táppénz megszakítása

off
"mert a pihenőidőre fizetés sem jár."
Nézőpont kérdése. Az egyik hónapban 8 napra "nem jár", egy másikban 9-re vagy 10-re. Aztán mégis ugyanannyit keresünk mindegyikben...
Szóval ez inkább csak órabérre értelmezhető.
on

A munkáltató önkényesen nem szakíthatja meg egyiket sem!
A félreértés talán abból adódik, hogy amint Anne is írja, betegszabadság a munkanapokra jár, pihenőidőre (rendes munkarend esetén ez a hétvége...) nem. De ennek nincs jelentősége, mert a pihenőidőre fizetés sem jár.

szandy

Jó lenne tisztázni, hogy betegszabadságról vagy táppénzről van szó. Betegszabi munkanapra jár, táppénz naptári napra.

Sziasztok!
Remélem tudtok segíteni: a munkáltató megszakíthatja e a táppénzt(betegszabit ) hogy külön pihenőnapot irjon be?
Mindezt folyamatos kéthetes betegség estén a munkavállaló utólagos tájékoztatásával.

Efi, nandy: Egyetértek efi-vel, róla speciel tudom, hogy ő ezt áthelyezett paszív táppénznek tekintette. Ez négyszemközt hangzott el.
Ettől függetlenül, ha betegszabadságot a beosztás szerinti munkanapokra írhatok ki szabály szerint, akkor a kérdés az, hogy a beosztás szerinti szabadság annak minősül-e?

nandy
Majd felülbírálják a felülvizsgálat során.
Persze, hogy nem helyezi szolgálatba magát, ezt úgy kell érteni, hogy hopp, akkor én most befejeztem a szabit, mert - hopp - beteg vagyok.
"Miért ne betegedhetne meg valaki a szabadsága alatt?"
Véletlenül épp akkor, amikor lejár a szerződése. Véletlenül nem is szól időben. Véletlenül nyugodtan elkezdi a szabit, aztán észbekap, hogy ő beteg.
Na ezért. Kíváncsi lennék mi baja van a delikvensnek, tuti, hogy valami hasmars/derékfájás/gyengélkedés féle nem látványos betegség és nem a lábát törte.
Igenis felül kell vizsgáltatni és - ha beigazolódik a gyanú - az őt kiíró háziorvost alaposan megbüntetni.
Láttam már elég kamubetegséget, mikor a nagy beteg szüretel, meg betonoz, a többi meg lapátolja helyette az irodában a GDP-t. Amióta kevesebb a táppénz, talán valamelyest csökkent, de addig itt rend nem lesz, amíg nem úgy lesz, hogy a betegség 1.napja: 0%, aztán 10, majd 20, egészen a 60-ig. Aki nagybeteg az nagyjából pénzénél marad, aki 3 napos szimuláns, az nem. 2 hetes betegséget meg nehéz szimulálni.

Kismaci, efi... Ti nem bírálhatjátok felül az orvosi igazolást!!!
Ha a dolgozó azt odaadja, akkor annak megfelelően kell elszámolni a betegszabiját. NEM utasíthatod vissza, és NEM írhatsz ki önkényesen szabit.

Miért ne betegedhetne meg valaki a szabadsága alatt? Efi, miért kellene szolgálatba helyeznie magát ahhoz, hogy utána beteg lehessen? Nem értem...

Az, hogy napokkal később szólt, önmagában még nem jelent semmit. Talán azért nem tartotta fontosnak előbb szólni, mert amúgy sem várták a munkahelyén.

efi99: igazából nem is helyezte magát szolgálatba, arról gondoskodom, hogy nehogy véletlenül bejöhessen dolgozgatni a szerződés lejárta utáni napon.:) Napokkal a táppénz után szólt, hogy ő beteg volt, úgy kéri tőlünk. Ez az ami nekem nem tetszik a történetben. Figyelembe kell vennem? Vagy utasítsam el a papírját, mert nem munkanapja volt, hanem szabadsága?

nandy
Azért kilóg a lóláb. A dúgozó úgymond szolgálatba helyezi magát, aztán 1 perc múlva gyorsan lebetegszik.
Nyilvánvaló, hogy kiszámolta, hogy jó lesz az a pl 10 nap 70%-kal, meg még pluszban 10 napi szabipénz extra, így összességében jó üzlet neki.
Természetesen amúgy semmi baja, a doki meg asszisztálni fog ehhez.
Na ilyen gyanús esetekben kéne megfenyegetni felülvizsgálattal. Vagy meg is tenni.

Ő azt követeli, hogy a szabályosan kiadott szabadság helyett számoljunk el részére betegszabadságot, hogy így legyen szabadságmegváltása.
Mi nem szeretnénk a szabadságához nyúlni, azt megkapta szabályosan. Utólag lépett fel ezzel a kéréssel.

