Alkotmányellenes a 98% - os különadó


Aromo # 2014.10.18. 07:48

Majd, akkor megyek sorba a kérdések mentén.

1. Mi számít a 3,5 MFt. alá és mi fölé?
A különadó törvény értelmezése tárgyában az adóhatóság „Tá j é ko z t a t ó a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályairól” címmel 2011. február 9-én egy részletes értelmezést tett közzé.(nekem el van mentve, de a NAV honlapján archívumban is biztos megtalálható ) Ebből idézek:
III. pont vége: „Egy jogviszony megszűnésére tekintettel több időpontban megszerzett bevételeket össze kell számítani, még abban az esetben is, ha a bevétel megszerzése több adóévre esik. Ha a kifizetés több időpontban, részletekben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező –tehát az általános szabályok szerint adóköteles – jövedelmet szerzi meg. A különadó alapjának megállapításához a magánszemély nyilatkozatot adhat arról, hogy az egy időpontban, de több jogcímen megszerzett jövedelmek közül melyik után kívánja a közterheket az általános szabályok szerint teljesíteni. Abban az esetben, ha a magánszemély ilyen nyilatkozatot nem tesz, akkor a méltányos eljárás feltételének az felel meg, ha a munkáltató azt a bevételt tekinti a különadó alapjának, amelyikkel összefüggésben az általános szabályok szerint fizetendő közterhek összege a legmagasabb.”
Utóbb módosították a különadó törvényt, de az a szakasz, amit az iránymutatás értelmezett, nem módosult, tehát ezt tekinthetjük általános szabálynak.
Mivel te nem nyilatkoztál (arra biztosan emlékeznél), akkor a bérszámfejtőnek úgy kellett eljárnia, hogyha egy időpontban fizetett mindent, hogy a legnagyobb adó-és járulékterhelési tételeket rakja a különadó alá. Ha jól emlékszem e tekintetben pont 2012-ben volt egy váltás, mivel addig a végkielégítés és a szabadságmegváltás volt a legkedvezőbb közteher viselés alatt (ezek után nem kellett egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot fizetni), így jellemzően ezek kerültek a 3,5 MFt. alá. Ha nincs bérjegyzéked, amiből pontosan kiderülne, hogy jogcímenként mi tartozott általános közteher alá és mi a különadó alá, akkor még segíthet az Adó Adatlap, amit kilépéskor kaptál, hiszen ha nem különadós volt a végkielégítésed és a szabadságmegváltásod, akkor azok az Szja alá tartoztak. Ennek megfelelően tehát az adatlap Szja alapokat részletező sorain nem „a munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem” soron szerepelnek, hanem „munkaviszonyból származó nem rendszeres bérjövedelem” és/vagy „más nem önálló tevékenységből származó jövedelem” soron.
2. Havonta más volt az egy munkanapra eső bér a felmentési idő alatt? Ezt mondjuk nem nagyon értem, de mindegy is, a lényeg az, hogy minden hónapra ki lehet számolni. Tehát januári egy munkanapi, februári, stb. Ha ez megvan, akkor megállapítjuk, hogy ha a törvény szerinti 50 naptári nap felmondási idő járt volna neked, akkor az mettől meddig járt volna.
Ezt követően keressük azt a 25 naptári nap felmentési időt, amire te jogosult lettél volna és amire az Mt. azt mondta, hogy „a munkavállaló kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.” (Azért, ha lehet, meg ne kérdezd a NAV-tól, hogy szerintük neked mi lett volna a jó:) Ha már megvannak az egy munkanapra jutó összegeid, akkor egy nagy időutazásban számold ki, hogy szerinted te hogy kérted volna. A mai tudásoddal nyilván úgy fogod kiszámolni, hogy a 25 naptári nap 25 munkanapnak feleljen meg (pl hétfő-csütörtök főként azokban a hónapokban, amikor a legnagyobb a K).

