Munkajogi kérdések.

Mi a jogszerű magatartása a munkáltatónak ha nem tud teljes bért adni mert nincs rá pénze? Hogy kéne jogszerűen eljárnia?

Ha egy munkáltatót, egy céget a hatóság (NAV) hatalmas bírsággal sújt, azt fizetni kell nincs mese ,mert ha nem fizetik kényszertörlés alá vonják a céget és felszámolják. De ha a cég a navos büntetést fizeti (részletekben mert egyszerre nem tudja) akkor nem marad elég pénze bérre.
Nem tud teljes bért fizetni, egyszerűen nincs miből.
Ebben a szituációban mi lenne a munkáltató jogszerű magatartása-ha nem tud teljes bért adni?

Mert itt mindenki fix béres határozatlan munkaszerződéssel van. Ami összeg bérként a szerződésben van azt oda kell adni -elvileg.
De ha egyszer nincs miből akkor nem fogja a cég odaadni ez világos.
Mit kéne tennie a cégnek jogszerűen ebben a szituációban?

Mert jelenleg az a gyakorlat megy hónapok óta hogy „adunk amennyit tudunk“ és csonkán jönnek meg a bérek, ad-hoc összegek hiányoznak kinek mikor mennyi (ennek 10E, annak 20E stb).
Semmiféle egyéb magyarázat nincs a cég részéről csak annyi, hogy „ennyit tudunk adni és kész“.
Mi lenne a jogszerű magatartása a cégnek?

HA munkaviszony, AKKOR >> minimálbér legalább, ugyebár...
(idő arányosan a heti 40 órához képest)

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy Kft. tagja, aki az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el és pozíciója miatt "vezető állásúnak" minősül, beírhatja-e a munkaszerződésbe, hogy a munkabére 0, azaz nulla Forint?
A Munka Törvénykönyve 208 § és 209 § alapján az általánostól eltérő szabályok alkalmazás elvileg nem tiltja a munkabér tekintetében, mivel a kivételeket pontosan felsorolja és abban a munkabér nem szerepel.

Lehet-e munkaviszonyban ügyvezetni nulla Forintért?

Köszönöm!

Amíg GYES-en vagy addig szünetel az álláskeresési.

Olvasmány:
http://info.kezenfogva.hu/…sesi-jaradek

Kedves Címzet!
Az lenne a kérdésem, hogy gyedem lejárta előtt már fél évvel visszamentem dolgozni, így kaptam a gyedet az államtól, valamint a munkabéremet is egyben. Utána pedig a gyes folyósítása mellett dolgoztam (ezt már egy másik munkahelyen), ahonnan a própaidőm eljárta előtt egy nappal elbocsájtottak azonali hatályú felmondással.
Kérdésem az lenne, hogy igyében tudom-e így venni az álláskeresői járadékot, hiszen én amellett hogy munkanélküli vagyok, gyesen is vagyok egyben. Folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem, még soha nem voltam munkanélküli. Szülni is a munkáltatómtól jöttem el, és oda is vettek visza. Van-e arra lehetőség, hogy a gyes-t nem igényelem, hanem inkább az álláskeresési járadékot választom?

Nagyon várnám visszajelzését.
Köszönettel:

Búzás Helga

Küldd vissza a számlát tértivevényesen, mielőbb.
(előtte másold le azért)

Közölve, hogy van egy a cég által is aláírt elszámolási papír is a világon.

Ami szerint nem volt tartozás a kilépéskor.

Aztán kiderül, hogy mit lépnek...

Üdv. Mindenkinek

Egy olyan problémával fordulok hozzátok, hogy édesapám még márciusban kapott egy sima levelet, amelyben egy kísérőlevél és egy számla volt elhelyezve (nem tértivevényes). Egy korábbi munkahelye (2015-16-ban dolgozott ott) így 2018-ban úgy gondolta, hogy ő a céges telefont magáncélra is használta, ezért továbbszámlázott egy bizonyos összeget apu részére. Nyilván így a cégnek nagyon jó, hiszen az ÁFA 100%-t vissza tudja igényelni, de én nem érzem ezt túl szabályosnak.
A kilépéskor minden papírt megkapott és akkor levonásra került minden költség, amely felmerülhetett. Szállítmányozó cégről van szó, ahol a céges telefont arra kellett használni, hogy amikor odaértek egy le-, illetve felrakóra, akkor az ottani megrendelőt kellett felhívni vagy sms-t küldeni neki.

