Előrehozott öregségi nyugdíj

amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.

Tovább: http://www.jogiforum.hu/forum/16/4752#…

• amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

Tovább: http://www.jogiforum.hu/forum/16/4752#…

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.

Tovább: http://www.jogiforum.hu/forum/16/4752#…

g pont:
a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

Tovább: http://www.jogiforum.hu/forum/16/4752#…

Agica20 és gabusch!
Tehát az előző beírásomban tételesen felsorolt tevékenységeket nem lehet a jövedelempótló juttatás mellett folytatni, mert kamatostul megvonják.
A g, pontban szerepel a megbízásoso jogviszony, amit ágica20 kérdeztél, persze csak ha a törvényt a tervezetnek megfelelően fogadják el.

5. § (1) E törvény alapján biztosított

1. a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
2. a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
3. a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
4. az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
5. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
6. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
7. a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
8. az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
9. a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.

(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

Szóval kokrétan a fenti 1997.évi LXXX tv 5.§-a szabályozza, hogy ki a biztosított a TNy szerint.

gabush és többiek !

Olvasom megint!
Ezt többször is el kell olvasni,az biztos!

Mindenesetre az derül ki számomra,hogy meglehetősen alapos,jól felépített anyag, még akkor is,ha egyébként hátrányosan érint.

Nem fércmű ,az egyszer biztos !

Elfelejtettem hozzátenni, hogy az életem ucsó negyedét tervezem én is,de nem unoka-pátyolgatásra szánom,hanem valami fantasztikusan újszerű és szép negyedet(éveket)szánok magamnak,amikoris végre a Balatonomé és önnönmagamé lehet a főszerep!
üdv.gabusch53

agica20
szerintem rugaszkodj neki újra a tervezetnek !
Én most épp azt nézegetem a googlin, h mit is jelent a "biztosítási jogviszony" ?

• semmiképp nem azt, hogy egyetlen megbízásos szerződést ne lehessen kötni és pl.tanácsadóként tov.tevékenykedni piánóban:-)

tibi52
Szerintem Te is félreértetted a tervezetet,Te is ismételj, higgadtan,bötűről-bötűre..a csökkentett előrehozottra van esély :-)

hars52
Szerintem az egyetlen és hiteles tervezetet olvassuk.
Profi munka, látszik rajta a társadalmi igazságosság iránti elszántság:-) nekem tetszik mára akkor is, ha sokakat hátrányosan érint majd.
A TERVEZET tetszik ! (és nem tetszenek a visszamenőleges hatályú döntések:-)

Sziasztok fórumozók!
Szükségem lenne egy kis segítségre amit tőletek talán megkaphatok.
A férjem 52-es születésű.2012-ben szeretne elmenni előrehozott öregségi nyugdíjba, illetve akkor már más neve lesz. A gondom az, hogy a tervezetben az 52-es születésű férfira nem találok utalást, csak közszférában való munkaviszonnyal kapcsolatban. A versenyszféra valahogy kimaradt. Illetve találtam egy olyan mondatot, hogy ez az évfolyam alkotmányos gondot okozhat. Szerintetek ez mit jelent? Csak a közszféra 52-es férfi tagjai mehetnek el 2012-ben előrehozott nyugdíjba?/elnézést de még az új megnevezése nem jön a billentyűzetemre/

A válaszotokat megköszönöm:kolobri

Köszönöm a válaszokat !

Szafika!
Az előrehozott nyugdíjra vonatkozó törvényjavaslatot én úgy értelmezem,hogy az 1952-es férfiak közül csak azok mehetnek jövőre nyugdíjba,akik az ügyintézést jun.30-ig elindították,a 8 hónap felmondás miatt.Remélem én értem félre,mert engem is érintene.(2012.januári születésű vagyok,42 év szolgálati idővel)

Ágica! Sajnos egyet kell értenem mari55-tel,a jövedelempótló mellett szerintem semmi egyebet nem lehet csinálni, mert különben megvonják. De ne szaladjunk előre, mert ez csak egy nem tudjuk mennyire hiteles tervezet.
Szafika!
Ez a svéd modell, amit már korábban is emlegettek, nálunk katasztrofális lehet, mert az elkülönített számlán tartott pénz csak egy kis része a dolog lényegének
Ott van egy garantált fix nyugdíj, amit mindenki megkap, de csak 70 éves korában, és van a nyugdíjnak egy olyan része, ami ahhoz igazodik, ki mennyit fizetett be. Ez megállapodás kérdése, nem feltétlen a fizetésé. Azontúl pedig a nyugdíjat az állam csőkkentheti is, ha az ország úgy áll gazdaságilag.Ez a svédeknél is előfordult a válság idején, 3 év alatt, 3 részletben.
Na el tudod képzelni, hogy nálunk ebből mi sülne ki, amikor az emberek nagy része hónapról, hónapra vegetál, mit tudnának azok maguknak megspórolni.?

http://penzcentrum.hu/…1028816.html

hars 52 !
Első olvasatra átrágtam magam az általad beillesztett anyagon.Úgy gondolom sok minden eljutott a tudatomig,de lehet,hogy nem minden.Kérdeznék tőled valamit:

a férjem augusztus 30-án feláll a székéből és eljön a munkahelyéről,mint köztisztviselő.31-től kérni fogja a nyugdíjaztatását./előrehozott,korkedvezményes,csökkentett, öregségi .../
Mondták a Nyufig-nál hogy a meglévő megbízásos jogviszonyát is meg kell szüntetni,mert akkor nem kaphat nyugdíjat.Eddig tudtam követni.
Később kb.egy hét múlva újra kötheti a megbízásos jogviszonyát,mert az már nyugdíj mellett pénzkeresésnek számítana.Ezentúl ,majd jövedelempótló melletti keresetnek számítana.
A kérdésem: jól gondolom ,hogy miután a megbízásos jogviszony nem biztosítást szerző jogviszony... az előterjesztésre váró anyag szerint nem lesz tiltott a jövedelempótló mellett??????????

hars52! sajnos az elmúlt 20 év politikája erre ment ki, h ők meggazdultak , a jónép meg a béka feneke alatt 1/2 méterre, reménykedjünk ! Végül is azt mondják, h januártól 1988-ig visszamenőleg elkülönített számlára akarják tenni a befizetéseket, végül is csak egy virtuális számlán , amiből v lesz valamikor pénz, v nem / az emlegetett svéd modell magyar megfelelője / csak olyan hihetetlen ez az egész, látva a galibát, amit ezzel a 16%-os adóval műveltek, h az ember nehezen hiszi el , h itt a csóró is jól járhatna !

sitimaci!
Ha a kormány a fiatalokért dolgozna, nem nyulta volna le a magánnyugdíjas megtakarításukat.A kormány szerintem egyes-egyedül a saját hatalmáért, dicsőségéért és a gazdagok még gazdagabbá tételéért dolgozik.
szafika!
Az ördög a részletekben van: nem az elnevezés a lényeg,
hanem az hogy bármire hivatkozva csökkenthető, esetleg megvonható, vagy netán megadóztatható, és az hogy az öregségi nyugdíj korhatár eléréséig (ami ki tudja mennyi lesz)állandó bizonytalanságban élhetünk.Azért korábban ha valaki elérte a rávonatkozó nyugdíjkorhatárt, akármilyen kevés is volt a nyugdíj, mégis biztos lehetett benne, hogy élete végéig megkapja. És most ki és mibe lehet biztos?

sztaga54, azt írja, h addig az évenkénti emelésük elmarad, de a férjednek ez csak 2 év , utána megkapja a közbeni emelést, igaz, h nem visszamenőleg, de még ez is jobb, mintha 50 évet akarnának dolgoztatni, ezért a hatalmas nyögdíjért, / míg sokan töredékét se ! / olvasd el figyelmesen , ami vonatkozik rá, több , mint 40 oldal , böngésszél !! 2013-tól akarnak változtatni a nyd számításon , aki teheti , menjen , hadd dolgozzanak a fiatalok !

sztaga54-nek ! olvasd el amit " gabusch" belinkelt 27-én 20 óra 17-kor, én azt vettem ki belőle h az 52-es pasik, az 53-ban született nők jövőre elmehetnek még előrehozottba, h milyen címen kapják ? nyd , v jövedelempótló juttatás, ki a manót érdekel, azt írja annyi , mint a nyd lenne.