Nemhogy követelheti, de törvény szerint is úgy kell...

Szabadság csak olyan napokra rendelhető el, amikor a dolgozónak egyébként munkavégzési kötelezettsége lenne.
Ha a dolgozó keresőképtelen, akkor nincs munkavégzési kötelezettsége, tehát jogszerűen -egyoldalúan- nem írhatja ki a munkáltató szabira.

A keresőképtelenséget igazolni kell, ld. rózsaszínű orvosi igazolás...
Ez alapján az első 15 munkanapra betegszabadság jár neki, ami a bér 70%-a. Ha a 15 napot már kimerítette az évben, onnantól jár neki táppénz.
(Évközi belépőnél arányosítani kell a betegszabit, kilépőnél nem!)

Szép jó napot!
Nekem egy fordított kérdésem lenne. Követelheti-e a dolgozó, hogy a szabadsága alatti betegség miatt a betegséget vegyük figyelembe, ne a szabadságot. Ez annyiban érdekes, hogy a dolgozó a szerződés megszűnéséig szabadságon van, így megváltandó szabadsága lenne.
A válaszokat előre is köszönöm.

Sziasztok,

Orvosegyetemi elméleti intézetben dolgozunk, egyik kolléganőm esetét szeretném Veletek megtárgyalni. A nevezett személy 72 éves, nyugdíj mellett szaktanácsadóként dolgozik/zott, most 100% táppénzen van otthon, mert októberben elesett előadás közben és combnyaktörése lett. Megoperálták, rehabilitáció megvolt, de nem jött vissza februárban dolgozni, mert még azt mondja, operáltatni akarja magát május környékén (ez az üggyel nem összefüggő csípőprotkó, amit már régóta halogat, így aztán bizonytalan a mozgása és még a tetejében el is van hízva, tehát öreg, kövér és rosszul mozog, nem csoda hogy felborult az előadóban egy rossz fordulás miatt). És, attól fél, hogyha megszakítja a 100% táppénzt, akkor a második műtét után már nem jár neki az továbbra... ez csak úgy lehetséges, ha a régi/új csípőprotkó-műtétjét is az intézet nyakába akarja varrni, ugye?
Amellett többször behozatta magát az intézetbe, hogy majd konzultál a leadott hallgatóival az intézet múzeumában és csoszog itt teátrálisan a botjával körbe. Amint megláttam, megmondtam neki (tanulmányi felelős vagyok) az igazgatóval együtt, hogy ne hívogassa a hallgatókat konzultálni, mert ha 12-2 között tud velük foglalkozni, akkor 10-12-ig gyakorlati ücsörgős órát is tudna tartani, tehát inkább ne jöjjön be, egyébként ez szemétség azzal a kollégával szemben is, aki átvette tőle az oktatást. Már így is ez volt a második munkahelyi balesete (mindig elesik) és mindig az intézet a "hibás" és ő pedig kapja az egyetemtől az elvárt és kiesett bérért a kártérítést. Persze, ha megint eldőlne, mert most ugye bottal/ mankóval jön, akkor az intézetet megbüntetik, ugye? Vagy őt is? Sok ebben az ő részéről a dráma is, de nem szeretném, hogy baj legyen. Hogyan lehet egy ilyen esetet elbírálni? Rizikós intézet vagyunk (hullák, vegyszerek, múzeumban nagy üveges tárlók - szekrények, stb.) szinte hívogató elképzelni, hogy mi lesz, ha beledől a 3 m2-es üvegszekrénybe...
Hol van az a jogszabály, amely nem a felülvizsgálat helyét/idejét népszerűsíti, hanem a beteg tartózkodási helyét jelöli ki? Illetve annak elhagyásáról rendelkezik?
Köszi!

Eb. tv.
47. § (1) A táppénz - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.
(2) Nem jár táppénz

1. a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre ...munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, ...

Ennél még az is jobb megoldás, amit Kbs. feltételezett (bár én nem értek vele egyet!), hogy folyamatosan legyen keresőképtelen, és saját választása szerint időnként táppénz helyett kérjen pár nap szabadságot.
Bár ennek a munkáltató bérszámfejtője biztos nem fog örülni.

Hádész:

Igen, lehet baja... Veszélyeztetett terhesség esetén nagyon nehéz elképzelni azt, hogy 28 napig keresőképtelen az anyuka, aztán valami csodás véletlen folytán 2-3 napig dolgozhat...

Nem kell keresőképesnek lenni ahhoz, hogy szabadságot vehess ki. Aki keresőképtelen, az szabadon választhat, hogy táppénzt kíván igénybe venni vagy rendes szabadságot. Ezt én nem tartom joggal való visszaélésnek.

