GYED,GYES, táppénz

Üdvözlet!

A következő eset történt meg velünk.
Eddig maximális azaz Bruttó 109.000 FT volt a GYED amit utaltak. Idén februárban kiutaltak nekünk 81.000 Ft-ot. Bementünk megreklamálni és ott közölték, hogy az 2012-es új levonások miatt kaptunk csak ennyit.
Kérdésünkre aztán elárulta, hogy még mindig bruttó 109.000 Ft-tal kalkulálnak az esetünkben. Írtunk egy felülvizsgálati kérvényt amelyre telefonon válaszoltak nekünk. A válasz:
Mivel nem volt meg 2010-ben a 180 Munkával eltöltött idő így csak ennyi jár szerintük.
Munkával eltöltött időbe ők a Táppénzt nem számolják bele.
A szülés előtt 5 évig volt folytonos munkaviszony az utolsó 2 évben már Bruttó 250-260 közt volt az átlag bér. 2011.05.02-án mentem táppénzre és 07.21-én született meg a kisfiam.

A kérdésem az, hogy az OEP-en kívül van-e olyan akihez érdemes fordulni, hogy kiderüljön miért kaptunk csak ilyen keveset.
Hozzátenném, hogy nem 1 nem 2 ismerősöm szült nálam hamarabb (kisebb Bruttó bérrel) és érdekes módon nekik nőtt a GYED-ük.
Mindenki segítségét előre köszönöm.

Kedves Dödölle!

Már több fórumon is próbáltam segítséget kérni, mind hiába. Sikertelenül jártam a TB ügyfélszolgálatán is, az OEP ügyfélszolgálatát többszöri próbálkozás ellenére sem tudom elérni. A munkahelyem mereven elzárkózik a velem való kommunikációtól.
A problémám a következő:
A jelenlegi munkahelyemen 2007.június 10-e óta dolgozom, a bejelentett munkabérem bruttó 265.000 Ft. 2010.12.06-a óta táppénzen voltam egészen a kisfiam születéséig, 2011.08.03-áig. 2011.08.03-tól 2012.01.17-ig T-gyást kaptam, aminek összege havonta nettó 150.000 ft és 160.000 ft között mozgott. 2012.01.18-ától vagyok Gyeden, és most tűnt fel, hogy nem kaptam meg a maximum Gyedet, csak nettó: 93.000 ft-ot. A munkaügy szerint azért kaptam ennyit, mert február 29 napos. Ők ugyanis arra hivatkoznak, hogy mivel a gyed folyósítását megelőzően nem volt 180 nap jövedelmem, ezért a tavalyi minimálbér kétszeresének 70%-ra vagyok jogosult. Akárhogy is számolom, ez nem nettó 93.000 ft. Ugyanakkor az OEP honlapján az alábbit találtam: ha szülő a gyed-re jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően
táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült,
és ezért nincs meg a 180 naptári napi keresete.
Ha a szülőnek az irányadó időszakban [a gyed-re jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt
közvetlenül megelőzően] azért nem volt 180 naptári napi keresete, mert táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz összegét a korábban folyósított
ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint
a minimálbér.

Ez alapján ha jól értelmezem, nem a tavalyi minimálbért kell alapul venni, és szerintem a maximum gyedet kellene kapnom.

Jól értelmezem?

Előre is köszönöm szépen: Vince0803

Dödölle1, köszönöm a gyors választ.
Telefonált egyfolytában a doki, szerintem elfelejtette mondani, hogy menjek vissza. Ha pénteken vagy hétfőn megyek, akkor is rá tudja írni, hogy péntekig vagyok/voltam ker.képtelen?

Kedves Dödölle,
Köszönöm szépen, már rákérdeztem újra, és másodjára is azt mondják, hogy igenis jól történt a számfejtés. Esetleg a TB-hez kell fordulnom ilyen esetben?

