Kötelező hétvégi készenlét?

..." Ha a napi munkaidőn felüli rendelkezésre állás a munkavállaló számára a munkáltatója által meghatározott helyen történik, akkor ügyeletről, ha pedig a rendelkezésre állás a munkavállaló tartózkodási helyén valósul meg (melyet a munkavállaló határoz meg), akkor készenlétről beszélünk. Készenlét esetén fontos szempont, hogy a munkavállaló oly módon válassza meg a tartózkodási helyét, hogy a munkáltató utasítására, részére haladéktalanul rendelkezésre állhasson..."

Lemaradt, hogy a készenlét ideje egész héten a munkaidő kívüli rész ez kb 128 óra.

Kedves Fórumozók!
Munkakörömnél fogva 5 hetente heti egy hét készenlétet is adok munkaidő után. A készenlét során bárhol lehetek csak 4 órán belül legyen elhárítva a hiba. De mivel ez estenként lehet akár 150 km is mégsem mehetek szinte sehova mivel a munkához szükségem van a céges autóra,(a céges autóval nem tudok menni saját ügyben mert fizetnem kellene érte ráadásul nem fér bele a család). Volt úgy. hogy 60km-re voltam otthontól és kaptam egy hibát oda ahol tartózkodtam de go haza a saját autóval majd ugyanoda vissza a cégessel.
Szóval úgy érzem készenlétnek hívjuk, de a körülmények miatt ez nekem ügyelet gyanús.
Ráadásul ha hétvégén minkét napon van hibám akkor azon a héten nincs szabadnapom se.
Munkaidő utáni készenlétben végzet munka ideje nincs maximálva? (Pl Dunántúl 1/3-a a készenlétes körzet szóval sok vezetés van benne.
Jól gondolom, hogy ezt csak készenlétnek hívjuk de a valóságban ügyelet?
Köszönöm

Kedves Margó!

Ügyelet esetében a munkáltató azt elrendeli, erre nincs alakszerű kötelezettsége, de Ön kérheti, hogy azt Önnek írásba adja.

Önnek az ügyelet eseténe 40%-os bérpótlék jár. Ha az ügyelet alatt (tehát a 4 óra laltt) ténylegesen munkát kell végeznie, akkor rendes bérpótlék jár az Mt. szabályai szerint.

De az MT lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló az ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.
Szerintem a te esetedben erre került sor. Meg kell nézni, hogy a munkaszerződésben, kollektív szerződésben, kinevezésben) benne van-e ilyesmi. Szerintem igen, de ezt látni kellene.

Igen a nyugdíjba beleszámít.

A következő a kérdésem: (egészségügyi intézményben dolgozom közalkalmazottként, a munkáltatóm az önkormányzat. Minden második hétvégén 4-4 órát dolgozom, még az ünnepnapokon is. Minimálbérrel vagyok bejelentve, a hétvégi ügyeletért 500 Ft-os órabért kapok, akár ünnepnap, akár "sima" hétvége. A jelenléti íven nem vezethetjük, erre külön füzet van, amit csak a munkáltatóm lát. A bérjegyzéken fix. rendkívüli munkavégzésként van megnevezve ez a tétel. Munkaszerződésemben sehol nincs feltüntetve (még a munkaköri leírásban sem szerepel), hogy nekem minden második hétvégén (szombat, vasárnap) is ügyelnem kell.) Milyen juttatást kellene kapnom, mire hivatkozhatom a munkáltatómnál, nyugdíjba beleszámít-e?

Szia nandy, köszi a választ!

A problémám nem a készenlét díjazásával van, azt kifizetik.

A kérdés az, hogy a hétfőtől péntekig ledolgozott napi 8 óra után (pláne ha még éjszakánként is hívnak és akkor is dolgoznom kell még) nem járna már hétvégére pihenőidő, simán elrendelhetik a készenlétet ezek után is szombat-vasárnapra?
Én nem a készenlétet követő pihenőidőt hiányolom, hanem a hétfőtől péntekig ledolgozott 40 óra utánit.

A következőt hol találom az MT-ben?

