Nyugdíj

Laczkó,

teljesen más volt a kérdés. Az, aki kap nyugdíjat, az se biztos, hogy saját jogán kapja. Ez volt a kérdés szerintem. Van néhány jogcím, amit nem saját jogon szerez valaki. Például az özvegyi nyugdíj.

Laczkó

A „nem minden nyugdíjas kap nyugdíjat” a kérdésed szempontjából irreleváns, mert a kérdésed nem erre irányult.

A nyugdíj melletti keresőtevékenység szintén irreleváns, szintén nem a kérdéshez tartozik.

oligaliga

Az észrevételem nem a kérdésemre irányult,hanem a válaszodra.Olyasmi reagálást vártam: pl.szolgálati járadékos,korhatár előtti ellátás, nők negyven stb.

Azt kérdezted, ki minösül saját jogú öregségi nyugdíjasnak. A választ megkaptad. Minden más, amit ezen kívül írsz, nem releváns. A példáid pedig sántítanak: a szolgálati járadék nem nyugdíj, a korhatár előtti ellátásnak a nevében is benne van, hogy a nyugdíjkorhatár elött adható, a nők 40 kedvezmény.

A hatályos szabályozás szerint a 2018. július 25-ét követő kezdő időponttól megállapított öregségi nyugdíjaknál, beleértve az öregségi teljes és résznyugdíjat, valamint a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását is már nem jogosultsági előfeltétel a biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugellátás kezdő időpontjára.

A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény 22. §-a módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-át . A módosítás 2018. július 26-án lépett hatályba.

Nézzük meg részletesen, mit jelent ez a változás.

Nyugdíj jogosultság
A Tny. 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

Öregségi nyugdíjkorhatár
2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.

A Tny. 18.§ (1) bekezdése szerint öregségi nyugdíjkorhatár annak a személynek

• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

2018-ban az 1954. második félévében születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat.

A nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Életkorára tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik
Korábbi szabály –a biztosítási jogviszony megszüntetése
2010. január 1-i időponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, hanem azt követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhatott munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködött, nem lehetett főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhatott díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A követelmény kiterjedt a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony
sem Magyarországon,
sem – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
sem – a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban
nem állhatott fenn.

Annak továbbra sem volt akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.

Változás 2018. július 26-tól

Akinek az öregségi nyugellátását (teljes, vagy résznyugdíját, nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását) 2018. július 25-t követő kezdő időponttól, azaz július 26-tól, vagy későbbtől állapítják meg, már nem kell megszüntetnie biztosítási jogviszonyát a nyugdíj igénybevétele érdekében.

2018. július 26. előtti kezdő időpontú megállapításnál a korábbi szabályok alkalmazandóak, tehát a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b), és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyokat meg kell szüntetni a nyugdíj megállapítás kezdő időpontjára nézve.

Mivel a nyugellátás kezdő időpontját, ha a jogosultsági feltételek ( korhatár betöltése, szükséges szolgálati idő megszerzése, a „nők 40”-hez a jogosultsági idő megléte) fennállnak, a nyugdíj igénylő szabadon választhatja meg, célszerű az új szabályozást is figyelembe venni a folyósítási kezdő időpont meghatározásakor.

Tekintettel arra, hogy a nyugellátás iránti igény ha a jogosultsági feltételek fennállnak visszamenőleg hat hónapra is érvényesíthető, még hosszabb ideig sor kerülhet 2018. július 26. előtti kezdő időpontú nyugdíj kérelem benyújtására, amikor a korábbi szabályokat kell alkalmazni.

Az egyéni vállalkozói jogviszony, társas vállalkozói jogviszony öregségi nyugdíj igénybevételéhez történő megszüntetése eddig sem volt szükséges, mert ezek a jogviszonyok a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységű jogviszonyokká váltak a nyugdíj megállapításával
A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat július 26-tól nem kell megszüntetni a korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, és az átmeneti bányászjáradék igénybevételéhez sem.
Ezeknél az ellátásoknál július 25. utáni kezdő időpontú esetekben vállalkozói tevékenységnél az egyéni vállalkozói jogviszonyt nem kell szüneteltetni az ellátás megállapításhoz, és nem kell megszüntetni a személyes közreműködést a társas vállalkozás tevékenységében társas vállalkozói jogviszonyban sem.

Tisztelt hozzáértők!
Segítséget szeretnék kérni: munkaügyi bíróságon jogerős végzéssel pert nyertem, munkaviszony jogtalan megszűntetése, elmaradt bérpótlék, szabadságmegváltás, végkielégítés megfizetése iranti perben. A kifizetés a mai napig nem történt meg. Végrehajtást indítottam, de eddig nem volt eredményes. Most viszont elértem azt a korhatárt mikor a nők 40 éves nyugdíjazásomat kérhettem. A nyugdíjfolyósítóhoz csatoltam a bírósági ítéletet. Ők kértek hogy nyilatkozzam a kifizetés meg történt e. Nyilatkoztam hogy a mai napig nem. Kérdésem az lenne, hogy ezt az összeget most figyelembe veszik e a nyugdíj megállapításakor, vagy ezzel is rosszul járok.
Az összeg közel 5.5 Mft. Válasz segítséget köszönöm.