• Csak nekünk ez a véleményünk és majdnem csak mi sirjuk vissza,emlegetjük állandóan a régi időket,a mai fiatalok már nem! Sőt,nekik "rémséges"időként tálalják a múltat!A 2/3-ad kifejezi a változtatási igényüket,tojnak ránk,tojnak a nyugdijra,sokuk számára nagyon messze van és nem is érdekli őket! A kormány meg ő értük "szervezi " át a dolgokat!Állitólag!!!-----/Például, az 1956-os eseményeket,hogyan magyarázták a szüleink,szüleitek,nekem,nektek? És hogyan magyarázzák a mai fiataloknak???Én és mi,nem sokat értünk belőle,mert még kicsik voltunk,de a maiak,már bizos hogy megfogják érteni??? Ez csak egy példa arra,hogy a jövő már nem a mienk és nem miértünk dolgozik a kormány!Nekünk befellegzett,leirtak minket!!!/

sztaga54!
Igazad van teljesen elkeserítő!
Tudod sokszor irígylem a szüleink korát (teljesen pártsemleges vagyok és voltam, a kapuoszlopra is inkább szavaznák, ha az kiegyensúlyozottabb, jobb életet biztosítana az embereknek). A szüleink élete sem volt egyáltalán könnyű, de sokkal kiszámíthatóbb volt, a bérek között sem voltak ilyen iszonytatóan nagy különbségek, a gyerekek lehetőségei között sem, és érdekes módon a kisebbség úgy dolgozott mint a kisangyal. Semmit nem dicsőitek, és nem kívánok semmit sem vissza, de ezek tények.Valamikor úgy gondoltam, hogy milyen jó lesz nyugdíjasnak lenni, nem kell korán kelni, gyerekekkel rohanni bölcsibe, óvodába,munka mellett 10 kemény évet végigtanulni és végre játszhatok majd az unokákkal.Na erről ennyit.Jól megkaptuk! Nyuggerek lettünk.Lassan nem hogy megbecsülést nem kapunk, de mi leszünk az ősellenség, akik miatt a fiatalok nem tudnak megélni, mert minket kell eltartani. Hát mit mondjak milyen világ lett ez?

hars52,
teljesen egyetértek veled.
Az igazságossághoz csak annyit. Az én féjem 1952. októberében született, szakmunkásként dolgozik (neki beleszámít a szolgálati időbe a szakmunkásképző és a honvédség is), más most van 44 év szolgálati ideje, de csak jövőre lesz 60 éves. Abban reménykedett, hogy elmehet jövőre előrehozott, csökkentett nyugdíjba, de ez már csak füstbe ment terv. Dolgozhat tovább 2015. áprilisáig, ha még bírja. Télen hidegben, nyáron melegben....
Igy mire nyugdíjba mehet - ha addig ez nem változik - már 48 év szolgálati ideje lesz.
De a jelenlegi tervezet már ezzel is számol, mert erre való hivatkozással, hogy sok embernek lesz ilyen magas szolgálati ideje, tervezik a nyugdíj kiszámításának változtatását is.
Na ennyit az igazságosságról, és így legyél jó állampolgár és fizesd rendesen az összes járulékot, adót egy életen át. Elkeserítő nem?

Ja és még valami:
Ez az egész nyugdíjrendszer sosem volt igazságos!
Ha a férfiakról nem is beszélünk, a nők kb 10 évvel ezelőtt még 55 évesen mehettek nyugdíjba, akkor azok szívtak, akik már csak 57 évesen és 38 év munkaviszonnyal, aztán emlékszem, mert én 52-es vagyok,hogy piszokul rosszul esett amikor az 51-esek 57 évesen 38 év szolgálati idő után elmehettek, én meg csak 59 évesen 40 év szolgálati idő után,akkor nagyon szerettem volna 1 évvel idősebb lenni, és ezt így folytathatnánk.Még ha úgy is néz ki, hogy a 40 év utánit nem érinti ez a változtatás, biztos kitalálnak valami sunyi (nagy szavakba burkolt) dolgot, hogy azért túl jól ők se járjanak. Hát ki kell várni.Már megint csak várunk, mint egy évvel ezelőtt.És ugyanúgy, mint a 40 évessel, biztos vagyok, itt is lesz még csavar.Abban is biztos vagyok, hogy azért terjesztik be csak októberben, és akkor sürgősségivel gyorsan átnyomják, hogy az érintettek még fel se ocsudhassanak, és már sitty-sutty, eszed nem eszed, ez van.És akkor majd jön a szóvivő, és elmagyarázza, hogy voltaképpen, mindenki jól jár.
Nem tehetünk mást, csak nem szabad egymást hibáztatni.
Üdv mindenkinek: Zsuzsa

Elnézést, hogy ilyen hosszan bemásoltam, de így mindenki át tudja tanulmányozni. Ez a tervezet szerint, ha igazságos, ha nem de úgy tünik, hogy a 40 évre a módosítás nem vonatkozik. (egyenlőre)

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER
Szám: /2011-NEFMI(SZ)
Az 1992. évi LXIII. törvény
19/A. § rendelkezései szerint
NEM NYILVÁNOS.

Készült 2011. május 23-án.

858/KIM/2011.

ELŐTERJESZTÉS

a Kormány részére

a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről és a jövedelempótló juttatásról, valamint a Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról

Budapest, 2011. május
EGYEZTETÉSI LAP

1. Az egyeztetés alapadatai
honlapon való közzététel időpontja:
közigazgatási egyeztetésre megküldés:
közigazgatási egyeztetés lezárása:
államtitkári értekezlet időpontja:
kormányülés időpontja
2. Az egyeztetésben részt vevők
2.1. Minisztériumok
intézmény egyetért nem ért egyet észrevétele maradt fenn nem adott véleményt
BM
HM
KIM
KüM
NFM
NGM
VM

2.3. Társadalmi szervezetek
társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
Idősügyi Tanács
Országos Érdekegyeztető Tanács
SAROKPONTOK

