Rokkantnyugdíj

Férjem 2006. óta rokkantnyugdíjas.Tavaly év végén megszüntették a folyósítását, ehelyett a rehabilitációs járadékot folyósították volna neki. De mivel nem tudta volna vállalni a munkát ő ezt nem kérte. Megfellebbeztük a határozatot. II. fokon az I.fokú 55 % egészségkárosodását levették 45 %-ra. Így csak rendszeres szoc.járadékra jogosult. Egy lehetőségünk van, a kereset benyújtása a Munkaügyi Bíróságra.Nem tudom, hogy ott mindent néznek-e vagy csak a határozat jogszerűségét ellenőrzik. Az orvosi papírok számítanak-e valamit.

Helló! Én egy 21 éves munkanélküli tartós beteg lány vagyok! Kérvényeztem a rokkantnyugdíjam megállapítását,de elutasították azzal hogy nincs még szolgálati időm!És ez igaz is mert még iskolába jártam mikor beteg lettem!De 180 napon belül van 1 nap szolgálati időm,de így is elutasították! Most fellebezést szeretnék írni,de sajnos nem tudom hogy pontosan mit kell bele írni! Ha tudnátok segíteni azt megköszönném! Üdv!

Kedves Tivadar!

Érdeklődtem a Nyugdijbiztositási Igazgatóságnál, jelen esetben mi lesz az eljárás, mivel a fellebbezésem lehet, hogy elhúzódik az év legvégéig, s a döntés talán már 2008-ban születik meg, tehát határeset leszek úgy néz ki.

Sajnos a végrehajtási szabályokat még mindig nem adták ki, az Igazgatóság sem tudja, hogy folyamatban lévő ügyekben mi lesz az eljárási rend. A korom miatt nem esem bele a kedvezményekbe, 40-es vagyok.

Jelen pillanatban még nem kaptam meg a határozatot az 50 %-ról, csak telefonon történt érdeklődés alapján van tudomásom róla. A határozat kézhez vétele után fellebbezést szándékozom beadni, s viszek új orvosi papirokat, amire most idő hiányában nem volt módon, lesznek új körülmények. A fellebbezés elbirálása jelen helyzetben nem tudom törvényesen mennyi idő lehet, mert ez fontos körülmény lesz olyan szempontból, hogy melyik törvény hatálya alá fogok kerülni.

Ha átnyúlik a következő évre, akkor gondolom az új törvény alapján fognak elbirálni, elvileg az lenne a kézenfekvő. A rehabilitálhatóság nehéz kérdés, mivel olyan szakorvosi véleményem van, hogy állapotom végleges,/súlyoz mozgáskorlátozotti státusz/ nem javitható a baleset következményeként. Ennek ellenére, nem tudom, hogy a rehabilitálhatóságot milyen szempontok figyelembe vételével birálják el.

Jó lenne értesülni a rehabilitáció feltételrendszeréről. Itthoni munkát számitógépen tudok végezni, mivel több felsőfokú képzettségem van, olyanok is, amelyek távmunkában végezhető munkát lehetővé tesznek. Eddig ezt hiába kerestem, Magyarország távmunka terén nagyon le van maradva az európai átlaghoz.

A helyzetem igen labilis, sajnos a hiteleket minden hónapban pontosan kell fizetni, s meg kell élni kisgyermekemmel együtt. Emiatt vagyok eléggé elkeseredett az 50 %-os döntés után. Ha felajánlanának hasonló helyzetű embereknek otthoni munkát, s azt nem fogadják el, akkor teljesen jogosnak érezném, hogy a havi megélhetésemet 65 ezer forinttal csökkentik. De jelen körülmények között ez nekem egyéni katasztrófahelyzet.

Köszönöm észrevételeidet.

Kedves Meloody!