3. Én az előző szösszenet végén arra utaltam, hogy azokban az esetekben, amikor a munkavállalót azért mentették fel hosszabb időre, mint a felmondási idő fele, mert a felmondás indoka a munkáltató működésével összefüggő ok volt – pl. kiszervezés, átszervezés, azaz megszűnt mondjuk az a tevékenység, munkakör, amire a munkavállalót korábban alkalmazták - , akkor nehezen értelmezhető (pofátlan) juttatásként a félidőn felüli felmentés és hogy ennek megfelelően azt 75%-os közteherrel sújtsák visszamenőleg. Naná, hogy munkáltatói felmondás esetén a munkavállalónak ebbe semmi beleszólása sincs, ezek egyoldalú jognyilatkozatok, sőt ha a különadó törvény hatályba lépését követően került rá sor, akkor a munkáltató pontosan tisztában volt azzal, hogy azokra a 98%-os büntetés vonatkozik. ő nem juttatott ezzel, hanem büntetett. Ha engedi ledolgozni, akkor az normál bérként adózott volna.

majd # 2014.10.17. 18:48

A jelek szt nem akarja megjeleníteni, vmit biztos én bénáztam el. A nevedet pl. bizti, bocsi Aromo.

Tehát: a bérszámfejtés nem úgy történik, ahogy gondolod. Havonta számfejtették a felmentési időre járó bért. HAvonta számolt összegek szerepelnek és havonta odaírva, hogy hány munkanapra vonatkozik.

Konkrétan: 2011. dec. 31-ével mondtak föl. Az MT szerint 30+20 naptári nap felmondás jár, az 50, annak a fele 25. Tehát 25 naptári nap felmentési pénz a jogszabály alapján megszerzett bevétel. De melyik 25?

A kollektív alapján kaptam 4 hónap + 20 naptári nap felmondási időt. Ez az aktuális időszakban 141 naptári nap. Nem a fele alól mentettek föl, hanem 81 naptári nap alól (2012. márc. 1-máj. 20.). (Nem én kértem, sőt, de ez most mindegy.)

Tehát a jogszabályi mérték feletti munka alól felmentve töltött felmondás 56 naptári nap. Egyszerű lenne az élet, h meg lehetne határozni, hogy melyik 56 nap, mert abból következne, hogy ez hány munkanap, ráadásul, hogy melyik hónapban, mert havonta más volt a munkanapra eső bér.

Aromo, ha jól értem, te fognád az összes felmentett időre számfejtett bért, ezt elosztanád az összes felmentett munkanapok számával, és így kapnál egy átlag felmentési (munka)napi bért.

De nem tudom, mivel szorzod vissza. Mert ez az átlagszám munkanapra vonatkozik. És hogy ez hány naptári napnak számít, az attól függ, hogy a március 1-május 20. közötti időben hol számoljuk azt a 25 naptári napot, amely a jogszabály alapján megszerzett bevétel. Tehát ott vagyok, ahol voltam: nem tudom, mennyi a 75% alá eső része a pénznek.

Ehhez ad egy vajszínű árnyalatot, hogy melyik részből hogy vonom ki a 3,5 milliót.

Amit a végén írsz, Aromo, az nem kérdés szerintem. A MT sehol nem mondja, hogy a felmondási idő fele alól nem kell fölmenteni a munkavállalót, ha a felmondás oka a munkáltató működésével összefügg. Tehát a felmentés jár a munkavállalónak a felmondás okától függetlenül - már ha munkáltatói rendes felmondásról van szó.

majd # 2014.10.17. 18:21

Abbey, épp ez az én gondom (az egyik). Normál eset nincs. Vagy van erről szóló vmilyen jogszabály?

Egyszerre kaptam meg a szabadságmegváltást, a felmentésre járó pénzt és a végkielégítést. Így aztán elképzelésem nincs, milyen sorrendben adták össze őket, hogy aztán levonják belőle a 3,5 milliót. És persze nem is így zajlik a dolog, hanem összeadja, levonja, oszt megvan a 98% alapja, nem?

Amoro, a te számításaidra vagy egy fél órája írtam egy frappáns kis esszét, amit nem látok itt,nem tudom, mi történt vele. Mielőtt újra megírom, várok még egy kicsit, hátha csak megvizsgálja a rendszer, nincs-e benne a nyugalom megzavarására alkalmas képsor. Mindenesetre nagyon köszönöm az én kis szürle egyedi esetemmel való foglalkozást - bár tán vannak általánosan is hasznosuló vonzatai.

