,mert ezt írtam alá? És különben miért jó nekem a fizetés nélküli?Főleg ha jár az állás időre a személyi alapbérem.?És persze még ide mellékelném hogy a kislányom szívbeteg,vagyis tartósan beteg.Amiről orvosi papírom van,illetve emeltszíntű családi pótlékot kapok.Előre is köszönöm válaszát.

Kedves Dödölle!
Tanácstalan vagyok így a segítségedet kérem.
Első gyermekem 21 hónapos, jelenleg GYES mellett dolgozom. Lemondtam a Gyedről, szeptember 1-től benn maradt 51 nap szabadságomat töltöttem. 2009 november 11-én álltam munkába eredeti munkáltatómnál, aki nem akart visszavenni (ügyvédi úton sikerült végül).
Tervezzük a következő babát, de a konfliktusok által okozott idegességek miatt szeretnék majd a terhességem kezdetétől táppénzre menni, amennyiben lehetséges.

A kérdéseim a következők lennének:

1. Mennyi idő kell, hogy elteljen a munkába állás után (180 vagy 360 nap) hogy el tudjak menni táppénzre a második babával? (jelenleg 180.000 a bérem).
2. Vagy folyamatos munkaviszony esetén nincs ilyen megkötés? Akár kivárás nélkül is elmehetek majd táppénzre? (jelenlegi munkáltatómnál 2007-óta dolgozom, előtte 11 év folyamatos munkaviszony)
3. Ha igen, akkor beleszámít a 2009 szeptember 1-től töltött szabadság is a 180 napba vagy november 11-től számítandó?
4. Csak annyi napot lehetek táppénzen, amennyit már ledolgoztam? Ilyenkor mi a tp+tgyás kiszámításának az alapja?

Bocsánat, hogy ennyi kérdést tettem fel egyszerre, de senki nem tudott épkézláb információval szolgálni.
Előre is köszönöm a válaszodat!
Emese

Kedves Dödölle1!

Köszönöm a választ. Megtesszük, amit lehet, háziorvosom tovább utalt az ORSZI-hoz.

Köszönettel:
Zsolt

Kedves Hozzáértők!
A kérdésem biztos elveszett a sok válasz között, ezért ismét megpróbálom, hátha valaki tud segíteni.
"Tisztelt Tanácsadók!
Segítségüket szeretném kérni. Sokat olvastam a témakörben ,de a saját esetemre nem találtam a válaszokat, ill. nem egyértelműek.

Első gyermekünk 2008. jan. 12.-én született. A terhesség alatt dolgoztam, főállású közalkalmazottként bruttó 133.000 Ft-ért, csak a terhesség utolsó két hónapjában (2007. nov. és dec.) mentem táppénzre. (A terhesség előtt folyamatos 6 év munkaviszonyom volt ugyanebben a státuszban.)
Az első gyerekre kapott GYED így netto 72.000 Ft lett.
A szülés óta folyamatosan GYED-en, ill. 2010. jan. 12. óta GYES-en vagyok, nem mentem vissza dolgozni.

A második gyerekre kapott GYED hogyan alakul:
ha a GYES alatt születik (2011. jan.12-ig)? Igaz, hogy ebben az esetben a fizetésem lesz ismét a GYED alapja?
ha a GYES után születik miből számolják esetemben a GYED-et és 2 évig jogosult vagyok-e rá?

Bármelyik verzió is lesz, a magasabb GYED-összeghez kedvezőbb-e, ha táppénzre megyek a várandósság alatt vagy maradjak tovább GYES-en?

Köszönöm a választ, további jó munkát kívánok:
tombercsi"

natina 2010.01.20. 12:41

Azt szeretném megtudni, hogy nekem jár-e a 98.000 Ft-os bérkiegészítés 2010-ben, ha határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyom van, de 2010. február 6-ig GYED-en vagyok és február 7-től állok munkába.

natina 2010.01.20. 12:41

• Válasz: Az megadott adatok -GYED időtartam- alapján első részletre nem vagy jogosult, a második részletre pedig csak időarányosan.