A rehabilitációs járadékról szóló 2007. LXXXIV. törvény (rehab. tv.) 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.
Ez azt jelenti, hogy a már állományban lévő korhatár alatti rokkantak és munkaképesség-csökkentek egészségi állapotának esedékes felülvizsgálatakor már a megváltozott követelményrendszer szerint fogja az ORSzSzI az egészségkárosodás mértékét, a munkavégzésre való képességet és a rehabilitálhatóságot megállapítani.

Az új, ún. komplex vizsgálat során (nem csak orvost, hanem munkaügyi szakembert is tartalmaz majd a bizottság) azt vizsgálják majd, hogy mekkora az egészségkárosodás mértéke és rehabilitálható-e az egyén. 80 %-ot elérő vagy meghaladó mérték esetén rokkantnyugdíj jár továbbra is; 50-79 % között a rehabilitálhatóságtól függ: ha lehetséges, akkor rehab járadékot, ha nem, akkor nyugdíjat fognak megállapítani.

Arra nem lehet válaszolni, hogy egy mai 50 % mire jó; ha jövőre is 50, akkor a rehabilitálhatóság fog dönteni a fentiek értelmében.
Neked - azt gondolom - hogy mindegy, mit állapítanak meg: ha nyugdíjat, akkor lesz valamennyi bevételed, ha pedig járadékot (ami 20 %-kal magasabb, mint a nyugdíj, bár járulékköteles), akkor a munkaügyi szervvel együttműködve esélyed lehet egy munkára.

Bár a korod nem ismerem, de van egy átmeneti szabály a törvényben: ha 2011 végéig 10 éven belül betöltöd a rád irányadó korhatárt, akkor választhatsz is, hogy járadékot vagy nyugdíjat kérsz.

Tehát jövőre állapotrosszabbodás címén felülvizsgálat!
Addig is: ha 57 felett vagy, átmeneti járadékot, ha alatta, rendszeres szociális járadékot kaphatsz.

Kedves Tivadar!

Köszönöm a választ, én is most olvastam erről, de egy mostani 50 %-os minősités vajon mire jó? Jár ezzel együtt valamilyen jövedelem, amiből meg lehet élni addig? Úgy irták, hogy 50 %-tól felfelé rokkantnyugdijasnak számit valaki, de rehabilitációban kell részt vennie. Ez vajon milyen pénzösszeget jelent? Mert abból kell élni...

Az nagyon jó lenne, ha az ember kaphatna valahogy itthon végezhető munkát, erre várok évek óta. Nem jó a passzivitás, most is ezen dolgozom saját magam. S kárba vész a tudásom, képzettségem igy.

Tehát a kérdés, hogy rám vonatkozhat-e ez, s mit jelent anyagiakban?

Köszönöm.

Kedves Meloody!

Jövő évtől rehabilitációs járadék néven új ellátás indul útjára a magyar nyugdíjbiztosításon belül.
Jövő évtől azt fogják vizsgálni, hogy mekkora a megmaradt munkavégző-képességed, és hogy rehabilitálható vagy-e. Ha igen, a munkaügyi központtal karöltve lehetőséged lehet arra, hogy olyan munkát találj, amely segít a "túlélésben".

Sok sikert!

Most tudtam meg, hogy évek óta folyósitott rokkantnyugdijam rövidesen megszűnik, mivel 50 %-ra minősitettek vissza. Fellebbezni fogok. Betegségek: ISZB, gyógyszeres, II. cukorbetegség, struma, magasvérnyomás, extrém elhizás, depresszió, súlyos mozgáskorlátozottsági státusz /végleges/ közúti baleset következtében, gerincsérülés miatt.

Tudomásom szerint nincs sok esélyem a fellebbezésnél sem. Ha nem sikerül, akkor kisgyermekemmel valószinűleg az utcán kötök ki, saját házam van, de magas hitel van rajta havonta. Nincs senki, akihez fordulhatnék. Távmunkát nem kapok évek óta. Van számitógépem, internetem, több felsőfokú képesitésem. Dolgoznék itthon, ha lehetne.
Próbálkozom folyamatosan.

