GYED,GYES, táppénz

natina 2010.01.20. 12:41

316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet
a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 91. § (1) bekezdés a) pontjában és 5. számú melléklete 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. § A rendelet hatálya a költségvetési szervekre és a velük

1. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.),
2. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.),
3. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.),
4. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.),
5. az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.),
6. az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.),
7. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) Harmadik Része XII. fejezete, valamint
8. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/G. §-a

szerinti jogviszonyban állókra terjed ki, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján foglalkoztatottak kivételével (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott).

2. § (1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló - 1. § szerinti - jogviszonya alapján a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti két illetményfizetési időpontban bruttó 49 000-49 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

1. havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja meg a 340 000 forintot, továbbá
2. 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá
3. a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, ha az 1. § szerinti több jogviszonya állt fenn 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között egymást követően, megszakítás nélkül, továbbá

d) a jogviszonya 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony szünetelés időtartamát.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti kereset-kiegészítés arányos részére jogosult a (2) bekezdés a), b) és d) pontjának megfelelő foglalkoztatott, akinek költségvetési szervnél folyamatosan fennálló egy - vagy a (2) bekezdés c) pontja szerinti több - jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül. Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított jogviszony napokban meghatározott időtartama és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(4) Ha a foglalkoztatott jogviszonyának a (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartama - a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül - összesen 45 napnál hosszabb ideig szünetelt, akkor a foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésnek a munkavégzés időtartamával arányos részére jogosult. Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított, a jogviszony szüneteléssel nem érintett napjainak száma és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(5) Ha a foglalkoztatott jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig, és ezen időtartam alatt a jogviszony részben szünetelt, akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapítása során a 45 nap arányos részét kell figyelembe venni. Az arányszámot a jogviszony napokban kifejezett hossza és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.
(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti összeg munkaidővel arányos részére jogosult a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén részmunkaidőben foglalkoztatott személy, ha a munkakörében irányadó teljes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye nem haladja meg a 340 000 forintot.
3. § (1) A 2. § vonatkozásában illetményként kell figyelembe venni:

1. a Kjt. 66., 66/A., illetve 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot,
2. a Ktv. 42. § (2) bekezdése szerinti - a 43. § (4) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,
3. a Hszt. 112. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt,
4. a Hjt. 123. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt,
5. az Iasz. 96. § (1) bekezdése szerinti - a 102. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,
6. az Üsztv. 46/C., 81/C., illetve 90/A. §-a szerinti - a 81/G. § (2) bekezdése és a 90/E. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,
7. az Mt. Harmadik Része XII. fejezetének hatálya alá tartozó munkavállalók személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait,
8. a Gyvt. 66/L. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői díjat.

(2) Az eseti kereset-kiegészítés a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban munkaviszonyból származó nem rendszeres kereseti elemként a kereset részét képezi.

4. § (1) A központi költségvetés a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 6. § (1) bekezdésében megjelölt céltartalék, illetve 5. számú mellékletének 19. pontja szerinti előirányzat terhére az e rendeletben meghatározottak szerint biztosít fedezetet (a továbbiakban: támogatás)

1. a (3)-(4) bekezdés szerinti kivétellel a központi, a társadalombiztosítási, a köztestületi, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv), valamint
2. a (3) bekezdés szerinti kivétellel helyi önkormányzatok, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat)