"Továbbá: munkaidőkeret alkalmazása esetén heti egy pihenőnap is kiadható, a többi pedig összevontan."

Krisz

Továbbá: munkaidőkeret alkalmazása esetén heti egy pihenőnap is kiadható, a többi pedig összevontan. Tehát az adott héten egy pihenőnap mindenképpen kell. A készenlét ebbe még nem is zavar bele, ha nem kell dolgozni. De ha dolgozni kell, akkor az már nem pihenőnap.

127. § (3) A munkavállalót, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.

Ha a készenlét alatt nem kell munkát végezni, akkor nem jár plusz pihenőidő.
De nálatok még az is kétséges lehet, hogy készenlétről vagy ügyeletről van szó. Ügyelet esetén jár a plusz pihenőidő, és nagyobb pótlék is.

Emellett:
Mt. 148. § (1) Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár.489
(2) Ha az ügyeletet, illetve a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, a rendkívüli munkavégzés időtartamára a 147. § (2)-(3), (5) bekezdése szerint jogosult ellenértékre. A munkáltató jogosult az (1) bekezdés szerinti díjazást és a 147. § (2)-(3) bekezdése szerinti ellenértéket egyaránt magában foglaló átalánydíjazást is megállapítani.

147. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg.Túlmunka|3túlmunka díjazása|3
(2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
(3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.

Sziasztok,

Eddig normális napi 8 órás munkában dolgoztunk (informatikai cég), havi alapbérrel. A munkaszerződésben munkaidőkeret van, heti 40 óra. Kollektív szerződés nincs.

Most bevezették a készenlétet, havonta váltjuk egymást, mindenki egy-egy teljes hétig van készenlétben a rendes 8 órán felül. Tehát ezeken a heteken hétfő reggeltől ugyanúgy kezdődik a munka, csak a 8 óra ledolgozása után másnap reggelig bármikor hívhatnak, és akkor be kell lépni a rendszerbe és dolgozni amit kell. Ez hétvégén folytatódik, akkor is egész nap készenlétben vagyunk, szombat-vasárnap is bármikor hívhatnak, hogy dolgozni kell. A heti 40 órán felüli plusz munkáért megkapjuk a túlórapénzt, ezzel nincs gond.

A gond a ledolgozott hét utáni hétvégi munkával van: A Munka Törvénykönyve szerint az én olvasatomban heti munkaidőkeret alkalmazása esetén minden esetben jár a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő. Tehát emiatt nem lehetek hétvégén már készenlétben, mert ha munkát kell végeznem, azzal elveszik a 48 órás megszakítás nélküli pihenőidőm. Vagy én értelmezem rosszul a törvényt? A 124. § (7) bekezdése alapján a pihenőidőt összevontan sem adhatják ki később ((5)-(6) bekezdések), mivel max heti összevonás lehetni mert a munkaidőkeret is heti.

Én értelmezném rosszul a törvényt? A segítséget előre is köszönöm:
Krisz

Még idemásolom a vonatkozó paragrafust, ami alapján a következtetéseket levontam (1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről):

124. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a munkavállalónak munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie.

(3) Munkaidőkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidőbeosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható

1. a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
2. a készenléti jellegű munkakörben,
3. a megszakítás nélküli, illetve
4. a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint
5. az idénymunkát végző munkavállaló esetében,

amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.

(4) Munkaidőkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőben kell részesülnie.

(5) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap

1. kéthetente, illetve
2. kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta
3. idénymunka esetén, a felek megállapodása alapján legfeljebb kéthavonta

• részben vagy egészben - összevontan is kiadható.

(6) Munkaidőkeret alkalmazása esetén

1. a készenléti jellegű munkakörben,
2. a megszakítás nélküli, illetve
3. a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
4. az idénymunkát végző munkavállaló esetében

kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb a munkavállaló foglalkoztatására megállapított munkaidőkeret tartama alatt - részben vagy egészben - összevontan is kiadható.

(7) Az (5)-(6) bekezdésben foglaltak esetén a pihenőnap összevonásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.