Nem találok kiútat jelenleg ebből. Nem akarok egy hir lenni a médiákban - negativ értelemben. Ezzel nem akarok jövedelemhez jutni.

Tud valaki valahol valamit?

Köszönöm.

1957-ben született nő vagyok.'97-től 50%-os a mai napig.'97-ig 20év45nap az elismert szolg.időm.'88-89-es átlagkeresetem havi 6eFt,'90-es 8e, '91-es9,5e,'92-93-as 11e, '94-95-ös13e, '95-97-ig a minimálbér. 67%-os munkaképesség csökkenésnél milyen összegre számíthatok? Sehol nem találok olyan oldalt, ahol a kereset átlagszámítása megtalálható lenne.Be számít-e a szolg.időbe a szoc. járadék ideje?
A válasz előre is köszönöm.

Köszi a választ!
Reménykedünk, van lelet ami bizonyíték lehet, nem zárójelentés, csak vizsgálat eredménye. Ha kedvezőtlen lesz a per kimenetele, megpróbáljuk a munkaidő csökkentést, az menni fog, csak adják meg a rszj-t.

Amennyire ép ésszel fel nem fogható, hogy 50-40-50, annyira gyakori, hogy mégis így van – illetve hogy így csinálják. Az oka valószínűleg az orvosok közötti szolidaritás. Ha teljesen egyértelmű, hogy legalább 50%-os, akkor az igazságügyi orvosszakértő meg fogja állapítani, de nem fog a kollégájának rosszat akarni, úgyhogy ködösít vagy kifejezetten leírja, hogy ő csak azt tudja megállapítani, hogy amikor ő megvizsgálta, akkor 50%-os volt, hogy előtte mi volt, az bizonytalan, márpedig ha az, akkor a bíró nem tud mit tenni. Szigorúan csak a tényeket veheti figyelembe, az meg csak a 2 vélemény, ami lényegét tekintve egybehangzó, ebből pedig megjósolható a per kimenetele. Csak az állapotáról szól a per, a szociális helyzetnek semmi köze hozzá.
Esetleg megpróbálhattok Ti is papírokat gyűjteni, ha mondjuk a 40-es időszakában volt kórházban és onnan van zárójelentése, ami ugyanazt tartalmazza az akkori állapotáról, mint egy másik zárójelentés az 50-es időszakból , az talán használható valamire.

Én nem tudok róla, hogy új rszj igénybejelentésnél meg kellene szüntetni a munkaviszonyt, egy sima (és csak papíron történő) munkaidő csökkentés pl. 6-ról 5,5 órára még akkor is elég, ha valaki 67%-os lesz és úgy igényli a nyugdíjat, hogy megmarad a munkaviszony, csak csökken a munkaidő. Nem vagyok biztos benne, hogy hogyan kell alkalmazni ilyenkor azt, hogy tovább csökken a munkaidő, hogy a régi 8-hoz, vagy a 40%-oskénti 6-hoz képest kell csökkennie.