Érdekes a hozzáállásod, kbs... Ha direkt azért kér szabadságot a jogos táppénz helyett, hogy megkapja azokat a plusz járandóságokat, amelyek egyébként csak munkavégzés esetén illetnék meg.... hát az szerintem nem épp jogszerű eljárás.

Miért én viszem félre?? kbs írja, hogy keresőképtelenség alatt megy valaki szabira!
Ez hülyeség. Amit te írsz, az is arról szól, hogy direkt úgy van megállapítva a keresőképtelenség vége, hogy maradjon pár nap szabira, nem?

Kedves efi99!

Kezded félrevinni az eredeti témát. NINCS két helyről kapott jövedelem. A táppénzes papíron rajta van a keresőképtelenség vége és a keresőképessé válás első napja. A szabadságot az erre rendszeresített nyomtatványon kell kiírni, valamint a beteglapot a vezetőnek láttamoznia kell, lehetetlen egyszerre két jogcímen otthon lenni, valamint két helyről pénzt kapni. Ez a helyzet a munkahelyünkön. Ha van ilyen munkáltató, akkor így járt, egy ici-pci figyelemmel megelőzhető az a fajta huncutság.

Tehát az eredeti kérdés még mindig: LESZ E EBBŐL BAJA A HÁZIDOKINAK.

Nem feltevésre van szükségem, hanem segítségre, melyet előre is köszönök.

H.R.E.

Idézd be légyszíves, hogy mi engedi ezt meg.
De nem azt gyakorlati esetet, hogy "jaj jól megfáztam, kiveszek 2 nap szabit egy kis pihenésre", hanem, hogy valaki elmegy dokihoz, az kiírja 31-ig (mivel a keresőképtelenséget a doki állapítja meg), aztán a delikvens meg felülírja a dolgot és 28-tól inkább szabira megy. A pénzt is két helyről kapja majd (mert mindkettőről van papírja), vagy mi a fene?

Nem is akartam cáfolni, mert az egyáltalán nem tartozik ide. (Mondjuk, az sem joggal való visszaélés, hanem egyszerűen táppénzcsalás.) A téma itt az, amikor a munkavállaló valóban keresőképtelen - de valamely okból ezen idő alatt is szabadságot kér inkább.

kbs
Köszönöm, viszont.
Nagyon jól tudom, hogy a munkáltató nem teheti meg, ezért is csodálkoznék, hogy a munkavállaló igen (csak azért, mert ő a szegény kicsi).
Mindenesetre a nagy igyekezetben a vázolt sztorimat nem cáfoltad, tehát szerinted teljesen normális, ha valaki rotációban fusizik az építkezésen (szabin vagyok!), aztán meg nyomja az ágyat (most éppen beteg vagyok!).
És mi van, ha "szabadság" alatt behívják dolgozni? Van rá - speciális esetekben - lehetőség. Akkor gyorsan megint beteg lesz?

Hádész: a háziorvos nem azt igazolja, hogy a munkavállaló keresőképes, hanem épp ellenkezőleg: azt, hogy keresőképtelen.

Efi, te egyre hülyébb vagy. A nagy igyekezetben nem veszed észre, hogy a munkajogi törvények első sorban a munkáltatót védik az elismerten erőegyensúly nélküli jogviszonyban. Ezért nem teheti meg a munkáltató, hogy a a munkavállaló keresőképtelenségének ideje alatt szabadságot adjon ki neki - és ezért teheti meg a munkavállaló, hogy a keresőképtelensége ideje alatt szabadságot vesz ki.

Tisztelt Fórumozók!

Kezdő kérdésemből, és segítség kérésemből néhány lényeseg dolog kimaradt.

A kérdésben említett kollégám babát vár, és orvosa az életkora, valamit távolsági busszal való közlekedése miatt veszélyeztetettnek minősítette.

A főnöke (közvetlen csoportvezetője) tudtával történik a táppénz megszakítása, mivel a juttatásokról szóló belső szabályozás 2011. február végén módosításra került a munkáltató által.

Ebben visszamenőlegesen szabályozzák néhány juttatás visszafizetésének szabályait. Ilyen pédául, ha valaki szolgálati telefont kap - havi díja 2800-2900,-Ft - tartós betegállomány alatt visszamenőlegesen egy összegben kell visszafizetnie a telefon díját a munkahely pénztárába, abban az esetben is, ha kollégámat napi több alkalommal keresik munkahelyéről munka ügyben. Mivel CAfeteria nincs, minden dolgozó 5000,-Ft étkezési utalványt kap, de csak abban az esetben, ha negyedévente a táppénzen töltött napok száma nem haladja meg a negyedév munkanapjainak számának 20%-át. És még van néhány ilyen finomság.

Nem a munkáltató besározása a cél, ismétlem szeretném tudni, hogy a háziovosa kerülhet-e bajba a meg-meg szakított táppénzes állomány miatt.

Köszönettel H.R.E.