segítséget szeretnék kérni, van egy 2001-ben alapított BT, mely 2014 óta nem működik. a könyvelő a kovid alatti időszakban késedelmesen adta be a nullás mérlegeket, ezért megbüntették a céget, a tartozás tovább görgetődött azóta. közben folyamatos kapcsolatban voltunk a könyvelővel, hogy intézi a büntetéssel kapcsolatos korrekciót, de ez valószínűleg vagy nem történt meg, vagy nem volt sikeres. úgy döntöttünk tavaly év végén, hogy az idén elindítjuk a cég felszámolást, melyet márciusban meg is tettünk. most októberben a nav két ügyintézője is foglalkozott a céggel és a tartozás kezelésével, az egyik ügyintéző önellenőrzést kért, addig a könyvelő nem adta be a záró mérleget, viszont a másik ügyintéző ügyfélkapun küldött egy határozatot, melyben ismét megbüntette a céget, mondván, hogy a végső mérleg nem lett beadva, a jelenlegi tartozás kb 550 e Ft. illetve megszüntették a végelszámolást. az önellenőrzést kérő ügyintéző azt mondta, hogy be kell adni egy újabb nyomtatványt, amin kérjük az eljárás folytatását és a tartozás elengedését, vagy mérséklését, mert a cég több, mint 10 éve nem működik és a jelen körülmények között a cég beltagja nem tudja kifizetni a tartozást (mely a késedelmesen beadott -több hét, vagy hónappal később feltöltött bevallások miatt történt. természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a Bt beltagja a saját vagyonával felel a cég ügyeiért-tartozásaiért, de mivel a kettős könyvelés miatt könyvelő szükséges a cég pénzügyi helyzetének kezelésére, ezért ebben az esetben ki a felelős, a könyvelőnek van felelőssége? hogyan lehetne rendezni ezt a helyzetet? a cég folyamatos költséget ró a beltagra amíg fennáll. köszönöm a választ!
Felszámolás,végelszámolás
Csak a késedelmi kamat nem privilegizált.
Mármint - a késedelmi kamat kivételével - a teljes követelése (39 mFt) besorolódhat a biztosított kategóriába, vagy - a késedelmi kamat kivételével - a 30 mFt feletti résznek más kategóriában kellene lennie?
A késedelmi kamat kivételével.
Megtörtént a hitelezői gyűlés.
A hitelezői lista alapján adott egy hitelező, akinek (FMH-hoz kapcsolódó biztosítási intézkedés miatt) végrehajtási joga került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba 30 mFt értékben még a felszámolás kezdő időpontja előtt. Így a 49/D. (3) bek. alapján (végrehajtási jog kvázi megegyező joghatást vált ki a zálogjoggal) a 49/D. (1) szerinti - biztosított - követelesként került nyilvántartásba vételre és ezzel rendkívül előkelő helyzetbe a hitelező.
Ugyanakkor nem "csak" a végrehajtási joggal biztosított 30 mFt követelése került a biztosított kategóriába, hanem a teljes, 39 mFt-os követelése: 35.5 mFt tőkekövetelés (ebből érvényesített ugye 30 mFt-ot az FMH-val), 1 mFt kötbér és 2.5 mFt egyéb költség.
Ez rendben van így? Azért mert a 30 mFt-ra végrehajtási joga volt, a teljes követelése besorolódhat a biztosított kategóriába? A 30 mFt feletti résznek nem más kategóriában/kategóriákban kellene lennie?
Sziasztok!
Hitelező FMH-t bocsátott ki Adós ellen, számlakövetelés miatt. Adós az FMH eljárásban ellentmondással élt. Azonban korábban (a számla lejártát követő 20 napon belül) a követelést nem vitatta.
Ha Hitelező most (az FMH ellentmondást követően) küldene Adósnak egy megfelelő tartalmi és alaki kellékekkel bíró fizetési felszólítást, akkor a nem teljesítés esetén továbbra is kezdeményezhetné a felszámolási eljárást, vagy az FMH eljárás igénybevételével ettől a lehetőségtől elesett?
Előre is nagyon szépen köszönöm a választ.
Nem tévedett a bíróság: a módosítást csak a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Hosszas időhúzás után megkezdődött a felszámolás (közzétették a Cégközlönyben).