„
páratlan1 2018.08.21. 12:50

Tisztelt hozzáértők!
Segítséget szeretnék kérni: munkaügyi bíróságon jogerős végzéssel pert nyertem, munkaviszony jogtalan megszűntetése, elmaradt bérpótlék, szabadságmegváltás, végkielégítés megfizetése iranti perben. A kifizetés a mai napig nem történt meg. Végrehajtást indítottam, de eddig nem volt eredményes. Most viszont elértem azt a korhatárt mikor a nők 40 éves nyugdíjazásomat kérhettem. A nyugdíjfolyósítóhoz csatoltam a bírósági ítéletet. Ők kértek hogy nyilatkozzam a kifizetés meg történt e. Nyilatkoztam hogy a mai napig nem. Kérdésem az lenne, hogy ezt az összeget most figyelembe veszik e a nyugdíj megállapításakor, vagy ezzel is rosszul járok.
Az összeg közel 5.5 Mft. Válasz segítséget köszönöm.
”

Főszabály szerint nem veszik figyelembe.

Nytv. 22. § (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Tisztelt Szakértő!
2018. június 18-ával megszereztem a szükséges 40 évet, s kérhetem a nyugdíjazásomat. Úgy gondoltam, hogy december 20-tól mennék nyugdíjba, október 19-ével kérem a felmentésemet. Nem vagyok tisztában azzal, hogy az új szabály (hogy szerint nem kell megszüntetnem a munkaviszonyomat) vonatkozik-e a köztisztviselőkre is) Kérdésem az, hogy mire kell figyelnem, van-e olyan eset, amikor végkielégítésre jogosult a köztisztviselő, felmentésemet kell-e kérni, vagy le kell mondanom a jogviszonyról? Minden jó ötlet érdekel.

1. A 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 83/C továbbra is érvényes. Vagyis szüneteltetik a nyugdíjadat addig, amíg köz.. jogviszonyban állsz. Ezért nincs értelme így nyugdíjba menni.
2. Kb. 10%-kal magasabb lesz a nyugdíjad, ha 2019-ben leszel nyugdíjas.

Tisztelt válaszadó, Lyonee!
Azzal tisztában vagyok, hogy köztisztviselőként a jelenlegi munkahelyemen csak akkor dolgozhatnék tovább, ha szüneteltetném a nyugdíjam folyósítását. Nos, ehhez a munkáltatóm egyébként sem járul hozzá, és én sem szeretném. Viszont mindenhol azt hallom, olvasom, hogy a valorizációs szorzószámok az idén nagyon jók. Nem jók az információim?

De,igen. Viszont a várható nyugdíjemelés 2,7%, az új nyugdíjak valorizációs szorzója az eddigi adatok alapján kb. 12%. A kettő különbsége, amivel jobban járhatsz. Ha 1-2 % lenne, már akkor is megérné, de láthatod, hogy sokkal több lesz.

Kimaradt, hogy várható valorizációs szorzó.

Tisztelt Szakértők!

Szolgálati járadékban részesülök (korábban korkedvezményes nyugdíjas voltam).
Ausztriába tervezek költözni az ott élő osztrák barátnőmhöz. Munkát is tervezek vállalni. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem:
Ha meghaladja az osztrák jövedelmem az itthoni minimálbér másfélszeresét, akkor felfüggesztésre kerül-e a járandóság kifizetése? Illetve, ha 7-8 év múlva felveszem az osztrák állampolgárságot elvesztem-e az magyar járandóság folyósítását illetve az akkor már (65 évet betöltöm) öregségi nyugdíjamat? (Ha jól tudom kettős állampolgárság nincs, így csak osztrák állampolgár lehetek)
Köszönöm a megtisztelő választ!

Tisztelt Szakértők!
A Nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségével élve 2017. dec. 31-vel kértem a nyugdíj megállapítást.A megküldött határozatban megállapított összeget reklamáltam. Felülvizsgálták, az új összegről 4 napja kaptam kézhez a határozatot. Időközben azon információhoz jutottam, hogy kérhettem volna 2018.01.01-től is megállapítani és ha az kedvezőbb összeg, azt kérni.
Ha valóban igaz, akkor az újra megállapított határozat 15 napos fellebbezésével élve kérhetem ennek megállapítását és biztosítását? A határidő vészesen fogy, sürgössége miatt várom mielőbbi válaszukat, melyet előre is köszönök.

Tisztelt Szakértők!

Szolgálati járandósként dolgozom s sok cikket olvastam a 2019 évi változásokról.De nem világos előttem hogy számomra megszűnik e a kereseti korlát jövő évben vagy marad minden?Dolgozhatok nagyobb összegért vagy továbbra is figyelnem kell az éves minimálbér18 szorosát??

Köszönettel előre is!

