GYED,GYES, táppénz

Köszönöm szépen a gyors választ!!

Katalin

Üdvözlöm! Segítségre volna szükségem. A kislányom másfél éves és otthon GYED-en vagyok vele. Tervben van a kistestvér is, hogy ne legyen túl nagy a korkülönbség.
A cég, ahol dolgoztam tönkrement és felszámolás alá került. Még tart a felszámolás, de a munkaviszonyom ilyen formán a közeljövőben óhatatlanul meg fog szűnni, még a GYES előtt. Ilyen esetben milyen megoldás van számomra az első gyermek után járó GYES-t illetőleg? És a GYES ideje alatt várható második gyermek után járó TGYÁS, GYED, GYES ügyében mire számíthatok?
Előre is köszönöm a válaszát!

A gyes alanyi jogon jár.
De a második gyermek után csak akkor jár gyed, tgyás, ha újabb jogviszonyt létesítesz. Aktív biztosítás nélkül nem megy.

Köszönöm a választ! Tehát az első gyerek után a GYES az jár így is.
Viszont, ha a GYES alatt szülöm meg a második gyermekemet, akkor nem jár utána TGYÁS és GYED? Csak, ha keresek - és találok! - valami állást, ahol legalább egy évet ledolgozok? És ha úgy alakul, hogy a GYES alatt szülöm meg a másodikat, akkor milyen helyzetbe kerülök?
Előre is köszönöm a választ!

Nem kell egy évet dolgozni, mert a biztosítási időbe beleszámít az előző gyed, gyes.
De a szülés napján aktív biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) kell ahhoz, hogy újra kapjál TGYÁS-t és GYED-et.

Értem. A GYES önmagában, munkaviszony nélkül nem számít aktív biztosítási jogviszonynak.
Tehát az a megoldás (ha szeretném a családtervezési elképzeléseimet megvalósítani), ha a GYES ideje alatt napi 8 órás munkaviszonyt keresek (könnyen lehet, hogy már állapotosan), és amint találok, lemondom a GYESt, és dolgozom a szülésig, a kicsit pedig addig megpróbálom bölcsődében elhelyezni.
Van más megoldás is? Mert sajnos annak a valószínűsége, hogy ez sikerüljön, nagyon elenyésző.
Előre is köszönöm a választ!

Nem kell lemondani a gyes-t, mert gyes mellett /a gyermek egyéves korától/ korlátlanul lehet dolgozni!

Ha nem lesz munkahely, akkor a szülés előtt pár héttel érdemes kiváltani a vállalkozói igazolványt, mert azzal automatikusan biztosítási jogviszony keletkezik, igaz, fizetni is kell a járulékokat, de az nem akkora összeg egy hónapra. Tgyás, gyed alatt már nem kell járulékolni.

Köszönöm a választ!

Sziasztok!
Segítségre lenne szükségem,örülök,hogy rátaláltam erre az oldalra!!
Próbáltam olvasgatni a hozzászólásokat,így sok mindent megtudtam,de ami még érdekelne:
2008 januárjában szültem a kislányomat,még Gyeden vagyok,de nem fogok visszamenni dolgozni a munkahelyemre.Ha én mondok fel,akkor is ki kell fizetniük a Tgyás,ill.gyed első évére járó szabadságomat? A 2007 évit kivettem,november végétől voltam betegállományban.
Előre is köszönöm a választ!
Üdv,Grétifruzsi

Kedves Mindenki!

Egyetlen kérdésem lenne amire szeretnék választ kapni. Folyamatos táppénz esetén van e valamilyen értesítési kötelessége a munkáltatónak, hogy a táppénzen lévő munkavállaló megkapja a fizetési papírját (pl.: postai úton). Tegyük fel, hogy nem tud érte bemenni. Ha van ilyen kötelezettsége a munkáltatónak akkor ez milyen határidőhöz szabott?