Sziasztok!
Jogi tanácsra lenne szükségünk, segítségeteket kérjük.
A férjem rendszeres szociális járadékos, 50%-os munkaképesség csökkenéssel, már nyolc éve. Eredeti szakmája bányamérnök, de 94-ben ki kellett venni a bal veséjét és nem dolgozhatott tovább a bányában. Tavaly novemberben a felülvizsgálaton "csak" 40%-ot állapítottak meg, ami nem elég a járadékhoz. Fellebezett, és másodfokon is, ami idén februárban volt, "csak" 40%-ot adtak. Tovább harcoltunk és harmadfokon a bíróság igazságügyi orvosszakértőt rendelt ki, júliusban volt a vizsgálat, és megkapta az 50%-ot, de a tárgyaláson kiderült, hogy nem visszamenőlegesen, hanem a vizsgálat időpontjától, tehát idén júliustól. A bírónő sem értette pontosan, hogy miért, mert az a betegség amire hivatkozva az iü. osz. megadta az 50%-ot, az évek óta fennáll, ezt bizonyítani tudja a férjem, mert régebbi lelete is van róla. A bírónő elhalasztotta a döntést és véleménykiegészítést kért, arról hogy lehetett-e időszakos javulás a férjem állapotában. Megkaptuk a választ: az iü. osz. szerint időszakos javulás és rosszabbodás is lehetséges, tehát elfogadja hogy az első- és másodfokú vizsgálatkor 40% volt a munkaképesség csökkenés, ezért megerősíti előző véleményét, 50% de csak július 1-től.
Itt tartunk most. Időszakos javulás nem volt a férjem állapotában, szerintünk csak felületesen vizsgálták meg az első- és másodfokon, de lehet az orvosokkal vitatkozni? Decemberben lesz a tárgyalás, és az a kérdésünk, hogy az iü. osz. véleményétől függetlenül, dönthet-e a bírónő úgy, hogy visszamenőleg megadja az 50%-ot? Dönthet-e szociális alapon, vagy méltányosságból? Ha igen akkor mit tegyünk ennek érdekében?
Az a baj, hogy ha csak az. iü. osz. véleményét veszi figyelembe, akkor megszünteti az előző jogosultságot és újat állapít meg idén júliustól és ez nekünk nem jó, mert újra kell igényelni a rendszeres szoc. járadékot, és ezt az újra igénylést akartuk elkerülni, nekünk az lett volna jó ha folyamatos marad a jogosultság.
Úgy tudjuk, hogy a járadékot akkor adják meg ha nincs semmi jövedelmed, de ha már megkaptad, utána lehet 6 órás munkát vállalni mellette, amit a férjem meg is tett amint alkalma adódott rá, mert nagyon nehéz 50%-al munkát találni, és jelenleg dolgozik minimál bérért egy magán vállalkozónál, aki kedvezményeket vett igénybe, mivel 50%-ost foglalkoztat. A férjem fel kell mondjon a munkahelyén, ahhoz hogy megkapja a járadékot, és nincs rá biztosíték, hogy miután megkapta újra alkalmazzák, sőt az a valószínű, hogy nem, mert az ügyintézés több hónap is lehet, és addig fel kell venni helyette valakit.
Tehát úgy néz ki, hogy elveszíti vagy a járadékot, vagy a munkáját. A járadék 20 ezer körül van, és minimál bérért dolgozik, tehát a kettő együtt sem rengeteg. Fiatalok vagyunk, 9 hónapos kisbabánk van, minden fillére szükségünk van.
Tehetünk-e valamit, hogy a decemberi tárgyaláson nekünk kedvezően döntsön a bírónő?
Előre is köszönjük a segítséget!
Andi

U.i.: Lehet hogy túl csavaros, de szerintünk az orvosszakértő sem az első, sem a kiegészítő véleményében nem ad konkrét választ a bíróság kérdésére, hanem azt mondja, hogy időszakos javulás de akár rosszabbodás is lehetett a férjem állapotában, ami számunkra lefordítva azt jelenti, hogy most júliusban nem tudta megállapítani, hogy előzőleg novemberben és februárban megvolt-e az 50% vagy több volt, vagy kevesebb. Ha így van, akkor mit ér a fellebezés ebben az esetben?
Logikus-e, akár orvos akár laikus számára az, hogy valaki 8 évig 50%-os, aztán pár hónapra javul az állapota, miután újra 50%-os lesz? Persze én "hazabeszélek".
Azt szeretnénk még kérdezni, hogy írjon-e a férjem egy nyilatkozatot még a tárgyalás előtt, amit elküldenénk a bíróságra, vagy majd a tárgyaláson mondja el "problémáját"? És főleg mit hangsúlyozzon, mi a jó érv, ha van ilyen?

A megállapító határozat ellen is lehet fellebbezni azzal, megírod, hogy mégsem kéred a megállapított nyugdíjat.