I. A korhatár előtti nyugellátások jövedelempótló juttatássá alakításának koncepciójáról
A Széll Kálmán munkacsoport április 22-ei ülésén megtárgyalta, és döntött a korhatár előtti nyugdíjak jövedelempótló juttatássá történő átalakításának kérdéseiben, s támogatta az előterjesztő javaslatait. Az előterjesztés ennek figyelembevételével került véglegesítésre, és tartalmazza a döntés alapján elkészített normaszöveget is. Időközben a fegyveres szervekre vonatkozó szolgálati nyugdíj kérdései más fórumon kerültek megvitatásra, így annak átalakítására a jelen előterjesztés nem tér ki, azonban a kihatások számításánál utalást tesz rá.
A korhatár előtti nyugellátások jövedelempótló juttatássá alakítása a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási kötelezettségét csökkenti. Megszünteti a mielőbbi nyugdíjba vonulás, s az ezzel párhuzamos munkavégzés lehetőségét. Mindkét esetben a nyugdíj igénybevétele nélküli továbbdolgozásra ösztönöz.
A konstrukció a nők 40 év jogosultsági idő alapján elérhető korai nyugdíjazási lehetőségét és a bármilyen jogcímen szerzett korhatár feletti ellátások folyósítását érintetlenül hagyja.
Az ellátások átalakítása
A már ellátásban részesülők ellátását jövedelempótló juttatásként kell továbbfolyósítani, ha keresőtevékenységük nincs.
A korhatár előtti nyugdíjra jogot szerzett személyek e jogukat később is érvényesíthetik, a következő módon:
• előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra 2011 decemberéig jogot szerzők e jogukat jövedelempótló juttatás iránti igényként bármikor érvényesíthetik,
• 2012-ben előrehozott öregségi nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásra szerez jogot az az 1952-ben vagy korábban született férfi, valamint az 1952-ben vagy azt megelőzően született nő is, akit 2011. első félévében azon a címen mentettek már fel (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, ahol a felmentési idő akár nyolc hónap is lehet), hogy 2012-ben válik előrehozott öregségi nyugdíjra jogosulttá (és át is alakul jövedelempótló juttatássá),
• előrehozott öregségi nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásra lesznek jogosultak az 1953-ban született nők is, ha 2012-ben megszerzik a szükséges szolgálati időt, mivel őket egyébként két korhatáremelés együttes hatása sújtaná,
• a korkedvezményre a 2012. december 31-ig szerzett jogot jövedelempótló juttatásként időbeli korlát nélkül el kell ismerni,
• a bányásznyugdíjra, a művésznyugdíjra az 2011 végéig megszerzett jogot jövedelempótló juttatásként kell időbeli korlát nélkül elismerni, ezt követően újabb jogosultság nem szerezhető,
• polgármesterek, országgyűlési képviselők korhatár előtti nyugdíjára jogosultság 2011. augusztus 31-ét követően nem szerezhető,
• korengedményes nyugdíj a hatályos jogszabályok alapján is csak 2011. december 31-éig vehető igénybe, új megállapításra nem kerülhet sor, de a már megállapított nyugdíjakat jövedelempótló juttatásként tovább kell folyósítani, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató annak fedezetét már előre kifizette.
A korkedvezményes nyugdíj megszüntetése évente 18–19 milliárd Ft bevételkiesést jelent, mivel 2013 januárjáról megszűnik egyúttal a korkedvezmény-biztosítási járulék is. Felmerülhet annak szükségessége, hogy a jogintézmény valamilyen formában fennmaradjon. Mivel a Széll Kálmán Terv egyértelműen előirányozza (a nők nyugdíjkedvezményén kívül) minden korhatár előtti nyugdíj megszüntetését, ez a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszerben képzelhető el. Ezt támasztja alá egyébként a korkedvezmény munkavédelemmel és munkaegészségüggyel összefüggő szabályozási indoka is.
A jövedelempótló juttatás összege
A korhatár előtti nyugdíjban részesülők 2012 januárjától a nyugdíjat jövedelempótló juttatásként, a korábbi nyugdíjukkal azonos összegben kapják. Azok jövedelempótló juttatását, akik a szerzett jogukat a későbbiekben érvényesítik, a megállapításkor hatályos szabályok szerint kell kiszámítani. Előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj esetén a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerinti csökkentést is a megállapításkor hatályos szabályok szerint számított összegre kell végrehajtani.
A jövedelempótló juttatás emelése
A jövedelempótló juttatás a nyugellátás helyébe lép, de nem nyugdíj, ezért a Széll Kálmán Munkacsoport döntése értelmében rendszeres emelésére nem kerül sor. Az emelés elmaradása 1 százalékonként évente mintegy 2 milliárd Ft kiadás csökkenést eredményez. (A nyugdíjemelés mértékét a 2012. évi makroparaméterek határozzák meg, a 2011. évi nyugdíjemelés mértéke 3,8 % volt.)
Munkavégzés jövedelempótló juttatás mellett:
A jövedelempótló juttatás folyósítását indokolt bármilyen kereső tevékenységet folytatók esetében szüneteltetni. Ennek megtakarító hatása 1–1,3 millió forint /fő/év.
II. Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció
A Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció az új nyugdíjrendszer felépítését tartalmazza, továbbra is felosztó-kirovó elven, amely azt jelenti, hogy az adott időszakban befolyt járulékokból kell fedezni az adott időszak ellátásait. A rendszer generációk közötti elosztást valósít meg, amely a szolidaritásra is épül. Éppen ez veti fel annak az igényét, hogy a generációk közötti korrekt elszámolás megteremtésével biztosítani lehessen azt, hogy az érintettek közvetlenül ellenőrizhessék, befizetéseik és ellátásuk egyensúlyban vannak-e. Ennek technikai alapja az egyéni számla. A nyugdíj jogosultsági feltételei és megállapítása (nyugdíjmodell) többféle is lehet. Jelenleg a nettó átlagkereset és szolgálati idő számításon alapuló, azaz szolgáltatásokkal meghatározott (DB) típusú ellátás a meghatározó. Ez a rendszer azonban több diszfunkcionális elemet hordoz: a számítási szabályok nem áttekinthetők, ezért noha a rendszer többet ígér, mint amit a járulékok fedezni tudnak, mégis széles körű az elégedetlenség, az átlagon alapuló nyugdíjszámítás nem ösztönzi a minél hosszabb ideig tartó munkavállalást a munkaerő-piacon. A koncepció megoldási lehetőséget tartalmaz egy hosszú távon egyensúlyban tartható, kiszámítható rendszer kialakítására.
A javaslat szerint a gyermeknevelési időt az életpálya jövedelmének átlagával kell figyelembe venni. Lényeges kérdés a 2011 végéig megszerzett jogok kezelése, amelyre lehetséges megoldás a nyilvántartott járulékok figyelembevételével az eddigi jogszerzés átszámítása.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1. Az előterjesztés célja
1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél
1.1.1. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése érdekében nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani. A korábban már megállapított ellátások további, más jogcímen történő folyósítását, a jogszerzés lezárását, a szerzett jogok érvényesítésének lehetőségét biztosítani kell. A korhatár előtti nyugellátások járulékfizetéssel csak részben megalapozottak, folyósításuk a Nyugdíjbiztosítási Alapot terheli, növelve annak hiányát, amelyet központi költségvetési forrásból kell finanszírozni.
Az átalakítás lényege, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket, illetve minden olyan kifizetés, amely a központi költségvetésből történik, ott is jelenjen meg, ezzel egyértelművé téve az igénybe vevőnek, hogy milyen ellátást kap, és az miből kerül finanszírozásra. A korai nyugdíjak nem tartoznak a klasszikus kockázati tényezők közé, nem a társadalmi szolidaritás része. Tekintettel arra, hogy a nyugdíj maga is jövedelempótló ellátás, az új ellátásokat ezután jövedelempótló juttatásként jelöljük.
1.1.2. A nyugdíjcélú bevételek és kiadások egyensúlyának hosszú távú biztosítására új, az egyensúlyi kérdéseket szem előtt tartó nyugdíjrendszer megalkotása szükséges. Az új szemlélet célja segíteni az időskori célú megtakarítási hajlandóságot, ösztönözni a hosszabb ideig tartó munkában maradást. A korhatár előtti ellátások kivezetése a hatályos nyugdíjrendszerből, valamint az elmúlt év végén megkezdődött rendszer átalakításból adódó feladatok korrekt végrehajtása a nyugdíjrendszer újragondolását, átalakítását igényli. A javasolt nyugdíjrendszer az önszabályozó, önfinanszírozó, stabil és fenntartható rendszer kidolgozása felé mozdult el.
1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai
A Széll Kálmán Terv 3. Adósság és nyugdíj pontja tartalmazza a korhatár előtti nyugdíjak rendszerének felülvizsgálatát és megváltoztatását előíró feladatot, valamint az új nyugdíjrendszer működéséhez szükséges jogszabályok megalkotásának feladatát.
1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása
1.3.1. Az előterjesztés több törvényben, illetve kormányrendeletben szabályozott közfeladatot érint.
A korhatár előtti öregségi típusú ellátások helyett a korhatár eléréséig jövedelempótló juttatás kerül bevezetésre, amelyet csak az vehet igénybe, aki nem rendelkezik munkavégzés alapján járó jövedelemmel.
Az érintett ellátások a következők: előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj, polgármesterek korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetősége, országgyűlési képviselők korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetősége, korengedményes nyugdíj. A javaslat szerint valamennyi korai nyugellátást jövedelempótló juttatásként kell tovább folyósítani, illetve a szerzett jogokat a javaslatban meghatározottak szerint a későbbiekben is el kell ismerni. Alkotmányossági szempontból a szerzett jogok elismerése miatt a következő években egyes ellátástípusok iránti igényeket még teljesíteni kell. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj és a rehabilitációs járadék rendszerének átalakításáról külön előterjesztés rendelkezik.
Az előterjesztés a jövedelempótló juttatásra vonatkozó átmeneti jellegű rendelkezések mellett csak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) módosítását és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezését tartalmazza. Szükség van azonban pl. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.), az adózás rendjéről szóló törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosítására is. Mivel azonban ezek hosszabb előkészítést és egyeztetést igényelnek, és a Széll Kálmán Terv további elemeivel, valamint az új nyugdíjrendszerrel is összefüggésben állnak, ugyanakkor hosszú felkészülési időt nem igényelnek, javasoljuk ezek második féléves elfogadását.
Annak az elvnek az érvényesítése, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése érdekében nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani, azt igényli, hogy a rokkantsági ellátások nyugellátások közül történő kivételét nemzetközi kapcsolataink szintjén is rendezzük. Magyarország EU csatlakozásától a nyugdíjrendszerek koordinációját az EU tagállamai között nem kétoldalú szociális biztonsági egyezmények, hanem uniós rendeletek rendezik (883/2004/EK, illetve a 987/2009/EK rendelet). A rendeletek alkalmazási köre a rokkantsági ellátásokat szabályozó jogszabályokra is kiterjed. Magyarország számos állammal kötött a nyugellátások megállapítását érintő kétoldalú egyezményt. Az egyezmények hatálya az egyezményt kötő államok biztosítottjaira, állampolgáraira terjed ki. Az egyezmények megkötésekor ezen egyezmények hatálya a magyar rokkantsági nyugellátásra is kiterjedt. Amennyiben ez megváltozik, a magyar fél írásban köteles értesíteni a másik szerződő felet, így a megváltozott helyzet miatt az egyezmény esetleges újratárgyalása is megkezdődhet, a kölcsönösség elvének szem előtt tartásával. Az egyezmények rögzítik, hogy amennyiben az egyezmény felmondásra kerül, az egyezmény alapján korábban megállapított ellátásokat továbbra is folyósítani szükséges. Jelenleg hatályos kétoldalú egyezményeink Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, Montenegróval, Dél- Koreával, Kanadával, Québec-kel vannak hatályban, hasonló tartalmú kétoldalú megállapodások vannak tárgyalás, kihirdetés alatt Indiával, Mongóliával, Ausztráliával, Szerbiával, Macedóniával, Moldovával, az Orosz Föderációval.
1.3.2. A Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció elfogadása esetén új nyugdíjrendszert kell felépíteni. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszernek nincs alternatívája. A felosztó-kirovó elv azt jelenti, hogy az adott időszakban befolyt járulékokból kell fedezni az adott időszak ellátásait, így generációk közötti elosztást valósít meg, amely a szolidaritásra is épül. Éppen ez veti fel annak az igényét, hogy a generációk közötti korrekt elszámolás megteremtésével biztosítani lehessen azt, hogy az érintettek közvetlenül ellenőrizhessék, befizetéseik és ellátásuk egyensúlyban vannak-e. Ennek technikai alapja az egyéni számla. A nyugdíj jogosultsági feltételei és megállapítása (nyugdíjmodell) többféle is lehet. Jelenleg a nettó átlagkereset és szolgálati idő számításon alapuló ellátás a meghatározó ellátási modell (DB). Ez a rendszer azonban több diszfunkcionális elemet hordoz: a számítási szabályok nem áttekinthetők, ezért noha a rendszer többet ígér, mint amit a járulékok fedezni tudnak, mégis széles körű az elégedetlenség, az átlagon alapuló nyugdíjszámítás nem ösztönzi a minél hosszabb ideig tartó munkavállalást a munkaerő-piacon.
2. Az igénybe vett eszközök
2.1. Az előterjesztésben bemutatott korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőségeket tartalmazó jogszabályokat, rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni. A hatályon kívül helyezett jogcímeken új megállapítás már nem keletkezhet. Az ellátásban részesülők számára folyósított különböző típusú korhatár előtti nyugdíjakat egységesen jövedelempótló juttatásként kell tovább folyósítani. A szabályozásban rendezni kell a szerzett jogok későbbi elismerésének módját is. A jogérvényesítés nem a nyugdíjba vonulást jelenti, hanem minden esetben a korhatár betöltéséig jövedelempótló juttatás folyósítását. A nyugdíjak jövedelempótló juttatássá alakítása azt is jelenti, hogy az érintettek elveszítik a nyugdíjas státuszhoz kapcsolódó egyéb kedvezményeket is (pl. a közösségi közlekedésben), az esetleges megtartásuk érdekében az érintett tárcáknak külön kell intézkedniük. A jövedelempótló juttatásban részesülő személyek egészségügyi szolgáltatásra jogosultak lesznek. Ehhez a Tbj. módosítására lesz szükség.
Mivel ezek az ellátások jelenleg nyugdíjnak minősülnek, a jelenlegi alkotmánybírósági gyakorlat alapján kockázatos lehet minden olyan megoldás, amely a nyugdíj átnevezésével egyidejűleg a nyugdíjjal együtt járó tulajdonvédelmi szintet is csökkenti (nincs emelés, az ellátás összege csökken stb.). Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az érintettek a korkedvezmény kivételével – ott is csak az utóbbi években – a kedvezményekért nem fizettek többletjárulékot. Az Alaptörvény tervezete kiemeli, hogy a társadalombiztosítási nyugdíj öregségi ellátásokra vonatkozik, egyéb szempontokat (pl. egészségre ártalmas munkavégzés, a hosszú szolgálati idő miatti „elfáradás”) a szociális ellátó rendszerben kell értékelni, ahol a tulajdonvédelmi garanciák már nem érvényesülnek. Mindenképpen figyelemmel kell lenni a szerzett jogok jogállamiságból eredő általános védelmére (megfelelő felkészülési idő, a megélhetési források szerkezetének átalakítására, az alkalmazkodásra legyen elég idő). A jelenlegi alkotmánybírósági gyakorlat alapján figyelembe veendő megfontolásokat az előterjesztés 1. függeléke tartalmazza. A mielőbbi lezárás és az államadósság csökkentése érdekében tett egyes javaslatok ezek alapján alkotmányosan aggályosak lehetnek.
2.1.1. Előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj
