munka törvénykönyve

Ha nem adja írásba, hogy felment a munkavégzési kötelezettség alól, akkor maradsz a munkaidő végéig.

Értem, ha a kirugásról írásban kapunk dokumentumot, ennek jogszerűségéről, kötelezettségekről melyik törvény szól?

Tiszteletem a munka adom most változtat ja meg a műszakbeosztást elveszi a +pihenőt amit a folyamatos 4 műszakra eddig járt arra hivatkoznak bekel dolgozni azt az időt ami étkezésre,dohányzásra és illemhely használatára elmegy eddig sem biztosított időt étkezésre éa 22 munkanapbol 24 munkanapot akar bevezetni ez lehetséges köszönöm hogy foglalkoznak velem

munkaközi pihenőidő nem része a munkaidőnek

Tisztelt hozzáértők!!

Építőiparban dolgozok,Ács-állványozóként ,Miskolci cégnél.
Szerződésem változó munkaterületre szól.
Ma szóltak hogy vidékre kell menni dolgozni 80Km-re.
Kijelentette a főnök nem fizet se külön élést se utiidőt
mert már megszünt!így hát követeli reggel 7 re ott legyünk és a munkaidő vége előtt nem indulhatunk haza.
Céges autó visz és hoz de csak munkaidőn kívül .
Józal ésszel ugy gondolná az ember ha bemegy a központba és ott átöltözik munkára jelenkezik majd kiszállitják a munkaterületre az munkaidőnek minősül,rosszul gondolom?
Azt is mondta szállást fog bérelni és ott fogunk aludni
de se meleg étkezést se különélést nem fizet ezt is megteheti??harmadik változat vesz nekünk vonat bérletet
de uti időt akkor sem fizet sőt a bérlet 20%-át nekünk kell állni.naponta 14 órát lennénk távol az otthonunktól
és semmi nem jár??:(
Őnök szerint mit lehet ilyenkor tenni van valami okos megoldás??

Válaszukat előre is köszönöm!!

A változó munkahely változó munkahely.

Ezeket a kérdéseket a munkáltatónak kellett volna feltenned a szerződés aláírása előtt. Pontosabban ezeket az igényeidet a szerződésbe kellett volna foglalni.

Eddig szósem volt róla ,hogy ilyen messzire kell menni
ott vagyok már 15 éve ilyen még nem volt.
Akkor mindenben igaza van ,nincs mit tenni??

15 éve amikor aláírtuk a szerződést ,még nem volt baj vele.
2012 óta változtak a törvények ,arról szerintem nem mi tehetünk.
Idáig fizették az úti időt 40% járt rá,-fizették a különélést ha 12 óránál többet voltunk távol.
Ha szálláson kellett aludni akkor járt egyszeri meleg étkezés és járt különélés dij is.
Ha meg a központban öltöztünk és ott jelentkeztünk munkára,
vidéki munkahelyre való szállítási idő beleszámított a munkaidőbe ,hiszen megjelentünk időbe a munkába ,hogy átvittek egy másik munkahelyre arról nem tehetünk.
Ha a törvényeken változtatnak nem kéne a szerződésen is változtatni?ez nem rajtunk múlik ,nekünk manapság mindenre az a válasz ha nem tetszik lelehet számolni.

válaszokat köszönöm.

Nem kell mindent elhinni a munkáltatónak.
Ha ezek a juttatások a szerződésben benne vannak, akkor járnak most is. Ha nem voltak benne, akkor sem a törvény szüntette meg, hanem a munkáltató.

Komisa!
Igazad van abban, hogy a 2012 évi törvénymódosítások jelentős változást hoztak a munkaviszonyt illetően. Az addigi „szabályok szerint a munkajogi szabályoktól alapvetően a munkavállaló javára lehetett eltérni. Az új szabályokkal ez megváltozik, és lehetőség lesz a munkavállalóra kedvezőtlenebb jellegű szabályokat is bevezetni akár kollektív szerződésben, akár -– jogszabályi felhatalmazás esetén - munkaszerződésben.”
Vagyis a korábbi szabályozás munkáspártibb volt a mostaninál. Csak a te javadra térhettek el a munkaügyi szabályoktól, a törvényben meghatározott minimum szolgáltatást kötelesek voltak biztosítani. Pl. nem kaphattál kevesebb térítést, mint amennyit a jogszabály előírt, de többet igen.
2012-től a jogszabály „főnőkpártibb” lett. Számodra rosszabb feltételeket is teremthet a főnököd, és még csak módosítania sem kell hozzá a munkaszerződésedet.
Én nem látok más megoldást, mint… de azért lesittelik az embert.