Lenne egy kérdésem. Ha beadom az igényt, két lehetőségem lesz: vagy elutasító vagy megállapító határozatot kapok. A megállapító határozatnál lenne kérdésem: ha beszámít ez a két év, akkor rendben. Ha nem számít bele, joguk van visszaállítani a régi rossz nyugdíjamat, még akkor is, ha nyilatkozatban (mellékletbe teszek), hogy lemondok a feléledési jogról és új megállapítást kérek? Mert ha visszaállították kérésem ellenére, akkor fellebezést kellene nyújtanom ellene, hogy vonják vissza.

Marika

Én úgy tudom, ahogy leírtam, hogy a jogosultsághoz beszámít, a százalékohoz nem. Átverni nyilván nem akarnak, vagy az van, hogy én mondok rosszat, vagy az, hogy ő - minden rossz szándék nélkül, vagy nem jól adtad elő neki a dolgot és másra válaszolt.
Ha nem adod be az igénylést, akkor soha nem fogod megtudni, hogy mi van. Hinni úgyis csak egy elutasító határozatnak szabad, ott majd jogszabályhelyre hivatkozással leírják, hogy miért nem jár, ha nem jár. Amit hatóság szóban mond, az olyan, mintha nem is lenne. Olyan egészen biztosan nincs, hogy csak munka esetén veszik figyelembe szolgálati időként a rokkantsági nyugdíjat.

Sziasztok! (Szakbarbár, bajban vagyok!)

Segítségedre lenne szükségem. Ma voltam TB-ben, érdeklődtem, hogy feléledés helyett új igényt tartok és csalódtam, mert a két évet, amikor nem dolgoztam és rokkantnyugdíjat kaptam, szolgálati időbe nem számít. Most higgyek a TB-s ügyfélszolgálaton dolgozó alkalmazottnak, aki átvette volna igénylésemet, de nem adtam át neki, mert akkor csak 6 év 3 hónapom lenne, de 8 év kell. Neked mi a véleményed? Át akart verni engem azzal, hogy szolgálati időnek nem ismerik el azt a két évet? Az R.24.§.(2)-ra azt mondta, hogy csak arra vonatkozik, aki nyugdíjasként dolgozott, vagyis a nyugdíj mellett jövedelemre is tett szert.

Neked mi a véleményed?

Marika

Addig, amíg be nem néztem ide, aludni se tudtam, annyit izgultam. Megkönnyebbültem, hogy minden jövedelmem benne lesz a számításban. Mert az utolsó három hónapban kicsivel több volt a fizetésem. :)

Tudom, hogy ha nyugdíjas leszek, kevesebb munkaórát fogok vállalni napi 6 órát, tapasztalatom szerencsére van.

Mehetek most békésen aludni.

Köszi! Marika

Mindenből, ami 88 után volt és járulékköteles, abból valorizált átlagkeresetet csinálnak. A törtévből is. Így kijön egy átlag, aminek csak a 6 évhez tartozó x százaléka lesz a nyugdíj.

bocs, 6 év és 3 hónap.

Lenne még egy kérdésem: ha a szolgálati időm nem kerek, azaz 8 év 3 hónap, akkor nyugdíjösszegbe 6 év alatt szerzett jövedelmem számít (2 év nyugdíj miatt) és az utolsó három hónapban megdolgozott pénzemet nem fogják beleszámítani? Mit csinálnak azzal a 3 hónappal? Ez nagyon fontos lenne! Köszönöm, ha segítesz nekem szakbarbár! Marika

Egy kicsit nem értek, amit írtál:
"De amikor a nyugdíj összegét állapítják meg, ami szolgálati időtől függ, ott már nem."
Megpróbálok jobban értelmezni: a szolgálati időm hosszabb lesz ezzel a két évvel, de a nyugdíj összegének kiszámításánál nem veszik figyelembe ezt a két évet , tehát csak azt az időszakot, ami alatt jövedelmem volt? Jól írtam ezt?

Marika

A jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe beszámít. De amikor a nyugdíj összegét állapítják meg, ami szolgálati időtől függ, ott már nem.