A Tny. 18/A–18/B. §-a lehetővé teszi, hogy a magas szolgálati idővel rendelkezők általánosságban a férfiak esetében két, a nők esetében három évvel a korhatár betöltése előtt nyugdíjba vonuljanak. A jogszerzések elismerése érdekében, akik az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra 2011 végéig jogot szereznek, ezt a jogukat továbbra is érvényesíthetik.
2012-ben előrehozott öregségi nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásra szerez jogot az az 1952-ben vagy korábban született férfi, valamint az 1952-ben vagy azt megelőzően született nő is, akit 2011. első félévében azon a címen már felmentettek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján (ahol a felmentési idő akár nyolc hónap is lehet), hogy 2012-ben előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, ami közben átalakul jövedelempótló juttatássá.
Javasoljuk, hogy az 1953-ban született nők esetében, akiket a korhatáremelés duplán érintene, legyen lehetőség az új típusú juttatás igénybevételére, ha arra 2012-ben jogot szereznek.
2012-re államháztartási szinten 6,7 milliárd Ft, 2013-ra 21,8 milliárd forint kiadás csökkenés az intézkedés hatása. Alkotmányossági kockázat jelentkezik az 1952-es születésű férfiak esetében.
2.1.2. Korkedvezményes nyugdíj
A Tny. 8-8/C. §-a rendelkezik a korkedvezményes nyugdíjról, amely az egészségkárosodásnak kitett, taxatíve meghatározott munkakörökben töltött férfiaknál 10, nőknél 8, illetve magasnyomású munkahelyeken 6 év után 2 évvel biztosít a nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb nyugdíjba vonulási lehetőséget (minden további 5-4-3 év után pedig 1-1 évet). A korkedvezmény igénybevételének lehetősége a tavalyi év végén került két évvel meghosszabbításra, így a jelenleg hatályos szabályozás szerint 2012. december 31-éig szerezhető korkedvezményes jogosultság a jelenlegi rendszerben. A kisebb alkotmányossági kockázat érdekében ezért javasoljuk, hogy korkedvezményre 2012 végéig jogot lehessen szerezni, és azt jövedelempótló juttatás formájában később bármikor lehessen érvényesíteni. A korkedvezményes nyugdíjra jogot szerzők után a foglalkoztató jelenleg 13 % mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. A korkedvezményes rendszer 2012. december 31-el történő megszüntetésével e bevétel elmaradásával is számolni kell. Felmerülhet annak szükségessége, hogy a jogintézmény valamilyen formában fennmaradjon. Mivel a Széll Kálmán Terv egyértelműen előirányozza (a nők nyugdíjkedvezményén kívül) minden korhatár előtti nyugdíj megszüntetését, ez a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszerben képzelhető el. Ezt támasztja alá egyébként a korkedvezmény munkavédelemmel és munkaegészségüggyel összefüggő szabályozási indoka is. A korkedvezményes rendszer 2012 végi megszüntetése tehát lehetőséget adna a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő munkavédelmi, foglalkoztatáspolitikai eszközök kidolgozására. 2012-re költségvetési kihatás nem várható, a rendszer megszüntetésével a korkedvezmény-biztosítási járulékból származó bevétel elmaradása 2013-ra 18–19 milliárd forint, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozásra kerülő konstrukciótól függően más formában részben pótolható.
2.1.3. Bányásznyugdíj, művésznyugdíj
A bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet, illetve az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján meghatározott idejű bányászati, illetve előadó-művészeti tevékenység után az érintettek az életkorukra tekintet nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A bányásznyugdíj esetében többletfeltétel, hogy utolsó munkaviszonya bányavállalatnál volt vagy meghatározott pénzellátásban részesült. Javasoljuk, hogy a bányásznyugdíjra és a művésznyugdíjra (amely egyes előadóművészeket – táncosokat, énekeseket, fúvószenészeket, artistákat és kevésbé indokolható módon színészeket érint) a 2011 végéig szerzett jogot időbeli korlát nélkül el kelljen ismerni, ha nincs mellette jövedelemszerző tevékenység. 2012-re államháztartási szinten 0,5 – 0,6 milliárd Ft, 2013-ra 1 – 1,2 milliárd forinttal lehet ezzel az államadósság csökkentéshez hozzájárulni.
2.1.4. Polgármesterek, országgyűlési képviselők korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetősége
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény és az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény alapján a polgármesterek, illetve az országgyűlési képviselők a tisztség meghatározott időt követő és meghatározott okból történő megszűnése esetén, a korhatár előtt bizonyos idővel nyugdíjba mehetnek. A Széll Kálmán Munkacsoport döntése alapján – miszerint az Országgyűlés őszi ülésszakáig ezt a lehetőséget meg kell szüntetni – azt javasoljuk, hogy e jogszabályok alapján 2011. szeptember 1-jétől új jogosultság ne legyen szerezhető, a kedvezményt biztosító jogszabályi rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni. A jogszerzők köre szűk, mert egyrészt a jogszerzésnek az is feltétele, hogy a képviselői, polgármesteri megbízatás 2011. augusztus 31-éig megszűnjön, másrészt a polgármesteri nyugdíj esetén a hatályos szabályok is csak három hónapot adnak a tisztség megszűnésétől számítva a jogérvényesítésre. Kimutatható költségvetési hatás 2012-re nincs.
2.1.5. Korengedményes nyugdíj
A korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján megállapítható korengedményes nyugdíj foglalkoztatáspolitikai célú eszköz. Lényege, hogy a munkáltató nem mond fel a munkavállalónak, hanem megállapodásuk alapján előre egy összegben befizeti a Nyugdíjbiztosítási Alapba a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjáig járó nyugdíja összegét. Ennek fejében a munkavállaló korengedményes nyugdíjra lesz jogosult. A jogintézmény további intézkedést nem igényel, 2011 végével megszűnik. A szabályozásnak azonban biztosítania kell, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerinti hosszabb távú kötelezettségek (foglalkoztató fizetési kötelezettsége, visszafoglalkoztatási tilalom) továbbra is fennmaradjanak. Költségvetési kihatása nincs.
2.2 A Széll Kálmán terv célkitűzéséhez kapcsolódó az államadósság csökkentését célzó intézkedések
2.2.1. A jövedelempótló juttatás összege
A jelenleg folyósított korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő jövedelempótló juttatás összegének kiinduló alapja mindenképpen a jelenleg folyósított nyugdíj.
A szerzett jogok védelme érdekében 2012. január 1-jétől megállapításra kerülő jövedelempótló juttatásokat alapvetően a megállapításkori nyugdíjszabályok szerint kell kiszámolni. Ez az esetek többségében nem okoz gondot, hiszen többnyire korhatárkedvezményekről van szó. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett jog későbbi érvényesítése esetén a csökkentés bármilyen módon számított nyugdíj esetében végrehajtható.
2.2.2. A jövedelempótló juttatás emelése
A jövedelempótló juttatás nem emelkedik. A jelenleg megkövetelt alkotmányossági feltétel ezzel az intézkedéssel nem teljesül, politikailag kockázatos, azonban az államadósság csökkenése érdekében kifejtett hatása pozitív. A jövedelempótló juttatás emelésének elmaradása 1 százalékonként mintegy 2 milliárd Ft kiadáscsökkenést eredményez, (a 2012. évi makroparaméterek által befolyásolt emelés hatása 6-7 milliárd forint lehet, ha figyelembe vesszük, hogy 2011-ben a nyugdíjemelés mértéke 3,8 % volt.
2.2.3. Munkavégzés jövedelempótló juttatás mellett
A hatályos szabályozás szerint a korhatár előtti nyugdíjban részesülők a korhatár betöltéséig csak akkor kaphatják meg a nyugdíjukat, ha a nyugdíj melletti munkavégzésből származó jövedelmük a minimálbér 18-szorosát, 2011-ben 1 404 ezer forintot nem haladja meg. A javaslat szerint 2012. január 1-jétől a juttatás folyósítását fel kell függeszteni, ha a jogosultnak munka- vagy vállalkozási jövedelme van, vagyis biztosítással járó jogviszonyban áll. Mivel a korhatár előtti nyugdíjak és a helyükbe lépő jövedelempótló juttatások keresetpótló ellátások, elvileg is indokolt munkajövedelem szerzése esetén az ellátás folyósításának szüneteltetése. A vállalkozói körben ennek az is következménye, hogy mivel a jövedelempótló juttatás nem nyugdíj, ezért vállalkozás esetén nem alkalmazható rá a kiegészítő tevékenység szabálya, így a vállalkozásban részt vevőnek járulékot kell fizetnie, s mivel jövedelemben részesül, a juttatásának folyósítása szünetel. Ez a vállalkozások és az ellátások profiltisztítását eredményezheti.
A jövedelempótló juttatásban részesülőnek bejelentési kötelezettsége keletkezik, ha jövedelem szerzése biztosított és a bejelentés elmulasztása szankciót von maga után. Javaslatunk szerint, aki a foglalkoztatását 30 napon belül nem jelenti be a nyugdíjfolyósító szervnek, vagy oda ugyan bejelenti, de egyébként a foglalkoztatása „szerződés nélkül” történik, az a jövedelempótló juttatását véglegesen elveszíti, és az akkor sem éled fel, ha a nyugdíjkorhatárt eléri (vagyis akkor már az újraszámolt, esetleg alacsonyabb nyugdíj helyett nem választhatja a régit). Ez a folyósító szerv és az adóhatóság kölcsönös adatközlésével kiegészítve megfelelő visszatartó erőt jelenthet a fekete-foglalkoztatással szemben.
Korábbi javaslatainkban szerepelt, hogy azokat a jövedelempótló juttatásban részesülő személyeket, akik a nyugdíjkorhatárnál több mint öt évvel fiatalabbak, meg kell kísérelni visszavezetni a munkaerőpiacra. E javaslat a korhatár előtti szolgálati nyugdíjban részesülők magas száma miatt született, azonban a fegyveresekre vonatkozóan külön előterjesztés készült, amely erre vonatkozóan tartalmaz előírást. A civilek esetében a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel nagyon kis létszámban részesülnek nyugellátásban. A bányász-, művésznyugdíjasok mellett a korkedvezményes nyugdíjban részesülők egy része, összesen mintegy 2-2,5 ezer fő lehet a nyugdíjkorhatárnál öt évvel fiatalabb. A művészek közül, aki tud, dolgozik, tehát a választott munkavégzésből származó jövedelem miatt nem lesz folyósítható számára a jövedelempótló juttatás. Jelen előterjesztésben nem javasoljuk e személyek munkaerő-piaci visszavezetésének feladatát előírni, és ennek adminisztrációs terhével a közigazgatási szervek feladatait növelni.
2.2.4. A jövedelempótló juttatásban részesülők öregségi nyugdíja
A jövedelempótló juttatás az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul. Javaslatunk szerint az időközi nyugdíjemeléseket is megkapja az érintett. Mivel azonban a jövedelempótló juttatásban részesülő személy keresőtevékenységet is folytathatott, hat hónap állna a rendelkezésére, hogy kérje a nyugdíja újraszámítását az akkor hatályos szabályok szerint. Ha az újraszámított összeg magasabb, a nyugdíját megemelik.
2.2.5. Eljárási szabályok
Az új jogosultságokat a kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai állapítják meg, a juttatást a NYUFIG folyósítja.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól minden korhatár előtt nyugdíjban részesülő 2011 decemberében értesítést kap arról, hogy januártól nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásban fog részesülni. Felhívják arra is, hogy nyilatkozzon, hogy milyen jövedelemmel, vállalkozással, stb. rendelkezik, mert biztosítással járó jogviszony fennállása esetén a juttatás nem folyósítható. Fel kell hívni a nyilatkozó figyelmét a jogkövetkezményekre valótlan tartalmú nyilatkozat szolgáltatása, vagy jövedelemszerző tevékenység eltitkolása esetén. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a nyugdíjas státus elvesztésével milyen jogosítványai vesznek el (pl. utazási kedvezmény). A vállalkozó a továbbiakban nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ezért a főfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget kell teljesítenie. Ha jövedelemmel rendelkezik, a juttatása folyósítását szüneteltetni kell, vagy a vállalkozását kell megszüntetnie. Ezeket és más részletes eljárási szabályokat végrehajtási rendelet fogja tartalmazni.
2.3. Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció
2.3.1. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszernek nincs alternatívája. A felosztó-kirovó elv azt jelenti, hogy az adott időszakban befolyt járulékokból kell fedezni az adott időszak ellátásait. Generációk közötti elosztást valósítja meg, amely a szolidaritásra is épül. Éppen ez veti fel annak az igényét, hogy a generációk közötti korrekt elszámolás megteremtésével biztosítani lehessen, hogy az érintettek közvetlenül ellenőrizhessék, hogy befizetéseik és ellátásuk egyensúlya biztosítható. Ennek technikai alapja az egyéni számla. A nyugdíj jogosultsági feltételei és megállapítása (nyugdíjmodell) többféle is lehet. Jelenleg a nettó átlagkereset és szolgálati idő számításon alapuló ellátás a meghatározó ellátási modell (DB).
Az egyéni számla megteremtésének igényét tényként kell rögzítenünk, hiszen
• a magánnyugdíj-pénztári átalakítások során a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszatérők ígéretet kaptak arra, hogy az egyéni számlavezetés részükre fennmarad.
• Ugyancsak ígéretet kaptak arra, hogy biztosítani fogjuk a felhalmozott befizetéseik örökölhetőségének lehetőségét.
• Szintén a volt magánnyugdíj-pénztári tagok számára tartalmazza a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló hatályos törvény az özvegyi járadékra való jogosultságot, amelyet a hatályos törvényi szabályozás értelmében az egyéni számla egyenlege alapján kell megállapítani.
• A társadalombiztosítási nyugdíjrendszeren belül nem működhet kétféle rendszer, egy a volt pénztártagoknak, egy pedig azok számára, akik nem voltak pénztártagok. A jövőbeni ellátások kalkulációjának tehát az egyéni számlás nyilvántartásra kell épülnie.
A rendszer újragondolása során figyelemmel kell lennünk mind a makrogazdasági mozgástérre, mind a nyugdíjrendszer belső ellentmondásaira. Makrogazdasági megoldásra váró problémák, amelyek az elmúlt időszakban felhalmozódtak:
• A rendszer pénzügyileg túlelosztást valósít meg, vagyis többet ígér, mint amennyit a beszedett és a beszedhető járulékok fedezni tudnak, sok esetben éves szinten is (keresztmetszeti) és az aktív járulékfizetői szakasz és az ellátással fedezett (hosszmetszeti) szakasz esetében is.
• A túlelosztás ellenére az érintettek széles körben elégedetlenek a rendszerrel, alacsonynak tartják a szolgáltatást, mert nincs egy egyértelmű mérce, amihez viszonyítani lehetne, hogy mi az, ami egyénenként jár a rendszerből.
• A rendszer egyes elemei sem a lakosság, sem a döntéshozók számára nem áttekinthető módon kapcsolódnak egymáshoz.
• A rendszer nem kellően díjazza a fenntartását elősegítő tevékenységeket (későbbi nyugdíjba vonulás, gyermekvállalás), és nem bünteti, sőt néhány elemében (pl. nyugdíj melletti jövedelemszerzés lehetősége) ösztönzi a korai nyugdíjba vonulást. Széles körű az indokolatlan kedvezmények rendszere.
• A rendszer hosszú távú egyensúlyát nem automatizmusok, hanem ad-hoc politikai döntések biztosítják. Ez nem megfelelő mechanizmus, mert a politikai döntések szinte szükségszerűen alá vannak vetve a rövidtávú szemléletnek (vagyis rövidtávú politikai előnyökért hosszú távon fenntarthatatlan elígérkezéseket tesznek).
• Az embereknek illúziói vannak az állami szerepvállalás lehetőségeiről, így túl keveset takarékoskodnak.
• A szélesebb értelemben vett nyugdíjrendszer elemei nem illeszkednek jól egymáshoz.
A magyar nyugdíjrendszer belső ellentmondásai:
− A jelenlegi nyugdíj-megállapítási mód elsősorban arra ösztönöz, hogy lehetőség esetén a legjobb kondíciók mellett kerüljön sor a nyugdíj igénybevételére, s később ezt akár kevesebb jövedelemmel, de ki lehet egészíteni.