Kérdés, hogy a többi feltételnek (bruttó jövedelem stb.) megfelesz-e?

Íme egy kis összfoglaló, remélem nem írtam el, vagy értelmeztem félre semmit:

A jogosultsági feltételekről a 316/2009 (XII.28.) Korm.rend. rendelkezik.

2. § (1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló - 1. § szerinti - jogviszonya alapján a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti két illetményfizetési időpontban bruttó 49 000-49 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

1. feltétel: havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja meg a 340 000 forintot, továbbá
2. feltétel: 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá (Az is jogosult, akinek 2010.01.01-én szűnik meg a jogviszonya!)
3. feltétel: a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennállt,

ideértve azt az esetet is, ha az 1. § szerinti több jogviszonya állt fenn 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között egymást követően, megszakítás nélkül, továbbá

4. a jogviszonya 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony szünetelés időtartamát.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti kereset-kiegészítés arányos részére jogosult a (2) bekezdés a), b) és d) pontjának megfelelő foglalkoztatott, akinek költségvetési szervnél folyamatosan fennálló egy - vagy a (2) bekezdés c) pontja szerinti több - jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül. Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított jogviszony napokban meghatározott időtartama és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(4) Ha a foglalkoztatott jogviszonyának a (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartama - a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül - összesen 45 napnál hosszabb ideig szünetelt, akkor a foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésnek a munkavégzés időtartamával arányos részére jogosult.

Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított, a jogviszony szüneteléssel nem érintett napjainak száma és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(5) Ha a foglalkoztatott jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig, és ezen időtartam alatt a jogviszony részben szünetelt, akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapítása során a 45 nap arányos részét kell figyelembe venni. Az arányszámot a jogviszony napokban kifejezett hossza és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti összeg munkaidővel arányos részére jogosult a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén részmunkaidőben foglalkoztatott személy, ha a munkakörében irányadó teljes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye nem haladja meg a 340 000 forintot.
*

• A gyakorlatban tehát vizsgálni kell, hogy a jövedelme kevesebb-e, mint 340.001 Ft-/hó/ bruttó
• a munkaviszonyában van-e megszakítás az több, mint 45 nap?

Vigyázz a THGY (szülési szabadság) ideje ebből a szempontból fennálló jogviszonynak, de a GYED ideje a jogviszony szünetelésének minősül!!!
Amennyiben a dolgozó a meghatározott időtartam egy része alatt GYED-en volt vizsgálni szükséges, hogy hány ledolgozott napja van?
*

Példa I. A dolgozó 2008. 05.01-én szült, 2010.05.01-ig folyamatosan GYED-en lesz .
Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegészítésre?
Válasz: Nem, mert a jogviszonya 45 napnál hosszabb ideig szünetelt.
*

Példa II.

A dolgozó 2009. évben folyamatosan, így a jelen szempontból releváns időszakban 2009.10.01-től is GYED ellátásban részesül még 50 napig, azaz 2010.11.19-ig.

Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegészítésre?

Válasz: Igen, de csak időarányosan. Azzal, hogy 2009.11.20-án munkába áll jogosultságot szerez a 2010-es eseti keresetkiegészítés első (januárra eső részére).

Kérdés: Ebben az esetben hogyan kell arányosítani, milyen összegű keresetkiegészítésre jogosult?

Válasz: Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma 93 amiből 50 napot nem dolgozott következik, hogy a ledolgozott napok száma 93 nap-50 nap= 43 ledolgozott napja van a meghatározott időszakban.

Az arányszám tehát jelen esetben 43/93.
43 ledolgozott nap osztva 93 meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 22.540 Ft.- keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.01.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)
*

Példa III.

