GYED,GYES, táppénz

Dödölle1 2010.01.30

Akkor kinek kell jeleznem a szabálytalanságot? REP vagy OEP?

Előre is köszönöm.

Nandy

„Volt egy alkalmazottam, aki GYED mellett munkát végzett, ezért rendkívüli felmondással elbocsátottam”

Ehhez viszont nem volt jogod. Szerintem…

Miért nem volt jogom elbocsátani azt, aki GYED mellett munkát végzett máshol, miközben az én alkalmazottam? A törvény szerint a munkaadójánál kellett volna jeleznie, hogy munkát végez. Ezt nem tette meg. Miért legyen az én alkalmazottam, ha máshol dolgozik?????

nandy # 2010.01.30. 13:14 thevicus:

A szabálytalanságot a REP (régi nevén: OEP) felé jelezheted, aztán majd kivizsgálják.

„Volt egy alkalmazottam, aki GYED mellett munkát végzett, ezért rendkívüli felmondással elbocsátottam”

Ehhez viszont nem volt jogod. Szerintem…

Miért nem volt jogos egy olyan felmondás, ahol a kedves munkavállaló nem a munkaadójánál dolgozik, hanem egy hasonló tevékenységet végző cégnél ráadásul GYED alatt?????? És a munkáltatójának minderről egy szót sem szólt?

csizike:

Írd meg tértivevényes levélben mikortól szeretnéd megszüntetni a fizetésnélküli szabadságodat és mikortól szeretnél újra munkába állni, amit a bennmaradt szabadságok kiadásával szeretnél megkezdeni. Kérd meg, hogy írásban közöljék, a szabadságod meddig fog tartani és melyik naptól kezdhetsz dolgozni. Korrekt munkáltató ezt megteszi. Mindenesetre a levélből, amit írsz, tarts meg egy másolatot és a tértivevénnyel együtt őrizd meg. Ha vita lesz, ez később még jól jöhet.

Tisztelt Válaszadó!

Szabadságügyben kérnék segítséget.Szeretném tudni mennyi szabadság jár GYES után,ha munkavisz.kezdete 1997.11.20.Születési évem 1977.02.04.
2004.09.20-án szültem első és 2007.01.29-én második gyermekemet.
Így
2004.04.01-2004.09.20-ig táppénzen
2004.09.21-2005.03.08-ig TGYÁS-on
2005.09-2006.09.20-ig GYED-en
2006.09.21-2007.01.29-ig GYES-en
2007.01.30-2007.07.17-ig TGYÁS-on
2007.07.18-2009.01.29-ig GYED-en
2009.01.30-2010.01.29-ig GYES-en voltam.
Segítségeteket elöre is köszönöm.

GYES-sel kapcsolatosan szeretném segítségét kérni.
Több éves külföldön tartózkodásom miatt terhességem idején nem volt munkaviszonyom, és előtte sem már egy ideje, ezért fizetnem kell a 4500 Ft-os egészségbiztosítási díjat minden hónapban.
Kisfiam tavaly októberben született, azóta GYES-en vagyok. Szeretném megtudni, hogy továbbra is kell-e fizetnem az egészségbiztosításom, vagy azt a GYES már tartalmazza?
Köszönöm segítségét.

thevicus 2010.02.01

"Akkor kinek kell jeleznem a szabálytalanságot? REP vagy OEP?"

thevicus 2010.02.01

Az előző hozzászólásom a közigazgatási szervek helyes megnevezésére irányult. A hatályos jogszabály (Pl. 1949. évi XX. tv.) megengedi, hogy az állampolgár bármelyik közigazgatási szervet megkeresse a panaszával. Vannak olyan ügyek, ahol célszerű az OEP Főigazgatójához fordulni és vannak, amelyeknél szükséges és elégséges csak a REP Igazgatóját megkeresni.