• A hatályos társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben a 2013-tól előírt nyugdíjszámítási szabályokhoz mindenképpen hozzá kell nyúlni: a szabályok szerint 2013-tól a nyugdíj megállapítására a bruttó jövedelem alapján kerülne sor. Ha ennek nincs meg az adózási oldala, ez jelentős nyugdíjszínvonal növekedést von maga után, ami éppen ellentétes a célul tűzött folyamatokkal.

− Az igénylők által elért szolgálati idő a korhatáremelés miatt növekedni fog, ez a jelenlegi számítási szabályok változatlanul hagyása mellett ismét csak nyugdíjszínvonal-emelkedést okozna.
− A nyugdíjszámításhoz használt mérték-skála nem lineáris, magasabbra értékeli az életpálya első szakaszát.
Mindezek a problémák megalapozzák, hogy egy jól átgondolt, új nyugdíjrendszer kerüljön bevezetésre. A Széll Kálmán Tervben megalapozott nyugdíjrendszer az önszabályozó, önfinanszírozó stabil és fenntartható rendszer kidolgozása felé mozdult el. A Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepciót az előterjesztés 2. függeléke tartalmazza.
A nyugdíjrendszer elemei közé a következőkben csak a saját jogú öregségi ellátásokat, valamint a hozzátartozói ellátásokat lehet figyelembe venni. A decemberben meghozott intézkedések során kikristályosodott elvek alapján kétféle nyugdíjrendszer él egymás mellett: valaki vagy teljes egészében az állami rendszer tagja (a lakosság túlnyomó többsége tartozik ide), vagy teljes egészében a saját magánnyugdíj-pénztári megtakarításaira támaszkodik (a kisebbség számára). Ebben az anyagban csak az állami rendszer reformjával foglalkozunk, de szeretnénk jelezni, hogy szabályozási feladatok a magánnyugdíjrendszerben is vannak.
Az állami rendszerben széles körben érvényesítenénk a korrektség és a pontos elszámolás elvét, vagyis mindenki olyan mértékű nyugdíjjogosultságot szerezne, amilyen mértékben a rendszer fenntartásához hozzájárult.
A korrektség és a pontos elszámolás eszközeként a ténylegesen befizetett, öregségi nyugdíjcélú járulékokat egyéni számlán vezetnék.
A nyugdíjat a nyugdíjba vonuláskor, a tényleges életkornak megfelelő (hónapokban kifejezett) várható élettartam és a valorizált számlaegyenleg hányadosaként állapítanák meg, vagyis nyilvánvaló lenne, hogy mindenki annyi nyugdíjra számíthat összesen, amennyit a rendszerbe történő befizetéseivel megszolgált.
A rendszer elemeit világosan szétválasztanánk, így elkülönülne a saját jogú öregségi nyugdíj és a hozzátartozói ellátás, a rendszerelemeknek önálló pénzügyi forrása, (járulékrész) lenne, egymástól pontosan elhatárolva. Az öregségi nyugdíj fedezetét szolgáló járulékrészt is kettébontanánk a hosszú távú („hosszmetszeti”) és a rövidtávú („keresztmetszeti”) egyensúlyt biztosító részre. Az egyéni számlára csak az előbbi, az aktív korban, jövedelemmel alátámasztott egyéni járulék kerülne.