részére az e rendelet alapján járó eseti kereset-kiegészítés és annak járulékai kifizetéséhez.
(2) Az országos kisebbségi önkormányzatot megillető támogatásról az Oktatási és Kulturális Minisztérium szolgáltat adatot.
(3) Az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek esetében az eseti kereset-kiegészítés fedezetét elkülönítetten kell biztosítani az E. Alap Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül a Célelőirányzatok jogcímen.
(4) A központi költségvetési szervek esetében nem vehető igénybe a támogatás a részben vagy egészben külön feladat ellátására kötött szerződésből származó bevétel terhére foglalkoztatottak után.
(5) Az e rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítésére, illetve a 8. § szerinti célra használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthető.
5. § (1) A központi költségvetési szerveknél - ide nem értve a 4. § (4) bekezdése szerinti foglalkoztatottakat, költségvetési szerveket - a támogatás megállapítása a költségvetési szerv által várhatóan ténylegesen kifizetésre kerülő - a Pénzügyminisztérium által január hónapban felmért - összeg alapján történik.
(2) Az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő központi költségvetési szervek esetében a Pénzügyminisztérium az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) részére a megállapított és a 7. § (1) bekezdés szerint két részletben utalványozandó támogatás összegéről legkésőbb 2010. január 29-ig adatot szolgáltat.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott kivétellel a támogatás rendelkezésre bocsátásáról a Kormány határozatban intézkedik. A támogatás folyósítása és elszámolása tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatási szerződést köt az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatottakat megillető eseti kereset-kiegészítés támogatásáról.
(4) A (2)-(3) bekezdés alapján igénybe vett támogatással 2010. április 30-ig el kell számolni, mely intézkedést a pénzügyminiszter készíti elő. A (2) bekezdés szerinti költségvetési szervek esetében a Pénzügyminisztérium 2010. május 20-ig tájékoztatja az elszámolás eredményéről az OEP-et.
6. § (1) A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében

1. az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 15/B. 2.5. számú adatlapján,
2. a helyi önkormányzatok a nem az a) pont hatálya alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozóan az Ámr. 15. számú mellékletének 15/A 2.5. számú adatlapján

2010. január 26-ig, illetve március 26-ig szolgáltatnak információt az eseti kereset-kiegészítés számításához.
(2) Az Önkormányzati Minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok részére - ide nem értve az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó költségvetési szerveket - legkésőbb 2010. február 1-jén, illetve legkésőbb 2010. április 1-jén előlegként folyósítja az eseti kereset-kiegészítés foglalkoztatottakat megillető nettó összegét.
(3) A helyi önkormányzat - a (6) bekezdésben szabályozott eset kivételével - a költségvetési szervek számára a foglalkoztatottaknak járó eseti kereset-kiegészítés nettó összegét a 2010. január, illetve március hónapra járó rendszeres személyi juttatás kifizetésének napjára biztosítja.
(4) A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága a helyi önkormányzatok részére 2010. január 27-éig, illetve március 29-éig a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtásához információt szolgáltat a melléklet szerint, továbbá adatot szolgáltat az Önkormányzati Minisztérium részére az Ámr. 15. számú melléklete 15/A 2.6. számú adatlapjának megfelelően.
(5) A (3) bekezdésben foglalt összegek a helyi önkormányzatok 2010. február, illetve április havi nettó finanszírozása keretében kerülnek elszámolásra.
(6) Az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében az Önkormányzati Minisztérium az OEP részére a megállapított támogatás összegéről legkésőbb 2010. január 29-éig, illetve március 30-áig adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár - az Ámr. 15. számú melléklete 15/B. 2.6. számú adatlapján alapuló - adatfeldolgozása alapján.
7. § (1) A Magyar Államkincstár az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek részére az OEP utalványozása alapján legkésőbb 2010. február 3-án, illetve legkésőbb 2010. április 2-án folyósítja az eseti kereset-kiegészítéssel összefüggő támogatás összegét.
(2) Az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek esetében a jogosulatlanul igénybe vett támogatást az E. Alap részére vissza kell téríteni legkésőbb 2010. június 15-éig.
(3) Az OEP az 5. § (4) bekezdés szerinti elszámolás eredménye alapján az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő központi költségvetési szervek visszatérítési kötelezettségét az esedékes havi finanszírozás elszámolása során érvényesíti.
(4) Amennyiben az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szerv a nem jogszerűen igénybe vett támogatást a (2) bekezdésben meghatározott határidőig nem téríti vissza, az őt meg nem illető támogatásnak a bankszámláján történt jóváírás napjától a visszatérítés napjáig számított, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő pótlékkal növelt összegét haladéktalanul köteles az E. Alap részére visszatéríteni.
8. § (1) A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2009. évi havi kereset-kiegészítéséről szóló 6/2009. (I. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján december hónapra járó kereset-kiegészítés fedezetét (a továbbiakban: a 2009. évi havi kereset-kiegészítéshez kapcsolódó támogatás) a központi költségvetés - az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek esetében is - a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 6. § (1) bekezdésben megjelölt céltartalék, illetve 5. számú mellékletének 19. pontja terhére biztosítja.
(2) A támogatás az R.-ben foglalt feltételek szerint igényelhető a központi költségvetési szervek esetében a Pénzügyminisztérium által 2010 januárjában végrehajtandó felméréssel egyidejűleg.
(3) A központi költségvetési szervnek a 2009. évi havi kereset-kiegészítéshez kapcsolódó támogatással 2010. április 30-ig el kell számolni.
(4) A helyi önkormányzatok esetében az R.-ben foglalt feltételek szerint megállapított, a 2009. évi havi kereset-kiegészítéshez kapcsolódó támogatás folyósítására az R. 5. §-át kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az előleget a Magyar Államkincstár a 2010. év első munkanapján folyósítja.
9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 1-7. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) Ez a rendelet 2011. december 31-én hatályát veszti.
Melléklet a 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Kedves Dödölle!