A dolgozó 2009. évben folyamatosan, 2009.01.01-től 2009.12.31-ig GYED ellátásban részesült, 2010.01.01-től munkába áll.

Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegészítésre?

Válasz: Igen, de csak időarányosan. Azzal, hogy 2010.01.01-én munkába áll jogosultságot szerez.
Kérdés: Ebben az esetben hogyan kell arányosítani, milyen összegű keresetkiegészítésre jogosult?
Válasz: Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma 93 amiből csak 1 napot dolgozott így összesen 1 ledolgozott napja van a meghatározott időszakban.

Az arányszám tehát jelen esetben 1/93.

1 ledolgozott nap osztva 93 meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 490.- Ft.- eseti keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.01.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)
*

Ezen analógia alapján kiszámítható az összes többi, teljes munkaidős dolgozóra vonatkozó eset.
*

Eseti keresetkiegészítés 2010-ben, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó esetében

Példa IV.

Kérdés: Hogyan alakul a 2010. január hónapra járó eseti keresetkiegészítés a III. példában szereplő munkavállalónál, ha ha csak heti 20 órás (rész) jogviszonyban van foglalkoztatva?

Válasz: A következőképpen alakul:

20 óra osztva 40 óra = 0.5 x 49.000 Ft= 24.500. Ft.-
A III. példánál maradva: 1/93 x 24.500 = 245.- Ft.-
*

Hasonlóképpen (a heti óraszámnak megfelelően) kell arányosítani a 30 órás, 35 órás stb. jogviszonyban állókat.
*

Kérdés: Megilleti-e a 2010. január és a 2010. március hónapra járó eseti keresetkiegészítés a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt ha 2010. február 6-ig GYED-en van és csak február 7-től áll munkába?

Válasz: Az első keresetkiegészítésre egyáltalán nem, a másodikra viszont arányosan jogosult.
Az egyik feltétel, hogy a közalkalmazott jogviszonya a költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, között folyamatosan fennálljon. Azt már tisztáztuk, hogy a GYED ideje ezen jogszabály alkalmazásában jogviszony szünetelésnek minősül, ebből következik, hogy az 1. keresetkiegészítésre nem jogosult, hiszen csak 2010.02.07-én fog munkába állni.

A 2. keresetkiegészítés feltétele –többek között,- hogy a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennálljon. Ez a feltétel csak részben teljesül, mivel a meghatározott időszak alatt áll munkába, így az eseti keresetkiegészítés 2. részletének csak az időarányos részére jogosult.

Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma a 2. részlet esetében 91 amiből (február 7-től március 01-ig) csak 23 napot fog dolgozni az arányszám tehát jelen esetben 23/93.
23 ledolgozott nap osztva 93 azaz a meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 12.118.- Ft.- eseti keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.03.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)

*
Az első és a második keresetkiegészítésre való jogosultságot tehát külön-külön kell vizsgálni és jogosultságot csak a 316/2009 (XII.28.) Kormányrendeletben meghatározott feltételek együttes (konjuktív) teljesülése eredményez.

Üdv. :)

Hello!

Hivatalosan április 09.-ére vagyok kiírva. 5 éve egy helyen dolgozok folyamatosan.Februártól megyek először szabira(8 nap)utána betegszabi és utána táppénzre. 2009-ben 130 bruttót kerestem, augusztustól 145-re emelték. Érdemes lenne kérni nekem a THGY-t hamarabb 28-nappal?

Tisztelt fórumozók!

Egyéni vállalkozó táppénzen volt 2010-ben. Kell-e küldeni az OEP-nek a Nyilatkozat adóterhet nem viselő járandóságról című nyomtatványt? A vállalkozó nem kap ilyen járandóságot.

A múlt héten Anne01 válaszolt Gyeddel kapcsolatos kérdésimre. Még egy fölmerült. Ha a minimálbéres munkámat föladom, és jobb állásba megyek a szülés előtt, akkor baj, ha 31 napra megszakad a biztosítási jogviszonyom, vagy ebből a szempontból mindegy?