Abbey # 2014.10.17. 17:26

Aromo, ravasz, de imponáló megoldás :-).

Majd, még egy szempont. Mivel most csak a különadó alá eső bevételről -azaz a 3,5 millió feletti részről - kell nyilatkozni, elsőként azt kell "eldönteni", hogy az egyösszegben megkapott pénzedből melyik jogcímen és jogcímenként hány forint esik a 3,5 millió fölé.
Normál esetben ugye az történik, hogy elsőként kifizetik a szab.megváltást, aztán a felmentési pénzt és legvégül a végkielégítést. Ha te a végkielégítést az Mt. szerint kaptad, akkor ugye az nem a 75 %-os átalányadóba esik. Az a kérdés, hogy a 3,5 millió feletti részbe jut e még a végkielégítésen kívül pénz. Ha nem akkor, arról tudsz nyilatkozni, hogy a különadó alap (9. § (2) bek) egésze "jogszabály alapján" kapott pénz. Ha a a végkielégítésen kívül felmentési pénz is tartozik a 3,5 millió feletti részbe, akkor viszont lövésem sincs - mivel erre nem nyújt semmilyen eligazítást az elfogadott tv - , hogyan kell elosztani "a jogszabály alapján járót" és a jogszabályi előírást meghaladóan kapott pénzt. Az érdekünk persze az, hogy minél nagyobb hányadáról azt bizonyítsuk, hogy a jogszabályon alapuló kifizetés volt. Aztán, hogy mit fogad el a NAV, az egy más kérdés. Pl. az is egy logika, hogy a felmentési idő elejét kellett volna ledolgozni, és a végére kérted volna a mentesítést. Ezzel el lehet érni, hogy a 3,5 millió feletti részbe kerüljön az a fele a felmentési pénznek, amire jogszabály kötelezte a munkaadót, hogy tekintsen el a munkavégzéstől.
csak gondolatébresztőnek szántam, lehet vitatni.

Aromo # 2014.10.17. 15:25

Majd a számítás menete, ha bérszámfejtőként gondolkozunk.

  1. Tény felmentési időre kapott bért elosztjuk a tény felmentési időre jutó munkanapok számával , így megkapjuk mennyi volt az 1 munkanapra jutó kereset, ez legyen K.
  2. Ha a törvény szerinti felmondási idő 100 naptári nap, és csak ennyire járt volna a felmondási időre jutó kereset, akkor a bérszámfejtő azt úgy számolta volna ki, hogy megnézi a naptárban, hogy dátum szerint az hova esik, (pl. ha 2012. január 1-től indul a felmondási idő, akkor mondjuk április 9. a vége) és kiszámolja, hogy az hány munkanap. Mondjuk legyen 69 munkanap, ezt megszorozzuk K-val, és így megkapjuk a teljes felmondási időre jutó keresetet.
  3. Ha tovább megyünk az Mt. 93. §(1)-(2) alapján:

„(1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni.
Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.
(2) A munkavégzés alól a munkavállalót — legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban — a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.”
Tehát a teljes 100 naptári napos felmondási idő alól 50 naptári napra kell felmenteni, de a munkavállaló kérésének megfelelő időben és részletekben(!).
Ha jól értem, téged a teljes időre felmentettek és most azt keressük visszamenőleg, hogy mennyi lett volna a törvény szerinti minimum. Tegyük fel, hogy te úgy kérted volna a felmentésed, hogy az a teljes 100 naptári napos felmondási idődön belül pont 50 munkanap legyen. Megtehetted volna? Igen. Sokan szoktak is élni ezzel a lehetőséggel, nyilván álláskeresés szempontjából is a munkanapok fontosabbak (alapvetően erre szolgál a felmentés). Ez esetben a január 1.-április 9. közötti törvény szerinti felmondási idődön belüli 50 munkanap felmentési időre jutó kereseted összege= 50K.
4. A tény felmentési idődből kivonod 50
K-t, az így maradó összeg a törvény szerinti legkisebb mértéket meghaladó összeg.

