Felszámolás,végelszámolás

„ha igen, mi az ehhez vezető út és mire kell perelni?”
Esetedben végképp nem mondanék mást, mint hogy az ahhoz vezető út első lépése egy ügyvéd megbízása.

mindkét tulajdonos önálló aláírási jogú ügyvezető is. kellenének az eszközök és az iratok is, mert le kellene zárni a 2024-et. az eszközök egy részét tujuk, hogy a másik tulaj eladta számla nélkül kp-re, a többit meg nem adja oda, mert azzal dolgozik a másik cégében ellenszolgáltatás nélkül. é

„"X szeretne továbbvinni a régi céget ”"
Vigye. Ő az ügyvezető önálló képviseleti joggal, nem?

@drbjozsef
lehet a biroságon kérni, hogy adja át a céges eszközöket, töröljék az ügyvezetői státuszát és hozzájárulés nélkül változzon a székhely?
ha igen, mi az ehhez vezető út és mire kell perelni?

@Kovacs Béla Sándor
Sajnos elírtam. X szeretne továbbvinni a régi céget (ezt elírtam) Y meg az új céget akarja vinni, neki az lenne a célja, hogy X ellehetetlenüljön a piacon, mert különben valós konkurrenciát tud vissza építeni, az eredeti cég is az ő kapcsolataiból lett.

X hozzá szeretne férni a céges eszközökhöz, hogy tudjon velük dolgozni. Nem törhet be Y-hoz, aki ügyvédi levelekre sem válaszol, nem hogy az övére.
A könyvelő is benne van a buliban, Y magával vitte az új cégbe. Van új könyvelő, de a régi nem adja át neki az iratokat többszöri felszólításra sem.

Nettó 200 Mió árbevétel és kb 150 Mio tárgyi eszköz beszerzési értéken, a 10 éve folyamatosan épített Brand céges domainjének kisajátítása, a nagyságrend.

Szóval :

1. hogyan lehet korlátozni X ügyvezetői jogkörét, hogy a jövőben ne okozhasson kárt és ne tudja ellehetetleníteni a cég jövőbeni működését ?
2. Hogyan lehet visszaszerezni az eszközöket ?

3 hogyan lehet kikényszeríteni a cég iratainak átadását?
4. Hogyan lehet székhelyet változtatni ?

Dolgozni szeretne. És nem csinálhat egy ugyanilyen profilú harmadik céget, aminek ő az ügyvezetője, mert az jogellenes.

Esetleg rendőrséghez, ügyészséghez. De tényleg attól függ, hogy mit is akar. Mert azt nem mondta meg.

„Mit lehet ilyenkor tenni?”

Nem tudjuk mit szeretnél.
De ha azt, hogy ez ne így legyen, akkor se igen tudok túl kreatív választ adni azon kívül, hogy "fordulj bírósághoz".

@szomorú örökös
még valami: egyébként annak ellenére, hogy nem vagyok jogvégzett, mindenféle cuccot elolvastam, köztük az ezen a fórumon található kizárásról készült anyagot és még nagyon sok minden mást. A legtöbb tanács (néhány jogvégzett embert is beleértve) annyiban kimerül, hogy "ez mindennapos eset" "így szokták csinálni", "nincs mit tenni" stb. Nem vagyok rendszeres fórumozó, néha benézek tanulni kicsit. Bocs, ha nincs benne gyakorlatom.

Az előzőt (kb. 1 órája) véletlenül rossz helyre tettem. de jelentettem, gondolom majd letörl az admin, mert én nem tudom.
amit korábban (kb 2 hete) kérdeztem, az meg arról szólt, hogy a céges weboldalt, domaint és levelezőrenszert hozzáférhetetlenné tette a másik tulaj, arra sajnos nulla válsz érkezett.

Zsudike

Ezt egyszer már kérdezted egy másik topikban nem is olyan régen.
Most meg megkérdezted ismét, ráadásul két helyen is. Jó ez neked? :-)

Adott A kft. aminek X és Y 50-50%-ban tulajdonosa és önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezetője, Z pedig külsős marketingese. A cég székhelye (ezáltal az árbevétel termeléséhez szükséges eszközök és a cég összes irata) Y lakcímén van.
Y és Z titokban, X háta mögött alapítanak egy másik, de teljesen azonos profilú B kft-t, aminek 50-50% tulajdonos ügyvezetői lesznek. Megvárják, amíg a futó szerződések kifutnak (feltehetőleg az új szerződáseket már B kft-nek a javára kötik, hiszen a 10 éve dinamikusan növekedő cég árbevétele 2024-ben 30%.al csökken), Közlik X-el, hogy nem akarnak vele tovább dolgozni, majd még aznap körlevélben értesítik A Kft összes rendszeresen visszatérő ügyfelét, hogy ezentúl B Kft. néven folytatják a tevékenységüket. Y szeretné tovább vinni a céget. Y nem adja át a birtokában levő eszközöket, a céges iratokat és semmilyen írásos megkeresésre nem is reagál. Ügyvezetői pozíciójáról nem mond le.