Köszönöm!

A munkáltatóm a TGyás után felmondott nekem, de a Gyed-et ők utalják. Az lenne a kérdésem, hogy a Gyes-t kitől kell igényelni? A volt munkáltatóm fizeti még nekem, vagy az OEP-től kell igényelnem?

Korni:
Ha 30 napnál hosszabb időre megszakad a biztosítási jogviszonyod, akkor az az előtti időszak jövedelmét nem lehet figyelembe venni az ellátás alapjának megállapításánál.
De mivel valószínűleg nem lesz 180 bérezett napod a szülésig, ezért a TGYÁS is maximalizálva van.

Arra vigyázz, hogy egy-két hónapos bejelentés, pláne magasabb jövedelemmel, bizony kiveri a biztosítékot az OEP-nél, és járulékellenőrzést vonhat maga után... Melynek során akár törölhetik is visszamenőleg a biztosítási jogviszonyod...

ingatlanok:

Tavaly decembertől már nem kell senkinek sem küldenie, mert eltörölte a rendelkezést az AB.

Kedves Nandy és Dödölle1!
Tanácstalan vagyok így a segítségeteket kérném.
Első gyermekem 21 hónapos, jelenleg GYES mellett dolgozom. Lemondtam a Gyedről, szeptember 1-től benn maradt 51 nap szabadságomat töltöttem. 2009 november 11-én álltam munkába eredeti munkáltatómnál, aki nem akart visszavenni (ügyvédi úton sikerült végül).
Tervezzük a következő babát, de a konfliktusok által okozott idegességek miatt szeretnék majd a terhességem kezdetétől táppénzre menni, amennyiben lehetséges.

A kérdéseim a következők lennének:

Mennyi idő kell, hogy elteljen a munkába állás után (180 vagy 360 nap) hogy el tudjak menni táppénzre a második babával? (jelenleg 180.000 a bérem).
Vagy folyamatos munkaviszony esetén nincs ilyen megkötés? Akár kivárás nélkül is elmehetek majd táppénzre? (jelenlegi munkáltatómnál 2007-óta dolgozom, előtte 11 év folyamatos munkaviszony)
Ha igen, akkor beleszámít a 2009 szeptember 1-től töltött szabadság is a 180 napba vagy november 11-től számítandó?
Csak annyi napot lehetek táppénzen, amennyit már ledolgoztam? Ilyenkor mi a tp+tgyás kiszámításának az alapja?
Bocsánat, hogy ennyi kérdést tettem fel egyszerre, de senki nem tudott épkézláb információval szolgálni.
Előre is köszönöm a válaszodat!
Emese

csibe31 2010.01.25. 14:51

A munkáltatóm a TGyás után felmondott nekem, de a Gyed-et ők utalják. Az lenne a kérdésem, hogy a Gyes-t kitől kell igényelni? A volt munkáltatóm fizeti még nekem, vagy az OEP-től kell igényelnem?

csibe31 2010.01.25. 14:51

A Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodájától, mint a tárgyban 2008.01.01-től kizárólagos hatáskörrel rendelkező közigazgazgatási szervtől.

Bővebben lásd a www.allamkincstar.gov.hu honlap erre vonatkozó részeit.

Üdv. :)

SZIASZTOK!
NEM TUDOM MIT CSINÁLJAK!
MÁJUS 11.-ÉN FOGOK SZÜLNI.FEBRUÁR 1-ÉN LEJÁR A MUNKANÉLKÜLIM.MIT CSINÁLJAK HOGY KAPJAK MAJD ELLÁTÁST?JELENTSEM BE MAGAM VALAKIVEL? VAGY LEGYEK VÁLLALKOZÓ?