Természetesen a levélben azért megjegyezték, hogy ha nem fizetünk, akkor jogi útra viszik. Csekk nem volt, csak egy számlaszám.

Előre is nagyon köszönöm a segítő hozzászólásaitokat!

Üdvözlettel
Judit

:)

„Ha én aszerint dolgoznék valahol hogy tetszik-e... akkor soha az életben még semmiféle munkahelyem nem lett volna.”

Így már érthető

Ehhh ... a melósok jelentős része elégedett melóhelyével.

Inkább csak a munkát szidják, nem a helyet-főnököt.

"Hisz nem jó ott már neked, nem tetszik a hely."

Ha én aszerint dolgoznék valahol hogy tetszik-e... akkor soha az életben még semmiféle munkahelyem nem lett volna.
Az összes egy köpedelem. Egy főnök nevezetű címeres barom seggét nyaljuk. Ez van az összes helyen. Itt is másutt is.
Jó az nem lehet, max jól fizethet. Ez még azt se.

mkharom

ne szívasd magad... húzz el máshová!

Hisz nem jó ott már neked, nem tetszik a hely.

Ennyi.

Keresnék másik munkahelyet. Vagy gondolod, hogy a zacskó savanyúcukorra se elég kamat megfizettetésével fogod rákényszeríteni a pontos fizetésre?

"Én a helyében fizetnék neked a nyolcvan helyett százat."

1. Na ne félj ez a főnök itt előbb vágja le a saját kezét minthogy 5 ft-ot is kiadjon így ez a veszély nem fenyeget....

2. És ez a komoly része: és akkor te a nagy jogban járta mégis milyen cselekvést ajánlasz a munkavállalónak akkor, ha laza 2 hetes késéssel kapja meg a fizuját és röhögve közlik vele "hát megjött végül nem"?

Mit tegyek? Csendben kussoljak vagy mit?

Én a helyében fizetnék neked a nyolcvan helyett százat. És nem érezném úgy, hogy bármit is megmutattál. Illetve valamit mégis, csak nem épp azt, amit szerettél volna.

"Követelheted. Mind a nyolcvan forintot. "

Azt hiszem te se érted hogy ez nem a pénzről szól, hanem arról hogy megmutassam a főnöknek hogy álljon már meg a bakterház, hogy nem tehet meg akárkit, van egy szerződés, nem úgy van hogy akkor fizet bért amikor akar, hanem van egy határidő, tartsa be!
Ez erről szól.
Nem érthető?

Követelheted. Mind a nyolcvan forintot. Sőt, ha nem fizeti meg önként, fizetési meghagyás kibocsátását is kérheted. (Az még mókás, ha ellentmond, mert akkor perben fognak dönteni a nyolcvan forintodért.) Aztán ha megkapod, nem tőzsdézni ám belőle!

Több hetes fizetési késés esetén a munkáltatónak nem kell késedelmi kamatot fizetni a munkavállalónak?

Ha tizedike helyett 25-én kaptam meg a béremet, akkor ezért a tetemes, több mint kettő hetes késedelemért nem jár nekem a munkavállalónak semmi kompenzáció, késedelmi kamat, semmi? Mert a cég így áll hozzá: „hát megjött végül, nem?“ (idéztem a főnököt).

Nem TROLL VAGYOK a neten a neten ezt találtam:

https://ado.hu/…-munkaltato/

Határidőn túli fizetés esetén a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve kamat jár. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a munkáltató késedelmét kimenti.

Tehát akkor nekem a késedelmi kamat az JÁR és nyugodtan követelhetem?

kollark

VÁLLALKOZÓKÉNT nincs munkaidőd >> nincs pihenő időd sem.
A munkavédelmi dolgok sem vonatkoznak a saját személyedre.