Ha a munkáltató folyósítja a táppénzt, akkor neki ugyanolyan elszámolási kötelezettsége van, mintha bért fizetne.
Ha az Eg.bizt. Pénztár fizeti, akkor csak később fog megjönni az elszámolás, de azon is csak a táppénz bruttó összege lesz, és a levont szja.
Részletesebb tájékoztatást (pl. táppénz alapja) írásban kell kérni tőlük.

Grétifruzsi:
Igen, a munkaviszony megszűnésekor ki kell fizetniük a szabadságokat.

A munkáltató folyósítja. Ennek milyen határideje van a kifizetéstől számítva? A fizetést ill jelen esetben táppénzt utalva kapom. Azért lenne ez fontos mert minden papírt elteszek és egyébként is érdekel hogy hogyan hány napot számoltak el stb... és mert megillet...

Köszönöm szépen a választ!!

Helló Mindenkinek!

Egy kis segítséget szeretnék kérni. Bizonytalan vagyok azzal kapcsolatban, hogy a munkáltatóm megfelelően számolja-e részemre a táppénzt, ha valaki tud kérem segítsen ebben!
Munkaviszonyom 2000 augusztusától áll fenn, ez idő alatt 2 gyermeket szültem. A 2. gyermekem után a gyes 2008. nov 25-én szünt meg. Utána természetesen kivettem az addig felhalmozódott kb 70 nap szabadságomat. Március óta viszont táppénzen vagyok melynek összegét a munkáltatóm a minimálbér alapján számolja ki. Mert "nincs meg a 180 nap" biztosított napom.
Azt szeretném megkérdezni, hogy jogos-e ez a számítási mód. Hiszen a szabadság amit már a tavalyi évben megkezdtem már munkaviszonynak számít ha jól tudom.
Illetve ehhez kapcsolódóan szeretném még azt is megkérdezni, hogy ha most megszűnik a munkaviszonyom és munkanélkülivé válok, akkor az álláskeresési segélyt is a minimálbér után fogják számfejteni?

Előre is köszönöm a válaszotokat!

Helló Mindenkinek!

Egy kis segítséget szeretnék kérni. Bizonytalan vagyok azzal kapcsolatban, hogy a munkáltatóm megfelelően számolja-e részemre a táppénzt, ha valaki tud kérem segítsen ebben!
Munkaviszonyom 2000 augusztusától áll fenn, ez idő alatt 2 gyermeket szültem. A 2. gyermekem után a gyes 2008. nov 25-én szünt meg. Utána természetesen kivettem az addig felhalmozódott kb 70 nap szabadságomat. Március óta viszont táppénzen vagyok melynek összegét a munkáltatóm a minimálbér alapján számolja ki. Mert „nincs meg a 180 nap“ biztosított napom.
Azt szeretném megkérdezni, hogy jogos-e ez a számítási mód. Hiszen a szabadság amit már a tavalyi évben megkezdtem már munkaviszonynak számít ha jól tudom.
Illetve ehhez kapcsolódóan szeretném még azt is megkérdezni, hogy ha most megszűnik a munkaviszonyom és munkanélkülivé válok, akkor az álláskeresési segélyt is a minimálbér után fogják számfejteni?

Előre is köszönöm a válaszotokat!

Lásd:

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel és mely jövedelmek figyelembevételével) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Illetve ehhez kapcsolódóan szeretném még azt is megkérdezni, hogy ha most megszűnik a munkaviszonyom és munkanélkülivé válok, akkor az álláskeresési segélyt is a minimálbér után fogják számfejteni?

Előre is köszönöm a válaszotokat!

Válasz:

Álláskeresési járadék mértéke: Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző 4 naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani.
Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál elért átlagkereset alapján kell kiszámítani.

Ha az álláskereső átlagkeresete a meghatározott időszakban nem állapítható meg, az álláskeresési járadék összegét az általa az álláskeresővé válását megelőzően betöltött utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell megállapítani.

Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része.
Az álláskeresési járadék összege a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed – a meghatározott járadékalap 60 százaléka.