Persze az is kérdés lehet, hogyha mondjuk a munkáltató működésével összefüggő ok miatt történt meg rendes felmondással a munkaviszony megszüntetése, akkor mondjuk kell-e a felezés egyáltalán.

majd # 2014.10.17. 12:01

Ej-ej, Aromo, már megint naivkodsz :)

Elég sok kérelemet kaptak ahhoz sztem, hogy ne dolgozzák föl 30 nap alatt, nemhogy még be is hívjanak 30 nap alatt.

Továbbá nem véletlenül van 120 nap meghatározva - sztem ez azt mutatja (ahogy itt is többen már rávilágítottak), hogy minél későbbre kell tolniuk az esetleges kifizetéseket. Ilyen tárgyú belső körlevél még nem került nyilvánosságra, de azért létezhet. Ráutaló magatartás meg pláne.

De végül is tök mindegy, hogy x hónappal korábban vagy későbben, nem?

majd # 2014.10.17. 11:56

Képzeljétek, kaptam választ a cégtől, szal forálódik kis levélkém számszaki része is.

Van-e vkinek elképzelése az alábbiakról?

Végig a felmondási időről, pontosabban a felmondási idő letöltése alól felmentett időre kapott bérről van szó.

Meg kell ugye adnom, hogy a törvényben megadott minimumnál mennyivel kaptam többet. A vicces az, hogy a törvényben naptári nap van, a kollektívben naptári hónap (de ezt mondjuk a konkrét hónapok alapján átváltom vhogy), de a bért munkanapra számolták persze.

A trv szerint a felmondási idő fele alól kell felmenteni a munkavégzés alól - azért fontos, mert a felmentésre kapott bért tették különadó alá

Namost

trv szti felmondási idő mondjuk: 100 nap
tény szerinti felm. idő mondjuk: 150 nap
trv szerint felmentendő: 50 nap
a valóságban felmentettek: 100 nap, tehát a minimum felett van 50 napra kapott felmentési bér. De hogy ez összegszerűen mennyi??????

Mert azt tudom csak, hogy melyik év melyik hónapjai alól mentettek föl konkrétan + azt tudom, hogy mennyi bért kaptam ezekre szumma és mennyi munkanappal számolták ezt ki havonta.
Ha az összbért havonta elosztod a munkanapokkal, lényegesen különböző napi bérösszegeket kapsz.

​Tehát hogy számolom ki a minimum fölé eső 50 napra kapott felmentési bért? (Már ha stimmel az 50 nap, mert ebben sem vagyok biztos)

A felmentési havi béreket​ osztom naptári napokra? Melyik havit (elej? vége?) Vagy munkanapokra osztom? És melyik hónapot?

Vagy a *teljes felmentési bérre azt mondom, hogy ez 150 nap felmetési lóvé, ebből 50 a trv-i minimum fölött van, az annyi mint, függetlenül attól, hogy melyik hónap és függetlenül attól, hogy munkanapra kalkulálják a bért?

Summa summarum: hogy a fenében nyilatkozom én arról, hogy mennyi a trvi min fölé eső pénzem?

Továbbá, bár bizti nagyon butuska vagyok:

összeadták a teljes felmentési bért, a végkielégítést és az előző évi szabadságmegváltást. Az utóbbi kettő nem trvimin fölötti (csak halkan: jelentsen ez a trvimin bármit is), de ez most mindegy is.

Ebből az összegből levonták a 3,5 mill-ót, oszt ami maradt, az volt a különadó alapja.

Most akkor én mit is mondok?

Mondjuk meghatározom valahogy (pl. a segítségetekkel:) a trvi min. fölötti felmentési pénzt.

És mit csinálok a többivel? Meg ezzel is mit csinálok? Mi van a 3,5 mill-val?

Szal nekem kaotikus, pedig a végzettségem és eddigi tapasztalatom alapján értenem és könnyedén számolnom kéne. Lehet, h megöregedtem? Vagy idióta lettem? És az idiótákra nem vonatkoznak külön törvények?

Na jó, szal segítsetek, kérem!