A cégbíróság végzése azt tartalmazta, hogy a tőkeösszeg 1%-át, de legfeljebb 200 ezer forintot kell befizetni.
Cstv. 46. § (7) bek. viszont idén módosult: "nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 20 000 forintot és legfeljebb 400 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára – a bírósági ügyszámra hivatkozással – befizessen".
Mi történik abban az esetben, ha a végzés szerinti 200 ezer forint a 40 napon belül befizetésre és igazolásra kerül, de az 1% maradéka csak a 40 napon túl kerül pótlásra és igazolásra?
- Elfogadják a teljes követelést 40 napon bejelentették?
- Csak a követelésnek azt a részét fogadják el 40 napon belül bejelentettnek, amit fedez a 40 napon belül igazolt nyilvántartásba vételi díj?
- Egyáltalán nem a 40 napon beluliek között veszik nyilvántartásba?
KBS
„Már ha vannak, és ha hozzájut”
Ha az ügyvezető nem biztosítja a hozzáférést ezekhez, na akkor vannak igazi szankciók. Vagy tévedek?
Nekem is volt egy kft-m, felszámolták, maximálisan együttműködő voltam, meg is úsztam bünti nélkül.
A végén hozott határozat alapján kifizettem a cégbíróság által megítélt tartozást és tiszta vagyok. Ennyi!
„átnézi alaposan a cég iratait.”
Már ha vannak, és ha hozzájut.
„az ügyvezető kaphat pénzbüntetést, eltiltást, stb.”
A tag is szorulhat. A törvényes működésért neki is van felelőssége.
neutra
„Tudtommal, a cégvezető sincs teljesen képben, hogy mennyivel tartozik a cég a beszállítóknak, bérleti díjjal és egyéb dolgok miatt.”
Ha kényszertörlés volt, akkor ott hamarosan felszámolási eljárás is lesz, akkor pedig minden kiderül.
A felszámoló általában megdolgozik a pénzéért és átnézi alaposan a cég iratait.
„Mit lehet tenni ilyen esetben, ha a tagok szeretnék elkerülni a pénzbüntetést?”
Laikusként én úgy tudom, hogy az ügyvezető kaphat pénzbüntetést, eltiltást, stb.
Szerinted ki választja az ügyvezetőt? (Nem hiszem, hogy cégvezetőtök is van.)
Tiszteletem!
Adott egy kényszertörlés alá került kft., aminek vagyonáról és kötelezettségeiről a tagoknak nincs információja.
Tudtommal, a cégvezető sincs teljesen képben, hogy mennyivel tartozik a cég a beszállítóknak, bérleti díjjal és egyéb dolgok miatt.
Elméletben a tagoknak is együttműködési kötelzettségük van a cégbíróság felé az elindult folyamat miatt, viszont egyikük sem tudja mi a valós helyzet és hogy mi teendő. A cégvezetővel sajnos nagyon nehéz a kommunikáció.
Mit lehet tenni ilyen esetben, ha a tagok szeretnék elkerülni a pénzbüntetést?
WillTraveler
„Tehát a 45 nap megsértésének akkor semmilyen következménye nincsen, (egészen akár a közzétételig kihúzott) későbbi kielégítés esetén megússza a felszámolás tényleges elrendelését?”
Ha kielégítené a tartozásodat, akkor mi értelme volna, hogy ennek ellenére felszámolják őket? :-O
Hogy került a beszélgetésbe felszámolóbiztos..? Ez még bírósági szakasz, hatáskör.
Először beszélj a felszámolóbiztossal..
Egyértelmű, hitelezőként én is a pénzemet szeretném megkapni, lehetőség szerint a felszámolási eljárás megindítását megelőzően.
A várható maximális ideje a kérdésem, mert a közléstől számított 45 nap és a Cégközlönyben történő közzététel(t közvetlenül megelőző idő) között azért súlyos hónapok az eltérés... Ami hitelezői oldalról azért nagyon nem mindegy.
Tehát a 45 nap megsértésének akkor semmilyen következménye nincsen, (egészen akár a közzétételig kihúzott) későbbi kielégítés esetén megússza a felszámolás tényleges elrendelését?
A felszámolás nem egy kapkodós műfaj. És az elsődleges cél a hitelező kielégítése - ha lehet, az adós fennmaradása mellett.
Kedves Mindenki!