(2) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság új igényként történő elbírálásánál [Tny. 30. § (3) bekezdés] a korábbi nyugdíjazásnál figyelembe vett és a nyugdíjasként szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni.

Ezt az R.24.§.(2) paragrafust nem nagyon értem. Segítségeteket kérem ehhez. Mit mond ez a mondat? Ha valaki rokkantnyugdíjas volt 2000-től 2002-ig, utána megszűnt a nyugdíj folyósítása, ezért még két évig dolgozott, majd most új igényt kér feléledés helyett a feltételek újbóli bekövetkezése miatt. Az az idő, amikor rokkantnyugdíjas volt (két év), beszámít szolgálati időbe az új igényben?

Köszönettel: Marika

Kedves Csufi, félreértettél!

Csak annak jár, aki a tanulmányok befejezése után rokkan meg! Én már születésemkor rokkantam meg! Ezért nekem 2 év kellett, mert azt mondták a Nyugdíjbiztosítóban (határozatban erre is kitértek) hogy mivel rokkantan fejeztem be az iskolát, rokkantan kezdtem volna dolgozni , tehát 2 év szolgálati idő kellett hozzá. Aki egészségesen kezdte el a munkát és közben rokkan meg, akkor nem kell 2 év, hanem függetlenül a szolgálati időtől jogosult rokkantsági nyugdíjra. Kiemelem a határozatból a paragrafust:

T.25.§(4)
Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt (azaz két év!) megszerezte és rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél

A fentiekből látszott, hogy nem voltam jogosult rá, ezért gondoltam kétéves megállapodás megkötésén. De azt "elfelejették" mondani, hogy a főiskola beszámít.

Már nem érdekel az egész, fizetem amit Szakbarbár ajánlott és megelégszem, amit ad a Tb.

Aladár

Hátha nem hiába kérdezek még, nem voltam itthon, hogy benézzek.
Én csupán azt nem értem, ha 18 évsen leszázalékolták, s magasabb összegű családi pótlékot kapott, hogy nem volt egy rendes ember, aki felvilágosította volna, hogy már régen nyugdíjas lehetne!
Aki a középiskolai tanulmányait követő 180 napon belül megrokkan, s munkaviszonyt létesít, szolgálati időre tekinetet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra- így létesített a fiam munkaviszonyt, eből egy hetet dolgozott, nyilván nem is tudott, s a középiskola befejezése után , már nem emlékszem szeptemberől, októbertől nyugdíjas, Utánajártam, megkérdeztem, a nyugdíj mellett nappali tagozaton tanulhatott, s most végzett is. No ettől nem gyógyult meg, de van egy anyagi biztonság, amit nem adhat fel, különösen ma, hiszen még munkát sem talált diplomásan...Majd sikerül, kitartó.
Igaz mi nem kaptunk magasabb összegű családi pótlékot, de mégis jobb volt a nyugdíj, ami mondjuk fedezte a gyógyszereit...

Köszönök minden segítséget, a számításaid érdekesek voltak, és persze dühített, hogy egy fizetésnek megfelelő nyugdíjat is kaphattam volna, és bosszankodom amiatt is, hogy mennyit buktam a rossz tanácsadó miatt. Az az ötlet, amit felvetettél, egy kicsit ijesztő is volt, remélem, erre nem fog kerülni sor, mert e döntés nemcsak rajtam múlik, hanem a családomén is, mert az aki fizet utánam, az az édesanyám. Megbeszéltük és januártól dupla vagy tripla járulékot fizetünk 24000 többletért.

Úgy látszik, meg kell elégednem azzal a nyugdíjjal, amit kiszámoltál és emellett dolgozhatok is.
A házban, ahol lakom, még ennyi nyugdíjat egyetlen öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő sem kapja, köztük édesanyám és nagyszüleim is, inkább 40000-60000 Ft közötti ellátást több mint 30 éves munkaviszonyuk után.

Aladár