Nandy,
köszönöm a figyelmeztetést. Úgy gondolom, ha valóban végzek munkát, nem csak falból jelentenek be, és a papírjaim is rendben vannak, nem lehet baj.
A TGYÁS alapjának maximuma ebben az esetben a minimálbér kétszerese lesz, jól gondolom?
Köszönöm!

Korni:

Igen, ha minden szabályos, van jelenléti ív, a kollegák ismernek téged, tudják, hogy mettől meddig dolgoztál, mit csináltál, esetleg van általad aláírt bizonylat, feljegyzés stb. is. Plusz tőled megkérdezhetik, hogy pl. az iroda fala milyen színű, hol volt az asztalod helye...

Mary:

Igen, az lenne talán a legjobb megoldás, ha egyéni vállalkozó lennél, mert automatikusan biztosítottnak minősülsz (feltéve, hogy nem fogod szüneteltetni a szülésig). De ez járulékfizetési (és bevallási) kötelezettséggel is jár, erre készülj fel.

Kedves Nandi!
Az ismerősöm terhes és 2010 júliban fog szülni.
(Tehát már az új szabályok vonatkoznak rá.)
Sajnos 2009.dec.31-el megszünt a munkaviszonya.(több, mint 2 év volt).
Ha február közepétől új munkhelyre tud elhelyezkedni, akkor mi alapján fogják számolni a Tgyást és a Gyed-et?
Számításaim szerint febr-tól júliusig nem lesz 180 nap folyamatosan munkában töltött viszony.
Köszönöm a segítséget!
Petee

Kedves Tanácsadók!
Kérem segítségüket én is!
Első gyermekünk 2008. jan. 12.-én született. A terhesség alatt dolgoztam, főállású közalkalmazottként bruttó 133.000 Ft-ért, csak a terhesség utolsó két hónapjában (2007. nov. és dec.) mentem táppénzre. (A terhesség előtt folyamatos 6 év munkaviszonyom volt ugyanebben a státuszban.)
Az első gyerekre kapott GYED így netto 72.000 Ft lett.
A szülés óta folyamatosan GYED-en, ill. 2010. jan. 12. óta GYES-en vagyok, nem mentem vissza dolgozni.

A második gyerekre kapott GYED hogyan alakul:

1. ha a GYES alatt születik (2011. jan.12-ig)? Igaz, hogy ebben az esetben a fizetésem lesz ismét a GYED alapja?
2. ha a GYES után születik miből számolják esetemben a GYED-et és 2 évig jogosult vagyok-e rá?

Bármelyik verzió is lesz, a magasabb GYED-összeghez kedvezőbb-e, ha táppénzre megyek a várandósság alatt vagy maradjak tovább GYES-en?

Köszönöm a választ, további jó munkát kívánok! :)

Kezdjük a végén: táppénzre akkor mehetsz, ha annak oka van... nem pedig akkor, amikor "tetszik".

Ha az újabb TGYÁS/GYED előtt nem lesz 180 bérezett napod, akkor a tényleges jövedelem lesz az ellátások alapja, és a GYED mellett a TGYÁS felső korlátja is a min.bér kétszeresének 70%-a (ha addig nem változtatnak rajta).
Ha egyáltalán nem mész vissza dolgozni, akkor a szerződés szerinti béred lesz az alap, és ugyanúgy bejön a korlátozás.

SvPetee:
A szülés előtti időszakban kell két év biztosítás ahhoz, hogy a gyermek két éves koráig GYED-et kapjon.
A TGYÁS/GYED jogosultsághoz a szülést megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítás kell, de az a jó, hogy nem kell egybefüggőnek lennie, tehát lehet megszakításokkal is.
Viszont az ellátások alapjának megállapításánál csak a (30 napnál hosszabb) megszakítás utáni jovedelmet fogják figyelembe venni. Ami jó akkor, ha előtte keveset kerestél, utána többet. De rossz akkor, ha előtte sokat kerestél, és most kevesebbet. Utóbbi esetben jobban járna, hogy ha gyorsan elmenne munkanélkülire.