Köszönöm szépen a gyors választ!

Üdvözlettel: natina

Korni,

Ha április 30-ig szülsz 180 nap előzetes biztosítási időt fognak kérni, ha azután, akkor 365 napot. Tgyás és gyed is járni fog, de valószínűleg gyest fognak javasolni, mivel 4 órás minimálbér alapján számolt ellátásoknál még az is jobb.
A REP-nél nem találják majd életszerűnek azt, hogy a terhességed utolsó hónapjaiban jutottál álláshoz, így ellenőrzésre számíthatsz, ha erre készülsz. Olvass vissza egy kicsit és keresd meg Dödölle válaszát a szívességi bejelentésekről.

riccci,

Itt az a kérdés, hogy van -e még munkaviszonyod. Ha van és gyedbe szülsz, tgyás és gyed alapja a szerződés szerinti béred lesz. Ha a szabadságod kiveszed, akkor a szabadságra kapott bér, de max. a minimálbér kétszerese lesz az ellátások alapja. Táppénz csak akkor javasolt, ha elég magas béred van.

anduska:

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

27. § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki

1. az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve

aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43/A. §-a szerinti – az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összegű – ápolási díjat;

ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiz­tosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát;

2. olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;
3. előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

4. § (1) E törvény alkalmazásában

9. rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

Családi pótléknál nincs ilyen megkötés.

Tisztel Hölgyem ,Uram!!!

Szeretném megköszönni válaszát,miszerint nem vagyok jogosult továbbá a szociális járulékomra.

Tisztelettel Anduska

„Itt az a kérdés, hogy van -e még munkaviszonyod. Ha van és gyedbe szülsz, tgyás és gyed alapja a szerződés szerinti béred lesz. Ha a szabadságod kiveszed, akkor a szabadságra kapott bér, de max. a minimálbér kétszerese lesz az ellátások alapja. Táppénz csak akkor javasolt, ha elég magas béred van.”

Kedves anne01!

Köszönöm a válaszod, amihez még az a kérdésem támadt, hogy a szerződés szerinti bérem, az a munkaszerződésben leírt bruttó 200ezer forint, ugye? A mostani GYED-emet és TGYÁS-omat is eszerint számolták, vagy a kapott bér alapján? Illetve azt nem értem, mi a különbség a "szerződés szerinti bér" és a "szabadságra kapott bér" között? Hogyan járok jobban, ha visszamegyek közben szabira, vagy sem? Illetve, ha kiveszem a szabadságot, akkor már nem GYED-ből megyek szülni és akkor érvényes rám az új változás, miszerint minimum 365 nap biztosítás kell? Mert az már biztos nem lesz meg.
A munkaviszonyom továbbra is megvan.

Válaszod előre is köszönöm!

Kedves Anne01!

Köszönöm a választ, de valamit még nem értek.
Ha mégis sikerül bejelentetni magam, és bizonyítani tudom, hogy VALÓBAN VÉGZEK MUNKÁT, nem csak szerződés szerint, (merthogy erre készülök)akkor a szerződés szerinti bérem után kapok majd Gyedet, vagy a tavalyi év fél minimáélbéres fizetése után? Mert az alapelv, ha jól értem, hogy a szülést megelőző naptári évből számítják. De akkor hogy jön ide a szerződés szerinti bér (ami nálam ugye megoldást jelentene.)?
Bocs, hogy értetlenkedem, de tényleg nagyon nem mindegy a családomnak.