Az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
Ha az álláskereső – fenti szabályok szerint – megállapított átlagkeresete az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék a folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg.

Az álláskeresési járadék összegének alsó határa az első szakaszban megegyezik a kötelező legkisebb munkabér összegének 60 százalékával, felső határa pedig, az így megállapított összeg kétszeresével.

Az álláskeresési járadéknak a megszüntetését követő 90 napon belül történő ismételt megállapítása esetén alsó határként a kötelező legkisebb munkabérnek a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb összege 60 százalékát kell figyelembe venni.

Álláskeresési járadék folyósításának időtartama: Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző 4 év alatt munkaviszonyban töltött. A munkaviszony időtartamába nem számítható be a munkaviszonynak az az időtartama, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban részesült.

Az álláskeresési járadék folyósítási idejét a munkaviszony időtartamának alapulvételével kell kiszámítani oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.

Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.

Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni.
Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a fenti bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

Álláskeresési segély: 1.) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha előzményként az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását azért szüntették meg, mert az álláskeresési járadék folyósításának idejét kimerítette és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül, benyújtotta, vagy

2.) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy

3.) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette. Az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte a meghatározott életkort, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha az átlagkereset az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel megegyező összeg.

Az álláskeresési segély folyósításának időtartama:
Az 1.) pontban meghatározott esetben 90 nap, amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, 180 nap,

a 2.) pontban meghatározott esetben 90 nap,
a 3.) pontban meghatározott esetben az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható.

Kedves Dödölle, nagyon szépen köszönöm a válaszaidat.

Ahogy említetted a megadott adatok alapján jogos a számítási mód. Viszont utánajártam egy kicsit és bővíteném az adatokat napra pontosan.

2008. nov 25-ig Gyes
2008 nov.26-2009. márc 1-ig szabadság
2009. márc.2- 2009. július 24-ig táppénz
2009. július 27-2009. szeptember 4-ig szabadság
2009. szeptember 7-től egészen mostanáig táppénzen vagyok.

Így hogy már teljes és pontos adatokat írtam még mindig jogos a számítási mód?

Köszönöm előre ismét a válaszodat.

Ha lesz lehetőségem természetesen fel fogom keresni a REP irodát is, de sajnos most beteg a gyermekem is, itthon van velem és nincs lehetőségem bármelyik hivatalba is elmenni vele.

Kedves Dödölle!

Nem teljesen értem két válaszodat, légyszi világosíts fel, nehogy a jövőben (is) rossz választ adjak.:)

1. A betegszabadság ideje miért nem számít bérezett napnak? Miért nem számít bele a táppénz alapjába?
2. A kérdező 2007. márciusától van táppénzen, a betegszabi miatt kb. április elejétől. Ha az igénylést megelőző két évet nézzük, abban még benne van a GYED időszaka is. Akkor miért nem alkalmazható nála az ún. "előnyszabály"?

Köszönöm :)

Kedves Dödölle!

Nem teljesen értem két válaszodat, légyszi világosíts fel, nehogy a jövőben (is) rossz választ adjak.:)

A betegszabadság ideje miért nem számít bérezett napnak? Miért nem számít bele a táppénz alapjába?
A kérdező 2007. márciusától van táppénzen, a betegszabi miatt kb. április elejétől. Ha az igénylést megelőző két évet nézzük, abban még benne van a GYED időszaka is. Akkor miért nem alkalmazható nála az ún. „előnyszabály“?
Köszönöm :)

Vagy én voltam felületes, vagy a kérdező nem adott meg minden adatot.

A betegszabadságra kapott bér természetesen táppénz alap, de

a kérdező ezt írta:

"Munkaviszonyom 2000 augusztusától áll fenn, ez idő alatt 2 gyermeket szültem. A 2. gyermekem után a gyes 2008. nov 25-én szünt meg. Utána természetesen kivettem az addig felhalmozódott kb 70 nap szabadságomat. Március óta viszont táppénzen vagyok."