Aromo # 2014.10.17. 11:49

Szerintem is így lesz Sydney2000.
Végiggondoltam, hogy a NAV-nál jelenleg két dolog áll rendelkezésre a kérelmen kívül: a magánszemély különadó bevallása, meg a munkáltató régi adatszolgáltatása. Azokból a jogcímek nem derülnek ki és így nem tudják megállapítani, hogy az valóban a jogszabály szerinti legkisebb mértékű vagy van-e a fölötti rész. Most viszont a kérelmek alapján nekik kell megállapítani az új átalányadót, meg hogy mi tartozik a normálba és van-e esetleg 75%-os adó alá eső.
Én a kérelembe jeleztem is, hogy készséggel állok rendelkezésre adategyeztetés tárgyában és a törvényben is benne van, hogy a volt munkáltatót felszólíthatják adatszolgáltatásra, úgyhogy az adatokat be tudják szerezni.
Majd meglátjuk, hogy mi lesz.
Szerintem azért ez a sajátos "de legkorábban a törvény hatályba lépését követő 120 napon belül" azért nem zárja ki, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőket tartsák, úgyhogy én arra számítok, hogy a 30. nap környékén behívnak adategyeztetésre.

Sydney2000 # 2014.10.16. 16:02

levél a megadott négy szempont szerint. aztán majd, gondolom, mindenkit behívnak adategyeztetésre, meg a NAV jó eséllyel sok esetben a volt munkáltatótól bekérheti a jogalapját a kifizetéseknek.

Aromo # 2014.10.15. 10:48

Majd, ha a kifizetéskor nem adtak bérszámfejtési jegyzéket és te nem írtad alá, hogy azt átvetted, akkor az több évre rá sem lesz meg. Bocs, igazad van, néha kiesek a magyar valóságból és elcsodálkozom.

majd # 2014.10.15. 09:36

Persze, hogy nem lesz. Ennyi tájékoztató marad sztem is, és örülhetünk, hogy ez ilyen hamar megjelent - még akkor is, ha (ahogy Abbey írja) semmi újat nem tartalmaz igazán. Ha várható lenne még vmi nyomtatvány v egyéb, azt itt írták volna tán. És nem is érdekük.

Szal levelező tagozat advanced level.

Aromo, csodálkozzál (bár ez naivitásra vall): nem, nem derül ki semmilyen papíromból, hogy mit és hogy kalkuláltak. Kéne neki, persze, de mégse teszi. Egyetlen sor szerepel az adóbevalláshoz kiadott céges cetlin: különadó alapja, levont adója. Ezt kéne beosztanom, nem véletlenül rinyálok itt már egy ideje, hogy én buta vagyok, de azért ezen kívül van még egy oka annak, hogy nem tudom kiszámolni a NAV szép kérésére se, hogy mennyi után jár nekem a szám és hány százalékban. Brrrrrrrrrr (Jó, igen, pattognom kellett volna annak idején, hogy tessen nekem bemutatni a számításokat és a részletezett adatokat, nem tettem. Eszembe se jutott, és így visszamenőleg is azt mondom, hogy hiába pattogtam volna. Ők ezeket a papítokat akarták adni, tehát ezeket adták.)

Most kiváncsi vagyok, hogy a (volt) kolléganő megtalálja-e a vonatkozó számításokat a cégnél. (Nehogy azt reagáld, hogy meg kell lennie!)

Aromo # 2014.10.15. 08:21

A NAV tájékoztató alapján számomra egyértelmű, hogy nem lesz külön nyomtatvány, hanem kérelmet kell írni a jogszabályi előírások szerinti nyilatkozatokkal. Ezt követően hoznak határozatot és az alapján lehet igényelni a pénzügyi teljesítést 17-es kiutalási kérelem nyomtatvánnyal.

Majd, a szabályosan kiállított bérszámfejtési jegyzékből azért ki kellene derülnie összegszerűen mind a jogcímeknek, mind az időszakoknak (hány napra kaptál végkielégítést, felmondási pénzt), voltaképpen az lesz az egész visszaigénylésnek az alapbizonylata a különadó megállapítását tartalmazó adatlapon és a munkáltatói felmondáson kívül.