Jelen esetben -álláspontom szerint- elégséges a
Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (Veszprém) Mb. igazgatóját, Dr. Feketéné dr. Varjas Valériát, vagy ugyanezen megyei kirendeltség Pénzbeli ellátási és Ellenőrzési Osztályának az Osztályvezetőjét megkeresni.

Cím: 8200 Veszprém Óváry F. u. 7.
Postacím: 8201 Veszprém Pf. 73.
Elektronikus levélcím: kdrep@oep.hu

Sziasztok!

Tudomásomra jutott, hogy a cégvezető a fizetések csökkentését tervezi gazdasági okokra hivatkozva.

18 hetes terhes vagyok, a munkahelyem természetesen tud az állapotomról.

Azzal tisztában vagyok, hogy felmondási védelem alatt állok.

A kérdésem az lenne, hogy nem csökkentheti a főnököm a munkabéremet? GYED szempontjából nem lenne jó...

Kérem válaszoljanak, mert eléggé ideges vagyok.

A főnököm nekem még nem szólt, remélem a törvény a munkabér csökkentésétől is védi az állapotos kismamákat...

Előre is köszönöm!

Az előző hozzászólásomból azt kihagytam, hogy ha van ilyen rész a munka törvénykönyvében, vagy esetleg máshol, ami védi a terhes nőt a munkabércsökkentéstől, azt kérem jelezzék számomra, hogy "kézzelfogható" bizonyítékot tudjak a főnököm elé tárni, ha esetleg az én fizetéscsökkentésemet is fontolgatja.

Köszönöm!

Köszönöm a segítségedet.

Még az lenne a kérdésem, hogy köteles-e visszavenni?

Dödölle1

Nagyon köszönöm a pontos infokat.

Szép napot!

Üdv :)

Dödölle1

Köszönöm a pontos infokat!

Szép napot!

Üdv:)

Kedves hozzáértő emberek!

Szeretnék segítséget kérni, egy közszférában dolgozó, gyes-en lévő anyuka vagyok, és a szabadságaimmal lenne gondom. Három illetékes mást-mást mond. A munkáltatómnál a program kiszámol valamit, amit leszólnak. Mit tegyek? Ha valaki segígene kiszámolni nekem, vagy tanácsot adni, hogy hová forduljak, az sokat segítene. Mostmár nem szeretném hagyni semmiképpen, hiszen nem kapok tájékoztatást, és úgy érzem nem jogos néhány eljárás…

pink zambak:

A munkabér csak mindkét fél egyező akaratával csökkenthető, függetlenül attól, hogy egyébként terhes-e vagy sem.

A munkabér (és a munkaidő, munkakör...) a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei, így ha valamelyik módosul, akkor az munkaszerződés-módosításával jár együtt. Azt pedig egyoldalúan nem lehet, kivéve, ha a munkavállaló javára történik a változás (pl. béremelés).

csizike:

Igen, köteles foglalkoztatni ("visszavenni"). Ha nem tud munkát adni, akkor az állásidőre bért kell fizetnie. A gyermek hároméves koráig védett vagy, feltéve, hogy kapod a gyes-t is, így nem tud felmondani.
Fizetetlen szabira pedig nem küldhet önkényesen, mert azt csak a dolgozó kérésére lehet, ellenére nem.

Az előző évekről bentmaradt szabadságot pedig a munkábaállástól számított 30 napon belül tv. szerint ki kell adni, ez sem lehet mérlegelés tárgya. De jobb, ha előre tisztázzátok, hogy nem igazolatlanul vagy távol, hanem a szabadságodat töltöd. Ezért írd bele mindenképp a levélbe, hogy szabival kezdenél.

an8124:

A gyes folyósításának időtartama alatt nem kell fizetni az eü. szolg. járulékot.
2009. jan. 1-jétől a foglalkoztató/kifizető jelzi az APEH felé, ha biztosítási jogviszony jön létre, de lehet, hogy nem ártana levelet írni az APEH felé (vagy akár a 10T1011-es bejelentőt kitöltve elküldeni), nehogy utólag kelljen egyeztetni.