Előre is köszönöm, újra

sziasztok.

azt szeretném megtudni

február 12 én lejár a gyedem,gyesen leszek.
de sajnos a házzasságom tönkrement,és albérletbe költözöm 2 gyerekkel.és a gyes-családi igen kevés a megélhetésre albérlet melett.
a munkéltatómnak szóltam február 15 től kiszeretném venni a 35 nap szabadságomat,és utánna visszamennék dolgozni.bölcsödét is elintéztem,holnap kell visszahívnom őket.
mi van akkor ha nem adják ki a szabadságaimat??köszönöm.hogyan is műkösik ez.?

Tisztelt Szakértő!

Azt szeretném megkérdezni, hogy elküldhetnek-e gyes mellett a próbaidő alatt?
Köszönöm!

Még lenne egy kérdésem: Lehet gyes mellett 2 állásom?

Tisztelt Tanácsadók!
Segítségüket szeretném kérni. Sokat olvastam a témakörben ,de a saját esetemre nem találtam a válaszokat, ill. nem egyértelműek.

Első gyermekünk 2008. jan. 12.-én született. A terhesség alatt dolgoztam, főállású közalkalmazottként bruttó 133.000 Ft-ért, csak a terhesség utolsó két hónapjában (2007. nov. és dec.) mentem táppénzre. (A terhesség előtt folyamatos 6 év munkaviszonyom volt ugyanebben a státuszban.)
Az első gyerekre kapott GYED így netto 72.000 Ft lett.
A szülés óta folyamatosan GYED-en, ill. 2010. jan. 12. óta GYES-en vagyok, nem mentem vissza dolgozni.

A második gyerekre kapott GYED hogyan alakul:

1. ha a GYES alatt születik (2011. jan.12-ig)? Igaz, hogy ebben az esetben a fizetésem lesz ismét a GYED alapja?
2. ha a GYES után születik miből számolják esetemben a GYED-et és 2 évig jogosult vagyok-e rá?

Bármelyik verzió is lesz, a magasabb GYED-összeghez kedvezőbb-e, ha táppénzre megyek a várandósság alatt vagy maradjak tovább GYES-en?

Köszönöm a választ, további jó munkát kívánok:
tombercsi

Üdvözlet!
Kérdésem a következő lenne:10 éves munkaviszonnyal rendelkezem.Minimálbérre vagyok bejelentve.Gyermekvállalás van betervezve,és a munkahelyi viszonyokra való tekintettel,amint teherbe esek,táppénzre szeretnék menni.Így mennyi gyedet,gyest kapnék,melyikkel járnék jobban.Ha elmegyek munkanélkülire/esetleg létszámleépítés miatt/,úgy mennyit,és mit kapnék?

riccci,

1. A szerződés szerinti béred a munkaszerződésedben rögzített bér.
2 A mostani gyededet az igénylés időpontját megelőző év átlagkeresete alapján számolták.
3. Szerződés szerinti bér és szabadságra kapott bér között gyakorlatilag semmi különbség nincs. A szabadságod a szerződés szerinti bér alapján számolják, de nem olvastad el a mondat második felét: max. a minimálbér kétszerese lesz az ellátások alapja. Ha szabadságodból nem jön össze 180 bérezett nap (nyilván nem), akkor a minimálbér kétszerese lesz tgyás, gyed alapja. Ennek, a te béred esetén leginkább a tgyásnál van jelentősége.
4. A 365 nap előzetes biztosítási időt jelent. Ebbe beleszámít táppénz, tgyás, gyed, munkaviszony stb. ideje. Vagyis nálad bőven megvan.

Korni,

Ha megszakítod a biztosításod, akkor a megszakítást követő béredet fogják figyelembe venni, és mivel az új jogviszonyban nem lesz 180 vagy 365 napi jövedelmed, a minimálbér kétszerese lesz az alap.

Korni,

A minimálbér kétszerese akkor lesz alap, ha legalább ennyivel leszel bejelentve. Ha kevesebbel, akkor nyilván a kevesebb bér lesz az alap.

Tisztelt Hozzáértők!