Abbey # 2014.10.15. 08:13

Nahát, ez a tájékoztató, nesze semmi fogd meg jól. Átírták a jogszabályt összefüggő mondatokba, oszt annyi.
Számomra két megerősítő információ van benne:

  1. nincs nyomtatvány, mindenki fogalmazza meg maga szépen a kérelmet,
  2. a pénzt nem adják automatikusan vissza, külön kell kérni.
Aromo # 2014.10.15. 07:42

A NAV mai nappal közzétett egy tájékoztatót a honlapján:

http://www.nav.gov.hu/…0141015.html

majd # 2014.10.14. 15:30

Hadd pörögjön.

Fölhívtam a NAV-ot. Nem az én bácsimat, hanem az infószolgot. Azt mondta a srác, nagyon kedvesen, hogy sajnálja, de még nem tudják, hogy hogyan kell kezelni a kérdést, és a minisztériummal egyeztetgetnek.
Mindenképpen idén lesz útmutatás, hogy mit kell még tornáznunk és hogyan ahhoz, hogy esetleg pénzhez jussunk. Októberben biztos nem, és azt se ígéri, hogy novemberben.

Nem nondta ki, de utalt rá, hogy nem érdemes addig levelezgetni. Persze ez nem befolyásol, mert mindenképpen megírom, és azt hiszem, semmiképp nem árt, inkább használ, ha minél többen ezt tesszük.

Az én elbocsátó papírjaimból egyáltalán nem derül ki, hogy hogyan számolták ki a különadó alapját. Nem látszik, hogy mekkora összegek és milyen címen kerültek kifizetésre, csak az, hogy mennyi volt a különadó alapja (már a levont 3,5 mill után). Így aztán én fölhívtam a céget (2,5 év után). Mázlim volt: ott van még az a bérszámfejtő, akit ismerek, és aki kidolgozta az én számaimat. Azt ígérte, hogy megpróbálja kinyomozni az egyes összegeket és a származási forrásokat, neveket is.

Majd jelentek.

Sydney2000 # 2014.10.14. 13:29

látom, már mindenkinek jól halad az ügye, ezért nem pörög a topik :-)

csak én lehetek kivétel, mert tudomásom szerint a NAV-ban még nem született meg a törvény végrehajtásához szükséges belső utasítás.

Abbey # 2014.10.06. 15:23

Na kérem szépen,jelentem: nekiduráltam magam, kiszámoltam, megírtam, és személyesen bevittem, átvetettem. Várom a 120 nap elteltét.

Sydney2000 # 2014.10.06. 13:38

Abbey, lehet, igazad van. Az ügyintéző amúgy azt is mondta, lehet, hogy a médiában előbb jelenik meg az intézés módja, minthogy ők hivatalosan megkapják :-)

Egy kicsit várok és ha nem történik semmi, akkor írok újra nekik.

Abbey # 2014.10.06. 09:02

Sidney, nekem ugyanezt mondta a kedves ügyintézőm. Engedtessék meg, hogy kételkedjek. Elképzelem, amint a NAV-os ügyintéző szépen, sorban felhívja az ügyfeleket és egyenként tájékoztatja a teendőkről. Ha-ha :-). Először én is elhittem, de a józan eszem azt diktálja, hogy ez altatás, még kkor is, ha az üi. alapvetően nem rosszndulatú. Amíg nincs nála irat addig nincs dolga az üggyel. Tehát én szépen írom a papírt,levelezésben úgyis jó vagyok. Aztán majd meglátjuk, hogyan tovább.

Sydney2000 # 2014.10.06. 07:54

Beszéltem telefonon a területi NAV ügyintézőjével, aki nagyon kedvesen azt mondta, hogy ha megadom a telefonszámomat, akkor szívesen felhív, ha lesz konkrét tudnivaló az eljárás rendjéről.

Amúgy vicces volt, mert anélkül, hogy még bármit kérdeztem volna, tudta, hogy mi érdekel. Nyilván már sokadik érdeklődő lehettem :-)

Az sem elképzelhetetlen, hogy akik már korábban írtak levelet, azoktól majd bekérik a törvényben megfogalmazott további adatokat.