„aquarius75 # e-mail 2012.03.07. 15:33 Tisztelt Fórumozók!
Hátha Önök közül tud nekem valaki válaszolni: a februári gyed-ként kevesebbet utaltak nekem kb 3E forinttal, mint januárban. A munkáltatóm kifizetőhely, és azt mondják, azért kevesebb, mert a február csak 29 napos. Én viszont a maximális gyedre (bruttó 130E, nettó 96E) vagyok jogosult, mert a fizetésem havi 300E volt. Ilyenkor nem minden hónapban ugyanazt a maximális gyedet kellene utalniuk? Köszönöm.”

De igen, jól látja. Egy 300.000 Ft/hó jövedelemnél havonta a napok számától függetlenül bruttó fix. 130.200 Ft-ot kell, hogy kapjon.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

Javaslom, hogy ismét beszéljen a TB ügyintézővel.

„Adryen # e-mail 2012.03.07. 13:24 A mai naptól betegszabadságon vagyok péntekig.
Az orvosi igazoláson az orvos ker.képtelen állományba vette: 2012.03.07.
Ezen kívül szerepel az igazoláson a 8-as kód és hogy nem üzemi balesetről van szó.
A ker.képtelenség lejárata viszont nem szerepel az igazoláson, sem a kezelőorvos, ellenőrző vagy felülvéleményező főorvos szerint keresőképes, sem a ker.képtelenség napjainak száma (betűvel is) rovat nincs kitöltve. Ezt nem is kell, ráírhatom-e én vagy vissza kell-e vinnem, mivel a doki nem mondta, hogy menjek vissza?”

Ha tényleg nem mondta, hogy vissza kell menni, akkor ez így valóban hiányos, ezért célszerű ismét felkeresnie a háziorvosát.

Ön ne javítson bele, ne írjon rá semmit, mert az bűncselekmény!

„atabor # e-mail 2012.03.07. 15:35 Kedves Dödölle!
(és mindazok, akiket foglalkoztat a kismama-jöv.pótlék)

Köszönöm válaszát!

Akkor számításaim szerint, ha betűjében értelmezzük a jogszabályt, a jöv.pótlék az alábbiak szerint jár:

Az, aki 2011 folyamán elment gyedre, az 2012. egészére jogosult jöv.pótlékra (ill. azon belül, amíg a gyed egyébként is jár neki),
Aki 2012. 1. napján ment gyedre (mert 2011.07.17-én szült), az 0 napra kap jöv.pótlékot.
Aki az év 2. napján ment gyedre, az 1 nap thgys után jogosult a jöv.pótlékra.
aki az év 3. napján, az 2 napra,
aki a 4. napon, az 3 napra,
…
aki a 40. napon, az 39 napra,
…
aki a 168. napon (mert 2011.12.31-én szült), az 167 napra,
aki a 169. napon, vagy azt követően megy gyedre (mert 2012. évben szül(t)), az megintcsak 0 napra kap jöv.pótlékot.

Ez lenne a jogszabály korrekt alkalmazása?? Mert szerintem ez nem szolgálja a jogalkotó azon célját, hogy a rendelettel ellentételezze a 2012.évi adóváltozást. Vagy legalábbis nem minden kismama esetében egységesen.

Munkáltatóm egyébként szóbeli megkeresésemre azt közölte, hogy döntésüket nem szándékozzák írásba foglalni. Volt is némi bizonytalanság a hangjukban, valszeg ők is érzik, hogy ez így nem kerek... Úgyhogy azt hiszem, én annál inkább tollat ragadok…”

Igen, jól látja.

6/2012. (II. 1.) Korm. rendelet
a terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlékról

10. § (5) Amennyiben a jövedelempótlék iránti kérelemben foglaltaknak a pénzbeli ellátást folyósító szerv helyt ad, a jövedelempótlék megállapításáról nem kell határozatot hozni.

A folyósító szerv a TB kifizetőhely, vagy a MEP!

Ez azt jelenti, hogyha viszont nem ad helyt, úgy köteles alakszerű határozattal elutasítani!

A 2012/3 OEP tájékoztató szerint ezen határozat fellebbezési illetéke 5.000 Ft.-!!!

Lásd: http://www.oep.hu/…POTLEK_2.PDF

Tisztelt fórumozók!