Munkaviszonyom 2009.12.31-én megszünt. Körzeti orvosomnál december hónapban többször is megfordultam (sok éve létező)gerincproblémámmal. Utóljára december 30-án jártam ott, ezt megelőzően, még decemberben rendelőintézetbe utalt kivizsgálára(, ahova január 12-re kaptam időpontot).
Jöttek az ünnepek, állapotom sürgősségi ellátást nem igényelt, viszont romlott, de csak az első rendelési napon, azaz 2010. január 4-én jelenhettem meg orvosomnál, aki aznappal táppénzre is vett (ő is rendben találta a dolgot, "TAJ-számom zöld volt"). Akkor még én is úgy tudtam, hogy a passzív táppénz szempontjából az első három munkanap számít, s mivel az első munkanapon jelentem meg, ezért a készült igazolást a TB könyvecskémmel elpostáztam a munkáltatómnak, aki válaszában természetesn azzal keresett meg, hogy ezt a téppénzt el kell utasítania a lejárt idő miatt.
Kérdésem az lenne, hogy: ilyen esetben nyújt-e lehetőséget a szabályozás a háziorvosnak, OEP-nek, vagy valakinek, hogy helyzetemnek ezt az ellentmondásosságát utólag orvosolja, amikor is alkalmam nem lett volna 3 naptári napon belül jelentkezni orvosomnál, és nem volt ismeretem afelől, hogy jelentőséggel bírnak azok a jelentkezésre alkalmatlan ünnepnapok is, amikor állapotom már indokolta volna (mert ha közben tudtam volna jelentkezni, én jelentkeztem volna korábban)?

Türelmüket, válaszokatt előre is köszönöm!

Tisztelt Hozzáértők!

Munkaviszonyom 2009.12.31-én megszünt. Körzeti orvosomnál december hónapban többször is megfordultam (sok éve létező)gerincpro­blémámmal. Utóljára december 30-án jártam ott, ezt megelőzően, még decemberben rendelőintézetbe utalt kivizsgálára(, ahova január 12-re kaptam időpontot).
Jöttek az ünnepek, állapotom sürgősségi ellátást nem igényelt, viszont romlott, de csak az első rendelési napon, azaz 2010. január 4-én jelenhettem meg orvosomnál, aki aznappal táppénzre is vett (ő is rendben találta a dolgot, „TAJ-számom zöld volt“). Akkor még én is úgy tudtam, hogy a passzív táppénz szempontjából az első három munkanap számít, s mivel az első munkanapon jelentem meg, ezért a készült igazolást a TB könyvecskémmel elpostáztam a munkáltatómnak, aki válaszában természetesn azzal keresett meg, hogy ezt a téppénzt el kell utasítania a lejárt idő miatt.
Kérdésem az lenne, hogy: ilyen esetben nyújt-e lehetőséget a szabályozás a háziorvosnak, OEP-nek, vagy valakinek, hogy helyzetemnek ezt az ellentmondásosságát utólag orvosolja, amikor is alkalmam nem lett volna 3 naptári napon belül jelentkezni orvosomnál, és nem volt ismeretem afelől, hogy jelentőséggel bírnak azok a jelentkezésre alkalmatlan ünnepnapok is, amikor állapotom már indokolta volna (mert ha közben tudtam volna jelentkezni, én jelentkeztem volna korábban)?

Türelmüket, válaszokatt előre is köszönöm!

1. A Volt munkáltató tájékoztatása helyes. "P" táppénzre csak az jogosult, aki a munkaviszony megszűnését követő 3 naptári napon belül válik keresőképtelenné.
2. A háziorvos -a hatályos jogszabály alapján- a megjelenéstől visszafelé 5 munkanapra is igazolhatott volna keresőképtelenséget.
3. Az ORSZI jogosult a keresőképtelenséget visszamenőleg akár 6 hónapra is igazolni.

(Ez utóbbit neked kell kérned az ORSZI-tól. Ennek pontos menetéről a háziorvosnál, a REP Egészségügyi Osztályánál, vagy az ORSZI-nál tájékozódhatsz.)

A véleményemet alátámasztó jogszabályi helyek:

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

(3) A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.

(4) Kivételesen indokolt esetben - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

Üdv. :)

Kedves Anne01!

Köszönöm a türelmedet, nagyon sokat segítettél!

Az egészségkárosodás mértékétől függően lehet nyugdíj, illetve nyugdíj szerű ellátást igényelni, amennyiben a feltételeknek (egészségkárosodás mértéke, szolgálati idő) nem felelsz meg az 1993. évi III. Törvényben (Szociális tv.)nevesített ellátásokat lehet igénybe venni. Az előbbiekről a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon, illetve a háziorvosodnál, utóbbiról a lakóhely szerinti Polgármesteri Hivatal Szociális Irodáján tudsz érdeklődni.

