táppénz megszakítása

Tisztelt Asszonyom/Uram!

Az alábbi kérdésre szeretnék megnyugtató választ kérni.

Munkatársam hosszabb táppénzre kényszerül, viszont, hogy egy-két munkahelyi juttatástól ne essen el nem haladhatja meg a táppénzes napjainak száma a 30 napot. Jelenleg 25-28 naponként megszakítja betegállományát, majd 1-2 nap szabadságot vesz ki, majd ismét táppénzes állományba kerül.

Lehet-e ebből gondja kollégámnak, vagy a háziorvosának.

Válaszát előre is köszönöm.

H.R.E.

Lehet, ha pl. feltűnik a munkahelyén, hogy állandóan megszakítja a táppénzt, ami egyébként vastagon joggal való visszaélés a munkavállaló részéről...
Mi lesz, ha a munkáltató nem engedélyezi a szabadságát? Bemegy dolgozni egy-két napra?

Nem lennék ilyen szigorú. De az igaz, hogy a munkáltató ezt tényleg könnyen meg tudná akadályozni.

Olyan szigorú én sem lennék, de kezdésnek ajánlatos lenne mindkettőt kirúgni.
Egyébként milyen betegséget sikerült találni a lexikonban, ami 30 napos ciklusokban 25 naponként ismétlődik?

nandy
A Tökéletes Terv szerint alighanem a tavalyi megmaradt szabikból csipeget, azokat muszáj kiadni, amint lehet.

Azokat sem muszáj azonnal kiadni... hanem az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül.

persze ha 20-22 napnál több a tavalyi szabija, akkor igen, kötelező kiadni, mert egyébként nem tudná 30 naptári napon belül kiadni a 20-22 munkanapot.
De ha csak pl. 5-10 napja van a tavalyiból, akkor szívás... mert azt nem kötelező azonnal kiadni, hanem csak 30 napon belül.

kbs.
nem lennél olyan szigorú?? Nyilván nem véletlenül van a belső szabályzatban (mint sok más helyen), hogy aki 30 napnál hosszabb ideig nem dolgozik, annak bizonyos juttatások nem járnak.

Egyrészt nagy kiszúrás a rendesen dolgozó munkatársakkal szemben, másrészt a munkáltatóval szemben is, aki az elvégzett munkát szeretné honorálni, nem az otthonmaradást.

Másrészt akár még a táppénzcsalás is szóba jöhet, hiszen vajon milyen betegség indokolja azt, hogy 28 napig keresőképtelen, aztán 2-3 napig keresőképes...

Harmadrészt: az egyre szigorodó OEP-es vizsgálatok (és lebukások...) miatt sok orvos nem meri 4 hétnél hosszabb időre táppénzre venni a beteget. Ha a betegség valóban indokolja, akkor úgy "szokták" megoldani, hogy 4 hét után 1 hétre keresőképessé nyilvánítja a beteget a doki. Egy hétre (vagy többre...), nem pedig 1-2 napra. Ez még a táppénz igénylésénél is gyanús lehet - nemcsak a munkáltató szemszögéből, hanem az OEP részéről is!

Persze az ember azt gondolná, hogy az OEP okosabb, mint az orvos és ezért minden éppen 4 hétnél véget érő "betegséget" gyanúsnak találna (akárhány nap szünet is jön utána), de ezek szerint nem.

„milyen betegség indokolja azt, hogy 28 napig keresőképtelen, aztán 2–3 napig keresőképes…”

Ebben tévedtek. Nem kell keresőképesnek lenni ahhoz, hogy szabadságot vehess ki. Aki keresőképtelen, az szabadon választhat, hogy táppénzt kíván igénybe venni vagy rendes szabadságot. Ezt én nem tartom joggal való visszaélésnek.

Erre azért nem innék meg egy liter arzént.
Teszem azt mást szabad csinálni szabadság alatt és mást táppénz alatt. Mondjuk valaki fekvőbeteg, majd hónap végén akad egy kis alkalmi meló, szabadságra helyezi magát és elmegy betonozni, majd pihenésképpen újra átvedlik nagybeteggé.
A másik meg, hogy akkor a munkáltató miért nem alkalmazhatja legalább évvégén? Szabit nem tudja kiadni táppénz miatt, utolsó X munkanapot szabival tölti fel a táppénz helyett és amegoldva.

Tisztelt Fórumozók!

Kezdő kérdésemből, és segítség kérésemből néhány lényeseg dolog kimaradt.

A kérdésben említett kollégám babát vár, és orvosa az életkora, valamit távolsági busszal való közlekedése miatt veszélyeztetettnek minősítette.

A főnöke (közvetlen csoportvezetője) tudtával történik a táppénz megszakítása, mivel a juttatásokról szóló belső szabályozás 2011. február végén módosításra került a munkáltató által.