Tisztelt Szakértők!
2021 augusztusában töltöm a nők 40 évéhez szükséges szolgálati időt,de csak 2022 januárban lesz esedékes a 35 éves jubileumi jutalom (nem a közszférában telt a 40 év).
A négyhavi összeget nem szeretném veszni hagyni azzal hogy a 40 év betöltésekor kérem a nyugdíjam megállapítását. Az a kérdésem hogy lehet-e kérni a jubileumi jutalom megállapítását már 2021 augusztusában? Sajnos erre vonatkozóan nem találtam jogszabályt,de úgy rémlik mintha régen lett volna lehetőség arra hogy ha fél éven belül elmegy valaki nyugdíjba az esedékesség előtt,akkor kifizetik.
előre is köszönöm a válaszokat.

@kérdező26 szakértő nem vagyok, de úgy gondolom, hogy ha a Kjt. hatálya alatti a jogviszonya, akkor:

78. § (3): „Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.”

Chava, köszönöm a választ,jelenleg a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozom,ami 2019 januártól fog változni,onnantól az állami tisztviselőkről szóló törvény vonatkozik majd rám.

Tehát akkor elvileg az Áttv. hatálya alatt megy nyugdíjba (ha addig nem változtatnak a szabályozásokon :-)
az Áttv. a jubileumi jutalmat elismerésnek nevezi,egyebekben háttérjogszabályként a Kttv-t (a közszolgálati tv-ről szóló tv.) kell alkalmazni rá.
Számomra is meglepő, hogy sem a Kttv., sem az Áttv. nem rendelkezik olyan "kedvezmény"-ről, mint a Kjt.
Véleményem szerint Önre az Áttv. 21. § (2) bek.-t kell majd alkalmazni: „ "A szolgálati idő elismeréseként az (1) bekezdésben meghatározott összeg az állami szolgálati jogviszonyban töltött idő elérésének napján esedékes".”
:-(

De ki tudja mi lesz az akkor hatályos szabályozás...

Chava és drmosza köszönöm szépen a válaszokat,sokat segítettetek. :)

Április 02-től vagyok jogosult résznyugdíjra, mindent időben leadtam, de az osztrák munka igazolása nem érkezett meg ezért a megállapítást felfüggesztették. Fellebbeztem, lemondtam az osztrák idő igényemről, de június óta válaszra nem méltatnak.
Mi a teendőm, hogy folytassák a megállapítást?

Kedves Szakértő!
Segítséget kérnék a nyugdíj előtti adategyeztető értelmezésében ahhoz, hogy el tud e menni nyugdíjba az a hölgy 2019. jan. 1.-től, aki 40 év munkaviszony utáni nyugdíjat szeretne igénybe venni, és az adategyeztetés folyamán a következő tájékoztatást kapta a szolágalti éveiről 2015.12.31. napjával bezárólag:
"A fent megjelölt időszakra (1973. 09.01 – 2015.12.31) vonatkozóan Ön összesen
• 40 év 134 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel
• 35 év 361 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel és ezen belül
• 32 év 344 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezik."
Az azóta eltetlt időben is teljes munkaidőben foglalkoztatott biztosított.
A kérdés hogy el tud-e menni ennyi szolgálati évvel 2019.jauár 1. napjától a nőket megillető 40 év szolgálati idővel nyugdíjba?

Tisztelt Szakértő

Ez év juniusától nyugdíj előtti álláskeresési járadékot kapok, Jővőre el érem a nyugdíj korhatárt, van 43 évem,de azt szeretném kérdezni menyire befolyásolja a nyugdíjamat hogy előtte való évben nem volt munkahelyem.2018 juniusba megszünt, 2019 augusztusba nyugdíjba megyek.

Köszönöm: János

Tisztelt Szakértő!

2001-től I. csoportú rokkant nyugdíjas lettem 27 év 188 nap jogviszonnyal, 2012-től rokkantsági ellátás lett a rokkantsági nyugdíj helyett.
2008 után 4 évet dolgoztam teljes munkaidőben, és kb. 2,5 évet 4 órában. 2019-be érem el az öregségi nyugdíj korhatárt.
Kérhetek-e új nyugdíj megállapítást? Mivel az elmúlt években rendszeresen kaptam az emeléseket, két alkalommal ameddig rokkant nyugdíjas voltam rendkívüli emelést is. Ezek miatt ha a jelenlegi ellátásom magasabb lenne mint az újonnan megállapított, akkor választhatom-e a magasabb ellátást? Vagy erre új nyugdíj megállapítás kérése esetén nincs lehetőségem.

Köszönöm szakértő válaszát:

jigger

Tisztelt Szakértő!
58 éves 5 gyermekes édesanya vagyok. 18 évet voltam összesen gyesen, gyet-en a gyermekeimmel, egyénként alkalmazottként, pedagógusként dolgoztam. Szeretném megtudni, hogy a nyugdíj összegének kiszámításakor a gyes/gyet-en töltött idő hogyan számít bele? Ha a 18 év alatt tanítottam volna, mennyivel lehetne több a nyugdíjam?