GYED,GYES, táppénz

Még annyit, hogy ha a 30 napnál hosszabb megszakítást követően nem lesz meg a 180 bérezett nap, akkor a TGYÁS maximuma is a min.bér kétszeresének 70%-a lesz, hiába magasabb esetleg a bére.

Kedves Nandy!

Nagyon köszönöm a segítséget!
Két hete próbálok az OEP-nél és egyéb szerveknél hathatós választ kapni, mind eredménytelenül!
Valaki azt mondta, hogyha közvetlen a szülést megelőző időszak az új munkába állástól számítva nem éri el a 180 napot, akkor a 2009-es évet veszik alapul a számításoknál, van, aki pedig azt mondta csak, hogy nem kell 180 napnak meglenni a szülést közvetlen megelőző időszakban és az új munkahelyen bejelentett bérezést veszik alapul.
Ön az első, aki nem a HVG külön TB mellékletét ajánlja figyelmembe, hanem egyértelmű választ adott!
Véleménye szerint erről az állásfoglalásról (amelyet megkaptam Öntől) valamilyen hatóságtól kérhetek írásban nyilatkozatot, vagy csakis a törvényre fognak hivatkozni?
köszönettel:
SvPetee

Kedves Nandy, köszönöm a határozott iránymutatást és az egyértelmű válaszokat!

Kedves Nandy!
Két kérdésem lenne még:

Az új munkahelyen magasabb bérrel tudott megállapodni a feleségem.Ebben az esetben a közel 40 napos szünetre semmilyen teendője nincs?
Nem kell maga után befizetnie 4500 ft tb-t stb.,ugye? (mert akkor nem szakadna meg a tb-s folytonosság és a 2009-es fizetését vennék alapul)

A Gyedet szintén a minimálbér kétszeresének 70%-ban határozzák meg, ha nem lesz meg a 180 nap a szülést megelőzően közvetlen?

Nagyon köszönöm a segítséget!

SvPetee 2010.01.27. 19:13

Két hete próbálok az OEP-nél és egyéb szerveknél hathatós választ kapni, mind eredménytelenül!

Ön az első, aki nem a HVG külön TB mellékletét ajánlja figyelmembe, hanem egyértelmű választ adott!

Véleménye szerint erről az állásfoglalásról (amelyet megkaptam Öntől) valamilyen hatóságtól kérhetek írásban nyilatkozatot, vagy csakis a törvényre fognak hivatkozni?

SvPetee 2010.01.27. 19:13

Részletesebben lásd lent.
Idézet egy régebbi hozzászólásomból:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.

Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)
Két hete próbálok az OEP-nél és egyéb szerveknél hathatós választ kapni, mind eredménytelenül!

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Kedves Nandy és Dödölle1!

Korábbiakban kértem a segítségeteket, de választ nem sikerült még kapnom. Nagyon fontos lenne, mert teljesen tanácstalan vagyok.
Első gyermekem 21 hónapos, jelenleg GYES mellett dolgozom. Szeptember 1-től benn maradt 51 nap szabadságomat töltöttem. 2009 november 11-én álltam munkába eredeti munkáltatómnál, aki nem akart visszavenni (ügyvédi úton sikerült végül).
Tervezzük a következő babát, de a konfliktusok által okozott idegességek miatt szeretnék majd a terhességem kezdetétől táppénzre menni, amennyiben lehetséges.

A kérdéseim a következők lennének:

1. Mennyi idő kell, hogy elteljen a munkába állás után (180 vagy 365 nap) hogy el tudjak menni táppénzre a második babával? (jelenleg br.180.000 a bérem).
2. Vagy folyamatos munkaviszony esetén nincs ilyen megkötés? Akár kivárás nélkül is elmehetek majd táppénzre? (jelenlegi munkáltatómnál 2007-óta dolgozom, előtte 11 év folyamatos munkaviszony)
3. Ha igen, akkor beleszámít a 2009 szeptember 1-től töltött szabadság is a 180 napba vagy november 11-től számítandó?
4. Csak annyi napot lehetek táppénzen, amennyit már ledolgoztam? Ilyenkor mi a tp+tgyás kiszámításának az alapja?

Bocsánat, hogy ennyi kérdést tettem fel egyszerre, de senki nem tudott épkézláb információval szolgálni.