Ebben visszamenőlegesen szabályozzák néhány juttatás visszafizetésének szabályait. Ilyen pédául, ha valaki szolgálati telefont kap - havi díja 2800-2900,-Ft - tartós betegállomány alatt visszamenőlegesen egy összegben kell visszafizetnie a telefon díját a munkahely pénztárába, abban az esetben is, ha kollégámat napi több alkalommal keresik munkahelyéről munka ügyben. Mivel CAfeteria nincs, minden dolgozó 5000,-Ft étkezési utalványt kap, de csak abban az esetben, ha negyedévente a táppénzen töltött napok száma nem haladja meg a negyedév munkanapjainak számának 20%-át. És még van néhány ilyen finomság.

Nem a munkáltató besározása a cél, ismétlem szeretném tudni, hogy a háziovosa kerülhet-e bajba a meg-meg szakított táppénzes állomány miatt.

Köszönettel H.R.E.

Tisztelt Fórumozók!

Kezdő kérdésemből, és segítség kérésemből néhány lényeseg dolog kimaradt.

A kérdésben említett kollégám babát vár, és orvosa az életkora, valamit távolsági busszal való közlekedése miatt veszélyeztetettnek minősítette.

A főnöke (közvetlen csoportvezetője) tudtával történik a táppénz megszakítása, mivel a juttatásokról szóló belső szabályozás 2011. február végén módosításra került a munkáltató által.

Ebben visszamenőlegesen szabályozzák néhány juttatás visszafizetésének szabályait. Ilyen pédául, ha valaki szolgálati telefont kap - havi díja 2800-2900,-Ft - tartós betegállomány alatt visszamenőlegesen egy összegben kell visszafizetnie a telefon díját a munkahely pénztárába, abban az esetben is, ha kollégámat napi több alkalommal keresik munkahelyéről munka ügyben. Mivel CAfeteria nincs, minden dolgozó 5000,-Ft étkezési utalványt kap, de csak abban az esetben, ha negyedévente a táppénzen töltött napok száma nem haladja meg a negyedév munkanapjainak számának 20%-át. És még van néhány ilyen finomság.

Nem a munkáltató besározása a cél, ismétlem szeretném tudni, hogy a háziovosa kerülhet-e bajba a meg-meg szakított táppénzes állomány miatt.

Köszönettel H.R.E.

Efi, te egyre hülyébb vagy. A nagy igyekezetben nem veszed észre, hogy a munkajogi törvények első sorban a munkáltatót védik az elismerten erőegyensúly nélküli jogviszonyban. Ezért nem teheti meg a munkáltató, hogy a a munkavállaló keresőképtelenségének ideje alatt szabadságot adjon ki neki - és ezért teheti meg a munkavállaló, hogy a keresőképtelensége ideje alatt szabadságot vesz ki.

Hádész: a háziorvos nem azt igazolja, hogy a munkavállaló keresőképes, hanem épp ellenkezőleg: azt, hogy keresőképtelen.

kbs
Köszönöm, viszont.
Nagyon jól tudom, hogy a munkáltató nem teheti meg, ezért is csodálkoznék, hogy a munkavállaló igen (csak azért, mert ő a szegény kicsi).
Mindenesetre a nagy igyekezetben a vázolt sztorimat nem cáfoltad, tehát szerinted teljesen normális, ha valaki rotációban fusizik az építkezésen (szabin vagyok!), aztán meg nyomja az ágyat (most éppen beteg vagyok!).
És mi van, ha "szabadság" alatt behívják dolgozni? Van rá - speciális esetekben - lehetőség. Akkor gyorsan megint beteg lesz?

Nem is akartam cáfolni, mert az egyáltalán nem tartozik ide. (Mondjuk, az sem joggal való visszaélés, hanem egyszerűen táppénzcsalás.) A téma itt az, amikor a munkavállaló valóban keresőképtelen - de valamely okból ezen idő alatt is szabadságot kér inkább.

Idézd be légyszíves, hogy mi engedi ezt meg.
De nem azt gyakorlati esetet, hogy "jaj jól megfáztam, kiveszek 2 nap szabit egy kis pihenésre", hanem, hogy valaki elmegy dokihoz, az kiírja 31-ig (mivel a keresőképtelenséget a doki állapítja meg), aztán a delikvens meg felülírja a dolgot és 28-tól inkább szabira megy. A pénzt is két helyről kapja majd (mert mindkettőről van papírja), vagy mi a fene?

Kedves efi99!

Kezded félrevinni az eredeti témát. NINCS két helyről kapott jövedelem. A táppénzes papíron rajta van a keresőképtelenség vége és a keresőképessé válás első napja. A szabadságot az erre rendszeresített nyomtatványon kell kiírni, valamint a beteglapot a vezetőnek láttamoznia kell, lehetetlen egyszerre két jogcímen otthon lenni, valamint két helyről pénzt kapni. Ez a helyzet a munkahelyünkön. Ha van ilyen munkáltató, akkor így járt, egy ici-pci figyelemmel megelőzhető az a fajta huncutság.