Mit lehet ilyenkor tenni? minden ötlet érdekel!

Virag5313

„Ugye jól gondolom a Felszámolónak kell jelezni az elmaradást és nem a cégnek?”

Igen jól tudod. Ilyenkor már a felszámoló biztos a cég képviselője. Esetleg célszerű őt megkeresni, hogy mit csinálj.

Tisztelt Szakértők!
Egy felszámolás alatt álló cég (amit már a FELSZÁMOLÓ irányít) bérli az ingatlanom.Elmaradtak a bérleti díj fizetésével.Ugye jól gondolom a Felszámolónak kell jelezni az elmaradást és nem a cégnek?Ilyenkor a Felszámoló mit tesz?Besorol az Adósok közé, és várhatom a pénzemet? És mi történik ha élek a felmondás jogával,fizetés elmaradásra hivatkozva .Ilyenkor mire számíthatok?A cég tulajdonosával megromlott a viszony és félek nem költöznek ki.Felszámolóra mennyire számíthatok ez ügyben?Ő kötelezheti a céget?Előre is köszönöm a segítséget!

Rijana,

A beadott bevallásokról:
A felszámoló vagy a végelszámoló (döntsd el, hogy melyik eljárás folyik, mert a hozzászólásodban keveredik), a cég minden iratához hozzáférhet és a NAV előtt eljárhat. Ha most éppen egyik eljárás sem folyik, akkor az ügyvezető dettó.
Ő a NAV Ebev rendszerében látja a beadott bevallásokat, azt is, hogy mikor lettek beadva. Ha mégsem, akkor a NAV-ba bemehet, és kikérheti személyesen.

„bízom abban, hogy mégis sikerül megszüntetni a céget, ”
A bizakodás eddig nem vezetett sokra. A helyedben inkább megbíznék egy másik könyvelőt.

sajnos nem adott semmiről sem igazolást, így a saját kezembe sem tudom venni az intézkedést. arról sincs igazolásom, hogy mit és hová, mikor adott be. hiába mondtam, hogy küldje meg, nem jutottam dűlőre. bízom abban, hogy mégis sikerül megszüntetni a céget, a tartozást, pedig valamilyen úton módon rendezni, vagy részletfizetést kérni.

Rijana

„megbüntették a céget, a tartozás tovább görgetődött azóta. közben folyamatos kapcsolatban voltunk a könyvelővel, hogy intézi a büntetéssel kapcsolatos korrekciót, de ez valószínűleg vagy nem történt meg, vagy nem volt sikeres.”

Ez egyértelműen akkor a könyvelő hibája volt. Bár mikor már látszott, hogy nem teszi a dolgát, lehet fel kellett volna venni a kesztyűt és magadnak intézni, mert a tartozás nem szűnik meg magától, mi több, szaporodik is rendesen.

„úgy döntöttünk tavaly év végén, hogy az idén elindítjuk a cég felszámolást, melyet márciusban meg is tettünk.”

Ez azért fura! Hogy tudtátok a tartozással elindítani a végelszámolást?
Nyilván nem felszámolást szerintem, mert azt általában az a partner indítja el, akinek a cég tartozik.

„most októberben a nav két ügyintézője is foglalkozott a céggel és a tartozás kezelésével, az egyik ügyintéző önellenőrzést kért, addig a könyvelő nem adta be a záró mérleget, viszont a másik ügyintéző ügyfélkapun küldött egy határozatot, melyben ismét megbüntette a céget, mondván, hogy a végső mérleg nem lett beadva, a jelenlegi tartozás kb 550 e Ft. illetve megszüntették a végelszámolást.”

Erről van valami írásos bizonyíték,hogy a két ügyintéző egymástól függetlenül ténykedett és rohadtul nem beszéltek egymással? Mert akkor ez már nem igazán a könyvelő hibája, hanem a NAV csinálta hanyagul. Kérdés, hogy tudod-e ezt bizonyítani? Egy biztos, az eredeti tartozást, amit a covid után kaptatok, mindenképp valakinek ki kell fizetni vagy neked, vagy a könyvelőnek.

„ebben az esetben ki a felelős, a könyvelőnek van felelőssége? ”
Természetesen LEHET.