Előre is köszönöm a segítségeteket!
Emerenc

Kedves Szakértők!

Seígtséget kérnék a következő helyzetre.

Munkavállaló 7 órában dolgozik. Gyermeke tartósan betegnek lett minősítve(emeltszintű CSP). Anyuka most szeretne Gyesre visszamenni és emellett a munkát is megtartani. Ehhez kapcsolódó kérdéseire szeretnék pontos választ adni a segítségetekkel.

1., MÁK-nál kell kérvényezni a Gyest, vagy a munkáltatóval kell ezt első körben tisztázni?
2., Ha gyesen lesz nem kaphat táppénzt amikor gyerek betegsége miatt otthon marad, de maga után kaphat-e táppénz?
3., Az ilyen helyzetben igénybevett Gyes adhat-e vmilyen védelmet felmondással szemben?
4., Mivel a munkabéréből adózik, így úgy vélem, hogy ezek az évek is beszámítanak majd a nyugdíjba. Jól értelmezem?

Köszönöm a segítséget.

Kedves Nandy!
Köszönöm a választ.
tombercsi

Dorimama 2010.01.28. 14:14

Kedves Szakértők!

Seígtséget kérnék a következő helyzetre.

Munkavállaló 7 órában dolgozik. Gyermeke tartósan betegnek lett minősítve(emel­tszintű CSP). Anyuka most szeretne Gyesre visszamenni és emellett a munkát is megtartani. Ehhez kapcsolódó kérdéseire szeretnék pontos választ adni a segítségetekkel.

1., MÁK-nál kell kérvényezni a Gyest?

Igen a GYES-t a MÁK Családtámogatási Irodáján kell igényelni.

2., Ha gyesen lesz nem kaphat táppénzt amikor gyerek betegsége miatt otthon marad, de maga után kaphat-e táppénz?

De igen, kaphat mind saját jogán, mind a gyermek betegsége esetén, viszont csak annyi nap táppénzre jogosult, ahány napot a GYES mellett dolgozott, illetve a táppénz alapját is csak a GYES melletti munkavégzés során elért keresetének a figyelembevételével fogják megállapítani.
Lásd:

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

49. § (1) A gyermekgondozási segély,....mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

1. a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
2. a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.

39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

(4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

Igen, szolgálati időnek minősül, viszont napi 7 órában foglalkoztatott biztosított esetében ha a jövedelme nem éri el a minimálbért a NYENYI lapon arányos szolgálati időt kell számolni.

Köszönöm a segítséget.

Dorimama 2010.01.28. 14:14

Üdv. :)

Kedves Szakértők !

Segítségeteket kérem a következő problémával :
Kisfiam édesapjával papíron külön háztartásban élünk, nem bejelentve viszont együtt. Én 2009.12.17-ével megszüntettem a GYED-et, hogy GYES mellett vissza tudjak menni dolgozni. Ilyen körülmények között lehetőség van-e arra, hogy a gyermek betegsége esetén felváltva vegyük igénybe az utána járó táppénzt, vagy ekkor is csak egyikünk jogosult rá ?

Megköszönve segítségüket : Lora_lay

Lora_lay 2010.01.28. 21:52

Kedves Szakértők !

Segítségeteket kérem a következő problémával :
Kisfiam édesapjával papíron külön háztartásban élünk, nem bejelentve viszont együtt. Én 2009.12.17-ével megszüntettem a GYED-et, hogy GYES mellett vissza tudjak menni dolgozni. Ilyen körülmények között lehetőség van-e arra, hogy a gyermek betegsége esetén felváltva vegyük igénybe az utána járó táppénzt, vagy ekkor is csak egyikünk jogosult rá ?

Megköszönve segítségüket : Lora_lay

Lora_lay 2010.01.28. 21:52

• Válaszok:

1. A GYÁP táppénz feltételei a teljesség igénye nélkül:

• Csak a szülő veheti igénybe, az élettárs nem!
• Csak az a szülő veheti igénybe, akivel a gyermek egy háztartásban él!
• Amennyiben az egyik szülő, az egyik gyermekkel GYES-ben részesül és mellette munkát vállal jogosult lehet mind saját jogán, mind a gyermek ápolása címén táppénzre, viszont a másik szülő ugyanezen gyermek után gyermekápolási táppénzre nem jogosult.