Szeretnék megerősítést kérni arról, hogy jól kalkuláltam-e, hogy rosszul állapították meg a tgyas összegét nekem.
A probléma a következő: 2011.10.24. szültem a második babámat, úgy, hogy az első gyerkőccel még gyeden voltam. A bruttó bérem 178.000 Ft volt, de a nagyobbik fiamnál még jött hozzá teljesítménybér, ami alapján megkaptam a maximális gyedet, ezzel nem is volt gond. A második gyereknél úgy tudom, hogy már csak a bruttót nézik, vagy a minimálbér kétszeresét... Ezek alapján én 2011 végén csak nettó 82.000 ft-ot kaptam, januárban 74.000-et, februárban 69.000-et (kb), viszont a kalkulátorok alapján kb 100-108 E-et kellett volna kapnom (nettó).
Az is gyanús, hogy a hirekben is elmondták,én is utána olvastam, hogy a 168.000 alatti bruttó fizetés esetén fog csak csökkenni a tgyás, gyed összege januártól, nekem több volt a bruttó bérem, mégis kevesebbet kaptam. Mi lehet ennek az oka, tényleg rosszul állapíthatták meg a támogatás összegét? A munkáltatómnál rákérdeztem, nem ők írták-e el a bruttó jövedelem összegét, de ők 178.000-et írtak.
Előre is köszönöm a választ!

„nandy # 2012.03.07. 11:21 Kedves Dödölle, ti is nagyon hiányoztok nekem:)
Sajnos mostanában nincs túl sok időm itt lenni :((

Picit megkopott már a tudásom is, ezért kérdezősködnék még, ha szabad :)

Egyéni (társas) vállalkozóra is vonatkozik az előnyszabály?
Tehát ha GYED után rögtön táppénzt igényel (veszélyeztetett terhes), aztán GYÁS-t stb... akkor az előző ellátás alapja számít majd? Vagy pedig tényleges jövedelem hiányában csak a minimálbér lesz az alap?”

Kedves nandy!

Sajnos nekem sincs. :(

Igen, vonatkozik. Ha a tp. igénylésekor az egyéni vállalkozó biztosítottnak azért nincs 180 bérezett napja az irányadó időszakban, mert tp, thgy, vagy GYED ellátásban részesül és az számára kedvezőbb, mint a minimálbér 30-ad része, úgy az utoljára folyósított ellátás (jelen esetben a GYED)alapja lesz a táppénz alapja.

A THGY-nél más lesz a helyzet. Ott senkinél sem alkalmazható az előnyszabály, mivel más a számítási sorrend. Ha nincs 180 bérezett napja, akkor ahány napja van az lesz az ellátás alapja, de korlát a minimálbér kétszeresének a 30-ad része.

Kedves Dödölle!
(és mindazok, akiket foglalkoztat a kismama-jöv.pótlék)

Köszönöm válaszát!

Akkor számításaim szerint, ha betűjében értelmezzük a jogszabályt, a jöv.pótlék az alábbiak szerint jár:

Az, aki 2011 folyamán elment gyedre, az 2012. egészére jogosult jöv.pótlékra (ill. azon belül, amíg a gyed egyébként is jár neki),
Aki 2012. 1. napján ment gyedre (mert 2011.07.17-én szült), az 0 napra kap jöv.pótlékot.
Aki az év 2. napján ment gyedre, az 1 nap thgys után jogosult a jöv.pótlékra.
aki az év 3. napján, az 2 napra,
aki a 4. napon, az 3 napra,
…
aki a 40. napon, az 39 napra,
…
aki a 168. napon (mert 2011.12.31-én szült), az 167 napra,
aki a 169. napon, vagy azt követően megy gyedre (mert 2012. évben szül(t)), az megintcsak 0 napra kap jöv.pótlékot.

Ez lenne a jogszabály korrekt alkalmazása?? Mert szerintem ez nem szolgálja a jogalkotó azon célját, hogy a rendelettel ellentételezze a 2012.évi adóváltozást. Vagy legalábbis nem minden kismama esetében egységesen.

