munka törvénykönyve

1. Igaz.
2. Ez így elég összetett kérdés. A 30 napot meghaladó keresőképtelenség idejére nem jár szabadság, akkor sem, ha a keresőképtelenséget terhesség okozza. A gyermekgondozás céljára biztosított fizetés nélküli szabadságnak az első félévére jár szabadság. A szülési szabadság idejére jár szabadság.

1+ a végkielégítés számításánál is figyelmen kívül kell hagyni.

Amindenit.... :(((

Köszönöm szépen a gyors választ.

Továbbgondoltam...

A 30 napos keresőképtelenségre ezek szerint még jár a szabi, csak a "meghaladóra" nem.

A 31 napos keresőképtelenségnél - gondolom - levonják az éves alap (és pót??) szabik 1/12-ed részét. Jól gondolom?

A 32 naposnál szintén 1/12-ed a levonás?
Meddig?
60 napig? Akkor ugrik 2/12-ed levonásra?

És ahányszor a keresőképtelenség folyamata megszakad, akár csak egy nappal is, akkor előröl indul a 30 napot meghaladó keresőképtelenség?

Nincs egybevonás, ugye?

30 nap táppénz után dolgozik egy napot, aztán megint 30 nap táppénz, ekkor nincs szabadságkeret csökkentés?

Mt. 115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
2. a szabadság,
3. a szülési szabadság,
4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,

6. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
7. a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott

tartama.

Tehát: naptári évenként összesen 30 napnyi keresőképtelen időszakra jár szabadság.

Szóval összeadják. (A végkielégítésnél viszont valóban csak a 30 napot meghaladó időszakokat kell figyelmen kívül hagyni.)

köszönöm szépen

Egy nagy multinacionális cégnél dolgozom időkeretben. Tavaly 3 hónapon át kötelezett minden 2. hét szombatján bejárni dolgozni és negyed éves kifizetéssel ígért a dolgozóinak. Később úgy döntött, nem fizeti ki a szombatokat kiadja "csúsztatótt szabadságnak". Ilyen létezik? Ezt megteheti? Illetve most is elkezdet kötelezni minden 2. szombatra. Én megtagadtam, hogy nem jövőkbe dolgozni, erre azt mondta főnököm, hogy kötelező munka nap és ha nem jövőkbe elveszik a bonuszaimat és személyiügyre kell mennem, mivel ez igazolatlan/fizetetlen napnak számít. Hogy van ez a valóságban?

Alábbiakhoz kérném segítségeteket.

A kiindulópont általánosságban az Mt.-nél (ha jól látom) az, hogy

diszpozitívek az egyes rendelkezések (fő szabály szerint),

és meg kell nézni a fejezet végén az eltérő rendelkezéseket:

melyek azok, melyek tekintetében NINCS mód eltérő rendelkezésre

(tehát amelyek tulajdonképpen kógensek, vagy legfeljebb a munkavállaló javára lehet eltérni: relatív diszpozitív).

*

Az Mt. 115. § (2) bekezdése relatív diszpozitív rendelkezés?

Kollektív szerződés a munkavállaló javára eltérhet a 115. § (2) bekezdésétől [Mt. 135. § (2) bek. i) pont].

Azon munkáltatónál, ahol nincs kollektív szerződés, ott hogyan kell alkalmazni az 115. § (2) bekezdését?

Mintha kógens lenne?

*

Köszönöm!

nem akkor lenne kógens
ha a 135. § (1) bek.-ben lenne megjelölve
a 115. § (2) bek.?

*

135. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
......
foglaltaktól nem térhet el.

*

arra akarok kilyukadni, hogy a felek a megállapodásukban ugye eltérhetnek a 115. § (2) bek. alkalmazásától (nem KSZ-ben)

vagy csak KSZ-el lehetne megtenni?

Zolika027:

A munkaidő keretes foglalkoztatás nem jelenti azt, hogy a túlmunkát nem kellene kifizetni.
Csak annyit jelent, hogy a keretidőszakon belül a munkáltatónak van lehetősége időnként pluszmunkát elrendelnie úgy, hogy ne kelljen pótlékot fizetni. Ám munkaidő keretnél is figyelni kell arra, hogy az adott időszakban ha többet dolgozol, akkor azt túlóraként ki kell fizetni.

vagyis nem teheti meg azt, hogy a H-P beosztáson túl minden második szombaton is dolgoztat, de ne adjon ki cserébe pihenőidőt (nem szabadság!)

Te viszont nem tagadhatod meg a munkát. Ha nem fizeti ki, akkor erre legfeljebb bírósági úton kötelezheted.

Mondjuk arról még nem esett szó, hogy a munkaköröd esetleg készenléti jellegű...

valaki esetleg tudna valamit írni az alábbira?
(02.19. 00:05)

kogencia ügyében valaki?
alább olvasható a kérdés...
sajnos nem jött válasz - -

De kitartó vagy. :)
Ha azt írja a törvény, hogy kollektív szerződés a munkavállaló javára eltérhet - akkor azt úgy kell érteni, hogy egyéni szerződés egyáltalán nem térhet el.