Tehát az eredeti kérdés még mindig: LESZ E EBBŐL BAJA A HÁZIDOKINAK.

Nem feltevésre van szükségem, hanem segítségre, melyet előre is köszönök.

H.R.E.

Miért én viszem félre?? kbs írja, hogy keresőképtelenség alatt megy valaki szabira!
Ez hülyeség. Amit te írsz, az is arról szól, hogy direkt úgy van megállapítva a keresőképtelenség vége, hogy maradjon pár nap szabira, nem?

Nem kell keresőképesnek lenni ahhoz, hogy szabadságot vehess ki. Aki keresőképtelen, az szabadon választhat, hogy táppénzt kíván igénybe venni vagy rendes szabadságot. Ezt én nem tartom joggal való visszaélésnek.

Érdekes a hozzáállásod, kbs... Ha direkt azért kér szabadságot a jogos táppénz helyett, hogy megkapja azokat a plusz járandóságokat, amelyek egyébként csak munkavégzés esetén illetnék meg.... hát az szerintem nem épp jogszerű eljárás.

Hádész:

Igen, lehet baja... Veszélyeztetett terhesség esetén nagyon nehéz elképzelni azt, hogy 28 napig keresőképtelen az anyuka, aztán valami csodás véletlen folytán 2-3 napig dolgozhat...

Ennél még az is jobb megoldás, amit Kbs. feltételezett (bár én nem értek vele egyet!), hogy folyamatosan legyen keresőképtelen, és saját választása szerint időnként táppénz helyett kérjen pár nap szabadságot.
Bár ennek a munkáltató bérszámfejtője biztos nem fog örülni.

Eb. tv.
47. § (1) A táppénz - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.
(2) Nem jár táppénz

1. a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre ...munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, ...

Sziasztok,

Orvosegyetemi elméleti intézetben dolgozunk, egyik kolléganőm esetét szeretném Veletek megtárgyalni. A nevezett személy 72 éves, nyugdíj mellett szaktanácsadóként dolgozik/zott, most 100% táppénzen van otthon, mert októberben elesett előadás közben és combnyaktörése lett. Megoperálták, rehabilitáció megvolt, de nem jött vissza februárban dolgozni, mert még azt mondja, operáltatni akarja magát május környékén (ez az üggyel nem összefüggő csípőprotkó, amit már régóta halogat, így aztán bizonytalan a mozgása és még a tetejében el is van hízva, tehát öreg, kövér és rosszul mozog, nem csoda hogy felborult az előadóban egy rossz fordulás miatt). És, attól fél, hogyha megszakítja a 100% táppénzt, akkor a második műtét után már nem jár neki az továbbra... ez csak úgy lehetséges, ha a régi/új csípőprotkó-műtétjét is az intézet nyakába akarja varrni, ugye?
Amellett többször behozatta magát az intézetbe, hogy majd konzultál a leadott hallgatóival az intézet múzeumában és csoszog itt teátrálisan a botjával körbe. Amint megláttam, megmondtam neki (tanulmányi felelős vagyok) az igazgatóval együtt, hogy ne hívogassa a hallgatókat konzultálni, mert ha 12-2 között tud velük foglalkozni, akkor 10-12-ig gyakorlati ücsörgős órát is tudna tartani, tehát inkább ne jöjjön be, egyébként ez szemétség azzal a kollégával szemben is, aki átvette tőle az oktatást. Már így is ez volt a második munkahelyi balesete (mindig elesik) és mindig az intézet a "hibás" és ő pedig kapja az egyetemtől az elvárt és kiesett bérért a kártérítést. Persze, ha megint eldőlne, mert most ugye bottal/ mankóval jön, akkor az intézetet megbüntetik, ugye? Vagy őt is? Sok ebben az ő részéről a dráma is, de nem szeretném, hogy baj legyen. Hogyan lehet egy ilyen esetet elbírálni? Rizikós intézet vagyunk (hullák, vegyszerek, múzeumban nagy üveges tárlók - szekrények, stb.) szinte hívogató elképzelni, hogy mi lesz, ha beledől a 3 m2-es üvegszekrénybe...
Hol van az a jogszabály, amely nem a felülvizsgálat helyét/idejét népszerűsíti, hanem a beteg tartózkodási helyét jelöli ki? Illetve annak elhagyásáról rendelkezik?
Köszi!

Szép jó napot!
Nekem egy fordított kérdésem lenne. Követelheti-e a dolgozó, hogy a szabadsága alatti betegség miatt a betegséget vegyük figyelembe, ne a szabadságot. Ez annyiban érdekes, hogy a dolgozó a szerződés megszűnéséig szabadságon van, így megváltandó szabadsága lenne.
A válaszokat előre is köszönöm.