(A másik szülő -amennyiben van- csak a másik gyermek (ek) után jogosult GYÁP táppénzre, amelyikre azonban az anya GYES-t kap az után nem.)

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

44. § Keresőképtelen,

1. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
2. aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
3. az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

5. az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja;

39.§.(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, .....

(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

Kérdésedre, miszerint "Ilyen körülmények között lehetőség van-e arra, hogy a gyermek betegsége esetén felváltva vegyük igénybe az utána járó táppénzt, vagy ekkor is csak egyikünk jogosult rá ?" tehát a rövid válasz az, hogy amennyiben Te veszed igénybe rá a GYES-t, amely mellett munkát vállalsz a ezen gyermek betegsége esetén csak Te leszel jogosult gyermekápolási táppénzre.

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazo­lások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.

Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás – az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)
Két hete próbálok az OEP-nél és egyéb szerveknél hathatós választ kapni, mind eredménytelenül!

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

SvPeete:
„Az új munkahelyen magasabb bérrel tudott megállapodni a feleségem.Ebben az esetben a közel 40 napos szünetre semmilyen teendője nincs?
Nem kell maga után befizetnie 4500 ft tb-t stb.,ugye? (mert akkor nem szakadna meg a tb-s folytonosság és a 2009-es fizetését vennék alapul)

A Gyedet szintén a minimálbér kétszeresének 70%-ban határozzák meg, ha nem lesz meg a 180 nap a szülést megelőzően közvetlen?”

Nem kell bejelentkeznie az eü.szolg. járulék fizetésére, mert a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napos átmeneti időszak van, tehát addig jogosult a természetbeni eü. ellátásra.
De a biztosítási ideje nem lesz folyamatos, mert 30 napnál hosszabb megszakítás volt, és az eü. szolg. járulék - pénzbeni ellátás elbírálása szempontjából -egyébként sem hosszabbítja meg a biztosítást.

Főszabály szerint valóban az igénylés évét megelőző év jövedelmét veszik alapul, de van egy külön szabály, amely ezt felülírja: ha 30 napnál hosszabb időre megszakad...

Fontos tudni, hogy a táppénzre és a TGYÁS/GYED-re vonatkozó szabályok eltérnek egymástól.
Táppénz esetében ha nincs folyamatosan két év biztosítás, akkor az irányadó időszakban elért jövedelem 50%-a lesz a táppénzalap, és csak annyi nap táppénzre jogosult, amennyi napot a megszakítást követően biztosításban töltött.
TGYÁS/GYED esetében nem ennyire szigorú a szabályozás, nem kell folyamatosan két év, és nem csökken a százalék sem, az mindig 70%.

Köszönöm a segítséget !

Lora_lay

Tisztelt Tanácsadó!

2010. február 14.-én lejár a GYED-m és szeretnék visszamenni dolgozni. A munkáltatóm többszöri megkeresésemre se válaszolt. Szeretném tudni, hogy van-e visszavételi kötelezettsége, vagy ilyen esetben mit tehetek?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

Volt egy alkalmazottam, aki GYED mellett munkát végzett, ezért rendkívüli felmondással elbocsátottam. Azt hallottam, hogy a munkáltatónak ilyen esetben jelentési kötelezettsége van, mivel törvénysértésről szerzett tudomást. A kérdésem, hogy melyik hivatalnál kell ezt a jelentési kötelezettséget érvényesíteni,és mit kell ebbe a jelentésbe írni? Veszprém megyéről van szó.

Segítőkészségét előre is köszönöm!

Üdvözletem!

Munkanélkülin voltam, és lejárt 6 nappal, mielőtt megszületett volna a babám. Jelenleg TGYÁS-t kapok, ami nemsoká lejár. Egy kérelmet szeretnék majd írni, hogy a 6 nap miatt, méltányosságból kaphatnék-e GYED-et, nem pedig GYES-t. Van értelme a kérelem megírásának? Mennyi esélyem van, hogy engedélyezzék?

Előre is köszönöm a választ!

thevicus:

A szabálytalanságot a REP (régi nevén: OEP) felé jelezheted, aztán majd kivizsgálják.