Ha munkavégzés helye változó, akkor az nem kiküldetés, tehát nem kell ellátmányt (napi díjat) fizetni, de nem is tilos. Azon viszont el lehet rágódni, hogy a távoli munkahelyre eljutásra, utazásra ráhúzható-e, hogy ez a munkába járás költsége, és 20%-ot a munkavállalóval fizettet meg. Szerintem nem, ezt 100%-ban a munkáltatónak kell fizetnie, mint ahogy a szállást is.
Az viszont tényleg lényeges, ahogy Béla írta, hogy a munkaszerződésben, vagy a kollktív szerződésben mit vállal a munkáltató, mit követelhet a munkavállaló.

Kicsit meg kell érteni a másik felet is, szerintem neki sem öröm, ha távol talál munkát - örül, ha talál, és tudja foglalkoztatni a munkásait. A mai világban és az építőipar mélrepülésekor az élatban maradás a cél.

Nagyon köszönöm a segítőkész hozzászólásokat!!!!
Azt megértjük ,hogy senkinek nem könnyű manapság
de miért kell mindent a dolgozóra hárítani:(
legalább fele-fele arányban esne ránk a teher.
Ha az életbemaradásért harcolnának a főnökeink akkor szerintem nem járnának évente 3-4 szer üdülni és nem cserélgetnék 2 évente az autóikat ,sajnos a nadrág szíjat
csak rajtunk kell meghúzni. évek óta se munkásruha se tisztálkodó eszközök se védőitalok se béremelés ,semmi nem jár.
Na mindegy így jártunk ,ha nem tanultunk és rossz helyre születtünk:)És még csak ott se lehet hagyni őket
mert ha én mondok fel úszik a 4 hónap végkielégítés és az 1 hónap felmondási idő ,ezzel ők is tisztába vannak.
Már csak attól félek mi lesz akkor ha pld.Pécsen vállal munkát akkor is oda kell érnem reggel 7-re? :)azért valami határnak lenni kéne.
Ezek szerint jogilag nincs segítség,de azért még egyszer köszönöm a véleményeket.

Komisa, megnyugtatlak, a tanulás se garancia semmire. Diplomást láttam takarítani, és többet ismerek akinek nincs munkája. Építésztechnikusként szerencsés vagyok, hogy van segédmunkási munkaköröm egy biztosnak látszó gyárban.
Úgy tűnik a betegségem miatt nem sokáig.
Ha van rá módod, tehetséged, próbálkozz más munkakörrel is, amire igény van. Ha létezik ilyen a környékeden.
A jogszabályról a parlamenti választásokkor tudsz "véleményt alkotni".

Ugyan, ugyan. A változó munkavégzési hely az a régi Mt.-ben is változó munkavégzési hely volt. Ne hárítsd a politikára azt, hogy te mit írsz alá a munkaszerződésedben. Az állam nem lehet felnőtt polgárainak gyámja.

Tisztelt Béla!!

Ezzel azért cseppet vitatkoznék!
Lehet ,hogy tanultabb vagy nálam ,én csak azt szeretném ha megértenéd a problémám lényegét és ha nem azt állítanád én vagyok ezért a felelős.
15 éve amikor aláírtam a változó munkavégzési helyet
akkor még az mást jelentett.Messzebb dolgoztunk többet kerestünk.
Ha kiküldtek vidékre dolgozni automatikusan járt az uti idő és a különélési dij is, ha a távollét meghaladta a 12 órát!!Ezek eltörlése szerintem az új törvényekkel születtek meg ,és a törvényeket tudtommal a politikusok hozzák .Minket erről valahogy nem kérdeztek meg.
A törvényhozók közt gondolom egy fizikai munkás sincs ,maguk ellen meg csak nem hoznak törvényeket:)
Milyen dolog az ,hogy pld. van 30 dolgozó a cégnél abból 10-et kiküldenek 80 km -távolabb, és a vonat bérlet árának 20% még le is vonják tőlem ,ami közel 10.000 ft ,ezáltal én kevesebb bért fogok kapni mint aki itt maradt.Pedig 3 órával többet leszek távol a családtól.
Ez így Igazságos?? és jogszerű??
Ha igen akkor meg van a véleményem a törvény hozókról!!
A politikát amúgy is le......-om egyik kutya másik eb !!
A problémámat nem a politikára akarom hárítani.
Csak annyit szerettem volna megtudni nincs-e véletlenül egy kis jogszabály ami a dolgozókat is védené.

üdv. komisa

Ezek a juttatások a régi Mt.-ben sem voltak kötelezőek a változó munkavégzési helyre szerződött munkavállalókkal szemben.
Úgyhogy kárhoztasd a munkáltatódat (meg persze magadat a szerződés miatt) és ne a politikusokat. Sok rosszat lehet rájuk mondani, de ez nem az ő saruk.