Köszönöm a segítséget!

Kedves Fórumozók!

Én egy kismama vagyok, aki várhatóan július elején fog szülni. A munkaviszonyom sajnos januárban megszűnt, azóta passzív táppénzen vagyok.

A gyermek várható születését megelőző 2 évben összesen 440 munkaviszonyban töltött napom volt. Egy ízben 120 nap, utána álláskeresési járadékban részesültem, majd 320 nap folyamatos munkaviszony.

Az lenne a kérdésem, hogy jogosult leszek-e így a jelenleg hatályos jogszabályok szerint TGYÁS-ra és GYED-re?
Tudom, hogy 365 nap biztosítási jogviszony kell hozzá, de mindenképpen folyamatosnak kell lennie?

Segítségeteket előre is köszönöm!

"cathy010"nek válasz:

Jogszabály szerint:
"Terhességi-gyermekágyi segélyre az az édesanya jogosult, aki: a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított volt, és

• a biztosítás tartama alatt szül, vagy
• a biztosítás megszűnését követően 42 napon belül szül, vagy
• a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl, táppénz folyósításának ideje alatt szül, illetve a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül."

Mivel a munkaviszony megszűnt, táppénzre (passzív jogon) csak 30 napig jogosult, és mivel nem áll biztosítási jogviszonyban, és a szülés sem a fentiekben leírt időpontban várható ezért terhességi gyermekágyi segélyre nem lesz jogosult.

Sziasztok!!!!
Szeretnék segítséget kérni.2010 január01-től közalkalmazottként dolgozom,napi 8 órában.A 98000 ft-os bérkiegészítés első részét nem kaptam meg!A szerződésem 2010 december 31-ig van!!!!Azt szeretném tudni,hogy miért nem vagyok jogosult erre a juttatásra???

Sziasztok! Jól gondolom, hogy ha már van egy 8 éves gyereke valakinek, és nem régiben ikrei születtek, akkor 2 éves korukig kapja a gyedet, aztán 7 éves korukig (dec 31-ig) a dupla "ikres" gyest, és utána a 8. szülinapjukig a gyet-et? Én így gondolom, de van aki azt mondta, hogy a dupla gyes és a gyet 3 éves koruktól egyidejűleg is jár! Lécci szolgáltassatok igazságot, vagyis tudást! :-) Kösz

Tisztelt Szakértő!

2003.08.18.-tól dolgozok egy cégnél.(Budapesti cég,de miskolci telephellyel).2010.01.31.-én bezárták a miskolci telephelyet,de maga a cég megmaradt.Kisbabát várok és november közepétől táppénzen vagyok,mivel a miskolci telephely kifizetőhely volt,eddig tőlük kaptam a táppénzt.Szeretném megtudni,hogy most kitől fogom kapni Budapestről a minkahalyemtől(ők is kifizetőhely)vagy a tb-től,mivel vidéki vagyok?

Köszönettel yedina

Szép Napot!

Tudnának nekem segiteni? 12 honapos kislányommal vagyok GyeD-en. Lehetőségem van PhD iskolába menni nappalin. Kaphatom-e vajon a GyeD-et, ha havonta PhD ösztöndijat is kapok?
A választ tisztelettel megköszönöm.

Dóra-dobostorta

erzsike47 2010.02.02. 20:52

Sziasztok!!!!
Szeretnék segítséget kérni.2010 január01-től közalkalmazottként dolgozom,napi 8 órában.A 98000 ft-os bérkiegészítés első részét nem kaptam meg!A szerződésem 2010 december 31-ig van!!!!Azt szeretném tudni,hogy miért nem vagyok jogosult erre a juttatásra???

erzsike47 2010.02.02. 20:52

1. A kérdést célszerű lenne a foglalkoztatónak feltenni.
2. Kb. 1-2 hétel ezelőtt egy konkrét kérdésre válaszolva feltettem a hatályos jogszabályt, majd egy példákat is tartalmazó választ, célszerű lenne visszalapoznod és átolvasni.