Munkáltatóm egyébként szóbeli megkeresésemre azt közölte, hogy döntésüket nem szándékozzák írásba foglalni. Volt is némi bizonytalanság a hangjukban, valszeg ők is érzik, hogy ez így nem kerek... Úgyhogy azt hiszem, én annál inkább tollat ragadok…

Tisztelt Fórumozók!
Hátha Önök közül tud nekem valaki válaszolni: a februári gyed-ként kevesebbet utaltak nekem kb 3E forinttal, mint januárban. A munkáltatóm kifizetőhely, és azt mondják, azért kevesebb, mert a február csak 29 napos. Én viszont a maximális gyedre (bruttó 130E, nettó 96E) vagyok jogosult, mert a fizetésem havi 300E volt. Ilyenkor nem minden hónapban ugyanazt a maximális gyedet kellene utalniuk? Köszönöm.

A mai naptól betegszabadságon vagyok péntekig.
Az orvosi igazoláson az orvos ker.képtelen állományba vette: 2012.03.07.
Ezen kívül szerepel az igazoláson a 8-as kód és hogy nem üzemi balesetről van szó.
A ker.képtelenség lejárata viszont nem szerepel az igazoláson, sem a kezelőorvos, ellenőrző vagy felülvéleményező főorvos szerint keresőképes, sem a ker.képtelenség napjainak száma (betűvel is) rovat nincs kitöltve. Ezt nem is kell, ráírhatom-e én vagy vissza kell-e vinnem, mivel a doki nem mondta, hogy menjek vissza?

Zsuzsu14:

„2010.aug.4-én született meg a kislányom. Vele először TGYÁS-on voltam, majd GYED-en és 2012. aug.4-ig ez így is lesz. A Tgyás és a Gyed összegét a munkabéremből számolták, ami bruttó 250 000 Ft volt. Jelenleg most várjuk második babánkat és a tanácsod szeretnénk kérni. A kis lurkó 2012. októberében (16)fog érkezni. A kérdésem az lenne hogy az augusztustól októberig (szülésig) terjedő időszakban mit lenne célszerű tennem, menjek GYES-re, vagy ha meg tudom beszélni a munkáltatóval akkor esetleg szabira vagy táppénzre? Aug. És Szept-ben GYES-re, majd október elejétől TGYásra és majd GYEDre? Hogy járnék jobban?”

Mivel 180 bérezett napod semmiképpen sem lesz már a következő szülésig, ezért az ellátásodat az ún. előnyszabály miatt ismét a bruttó 250.000 forintból fogják számolni.

Ettől függetlenül azt javasolnám, hogy vedd ki a szabadságaidat, mert arra nagyobb bért kapsz, mint amennyi a gyes vagy a táppénz összege lenne. Ha a szülésig nem tart ki, akkor menj csak táppénzre. Gyes-t ne kérj.

„HeGa # e-mail 2012.03.07. 08:23 Kedves nandy!

Segítségedet kérem!

2009-ben megszületett első kislányom, akivel még itthon voltam, mikor újra terhes lettem.Második terhességem kapcsán veszélyeztetettséget állapítottak meg, így mikor a nagylány elment bölcsibe, nem mentem vissza dolgozni.
2011. október óta lennék táppénzen.

Azért lennék, mert menet közben az alábbi történt.

a cég, ahonnan az első terhességemkor eljöttem, cégforma váltás miatt megszűnt, az összes ügyintézést a felszámoló vette át.
Volt főnököm engem, illetve még egy kolléganőt, aki szintén babázik otthon nem jelentett át a másik cégbe.

Én rendre elküldtem a táppénzes papírjaimat a cégnek, ők továbbították is a felszámolónak, de csak miután 3 hónap múlva sem érkezett meg a táppénzem, érdeklődtem, mi történt.
OEP-nél kiderült, nem is adták le a papírjaimat, a felszámoló pedig azt mondja, hogy mivel nem mentem vissza dolgozni egy napot sem, így ne jár nekem táppénz.

Segítségedet előre is köszönöm!”