Csupán ennyi információ alapján:

A keresőképtelenség kezdete 2009. március.

Az irányadó időszak 2008.01.01-2009.március a betegszabadság utolsó napjáig. Pontos adatok hiányában én önkényesen 2009.03.31-ig vettem a betegszabadság tartamát.

Mivel 2008.11.25-én szűnt meg a GYES feltételezem, hogy azt 2007.11.26-tól 2008.11.25-ig kapta.

2008.11.26-tól 12.31-ig 36 nap
2009.01.01-től 2009.03.31-ig 90 nap, összesen kb. 126 napja van csak.

A táppénz alapja ezen keresőképtelenség esetén a szerződés szerinti bér, ha azonban az több, mint a minimálbér csak a minimálbér. T.48.§.

A táppénz igény elbírálásánál nem terjeszkedhetünk túl az irányadó időszakon, azaz nem mehetünk vissza 2007-re.

48. § (1)
(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint , azaz az irányadó időszakban.....

Közben a kérdező módosította a fent megadott adatokat, ami természetesen egy új helyzet ....

Üdv. :)

Kedves Dödölle!

Köszönöm a válaszod, így már minden világos :)
Az első esetben valóban én értettem félre a mondataid.

A második esetben sajna be kell látni, hogy tényleg az van a törvényben, amit mondasz. Már csak az a kérdés, hogy vajon az volt a jogalkotó szándéka eredetileg, hogy a gyes-ről visszatérő kismama a minimálbér után kapja a táppénzt? (de ez már inkább költői kérdés...) :D

Nagyon szívesen. :)

bővíteném az adatokat napra pontosan.

2008. nov 25-ig Gyes
2008 nov.26–2009. márc 1-ig szabadság
2009. márc.2– 2009. július 24-ig táppénz
2009. július 27–2009. szeptember 4-ig szabadság
2009. szeptember 7-től egészen mostanáig táppénzen vagyok.

Így hogy már teljes és pontos adatokat írtam még mindig jogos a számítási mód?

Ekkor az irányadó időszak 2008.01.01.2009.09.06.

2008. nov 25-ig Gyes
2008 nov.26–tól 12.31-ig szabadság: 36 nap
2009.01.01-től 2009. márc 1-ig szabadság 60 nap
2009. márc.2– 2009.03.20-ig betegszabadság19 nap
2009.03.21-től július 24-ig táppénz
2009. július 27–2009. szeptember 4-ig 5+31+4=40 nap
Szeptember 5-6=2 nap

Számításaim szerint (remélem nem tévedtem)
36+60+19+40+2=157 nap.

Tekintettel arra, hogy az irányadó időszakban nincs 180 bérezett napod az ellátás alapja továbbra is a szerződés szerinti jövedelem, korlátozva a minimálbérrel.

Üdv. :)

Kedves Szakértő!
Jelenleg GYES-en vagyok, 3. gyermekemmel. 2010.06.15-ig. Kezdő kismama vagyok 4.-kel, kb a GYES lejártakor fog születni. Mi éri meg jobban a későbbi TGYÁS ill. GYED miatt? Maradni GYES-en, vagy táppénzre menni? Besorolási bérem 165800Ft. Még lehetséges az, hogy ha én táppénzen avgyok, akkor a nagyszülő igényli a GYES-t? Válaszát előre is köszönöm.

Jobb a táppénz a gyes-nél, mert magasabb összeg lesz annál. De a köv. ellátást nem igazán fogja befolyásolni, mert ott mindenképp belép a minimálbér kétszeresének megfelelő korlát (mivel nem lesz 180 bérezett napod). De én a helyedben először kivenném a felgyülemlett szabikat, az sem rossz pénz.
/Feltéve, hogy meg van még az állásod/

A nagyszülő igényelheti a gyes-t, de rá vonatkozik a 4 órás korlátozás a munkavégzés tekintetében.