Cstv. 27. § (2) bek. a) pont alapján kérelmeztem az adós gazdasági társaság felszámolását.
Az adós minden rendelkezésére álló lehetőséggel lassítja az eljárást: a bíróság nyilatkozattételre felhívását pontosan azon a napon vette át, ahogy a kézbesítési vélelem beállt volna, a nyilatkozatot is a nyitva álló 8 nap utolsó napján küldte meg a bíróság részére, amelyben a 26. § (3) bek. alapján kérelmezte a kiegyenlítésre a 45 napos határidőt (jelenleg még ezt sem vette át: vélhetően a kézbesítési vélelem beálltának napján fogja átvenni).
Kérdésem, hogy a 45 nap esetleges eredménytelen eltelte esetén meddig és milyen eljárási cselekményekkel fogja tudni még húzni az időt az adós (ha a 45 nap eredménytelen eltelte nem vezetne mindenképpen az adós felszámolásához)?
A 26. § (3b) bek. alapján jó a megértésem, hogy a 45 nap eredménytelen eltelte esetén is elegendő igazolnia a jogerős végzés cégközlönyben való közzétételét megelőzően, hogy fizetett (tehát ez a végső végső határideje)?
Mert ebben az esetben a 45 nap csak egy "iranymutatás" lenne, utána húzhatja - sikeresen - az időt addig, ameddig 1) a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget, 2) kézbesítési vélelem beállt (vagy az utolsó napján átveszi), 3) fellebbezésre nyitva álló 15 nap eltelik, 4) fellebbez és azt elbírálja a bíróság, 5) bíróság a fellebbezés elbírálását tartalmazó döntése kézbesítési vélelemmel beáll (vagy az utolsó napon átveszi), 6) innen még a cégközlönyben közzétételhez szükséges idő.
Ezekkel a lehetőségekkel élhet az idő húzó adós vagy a 45 nap eredménytelen eltelte a felszámolásához vezet?
Köszönöm!
character,
Minden bizonnyal.
Az "A" cég 100% tulajdonosa "B" cégnek. Ekkor még "A" cégnek a tulajdonosai természetese személyek, vagy más cégek esetleg. De ők a "B" cégnek (ami a "sajátjuk") nem adhatják el az "A" cég 100% részesedését. Egy részét igen, a tulajdonosi szerkezettől függően.
Saját magaddal nem köthetsz adásvételi szerződést. Hiszen ellenérdekelt vagy saját magaddal szemben. Vagy nem. Szóval ez egy szingularitás.
Köszönöm – épp ezért nem a paraszti ésszel beláthatóra vonatkozik a kérdés, hanem arra, amivel kapcsolatban esetleg másnak több a tapasztalata.
Tehát: ha a cégadatok egyértelműen azt mutatják, hogy valamiért a lentebb írt módon mégis kereszttulajdonolja egymást a két cég, akkor valamiféle szabálytalanság történt?
(A paraszti ész egyelőre azt súgja, hogy hátra arc, ilyen szereplővel nem kell közös ügy. )
Józan parasztésszel belátható, hogy a kereszttulajdonlás nem lehetséges.
Kedves szakértők! Hogyan lehetséges, illetve szabályos-e, ha két Kft egymásnak a tulajdonosa?
Lenne egy ügylet egy céggel, nevezzük Egyik Kft-nek. A cégkivonat szerint Egyik Kft-nek egyetlen tagja van, a Másik Kft. A Másik Kft egyetlen tagja pedig épp az Egyik Kft.
Cégjegyzékszám szerint is stimmel, nem csak hasonló nevű cégekről van szó, hanem pontosan ugyanazok. A két cég ügyvezetője egyébként ugyanaz a személy, talán nem meglepő.
A józan paraszti ész ezen elhasalt, ezért kérem a jogi értelmezést, vajon csalást látunk-e, vagy ez egy természetes állapot? Köszönöm!
Nem az első ilyen törvény!
Az anomálián azt értem, hogy a vállalkozáshoz való alapjog sérülhet egy cégbírósági eljárás elhúzódása miatt. De ez van, nem akarok mélyebben belemenni. Törvényhozási szinten van a probléma, hogy meg akarnak oldani egy helyzetet törvényalkotással(KATA törvény), és nincs végig gondolva az ebből eredő problémák sokasága.