3.Íme ismét a jogosultsági feltételekről egy kivonat.
A megadott adatok alapján, időarányosan, 1 napra járó (2010.01.01.)kerkiegre szerezhetsz jogosultságot, (számításaim szerint ez bruttó 490 Ft.-) kérdés azonban, hogy ezen a napon valóban létrejött-e a jogviszonyod? 2010.01.01. ugyanis munkaszüneti nap (pirosbetűs ünnep)?

Példák:

Eseti keresetkiegészítés 2010.

A jogosultsági feltételekről a 316/2009 (XII.28.) Kormányrendelet rendelkezik.
2. § (1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló - 1. § szerinti - jogviszonya alapján a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti két illetményfizetési időpontban bruttó 49 000-49 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

1. feltétel: havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja meg a 340 000 forintot, továbbá
2. feltétel: 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá (Az is jogosult, akinek 2010.01.01-én szűnik meg a jogviszonya!)
3. feltétel: a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennállt,

ideértve azt az esetet is, ha az 1. § szerinti több jogviszonya állt fenn 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között egymást követően, megszakítás nélkül, továbbá

4. a jogviszonya 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony szünetelés időtartamát.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti kereset-kiegészítés arányos részére jogosult a (2) bekezdés a), b) és d) pontjának megfelelő foglalkoztatott, akinek költségvetési szervnél folyamatosan fennálló egy - vagy a (2) bekezdés c) pontja szerinti több - jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül. Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított jogviszony napokban meghatározott időtartama és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(4) Ha a foglalkoztatott jogviszonyának a (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartama - a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül - összesen 45 napnál hosszabb ideig szünetelt, akkor a foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésnek a munkavégzés időtartamával arányos részére jogosult.

Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított, a jogviszony szüneteléssel nem érintett napjainak száma és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(5) Ha a foglalkoztatott jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig, és ezen időtartam alatt a jogviszony részben szünetelt, akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapítása során a 45 nap arányos részét kell figyelembe venni. Az arányszámot a jogviszony napokban kifejezett hossza és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti összeg munkaidővel arányos részére jogosult a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén részmunkaidőben foglalkoztatott személy, ha a munkakörében irányadó teljes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye nem haladja meg a 340 000 forintot.
*

 A gyakorlatban tehát vizsgálni kell, hogy a jövedelme kevesebb-e, mint 340.001 Ft-/hó/ bruttó
 a munkaviszonyában van-e megszakítás az több, mint 45 nap?
Vigyázz a THGY (szülési szabadság) ideje ebből a szempontból fennálló jogviszonynak, de a GYED ideje a jogviszony szünetelésének minősül!!!
Amennyiben a dolgozó a meghatározott időtartam egy része alatt GYED-en volt vizsgálni szükséges, hogy hány ledolgozott napja van?
*