Köszönöm a választ. Kérdeznék még egyet. Köszi!

KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY

Kirendelés történhet-e törvényesen
44 munkanapnál hosszabb időre?
(megállapodást adott közalkalmazott is aláírja)

avagy kógens a 44 munkanapot előíró rendelkezés?

[az eltérő rendelkezés nem alkalmazható ezen esetben,
tekintettel a Kjt.-re]

Mt. 53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.

Mt. 57. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés

2. az 53. § (3)–(4) bekezdésében,

foglaltaktól nem térhet el.

Kjt. 44/A. §(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaszerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései (VIII. fejezet) közül az 57. § nem alkalmazható.

Igen, ezt az kell jelentse, hogy közalkalmazotti jogviszony esetén akár kollektív szerződés, akár egyéni kinevezés eltérhet az Mt. 53. § (3) és (4) bekezdésétől is.

Köszönöm!

Nálunk nincs kollektív szerződés.

A (3) és a (4) bekezdés pont nem arról rendelkezik amúgy sem, ami pont fontos lenne most a mi esetünkben.

Vagyis arról, hogy hány munkanapra lehet kirendelni a közalkalmazottat - a 44 munkanapos előírás a (2) bekezdésben van.

A (2) bekezdésről nem rendelkezik külön a törvény az eltérő rendelkezéseknél.

A Kjt. az egész eltérő rendelkezést kiüti.

Így mit mondasz?

Mt. 53. § (2) bek.-től el lehet térni megállapodással közalkalmazotti jogviszony esetében?
Köszi!

Attól nem csak közalkalmazotti jogviszonyban, de sima munkaviszonyban is el lehet térni.

Jó napot!
Munkaidőkertes munkarendben dolgozom, 6 hónapos időszakban. kérdésem, hogy kötelezhet-e a munkáltató szinte minden hétvégén munkára?
Szabályos-e hogy a hétvégi műszakot dupláznom kell, és csak 8 órát írnak fel, a többi munkahelyi készenlét? (az egész 16 órában ugyanazt kell csinálni)
Ezt még fokozza, hogy van rá példa, hogy péntek éjszakás műszak után megszakítás nélkül kezdek szombat reggel, és ugyanígy 16 órát?
Köszönettel

Szerintem azon múlik, hogy az a készenlét tényleg készenlét-e. Ha ugyanazt csinálod, mint a munkaidő alatt, akkor nem az, és akkor ez így sehogy nem jön ki jogszerűen.

Üdvözletem

Az alábbi kérdéssel fordulok a fórumozókhoz és a tanácsadókhoz.
heti 20 órás munkaidőre vagyok bejelentve, ami hétfőtől péntekig tartana munkaszerződés szerint. A munkaszerződés szerint a munkaidő kezdete és vége nincs megjelölve, e helyett reggel 4-től dolgozom, addig amig ott kell maradnom, délután vissza kell mennem és este 11-ig kell maradnom. 52 ezer 400 forintos munkabérrel bejelentve. Ennyit is kapok kézhez. Nincs zsebből kifizetés. A Szerződéssel ellentétben hétfőtől vasárnapig dolgozom. Szabadság nincs. Folyamatosan dolgoznom kell. Sajnos kiszolgáltatott vagyok, emiatt vállaltam ezt igy be.De ha enni akarok, akkor dolgoznom kell. nincs munkaköri leirásom stb.
Mit tehetek egyáltalán?

Most erre mit mondhatnánk? Aki hagyja magát...

Kedves Szakértők,
Kérdésem a következő, reh. járadékos vagyok és dolgozom napi négy órát (házigondozó) 9től 13-ig, a munkáltatóm bérletet nem ad (mást se persze), cserében munkaátszervezés volt,körzetesítés és emiatt nem is lenne rá szükségem.

Most azt találták ki, hogy 13 órakor mikor befejezem a munkát, kötelező bevinni a gondozási naplót, ami plusz másfél óra, vagy bérletet veszek és plusz 45 perc +6830 Ft, ugyanakkor ez nem írható be a jelenlétibe, hetente egyszer munkaidőn túl kötelező értekezletünk van, vagy kötelező szupervízió. Rendben van ez így? Szerintem a munkakezdés azt jelenti, hogy pontban 9kor becsöngetek az első gondozotthoz és 13 órakor becsukom az utolsó gondozottamnál (ami legtöbbször inkább több, mint kevesebb) az ajtót.

Nem vagyok nyafka, de ha bérletet kell vennem,naponta 19000 ft-ért járok 5, ha helyettesítek 6, esetleg 7 helyre, végzek fizikai munkát, vagy a fizikai munka után sétálok még két órát, majd járom az orvosokat a talpamba injekcióért

bocs, naponta 1900-ért járok .... jó is lenne ha egy 0-valtöbb lenne :))))