Javasoljuk ezen felül, hogy az egyéni jogosultságokat megalapozó járulékrészek (vagyis a „hosszmetszeti” egyensúlyt biztosító öregségi nyugdíjjárulék, és a hozzátartozói járulékrészek) kerüljenek az egyéni bérbe („felbruttósítás”), s a munkáltató csak az egyéni jogosultságot nem teremtő részt (a rövidtávú egyensúlyt biztosító részt) fizesse. Ennek következtében radikálisan csökkenne a munkáltatók kimutatott közterhe, ami fontos a nemzetközi versenyképességi összehasonlításokban. (Ehhez a szükséges törvénymódosítást úgy kell megalkotni, hogy a munkavállaló nettó jövedelmi helyzete ne változzon.) A járulékátrendezés nem szükségszerű eleme a javasolt nyugdíjrendszernek.
A korrektséget érvényesítené az egyéni számlaegyenleg öröklésének a lehetősége is, kizárólag a hozzátartozók számára, kötött módon, nyugdíjcélra. Az öröklés lehetőségének megteremtése egyben – együtt a várható hátralévő élettartamtól függő nyugdíjjal – ösztönözne a minél későbbi nyugdíjba vonulásra, hiszen ekkor sem „veszne el” az egyén (vagy legalábbis a családja) számára a nyugdíjba vonulásnál korábbi halál esetén a befizetés.