1. Tekintettel a cégforma váltásra (pl. BT-ből Kft) tisztázandó, hogy történt-e munkajogi jogutódlás. Amennyiben igen, úgy a jogviszonya nem szűnt meg, így jogosult táppnzre. Ezen állításának némileg ellentmond az az adat, hogy a céget felszámolták. (felszámolták, vagy név-cégforma váltás történt?) A munkajogi kérdést ezen a fórumon, okmányok nélkül nem lehetséges tisztázni.
2. A passzív táppénz intézménye megszűnt.

3.A cég megszűnésének a következménye, hogy a munkaszonya, valamint az ehhez kapcsolódó biztosítási jogviszonya is legkésőbb ezzel a nappal autómatikusan megszűnt, így "P" jogon táppénz valóban nem folyósítható, de ennek eldöntése és a határozat meghozatala nem a felszámolóra, hanem a MEP-re van bízva.

4.Az Önt foglalkoztató cégnek kötelessége lett volna a táppénzes papírt továbbítami a MEP felé.

5. Amennyiben a felszámolást követően is érkezett táppénzes papír a felszámolóhoz, úgy azt köteles lett volna egy tájékoztató levél kíséretében az Ön részére visszaküldeni; a szóbeli tájékoztatás nem elég.

6. Javaslom, hogy egy panaszlevéllel keresse meg a MEP igazgatóját, csatolja hozzá a rendelkezésre álló okmányait és kérje, hogy közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálják ki az ügyét. Amennyiben jogosult táppénzre, úgy azt folyósítsák, amennyiben nem, úgy a MEP köteles az igényt határozattal elutasítani, döntését részletesen indokolni.

HeGa:

A te esetedből is látszik, hogy egyes felszámolók mennyire nincsenek tisztában a munkaügyi szabályokkal.

A felszámolási eljárás nem érinti a te munkaviszonyodat a régi cégnél, cégforma váltás főleg nem!!! Mivel jelenleg felmondási védelem alatt állsz, ezért a munkaviszonyod leginkább a cég jogutód nélküli megszűnésével szűnhetne meg. Jogutód nélküli megszűnés viszont csak akkor lesz, ha a felszámolási eljárás lezárul ÉS törlik a céget a cégnyilvántartásból.

Ennek értelmében a munkaviszonyod fennáll, biztosítottnak minősülsz, és így jogosult vagy a táppénzre, egyéb ellátásokra.

„a felszámoló pedig azt mondja, hogy mivel nem mentem vissza dolgozni egy napot sem, így ne jár nekem táppénz.”

Ez egy nagy marhaság!

Azt javaslom, írj levelet az OEP-nek, és kérd, hogy vizsgálják ki az ügyedet.

(Cégjegyzékben azért ellenőrizd a céget, hogy mi van vele...)

fincsi:

Az étkezési utalvány csak adható, de nem kötelező (kivéve, ha a munkaszerződésben benne van).

Ha van a cégnél cafeteria-szabályzat, azt kellene megnézni. Általában az ún. állományon kívüli munkavállalóknak nem szokott járni.

Kedves Dödölle, ti is nagyon hiányoztok nekem:)
Sajnos mostanában nincs túl sok időm itt lenni :((

Picit megkopott már a tudásom is, ezért kérdezősködnék még, ha szabad :)

Egyéni (társas) vállalkozóra is vonatkozik az előnyszabály?
Tehát ha GYED után rögtön táppénzt igényel (veszélyeztetett terhes), aztán GYÁS-t stb... akkor az előző ellátás alapja számít majd? Vagy pedig tényleges jövedelem hiányában csak a minimálbér lesz az alap?

„Iméon77 # e-mail 2012.03.07. 10:49 Kedves Fórumozók!
Mint mindenki más, magam is tanácsadás miatt írok. Húgom egyedül neveli két és féléves unokahúgomat. Mi (anyukám, húgom a kislánya és én) egy háztartásban élünk. Testvérem teljes munkaidőben ismét dolgozik, a picilány bölcsődés, de mint általában lenni szokott sokat betegeskedik. Kérdésem az lenne, hogy aktív dolgozóként a anyukám, vagyis a nagymama elmehet-e táppénzre vele. Milyen jogi útja, módja van annak, hogy elmehessen.
A válaszokat és a segítséget előre is nagyon köszönöm. Iméon”

Nem, a nagymama a szülő helyett a Cst. törvényben meghatározot feltételek fennállása esetében a szülő helyett csak GYES-t kaphat, táppénzt nem.