Ha te minden iratot átadtál neki, határidőben megbíztad igazolhatóan az elvégzendő feladattal, és azt ő nem, vagy nem a megbízása szerint végezte el, akkor felelősséggel tartozik.
Mindenről van átvételid, igazolásod, megkötött konkrét szerződésed?
Ha nem, akkor viszont esélyes, hogy így jártál.

segítséget szeretnék kérni, van egy 2001-ben alapított BT, mely 2014 óta nem működik. a könyvelő a kovid alatti időszakban késedelmesen adta be a nullás mérlegeket, ezért megbüntették a céget, a tartozás tovább görgetődött azóta. közben folyamatos kapcsolatban voltunk a könyvelővel, hogy intézi a büntetéssel kapcsolatos korrekciót, de ez valószínűleg vagy nem történt meg, vagy nem volt sikeres. úgy döntöttünk tavaly év végén, hogy az idén elindítjuk a cég felszámolást, melyet márciusban meg is tettünk. most októberben a nav két ügyintézője is foglalkozott a céggel és a tartozás kezelésével, az egyik ügyintéző önellenőrzést kért, addig a könyvelő nem adta be a záró mérleget, viszont a másik ügyintéző ügyfélkapun küldött egy határozatot, melyben ismét megbüntette a céget, mondván, hogy a végső mérleg nem lett beadva, a jelenlegi tartozás kb 550 e Ft. illetve megszüntették a végelszámolást. az önellenőrzést kérő ügyintéző azt mondta, hogy be kell adni egy újabb nyomtatványt, amin kérjük az eljárás folytatását és a tartozás elengedését, vagy mérséklését, mert a cég több, mint 10 éve nem működik és a jelen körülmények között a cég beltagja nem tudja kifizetni a tartozást (mely a késedelmesen beadott -több hét, vagy hónappal később feltöltött bevallások miatt történt. természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a Bt beltagja a saját vagyonával felel a cég ügyeiért-tartozásaiért, de mivel a kettős könyvelés miatt könyvelő szükséges a cég pénzügyi helyzetének kezelésére, ezért ebben az esetben ki a felelős, a könyvelőnek van felelőssége? hogyan lehetne rendezni ezt a helyzetet? a cég folyamatos költséget ró a beltagra amíg fennáll. köszönöm a választ!

Csak a késedelmi kamat nem privilegizált.

Mármint - a késedelmi kamat kivételével - a teljes követelése (39 mFt) besorolódhat a biztosított kategóriába, vagy - a késedelmi kamat kivételével - a 30 mFt feletti résznek más kategóriában kellene lennie?

A késedelmi kamat kivételével.

Megtörtént a hitelezői gyűlés.
A hitelezői lista alapján adott egy hitelező, akinek (FMH-hoz kapcsolódó biztosítási intézkedés miatt) végrehajtási joga került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba 30 mFt értékben még a felszámolás kezdő időpontja előtt. Így a 49/D. (3) bek. alapján (végrehajtási jog kvázi megegyező joghatást vált ki a zálogjoggal) a 49/D. (1) szerinti - biztosított - követelesként került nyilvántartásba vételre és ezzel rendkívül előkelő helyzetbe a hitelező.

Ugyanakkor nem "csak" a végrehajtási joggal biztosított 30 mFt követelése került a biztosított kategóriába, hanem a teljes, 39 mFt-os követelése: 35.5 mFt tőkekövetelés (ebből érvényesített ugye 30 mFt-ot az FMH-val), 1 mFt kötbér és 2.5 mFt egyéb költség.
Ez rendben van így? Azért mert a 30 mFt-ra végrehajtási joga volt, a teljes követelése besorolódhat a biztosított kategóriába? A 30 mFt feletti résznek nem más kategóriában/kategóriákban kellene lennie?

Sziasztok!

Hitelező FMH-t bocsátott ki Adós ellen, számlakövetelés miatt. Adós az FMH eljárásban ellentmondással élt. Azonban korábban (a számla lejártát követő 20 napon belül) a követelést nem vitatta.
Ha Hitelező most (az FMH ellentmondást követően) küldene Adósnak egy megfelelő tartalmi és alaki kellékekkel bíró fizetési felszólítást, akkor a nem teljesítés esetén továbbra is kezdeményezhetné a felszámolási eljárást, vagy az FMH eljárás igénybevételével ettől a lehetőségtől elesett?

Előre is nagyon szépen köszönöm a választ.

Nem tévedett a bíróság: a módosítást csak a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Hosszas időhúzás után megkezdődött a felszámolás (közzétették a Cégközlönyben).

A cégbíróság végzése azt tartalmazta, hogy a tőkeösszeg 1%-át, de legfeljebb 200 ezer forintot kell befizetni.

Cstv. 46. § (7) bek. viszont idén módosult: "nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 20 000 forintot és legfeljebb 400 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára – a bírósági ügyszámra hivatkozással – befizessen".

Mi történik abban az esetben, ha a végzés szerinti 200 ezer forint a 40 napon belül befizetésre és igazolásra kerül, de az 1% maradéka csak a 40 napon túl kerül pótlásra és igazolásra?

• Elfogadják a teljes követelést 40 napon bejelentették?
• Csak a követelésnek azt a részét fogadják el 40 napon belül bejelentettnek, amit fedez a 40 napon belül igazolt nyilvántartásba vételi díj?
• Egyáltalán nem a 40 napon beluliek között veszik nyilvántartásba?