Az özvegyeknek járó szolgáltatást nem a rendszer összes résztvevőjére, hanem csak az érintettekre terhelnénk a korrektség általános szellemében, így az öregségi özvegyi járadék helyett kétszemélyes járadékot határoznánk meg házaspárok számára. Más formában kifejezve: a rendszer az özveggyé válás problémáját a jövőben nem önálló, „hozzáragasztott” elemként, özvegyi járadékként, hanem a rendszer integráns részeként, kétszemélyes járadékként kezelné.
A rendszer hosszú távú stabilitását egy önszabályozó mechanizmus („szabályozás algoritmusokkal”) biztosítja. Ez alapvetően a várható élettartam növekedésével párhuzamosan, automatikusan növekvő nyugdíjkorhatárt jelentené.
2.3.2. A gyermeknevelés társadalmilag hasznos tevékenységként való elismerését különösen a nyugdíjrendszerben kifejezésre kell juttatni, hiszen a nyugdíjrendszer a demográfiai hatásoknak a legkitettebb rendszer, a megszületett generációk járulékfizetése képes csak biztosítani az aktuális ellátásokat.
A gyermekvállalásból adódó, jelenleg is létező nyugdíjhátrányokat ki kell egyenlíteni, a gyermekvállalási idő alatt kieső vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával kelljen figyelembe venni. Ez arra is ösztönözhet, hogy ne minél később, hanem minél korábban pl. egyetemi évek alatt sor kerüljön a gyermekvállalásra, hiszen ha az életpálya befolyásolja a „jóváírást”, akkor tényleges kiesés a gyermeknevelés időszakára nem következik be.
2.3.3. A két rendszer összehangolása érdekében az eddigi jogszerzés átszámolásra kerül. Ez a módszer egységes elven biztosítja a nyugdíj-megállapítás szabályait, felmerülhet a nyugdíjrendszer túlelosztásának, túlígérésének korlátozása, és áttekinthetőbben beleilleszthető a magánnyugdíjpénztárból áthozott vagyon is. Ezzel a módszerrel a jogszerzés nyomon követése a jelenleginél egyszerűbb, átláthatóbb, és nem lebegteti meg a nyugdíjrendszer változtatásainak visszaállíthatóságát. Ebben az esetben az 1988-tól gyűjtött egyéni járulékadatok egyeztetése szükséges lehet.
2.3.4. A koncepcióval összefüggésben felmerül még a biztosított és a foglalkoztató közötti járulékmegosztás arányának módosítása, amely ugyan nem szükségszerű, de áttekinthetőbbé tenné a rendszert. Szükséges tehát a Kormány elvi döntése ahhoz, hogy a részletes javaslatok kidolgozása során lehet-e számolni a járulékátrendezés kérdésével.
3. Kormányprogramhoz való viszony
Az előterjesztés a Kormányprogramnak az idősek tiszteletét és az államadósság csökkentését tartalmazó pontjaihoz kapcsolódik.
4. Előzmények, kapcsolódások
Az előterjesztés a Széll Kálmán Tervhez és azon belül elsősorban a rokkantsági ellátórendszer átalakításához és a közszolgálati életpályamodellhez kapcsolódik.
5. Európai uniós kapcsolódások
Nem önmagában a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetésének, jövedelempótló juttatássá alakításának, hanem a nyugdíjrendszer azon elvi megközelítésének, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani, a rokkantsági ellátásoknak a nyugellátások közül történő kivétele nemzetközi kapcsolataink szintjén is rendezendő. Magyarország EU csatlakozásától a nyugdíjrendszer koordinálását az EU tagállamai között uniós rendelet szabályozza (883/2004/EK rendelet). A rendelet alkalmazási köre a rokkantsági ellátásokat szabályozó jogszabályra is kiterjed.
6. Társadalmi egyeztetés
Az előterjesztést az Országos Érdekegyeztető Tanács, illetve annak szakbizottságai és az Idősügyi Tanács tárgyalja meg.
7. Az előterjesztés kommunikációja

1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén?

követő vagy kezdeményező*
*a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó!
2. A tájékoztatás módja:
Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem
Tárcaközlemény igen/nem
Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem
3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka):
Az időskori nyugellátás célja, hogy akkor nyújtson ellátást, amikor az életkor előrehaladásával a keresőtevékenységből eredő jövedelemszerzés erősen korlátozottá válik. Ezzel szemben a jelenlegi korai nyugdíjazási lehetőségek, a nyugdíj melletti jövedelemszerzésre ösztönöznek, egyes esetekben az általánosnál kedvezőbb közteherviselési feltételek mellett, illetve a munkanélküliséget kezelik. A nyugdíjas státusz egyéb kedvezményekre is jogosít.
A nyugdíjreform koncepció célja, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben, a mind tovább munkában maradásra, a nyugdíj alapját képező járulékfizetés teljesítésére ösztönözzön.
Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Soltész Miklós államtitkár

4. Részletes kommunikációs terv:
A nyugdíjrendszerben, s azon kívül is számos jogszabály eredményez korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőséget. A rendszer önmaga a minél korábbi nyugdíjba vonulásra, majd a nyugdíj melletti munkavégzésre ösztönöz. Ennek hatására a nyugdíjban részesülők aránya magas a járulékfizetők arányához képest, és a nyugdíjkorhatár emelése ellenére, a tényleges nyugdíjba vonulási átlagéletkor lassan emelkedik. Mindez a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyi helyzetét rontja, s költségvetési többletforrást igényel. A változtatás célja, hogy öregségi nyugdíj az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő biztosítottaknak járjon. Az eddigi korhatár előtti ellátások a jövőben semmilyen tekintetben nem minősülnek nyugdíjnak, átalakulnak nyugdíjpótló juttatássá. A rendszer egésze a munkavállalást, a munkában maradást helyezi előtérbe.
A nyugdíjrendszer reformjáról szóló koncepciónak is lényegi eleme a mind további munkában maradás ösztönzése, s a bármilyen csekély járulékfizetés elismerése. Az additív, vagyis a hosszabb életpályát többletként elismerő, gyűjtő rendszer minden befizetett járulékot többletként értékel, s nem bünteti a befizetőt, ha a nyugdíjba vonulása előtt alacsonyabb jövedelem alapján kevesebb járulékot fizet. A javaslat szerint továbbra is felosztó kirovó elvű nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében meg kell alapozni a bevételek és kiadások egyensúlyát.

Budapest, 2011. május „ „.

Dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erőforrás miniszter
HATÁSVIZSGÁLATI LAP

I. A végrehajtás feltételei
A végrehajtáshoz szükséges a korhatár előtti nyugdíjak jogosultsági feltételeit tartalmazó jogszabályok hatályon kívül helyezése. Az érintett jogszabályok a következők:
• a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet egyes szakaszai, amelyek a következő korhatár alatti nyugellátásokra vonatkozó szabályozást tartalmazzák:
o előrehozott öregségi nyugdíj,
o csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
o korkedvezményes nyugdíj;
• a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet;
• az egyes művészeti tevékenységet folytatatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet;
• a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvénynek a polgármesterek kedvezményes nyugdíjba vonulását tartalmazó rendelkezései;
• az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvénynek az országgyűlési képviselők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét tartalmazó rendelkezései;
• törvényalkotás a jövedelempótló juttatás jogosultsági és folyósítási szabályairól, az igénylés eljárási rendjéről.
Az előterjesztés a jövedelempótló juttatásra vonatkozó átmeneti jellegű rendelkezések mellett csak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) módosítását és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezését tartalmazza. Szükség van azonban pl. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és hatósági szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosítására is. Mivel azonban ezek hosszabb előkészítést és egyeztetést igényelnek, és a Széll Kálmán Terv további elemeivel, valamint az új nyugdíjrendszerrel is összefüggésben állnak, ugyanakkor hosszú felkészülési időt nem igényelnek, javasoljuk ezek második féléves elfogadását.
II. A társadalmi hatások összefoglalása
1.1. Elsődleges, célzott hatások
1.1.1. A korhatár előtti nyugellátások jövedelempótló juttatássá alakítása a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási kötelezettségét csökkenti. Megszünteti a mielőbbi nyugdíjba vonulás, majd a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségét, a nyugdíj igénybevétele nélküli továbbdolgozásra ösztönöz.
1.2.1. A nyugdíjrendszer elemei közé a reformkoncepció alapján csak a saját jogú öregségi ellátásokat, valamint a hozzátartozói ellátásokat lehet figyelembe venni. A decemberben a kétpilléres nyugdíjrendszerrel kapcsolatban meghozott intézkedések során kikristályosodott elvek alapján kétféle nyugdíjrendszer lesz egymás mellett: valaki vagy teljes egészében az állami rendszer tagja (a lakosság túlnyomó többsége tartozik ide), vagy teljes egészében a saját megtakarításaira támaszkodik (a kisebbség számára). Ebben az anyagban csak az állami rendszer reformjával foglalkozunk, de szabályozási feladatok a magánnyugdíjrendszerben is vannak. Az állami rendszerben széles körben érvényesítenénk a korrektség és a pontos elszámolás elvét, vagyis mindenki olyan mértékű nyugdíjjogosultságot szerezne, amilyen mértékben a rendszer fenntartásához hozzájárult.
2.1. Másodlagos hatások
2.1.1. A javaslat az ellátásokban részesülők körében bizonytalanságot okoz, a közeljövőben bármely ellátás igénybevételét tervezők körében ellenállást vált ki. A korkedvezmény, mint a szervezet fokozott elhasználódása miatt járó korai nyugdíjazási kedvezmény megszűnése az érintett körben tüntetésekhez, akár sztrájkhoz is vezethet. Elsősorban a vasúti, közúti, városi, légi közlekedésben dolgozók részéről várható munkabeszüntetéssel járó fenyegetés.
III. Társadalmi költségek

1. A vállalkozások pénzügyi terhei

Az előterjesztés a vállalkozások pénzügyi terheit annyiban érinti, hogy ha valakinek a jövedelempótló juttatás mellett vállalkozása, vállalkozásban közvetlen munkavégzésre irányuló tevékenysége van, abban az esetben mivel nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak, adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, amely jövedelem létét feltételezi, ezáltal a jövedelempótló juttatás megszüntetését vonja maga után.