Beteg gyermekkel táppénzre csak a gyermekkel közös háztartásban élő szülő mehet el.

Tisztelt Fórumozók!

2011. decemberében szültem és az lenne a kérdésem, hogy jár e még a szülés után a munkáltató részéről az étkezési utalvány? A Cégnél eddig dolgozó és szülésire elment kismamák nem kaptak kivéve a főnök feleségét! köszi

Kedves Fórumozók!
Mint mindenki más, magam is tanácsadás miatt írok. Húgom egyedül neveli két és féléves unokahúgomat. Mi (anyukám, húgom a kislánya és én) egy háztartásban élünk. Testvérem teljes munkaidőben ismét dolgozik, a picilány bölcsődés, de mint általában lenni szokott sokat betegeskedik. Kérdésem az lenne, hogy aktív dolgozóként a anyukám, vagyis a nagymama elmehet-e táppénzre vele. Milyen jogi útja, módja van annak, hogy elmehessen.
A válaszokat és a segítséget előre is nagyon köszönöm. Iméon

Bocsánat, nem nandy a címzett, természetesen! :)

Kedves nandy!

Segítségedet kérem!

2009-ben megszületett első kislányom, akivel még itthon voltam, mikor újra terhes lettem.Második terhességem kapcsán veszélyeztetettséget állapítottak meg, így mikor a nagylány elment bölcsibe, nem mentem vissza dolgozni.
2011. október óta lennék táppénzen.

Azért lennék, mert menet közben az alábbi történt.

a cég, ahonnan az első terhességemkor eljöttem, cégforma váltás miatt megszűnt, az összes ügyintézést a felszámoló vette át.
Volt főnököm engem, illetve még egy kolléganőt, aki szintén babázik otthon nem jelentett át a másik cégbe.

Én rendre elküldtem a táppénzes papírjaimat a cégnek, ők továbbították is a felszámolónak, de csak miután 3 hónap múlva sem érkezett meg a táppénzem, érdeklődtem, mi történt.
OEP-nél kiderült, nem is adták le a papírjaimat, a felszámoló pedig azt mondja, hogy mivel nem mentem vissza dolgozni egy napot sem, így ne jár nekem táppénz.

Segítségedet előre is köszönöm!

Tisztelt szakértő!
2010.aug.4-én született meg a kislányom. Vele először TGYÁS-on voltam, majd GYED-en és 2012. aug.4-ig ez így is lesz. A Tgyás és a Gyed összegét a munkabéremből számolták, ami bruttó 250 000 Ft volt. Jelenleg most várjuk második babánkat és a tanácsod szeretnénk kérni. A kis lurkó 2012. októberében (16)fog érkezni. A kérdésem az lenne hogy az augusztustól októberig (szülésig) terjedő időszakban mit lenne célszerű tennem, menjek GYES-re, vagy ha meg tudom beszélni a munkáltatóval akkor esetleg szabira vagy táppénzre? Aug. És Szept-ben GYES-re, majd október elejétől TGYásra és majd GYEDre? Hogy járnék jobban?
Milyen összegekre számolhatok (férjem veszi igénybe a családi kedvezményt)?
A másik kérdésem az lenne, hogy a szabadságom, hogy alakul a második baba után. 2010-re megkaptam a kislányom után az összes napot (23), de 2011-re már csak a felét (11) (mert idén tölti be úgye a 2. életévét).
Nagyon köszönöm a segítséget!

Kedves nandy!

Örülök, hogy ismét itt vagy, hiányzol. :)

Kérdésed:
A táppénz folyósításának időtartamát meghosszabbítja a betegszabi időtartama?