Üdv.

• Válasz:

Az alábbi jogszabály 1. szakasza meghatározza a keresőképtelenség igazolásának a célját, ami a Te esetedben értelmetlen.

Íme:

1. § (1) A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.

Bemásoltam a teljes jogszabályt, hátha tisztul a kép...

Üdv.

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről, és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. § (1) A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.

(2) A keresőképtelenség elbírálása az Ebtv. 44. §-ában felsorolt esetekben történik.

(3) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni.

2. § (1) Az Ebtv. 45. §-a szerinti keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult:

1. a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos),
2. a járóbeteg-szakellátás orvosa,
3. az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa,
4. a regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) ellenőrző tevékenysége során az eljáró ellenőrző főorvos (a továbbiakban: ellenőrző főorvos),
5. a REP-pel felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (a továbbiakban: felülvéleményező főorvos).

(2) A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre az illetékes REP-pel szerződést kötött.

(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a REP-pel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza.

(5) A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.

(6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak - a megállapítással egyidejűleg - a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell.

(7) Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.

3. § A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni. Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének időtartama alatt megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost.
4. §

5. § Ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, illetőleg, ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania.

6. § (1) A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell.

(2) A keresőképtelen biztosított köteles

1. betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,
2. az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
3. ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.

(3) A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes REP-nél.

7. § (1) A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos ellenőrzi. Ellenőrző tevékenységet elláthat a REP erre kijelölt főorvosa.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző főorvos tevékenysége kiterjed a REP-hez beérkezett keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Ezen tevékenység során az ellenőrző főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció céljából a REP-pel a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti felülvéleményező főorvos közreműködését.
(3) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult:

1. a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is,
2. a betegdokumentációba történő betekintésre,
3. szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,
4. a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,
5. javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé,
6. az a)-e) pont szerinti megállapításait a betegdokumentációban rögzíteni,
7. a 6. § (3) bekezdése alapján indult eljárásban a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét.

(4) Az ellenőrző főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján

1. dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről,
2. döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett „Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról” című Naplóba (a továbbiakban: Napló).