Ha a politikusok jogalkotók – márpedig azok – akkor bizony az ő saruk. Ez alól nem mentség az, hogy a régiben sem volt kötelező.
Én a múlt rendszerben úgy tapasztaltam, hogy a jogszabályok ún. alsó határt szabtak meg, amelynél kevesebbet, rosszabbat nem adhatott a munkáltató. 2012-ben ez szűnt meg. A múltrendszer jogszabályai sokkal inkább munkáspártiak voltak, mint a mostaniak, de ez nem csak a munkatörvénykönyvre vonatkozott. Lakásszavatosság esetén, ha a vonatkozó jogszabály nem zárta ki és volt rá lehetőség a vállaltokkal szemben a lakásvásárlók javára billent a mérleg, hiszen ők „szegényebb, gyengébb” fél. Lehet, hogy jogilag nem igazán jól fogalmaztam meg a mondanivalómat, de azt hiszem, nyolc általánossal is érthető mire gondolok. Épp elég peren voltam a múlt rendszerben ahhoz, hogy ezt megtapasztaljam.
Ugyanez vonatkozik az új Alkotmányra is, a régi sokkal inkább „szegény” párti volt. Az újból kikerültek az egyértelmű diszkrimináció ellenes paragrafusok, a nyugdíjhoz való jog, és a fogyatékos ellátáshoz való jog.
Nem kötelező elismerni, de tény, hogy a korábbi jogszabályalkotás sokkal szocialistább volt, mint a mostani korai kapitalista farkastörvények. Ezek a jogszabályok arra az időszakra emlékeztetnek, amikor az Egyesült Államokban a fehéreknek joguk volt elvenni a bennszülöttek földjeit, csak most a fizikai állományúak az indiánok.
Hadd említsek egy konkrét példát, ami megtörtént, igaz nem fizikai állományúval, de a jelenlegi vezetők primitív morálját jól tükrözi. X irodában a titkárnő év elején szólt, hogy nyáron mikor szeretne szabadságra menni. Szóban engedélyezték. Több százezer forintért befizette a külföldi nyaralást, majd előtte jó két héttel újra jelezte a főnökének. Az kijelentette, hogy nem mehet el, de nem indokolta miért, mondván, nem köteles. Mivel a titkárnő nem akarta elveszíteni a pénzt és a családtagja is arra az időre kértek szabadságot, táppénzre ment. Amikor visszatért, reggel nyolc órakor a főnöke megkérte vezesse be a portán várakozó hölgyet, nagyjából mondja el neki mik a titkárnők feladata. Amikor végzett a titkárnő, rászólt, számoljon le, ki van rúgva. A megértéshez tudni kell, a cégnél több titkárnő dolgozik, a történetben szereplő helyettesíthető volt, az utódját, ha szabadságra ment helyettesítették.
Ezzel kapcsolatban nekem mindig annak a vezetőnek az esete ugrik be, akit egy téli este a beosztottjai hazafelé megtámadták, és annyira összeverték, hogy jobbnak látta elhagyni a vállalatot. Pletyka szinten mindenki tudta kik voltak, de a vezető nem mondott semmit a rendőröknek, tisztában volt azzal, hogy mindenki tudja, hol lakik. Óva intek mindenkit attól, hogy ezt a példát kövesse, nem is tudok arról, hogy bárhol máshol előfordult volna, bár pár hónapja a cégemnél állítólag rajta kaptak egy kirúgott munkást, amint a főnöke autóját karistolja. Buta melós volt, mert vállalti kocsit pécézett ki.

Demagóg.

Kérdésem lenne
Felmondanak a dolgozónak, rendes felmondással. Jár 45 nap felmondási idő, 2 hónap végkielégítés. A szerződésben van alapbér, caffetéria, étkezési utalvány. A végkielégítés mire terjed ki? Mindenre? (remélem)

Távolléti díj.
Még mielőtt megkérdeznéd:
Mt. 148. § (1) A távolléti díjat

1. az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),
2. az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),
bb) bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Az esedékesség időpontja

1. a távollét kezdő időpontja,
2. a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,
bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

3. kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.
(4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket - a 149-151. §-ban foglaltaknak megfelelően - együttesen kell figyelembe venni.
149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.
150. § (1) A távolléti díjmeghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni.
(2) A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.
(3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).
(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni.
151. § (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.
(2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.
(3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.
(4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
(5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).
152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.
(2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díjszámításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

Köszönöm kedves Béla, tehát caffetéria és étkezési jegy nem jár a végkielégítésre.

Úgy tűnik, nem. De a kollektív szerződés vagy az egyéni munkaszerződés ettől eltérhet.

Kollektív szerződés nincs, a munkaszerződés erre nem tér ki.

E hó 10-i keltű a felmondás, a felmondási idő első napja 10-e vagy 11?
Felmondási idő 45 nap, felét kell ledolgozni, az akkor 22 vagy 23, mer páratlan szám. Vagy lehet 22,5, azaz fél napot kell dolgozni?

Egy kis segítséget szeretnék kérni.Keresgéltem a munka törvénykönyvben,de nem találtam azt ami érdekelne.A kérdésem az lenne,hogy terhesség alatt kirúghatnak-e a munkahelyemről.Sokan azt mondják,hogy nem mert a terhesség védettséget ad ilyen esetben,de a háziorvosom az ellenkezőjét mondta.Előre is köszönöm a választ.