Konkrétan: sok (korábban...) nyugdíjas ügyvezető/üzletvezető szembesült azzal, hogy pusztán a cég képviselete miatt 2012-től biztosítottnak számít, és így járulék fizetésére kötelezett (társas vállalkozóként, vagy munkaviszonyosként).
Ugyanakkor táppénzre is jogosulttá váltak. Ha valaki 2012.01.01-től munkaviszonyos (előtte nem volt biztosított), és mondjuk február 1-től keresőképtelen, akkor először 15 nap betegszabi jár neki febr. 21-ig, na de onnantól hány nap a táppénz?

Előre is köszönöm a válaszod :)

A válasz: Az általad felvázolt esetben, azaz ha 2012.01.01 előtt nem volt biztosított, akkor a főszabály alkalmazandó, azaz a betegszabadság lejártát követően annyi napig jogosult táppénzre ahány nap biztosításban töltött idővel rendelkezett a keresőképtelenség első napját megelőzpő napig.

A példában szereplő személy 31 nap táppénzre lesz jogosult, mivel 2012.01.01-től 2012.01.31-ig (a keresőképtelenséget megelőző napig) 31 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik.

(A betegszabadság tehát "nem hosszabbítja meg" a táppénz időtartamát.

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat.
Más a helyzet annál, aki 2011.12.31-ig rokkantsági nyugdíj mellett munkaviszonyban álló alkalmazott volt. Ő biztosítottnak minősult, csak nem fizetett 2%-os PEB járulékot, így 2011.12.31-ig táppénzre sem volt jogosult. (Betegszabadságot viszont kaphatott.)

Az Ő esetükben az Ebtv. 49. § előírásai szerint kell eljárni, azaz Ők (mivel 2011-ben biztosítottak voltak) akár 60%-os mértékkel is kaphatnak táppénzt, de csak annyi napra ahány napot 2012.01.01-től dolgoztak és az ellátás alapja is csak a 2012.01.01-től elért peb. járuléköteles jövedelem lesz.

Üdv. :)

Kedves nandy!

Örülök, hogy ismét itt vagy, hiányzol. :)

Kérdésed:
A táppénz folyósításának időtartamát meghosszabbítja a betegszabi időtartama?

Konkrétan: sok (korábban...) nyugdíjas ügyvezető/üzletvezető szembesült azzal, hogy pusztán a cég képviselete miatt 2012-től biztosítottnak számít, és így járulék fizetésére kötelezett (társas vállalkozóként, vagy munkaviszonyosként).
Ugyanakkor táppénzre is jogosulttá váltak. Ha valaki 2012.01.01-től munkaviszonyos (előtte nem volt biztosított), és mondjuk február 1-től keresőképtelen, akkor először 15 nap betegszabi jár neki febr. 21-ig, na de onnantól hány nap a táppénz?

Előre is köszönöm a válaszod :)

A válasz: Az általad felvázolt esetben, azaz ha 2012.01.01 előtt nem volt biztosított, akkor a főszabály alkalmazandó, azaz a betegszabadság lejártát követően annyi napig jogosult táppénzre ahány nap biztosításban töltött idővel rendelkezett a keresőképtelenség első napját megelőzpő napig.

A példában szereplő személy 31 nap táppénzre lesz jogosult, mivel 2012.01.01-től 2012.01.31-ig (a keresőképtelenséget megelőző napig) 31 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik.

(A betegszabadság tehát "nem hosszabbítja meg" a táppénz időtartamát.

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

3. Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat.

Más a helyzet annál, aki 2011.12.31-ig rokkantsági nyugdíj mellett munkaviszonyban álló alkalmazott volt. Ő biztosítottnak minősult, csak nem fizetett 2%-os PEB járulékot, így 2011.12.31-ig táppénzre sem volt jogosult. (Betegszabadságot viszont kaphatott.)

Az Ő esetükben az Ebtv. 49. § előírásai szerint kell eljárni, azaz Ők (mivel 2011-ben biztosítottak voltak) akár 60%-os mértékkel is kaphatnak táppénzt, de csak annyi napra ahány napot 2012.01.01-től dolgoztak és az ellátás alapja is csak a 2012.01.01-től elért peb. járuléköteles jövedelem lesz.

Üdv. :)