(5) A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) illetékes főorvosi bizottságnál (a továbbiakban: FOB) orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet.
(6) Ha a keresőképtelen személy a (3) bekezdés a) és c) pontjaiban említett vizsgálathoz nem járul hozzá, vagy a 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, továbbá, amennyiben a keresőképtelen biztosított tartózkodási helyét (lakcímét) az elbíráló orvosnak nem jelenti be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti, akkor az ellenőrző főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél. Ezt a tényt a Naplóban és a beteg dokumentációjában rögzíti, továbbá aláírásával és bélyegzőlenyomatával látja el.
(7) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés eredményét a Naplóba bejegyzi és észrevételeiről indokolt esetben a REP-pel finanszírozási, illetve a keresőképtelenség elbírálására szerződést kötött intézményt (személyt) is értesíti.
(8) Ha az ellenőrzés során az ellenőrző főorvos ismételt vagy súlyos hiányosságokat tár fel, a keresőképtelenség elbírálására történt kijelölés visszavonását vagy az elbírálásra kötött szerződés felmondását kezdeményezi.
7/A. § (1) A 7. § (2) bekezdés szerinti közreműködés keretében a felülvéleményező főorvos a 7. § (3) bekezdése a)-f) pontjai és a (4) bekezdése a) pontja szerinti tevékenység végzésére jogosult.
(2) A 30 napot meghaladó keresőképtelenséget a felülvéleményező főorvos havonta legalább egyszer felülvéleményezi, kivéve, ha a keresőképtelenség felülvéleményezésének időtartamát ennél hosszabb időben állapította meg. Az egy hónapot meghaladóan táppénzes állományban lévő fekvőbeteg orvosszakmai felülvéleményezését - az ellenőrző főorvos utasítására - a beteg tartózkodási helyén is elvégezheti.
(3) Ha a keresőképtelenség felülvéleményezése során a felülvéleményező főorvos ismételten hiányosságokat tár fel, azt jelzi az ellenőrző főorvosnak intézkedés megtétele céljából.
8. § (1) Amennyiben a keresőképtelenséget elbíráló orvos, illetve a felülvéleményező főorvos vagy az ellenőrző főorvos a keresőképtelenséget illetően nem ért egyet, a vita eldöntése érdekében a beteget az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott, területileg illetékes FOB elé utalja.
(2) A 7. § (6) bekezdésében foglalt esetben, valamint, ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet, a keresőképességének elbírálását kérheti a területileg illetékes FOB-tól.
(3) A FOB elé utalás a 4. számú melléklet szerinti „Orvosi Beutaló a Szakértői Intézet szakértői bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás, a fogyatékosság véleményezése, vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából” (a továbbiakban: Orvosi Beutaló) megnevezésű nyomtatvány értelemszerű kiállításával történik. Ugyanezt a nyomtatványt kell kitölteni minden esetben, amikor a beteg vagy a kezelőorvos orvosszakértői vizsgálatot kezdeményez a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál a munkaképesség vagy a fogyatékosság megállapítása, illetve a baleseti táppénzfolyósításának meghosszabbítása céljából.
(4) Az orvos a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottsága és a FOB elé történő beutaláshoz a 4. számú melléklet szerinti nyomtatványt használja és a rendelkezésére álló kórrajz kivonatát is mellékeli.
(5) Ha a kezelőorvos a külön jogszabályban meghatározottak szerint a táppénzfolyósító szervtől értesítést kap a táppénzre való jogosultság megszűnésének időpontjáról, amennyiben a beteg állapota azt indokolja, kezdeményezi a munkaképesség-változás megállapítására irányuló eljárást.
(6) Az Ebtv. 48/A. §-a szerinti esetben is a (3) bekezdés szerinti Orvosi Beutalót kell kiállítani. A Szakértői Intézet a döntéséről a döntését követő 3 munkanapon belül a kezelő orvost tájékoztatja. A kezelő orvos a Szakértői Intézet értesítés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül felhívja a keresőképtelen személy figyelmét arra, hogy rokkantsági nyugdíjigényt nyújthat be a területileg illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz.
9. § (1) A FOB tagja a Szakértői Intézet kijelölt szakértői bizottságának két orvosszakértője, akik közül az elnök a beteg fődiagnózisa szerint illetékes szakorvos.
(2) A FOB a döntését a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció alapján hozza. Szükség esetén a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja.
(3)
(4) A FOB működésének helye a Szakértői Intézet illetékes elsőfokú szakértői bizottságának székhelye. A FOB munkarendjét a Szakértői Intézet főigazgatója határozza meg, a REP igazgatójával egyetértésben.
(5) A FOB naponta ülésezik, döntése végleges.
(6) A FOB a beteg keresőképtelenségéről hozott döntését a vizsgálat lezárásával egyidejűleg írásban közli.
10. § (1) A keresőképtelenség okát a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az 5. számú melléklet szerinti „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt. Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű, nyomtatványt kell - legalább 2 hetenként - kiállítani. Az 5. és 6. számú mellékletek szerinti igazolásokat az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával, valamint aláírásával ellátva és a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére átadni.
(2) A kórházi kezelés idejét az „Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről” elnevezésű, 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell igazolni.
(3) A keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen biztosítottakról a Napló elnevezésű nyilvántartást vezeti az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal. A nyilvántartást az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból kell vezetni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt orvosi dokumentációk közokiratok.
11. § (1) Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása címén állapították meg, az igazoláson a szülő adatain kívül a gyermek személyi adatait is fel kell tüntetni, és a kórisme rovatban a gyermek betegségét kell bejegyezni. A keresőképtelenség kezdő időpontjának megállapításánál figyelembe kell venni a gyermek közösségből történő kitiltásának időpontját.
(2) Ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.
12. § (1) Az orvos saját dokumentációjában a keresőképtelenség okát (a betegség, állapot megjelölését), illetőleg a keresőképtelenség egyéb jogcímét (gyermekápolás stb.) - a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának mindenkori érvényes fogalmaival és számjeleivel - megjelöli.
(2) A 10. § (1) bekezdése, illetve a 11. § (1) bekezdése szerinti igazolásokon, valamint a 7. § (4) bekezdés b) pontja szerinti Naplóban a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket kell alkalmazni. Üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén - amíg a baleset üzemiségének tényét a táppénzfolyósító szerv határozattal nem állapítja meg - a keresőképtelenség jellegeként „egyéb baleset 4” megjelölést kell alkalmazni. A kódot az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatásakor kell módosítani.
13. § (1) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, keresőképtelenként a Naplóban tovább nyilvántartani nem kell, de ezt a tényt a Naplóban és a beteg kartonján is fel kell tüntetni. Amennyiben a biztosított továbbra is keresőképtelen, ezt kérésére igazolni kell. A biztosított, a munkáltató vagy a társadalombiztosítási szerv kérésére az orvos a keresőképtelenséget - a táppénzre jogosult keresőképtelen biztosítottra irányadó szabály szerint - véleményezi. Az ilyen véleményben fel kell tüntetni, hogy kinek a kérésére és milyen célból adták ki.
(2) Amennyiben a keresőképtelenség igazolását táppénzre nem jogosult személy kéri, azt a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos adja ki, az e rendeletben foglaltaknak megfelelően.
14. § (1) A keresőképtelenséget elbíráló orvos a keresőképtelenné, illetőleg keresőképessé nyilvánított biztosítottakról naptári hetenként, az azt követő első munkanapon köteles jelentést tenni a területileg illetékes REP-hez (heti jelentés). A heti jelentést a 3. számú mellékletben foglalt nyomtatvány szerint elektronikusan (ideértve a számítógépes adathordozót is) kell megtenni, feltüntetve a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket. A REP a heti jelentésben foglalt adatokat az adatvédelmi előírások betartásával kezeli, és azokat személyazonosításra alkalmatlan módon továbbíthatja.
(2) A heti jelentés rekordképét a 8. számú melléklet tartalmazza.
15. §
16. § (1) Ez a rendelet 1995. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kezdődő keresőképtelenség további elbírálására a keresőképessé nyilvánítás időpontjáig a keresőképtelenséget megállapító orvos (egészségügyi intézmény) jogosult.