Az ALKALMAZOTTADNAK viszont van! meg kell adnod neki.
Rá a munkavédelmi dolgok is érvényesek.
Ezért nagy melegben/hidegben a védőitalt és a plusz pihenőt, nomeg a hűvös/fütött helyet is... biztosítanod KELL az ALKALMAZOTTNAK.

- -

Ahhoz megrendelőnek (nem munkaadó az!!! hanem megrendelő) viszont nincs köze, hogy te hogyan szervezed a munkát a vállalkozásodon belül.

Persze, ha pihenő, trécselő, nem hatékony melót lát, akkor panaszkodni fog és nyilván nem akarja fizetni a szerinte nem "dolgoztak" időt is.

- -

Ezért nem vállalok én pl. óradíjban melót és nem is adok másnak se!!!

Vállalkozóként meg tudom saccolni, hogy kb. mennyit kell dolgozni és hogyan-mit-mivel.

A saccolás alapján MONDOK egy FIX vállalási összeget.
Felsorolva, hogy mi van benne az árban.

Nyitok egy MUNKALAPOT .... aztán elkezdjünk melózni.

HA menetközben józan ésszel nem várt JELENTŐSEBB plusz meló adódik, akkor szólók és ráírjuk a munkalapra
(a megrendelő szignózza!!! nehogy utólag ne emlékezzünk jól...)

HA a megrendelő kér valami pluszt vagy mégse kér valamit, akkor is a munkalapra írjuk illetve kihúzzuk róla.
(a megrendelő szignózza!!! nehogy utólag ne emlékezzünk jól...)

A meló végén a munkalap szerin elszámolunk és kész.

Így nem kell lesni a vállalkozó munkáját, nincs ok vitára.

Az apró-cseprő eltérésekkel meg nem foglalkozok.
Bár néha vigyázni kell, hogy ne nézzen túl sok szívesség kérést teljesítő baleknak a megrendelő...

Az is megesik néha-néha, hogy nagyon elsaccolom magam.
És akkor nem jön ki a szokásos rendes órabér :-(

Szóval, nem dolgozok óradíjért és nem dolgoztatok óradíjért, így egyszerű az életem.

Hanem csak FIX vállalási összegért.
ÉS plusz/mínusz
Pótmunkáért, elmarad munkáért.

Nem kell minden apróságot feltüntetni, csak célszerűen kell szövegezni. De ha óradíjat kérsz, akkor nem árt egyértelművé tenni, hogy hogyan számolod az órákat.

Mint ahogyan azt egyértelműen meghatároztam, 10 azaz tíz perc szünetet tartottunk, csak a munkaadó személye volt kritikán aluli. Arra lettem volna csak kíváncsi, hogy erre van-e bármi. De -mint kikövetkeztettem- ezek szerint minden apróságot fel kell tüntetni a vál. szerződésben.

Úgy gondolom, hogy a kérdés bár laikusként volt megfogalmazva , annál gyakoribb és egyértelműbb volt.

Akkor ezt kell kérdezni.

Ki lehet kötni vállalkozási szerződésben óradíjas ellenértéket, mint ahogy az ügyvédek is alkalmaznak óradíjas térítést. Az más kérdés, hogy az órát teljesítéssel kell kitölteni. Itt az lehet a gond, hogy a kérdező leszámláz mondjuk 8 órát, de közben csak 6 órát dolgozik a többit étkezéssel, regenerálódással tölti.

Munkaidőd sincs, akkor hogyan lenne pihenőidőd? Ja, és ha nem vagy munkavállaló, akkor nem dolgozhattál órabérben.

Kezd az az érzésem lenni, hogy nem is azt kérdezted, amit kérdezni akartál.

Jó napot kívánok!
Szeretnék pihenőidővel kapcsolatosan egy kérdést feltenni. Egyéni vállalkozóként kertfenntartást végeztem egy magánszemélynél órabérben. Eddig soha nem volt még ere példa, de ő belekötött a 10 perc ebédidőbe. Amúgy nap közben 35 fok volt. 7 h-t töltöttünk a helyszínen. És a teljesítményünk kifogástalan volt. Igazából csak az érdekelne, hogy ilyen esetben, (nem alkalmazottként) megillet a pihenőidő? Erre van szabályzás?