Példa I. A dolgozó 2008. 05.01-én szült, 2010.05.01-ig folyamatosan GYED-en lesz .
Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegészítésre?
Válasz: Nem, mert a jogviszonya 45 napnál hosszabb ideig szünetelt.
*
Példa II. A dolgozó 2009. évben folyamatosan, így a jelen szempontból releváns időszakban 2009.10.01-től is GYED ellátásban részesül még 50 napig, azaz 2010.11.19-ig.
Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegészítésre?
Válasz: Igen, de csak időarányosan. Azzal, hogy 2009.11.20-án munkába áll jogosultságot szerez a 2010-es eseti keresetkiegészítés első (januárra eső részére).
Kérdés: Ebben az esetben hogyan kell arányosítani, milyen összegű keresetkiegészítésre jogosult?
Válasz: Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma 93 amiből 50 napot nem dolgozott következik, hogy a ledolgozott napok száma 93 nap-50 nap= 43 ledolgozott napja van a meghatározott időszakban.
Az arányszám tehát jelen esetben 43/93.
43 ledolgozott nap osztva 93 meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 22.540 Ft.- keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.01.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)
*
Példa III.
A dolgozó 2009. évben folyamatosan, 2009.01.01-től 2009.12.31-ig GYED ellátásban részesült.
2010.01.01-től munkába áll.
Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegészítésre?
Válasz: Igen, de csak időarányosan. Azzal, hogy 2010.01.01-én munkába áll jogosultságot szerez.
Kérdés: Ebben az esetben hogyan kell arányosítani, milyen összegű keresetkiegészítésre jogosult?
Válasz: Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma 93 amiből csak 1 napot dolgozott így összesen 1 ledolgozott napja van a meghatározott időszakban.
Az arányszám tehát jelen esetben 1/93.
1 ledolgozott nap osztva 93 meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 490.- Ft.- eseti keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.01.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)
*
Ezen analógia alapján kiszámítható az összes többi, teljes munkaidős dolgozóra vonatkozó eset.
*
Eseti keresetkiegészítés 2010-ben, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó esetében
Példa IV.
Kérdés: Hogyan alakul a 2010. január hónapra járó eseti keresetkiegészítés a III. példában szereplő munkavállalónál, ha ha csak heti 20 órás (rész) jogviszonyban van foglalkoztatva?
Válasz: A következőképpen alakul:
20 óra osztva 40 óra = 0.5 x 49.000 Ft= 24.500. Ft.-
A III. példánál maradva: 1/93 x 24.500 = 245.- Ft.-
*
Hasonlóképpen (a heti óraszámnak megfelelően) kell arányosítani a 30 órás, 35 órás stb. jogviszonyban állókat.
*
Kérdés: Megilleti-e a 2010. január és a 2010. március hónapra járó eseti keresetkiegészítés a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt ha 2010. február 6-ig GYED-en van és csak február 7-től áll munkába?
Válasz: Az első keresetkiegészítésre egyáltalán nem, a másodikra viszont arányosan jogosult.
Az egyik feltétel, hogy a közalkalmazott jogviszonya a költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, között folyamatosan fennálljon. Azt már tisztáztuk, hogy a GYED ideje ezen jogszabály alkalmazásában jogviszony szünetelésnek minősül, ebből következik, hogy az 1. keresetkiegészítésre nem jogosult, hiszen csak 2010.02.07-én fog munkába állni.

A 2. keresetkiegészítés feltétele –többek között,- hogy a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennálljon. Ez a feltétel csak részben teljesül, mivel a meghatározott időszak alatt áll munkába, így az eseti keresetkiegészítés 2. részletének csak az időarányos részére jogosult.

Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma a 2. részlet esetében 91 amiből (február 7-től március 01-ig) csak 23 napot fog dolgozni az arányszám tehát jelen esetben 23/93.
23 ledolgozott nap osztva 93 azaz a meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 12.118.- Ft.- eseti keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.03.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)

*
Az első és a második keresetkiegészítésre való jogosultságot tehát külön-külön kell vizsgálni és jogosultságot csak a 316/2009 (XII.28.) Kormányrendeletben meghatározott feltételek együttes (konjuktív) teljesülése eredményez.

Ismét segítséget kérnék!

Hétfőn feladtam a tértivevényes levelet, ahogy írtátok és azóta beszéltem is a munkáltatómmal telefonon, de választ még mindig nem kaptam. Pedig most már sürgős lenne, mert másfél hét múlva lejár a GYED-m.
Mit tehetek, ha nem kapok jövő hét végéig választ?
Ígérget, de konkrétan nem mond semmit, általában az van, hogy majd hívlak, ha tudok valamit, de persze nem történik semmi.
A segítséget előre is köszönöm!