Kedves fórumozók!
Az alábbi kérdésben kérném a segítségeteket:
Határozott időre áthelyezésre kerültem korábbi munkahelyemről egy másik közig. szervhez. Időközben kiderült, hogy gyermeket várok. A határozott idő néhány hónapon belül lejár.
Melyik közig szerv folyósítja az ellátást: ha - mielőtt lejárna a határozott idő - táppénzre megyek huzamosabb ideig, majd - a határozott idő lejártát követően születik meg a baba, THGYS, stb.
Előre is köszönöm a válaszokat!

Kedves fórumozók!
Az alábbi kérdésben kérem a segítségeteket:
Határozott időre áthelyezésre kerültem korábbi munkahelyemről egy másik közig. szervhez.
Időközben kiderült, hogy babát várok.
Kéredésem: melyik közig szerv folyósítja az ellátást, ha - mielőtt lejárna a határozott idő, táppénzre megyek, majd a határozott idő lejártát követően a táppénzt, ill. THGYS-t.
A Ktv. 14. § (2) azt jelenti, hogy a határozott idő lejártát követően automatikusan visszakerülök a korábbi munkahelyre/munkakörbe, és onnan folyósítják az "aktuális" ellátást? Vagy addig, míg táppénzen vagyok, egyáltalán visszahelyezhetnek korábbi munkakörömbe?
Előre is köszönöm a válaszokat.

Üdvözlet Mindenkinek!
A kérdésem továbbra is az volna:10 éves munkaviszonnyal rendelkezem.Minimálbérre vagyok bejelentve.Amint teherbe esem,táppénzre szeretnék menni,mert a munkám fizikai,és egyéb rossz körülményei miatt,nem kockáztatnék.Hogyan számolják majd a gyedet,gyest? A táppénz után,vagy a bérem után?Valószínüleg, kb 8 hónapot lennék táppénzen.Lehet ezt?

Az lenne a kérdésem hogy ápr29-től gyesen leszek, a munkáltatóm már kijelentette hogy átszervezés miatt nem tud foglalkoztatni,és közös megegyezéssel váljunk el de persze minden járandóságot megkapok ami a felmondással jár,mivel 8 éve vagyok náluk.Én itt tudtam meg hogy nekem a gyermek 3 éves koráig jár az állás időre járó személyi alapbér. De nem találok olyan hívatalos dokumentumot ami ezt kimondaná. A mt 151§ 4bek sem mondja ki egyértelműen.Előre is köszönöm