2. A háztartások pénzügyi terhei

Az érintettek közül a nyugdíj (juttatás) mellett munkát vállalók jövedelmét egyértelműen csökkenti, azok várakozását is rontja, akik a jövőben tervezték nyugdíjazásukat, s emellett a munkavégzést.

3. Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei

1. A jövedelemcsökkentés minden érintett ellátásban részesülő vagy arra számító számára negatív hatású.

4. Hatékonysági és versenyképességi költségek

Az előterjesztés a versenyképesség szempontjából pozitív hatású.

5. Az előterjesztés adminisztratív terhei

A korhatár előtti nyugellátások juttatássá alakítása miatt a folyósított ellátásokat jövedelempótló juttatásként kell folyósítani. A javaslat szerint munkavégzés esetén a juttatás nem folyósítható, ez az ellátások folyósíthatóságának figyelemmel kísérése miatt folyamatos többletmunkát fog jelenteni. A nyugdíjkorhatár elérésekor a folyósítandó nyugdíj összegének megállapítása szintén többletmunkát igényel.

IV. Költségvetési hatások (szolgálati nyugdíjakkal együtt)
A javaslat a Széll Kálmán Tervben szereplő strukturális átalakításokat tartalmazza, ezzel együtt kimutatható államadósság csökkentő hatása is várható. Összegét a bemutatásra kerülő előterjesztés tartalmazza. Az intézkedés-sorozatnak államháztartási kihatása van, tekintettel arra, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap nem része a központi költségvetésnek. A számítás teljes körű, utal a fegyveresekre vonatkozó, külön előterjesztésben foglalt adatokra is, amely a korábban beterjesztett anyagban szerepelt, s amely közben változhatott is.
A Széll Kálmán Munkacsoport döntése alapján a jövedelempótló juttatás emelésével nem kell számolni, ennek megtakarító hatása 1 százalékonként kb. 2 milliárd forint. 200 ezer fő 1 millió forintos éves jövedelempótló juttatás esetén ez kb. 6–7 milliárd forint államadósság csökkenéshez való hozzájárulást eredményezhet összességében az alábbi táblázatban foglaltakon felül.

Intézkedés Ellátásban részesülők száma Az ellátás egy főre jutó átlaga
(Ft) Államadósság csökkentéshez hozzájárulás (Mrd Ft) Megjegyzés
2012-ben
2013-ban

Előrehozott öregségi nyugdíj kivezetése 200 000 fő 104 000 6,7 21,8 Államháztartási szempontból pozitív hatás az új megállapításokkal fokozatosan jelentkezik.
Korkedvezmény kivezetése Kb. 50 000-en dolgoznak ilyen munkakörben, de az ellátottak száma
20 000 fő 118 000 nincs nincs Államháztartási szempontból pozitív hatása nincs, sőt 2013-tól 18-20 milliárd forint bevételkieséssel kell számolni.
Bányász nyugdíj megszüntetése 3 000 fő 141 000 0,5 1 A bányász-nyugdíj éves kiadása 5 milliárd forint, kivezetése 20 év alatt lehetséges, az államháztartási hatása pozitív az új megállapítások elmaradása jelenti.
Művész nyugdíj megszüntetése 800 fő 91 000 nincs nincs A költségvetés megtéríti az NYA számára, de a pozitív hatás 10 év alatt 1 milliárd forint alatti.
Polgármesterek, országgyűlési képviselők kedvezményes nyugdíjának megszüntetése 360 fő 165 000 nincs nincs 10 év alatt 0,7-0,9 milliárd forint hatással bír, előnye a profiltisztítás
Munkajövedelem esetén az ellátás folyósításának szüneteltetése 1 1
Szolgálati nyugdíj átalakítása (folyósítás megszüntetése, új járulékfizetés együttes hatása) 42-43 000 fő 177 000 14 16,2
Összesen 22 40

V. Egészségügyi hatások
A korkedvezményes munkakörökben dolgozók várhatóan be fogják mutatni azokat az egészségügyi károsító hatásokat, amelyek őket a munkavégzés során elháríthatatlanul érik, s emiatt kormányzati intézkedést fognak követelni. Ezt azonban nem a nyugdíjrendszerben kell kezelni, és a 2012 végéig biztosított jogszerzéssel lehet elég idő egy új, munkavédelmi, foglalkoztatáspolitikai szempontú rendszer kidolgozására.
VI. Környezeti hatások
Az előterjesztésnek környezeti hatásai nincsenek.
HATÁROZATI JAVASLAT
A Kormány megtárgyalta és elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről és a jövedelempótló juttatásról, valamint a Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról szóló kormány-előterjesztést, és

1. elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek törvényjavaslatként az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét a nemzeti erőforrás miniszter látja el.
2. elrendeli a Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció a bemutatott elvek szerinti részletes kidolgozását és a jogszabálytervezet elkészítését, amelyet a szeptemberi kormányülésre kell benyújtani.

Melléklet a …/2011-NEFMI(SZ) számú kormány-előterjesztéshez

2011. évi … törvény
a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről és a jövedelempótló juttatásról

1. Általános rendelkezések
2. §

E törvény alkalmazásában

1. biztosítással járó jogviszony:

aa) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint biztosítással járó jogviszony,
ab) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. §-a szerint biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony,
ac) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban fennálló, a Tbj. 5. §-a szerint biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony;

2. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
3. korhatár előtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó

ca) előrehozott öregségi nyugdíj,
cb) csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
cc) korkedvezményes nyugdíj,
cd) bányásznyugdíj,
ce) korengedményes nyugdíj,
cf) az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,
cg) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2011. szeptember 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
ch) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2011. szeptember 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj;

4. korhatár előtti öregségi nyugdíj, illetve jövedelempótló juttatás kezdő napja: az a nap, amelytől kezdődően a korhatár előtti öregségi nyugdíjat, illetve a jövedelempótló juttatást megállapítják;
5. öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár.

2. §
(1) A jövedelempótló juttatásokat a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a jövedelempótló juttatások megállapítására, folyósítására, a jogorvoslatra, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a korengedményes nyugdíj és a helyébe lépő jövedelempótló juttatás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a visszatérítésre a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
2. A 2012. január 1-je előtti kezdő naptól megállapított korhatár előtti öregségi nyugdíjak
3. §
Az 1950. évben vagy azt követően született személy részére a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2012. január 1-jétől azonos összegben, jövedelempótló juttatásként kell továbbfolyósítani.
4. §
(1) Korhatár előtti öregségi nyugdíj – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2011. december 31-ét követő kezdő nappal nem állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelőző kezdő naptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megállapítására a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2011. szeptember 1-jét megelőzően hatályos 10. §-a, illetve a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2011. szeptember 1-jét megelőzően hatályos 13/A. §-a alapján öregségi nyugdíj csak 2011. szeptember 1-jét megelőző kezdő nappal állapítható meg.
3. Jövedelempótló juttatás megállapítása 2011. december 31-ét követő kezdő naptól
5. §
(1) 2011. december 31-ét követő kezdő nappal jövedelempótló juttatásra jogosult

1. az az 1952. évben vagy az megelőzően született nő és az 1951. évben vagy azt megelőzően született férfi,

aa) aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges szolgálati időt 2011. december 31-éig megszerezte, vagy
ab) akivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján a felmentését 2011. július 1-je előtt írásban közölték;

2. az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerez;
3. az az 1952. évben született férfi, akivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján a felmentését 2011. július 1-je előtt írásban közölték;
4. az, aki 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményt szerez;
5. az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte;
6. az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot,

feltéve, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a jövedelempótló juttatás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a jogosult a jövedelempótló juttatást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményre való jogosultságot a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint

1. a jövedelempótló juttatás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a jövedelempótló juttatás kezdő napja 2012. évben van,
2. az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerez.

(3) A jövedelempótló juttatást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hatodik hónap első napjától, de legkorábban 2011. december 31-ét követő kezdő nappal, kérelemre lehet megállapítani.
6. §
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a jövedelempótló juttatást a jövedelempótló juttatás kezdő napján alkalmazandó társadalombiztosítási nyugdíjszabályok szerint kell megállapítani.
(2) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A. §-ának hatálya alá tartozó személy esetén, valamint az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jövedelempótló juttatás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A. § (3) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosultnak a jövedelempótló juttatás kezdő napját megelő