Szóval akkor egyelőre mégsem írok újabb levelet, várok a telefonra :-)

Sydney2000 # 2014.10.06. 07:06

Kedves Abbey!

Köszönöm szépen! Azt hiszem, én is küldök hamarosan egy levelet, aztán majd, gondolom, ők meg behívnak, hogy mutassam be a dokumentációkat.

Időnek valóban bőven van, a NAV-nak eleve 120 napja, hogy reagáljon... :-)

Igazából én már csak ajándékként tekintenék arra az összegre, amit visszaküldenek :-)

Abbey # 2014.10.05. 18:25

Szia Sidney!
Üdv. újra körünkben :-).

Azt így nem lehet biztosra kijelenteni, hogy nem lesz nyomtatvány, azt tudjuk, hogy eddig nem adott ki semmilyen hivatalos tájékoztatást a NAV.

Én beszéltem egy ügyintézővel, aki azt mondta, hogy ők még nem kaptak semmilyen eligazítást, ezért nem tudta megmondani, hogy melyik esetben (levelezők, önellenőzők, stb) hogyan fog zajlani az eljárás. De ő úgy remélte, hogy rövidesen tisztázódnak a dolgok.

Én már fogalmazgatom a levelet, amiben kérem a kötelezettség törlését és nyilatkozom azokról amit a tv. előír. Nem áll szándékomban iratmásolatot beküldeni, csak levezetem nekik, hogy miért annyi az annnyi. Beküldöm, és akkor a labda náluk pattog, aztán, ha írnak valamit - mondjuk lesz nyomtatvány és töltsem ki, akkor kitöltöm. Időnk mint a tenger, nem?

Sydney2000 # 2014.10.05. 16:19

sziasztok, egy ideig külföldön voltam, ezért kevéssé követtem az eseményeket.

jól értem-e, hogy nem lesz nyomtatvány, azaz levelet kell írni a NAV-nak, és abban nyilatkozni kell arról, hogy kaptam-e a törvény felett plusz kifizetést, ami másként adózik. illetve meg kell jelölni a kifizetőhely nevét, címét és adószámát. meg gondolom, bele kell írni a levélbe a konkrét összegeket. mondjuk nem árt fénymásolatokat mellékelni. aztán majd a NAV jó eséllyel hiánypótlást kér, meg majd beidéz minket.

laikus56 # 2014.10.03. 07:18

Üdvözlet!Én is úgy gondolom, bár azért még van néhány problémás kérdés....kiváncsi vagyok a NAV hogyan fog átlépni a szivárvány alatt:)Teszek észrevételt, mert én tudom, hogy ha ír valaki, illik válaszolni....a jkv egy betűt nem ír a 124/B ről...ők is tuják, h más eljárás alá tartozott volna a ügy..húzták az időt...jogellenesen visszatartották az összeget...a fejleményekről tájékoztatom a fórumot....

Aromo # 2014.10.02. 13:08

Szia Laikus!

Azon gondolkoztam, hogyha jegyzőkönyved már van, viszont határozat nyilván még nincs, akkor tulajdonképpen rád a (11) bekezdés vonatkozik?
"(11) Amennyiben a magánszemély a 98 százalékos adómértékkel megállapított adókötelezettségét az adóbevallásban e § hatálybalépését megelőzően már csökkentette, illetve a különbözetet visszaigényelte (ide nem értve azt az esetet, ha a visszaigénylésre azért került sor, mert nem állt fenn különadó-fizetési kötelezettség), az adóhatóság ellenőrzés keretében hivatalból állapítja meg az átalányközteher-kötelezettséget, akkor is, ha az érintett bevallás vonatkozásában korábban már ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező vizsgálatot végzett."
Akkor most mi következik, ismét ellenőriz, hogy hivatalból megállapítsa az új adót ?
Viszont nekem úgy tűnik, hogy neked akkor nem is kell kérelmezni az átalányközteher megállapítását, hanem észrevétel helyett csak elég erre felszólítani őket, ráadásul 60 nap alatt aztán oda-vissza megnézhettek mindent.
Szerintem nálad lesz a leggyorsabb az eljárás.
Vagy igazából az észrevételnek lenne valami értelme?