„Volt egy alkalmazottam, aki GYED mellett munkát végzett, ezért rendkívüli felmondással elbocsátottam”

Ehhez viszont nem volt jogod. Szerintem...

Kérdésem a következő:
2008. dec. 1-e óta vagyok alkalmazott (minimálbérre bejelentve), 2010. szept. elejére várom a babámat, most 2010. febr. közepétől táppénzre megyek. Így beleszámít a táppénz összege is vagy csak az előző évet nézik a tgyás kiszámításánál?
A minimálbér után kevés táppénzre számítok, de ha még ebből számítják a tgyást, gyedet is, akkor nagyon rosszul járok...
Köszönöm előre is

csizike:

Tértivevényes levélben jelezted, hogy újra munkába szeretnél állni?

zsuzsika13:

OEP honlapról:

Méltányosság
Abban az esetben, ha a biztosítottnak minősülő szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges
biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra,
hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően
megállapítsa a gyed-re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult. Az egészségbiztosító e
jogköre arra az esetre vonatkozik, ha a biztosítottnak minősülő szülő gyed ellátásra való
jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.
A 2009. július 31-ét követően benyújtott kérelmekre méltányosságból megállapítható gyed
folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérőn is
meghatározhatja, de a méltányosságból megállapított ellátás napi összege nem lehet magasabb a
jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részénél. Ha azonban a
biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás
alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe
venni.
A pénzbeli ellátás méltányosságon alapuló engedélyezése során figyelembe kell venni a kérelmező
egyéb körülményeit is, pl. azt, hogy az anyagi, jövedelmi viszonyai indokolttá teszik-e az általános
szabályoktól eltérő méltányosság gyakorlását.
A méltányossági kérelem
A pénzbeli ellátások méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója
szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
• a közös háztartásban lakók számát,
• nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.
A méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegéről és folyósításáról a regionális
egészségbiztosítási pénztár értesíti a kérelmezőt. A méltányossági ellátást kizárólag a regionális
egészségbiztosítási pénztár folyósíthatja, még akkor is, ha a kérelmező munkahelye kifizetőhely.
A méltányosságból megállapított ellátás újabb jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, ezért ha pl.
a biztosított részére a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását engedélyezték, ez nem jelenti azt,
hogy a kérelmező a gyermekgondozási díjat is kap.
A regionális egészségbiztosítási pénztár méltányossági jogkörében hozott határozata ellen nincs helye
fellebbezésnek. A határozat bírósági felülvizsgálatát pedig kizárólag semmisségére hivatkozva [a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 121.
§] lehet kérni.

Kiegészítés: méltányossági alapon is csak akkor állapítható meg a gyermekgondozási segély, ha a kérelmező biztosított személynek minősül.

zsuzsika13:

Kiegészítés: méltányossági alapon is csak akkor állapítható meg a gyermekgondozási díj (nem gyermekgondozási segély), ha a kérelmező biztosított személynek minősül.

esztike2:

Tgyás alapja a 2009-es jövedelmed, gyed alapja a 2010-es jövedelmed lesz. Táppénz nem számít bele sem tgyás, sem a gyed alapjába.

Csak telefonon és személyesen szóltam a főnökömnek.

nandy 2010.01.30.

A szabálytalanságot a REP (régi nevén: OEP) felé jelezheted, aztán majd kivizsgálják.

Egy kis észrevétel:
(Tudom, hogy nem túl lényeges...)

Az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), mint központi közigazgatási szerv jelenleg is működik, neve változatlan.

Területi szerveit 2008.12.31-ig Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak (MEP) nevezték, 2009.01.01-től a Kormány döntése nyomán itt is megtörtént a regionalizáció és a 7 statisztikai régiónak megfelelően megalakultak a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak. (REP)

(Az államigazgatási szervek többsége hasonló módon épül fel. Pl. Központi szerv a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Regionális szervei pl. a Közép- magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőség.)

A REP tehát nem azonos az OEP-pel, mivel ez utóbbi egy, a felettes, irányító, központi, az esetek többségében -közigazgatási jogi értelemben- pl. másodfokú hatósági jogkörrel felruházott szerv.

Üdv. :)

anne01 köszönöm szépen a válaszodat!