GYED, GYES, munkaviszony?

Kedves KBS és babszem!

Tudtommal a munkáltatónak mindenetben engedélyeznie kell, hogy a munkavállalója másnál munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen (megbízás, tagi jogviszony stb).
Egyedül a szerzői jogdíj hatálya alá tartozó tevékenységet nem kell jóváhagynia.

Főszabályként egyáltalán nem kell engedélyeznie.
A meghatározott céllal adott fizetés nélkli szabadság ideje - szerintem - épp a meghatározott cél miatt más.

Engedélyeznie nem kell, csak be kell neki jelenteni, és ő megtilthatja...

"108. § (1) Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni.
(2) A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony a 3. § (5) bekezdésébe ütközik."

"3.§(5) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné."

„a munkáltatónak mindenetben engedélyeznie kell, hogy a munkavállalója másnál munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen ” „Engedélyeznie nem kell, csak be kell neki jelenteni, és ő megtilthatja...”

Gondolom, érzed, hogy ezek nem equivalensek. Szóval ne javítsd ki a helyes kijelentésemet hibásra. Köszönöm.

Ne haragudj kedves kbs! Igazán nem akartalak kijavítani. De számomra ez egy és ugyanaz, csak más megfogalmazásban.

Hmm. Szóval nem érzed.
Pedig a kettő között igen nagy különbségek vannak.

1. „a munkáltatónak mindenetben engedélyeznie kell” - Ha így lenne, a munkavállaló csak akkor létestíhetne másik munkaviszonyt, ha a munkáltatója engedélyezi. Ha a munkáltató nem engedélyezi - nincs másik munkaviszony. Az ügy ura, aki dönt egyértelműen a munkáltató. A munkavállaló még csak nem is perelhet.
2. „Engedélyeznie nem kell, csak be kell neki jelenteni, és ő megtilthatja...”

Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló közli, hogy máűsik munkaviszonyt létesített - nem is kell ezt feltétlenül előzetesen tennie. A munkáltató főszabályként tudomásul veszi a bejelentést. Szigorúan megszabott feltételek megléte mellett megtilthatja a munkaviszony létesítését. Ha a munkavállaló a tiltást indokolatlan tartja, akkor nem veszi figyelembe - és pereljen a munkáltató, ha szerinte a tilalom jogszerű.

Kedves Kovács Úr!
Válaszát köszönöm.
Nem értem, h. miért vetődhet fel a joggal való visszaélés kérdése. Ön szerint akkor az lenne a helyes, ha a gyest választanám?

Köszönöm a válaszod. Hmm:)

Szerintem a munkáltató az "ügy ura", bár meg kell mondanom, még nem hallottam olyanról, hogy nem engedélyezték, illetve hogy ne bólintottak volna rá egy ilyenre.
További szép napot!:)

Továbbra sem érted: nem kell rábólintania, nincs szükség az engedélyére.
Mindegy, feladtam.

Kedves Blumenkhol!
Számomra visszajelentkezni a munkába abban a biztos tudatban, hogy egyetlen napot sem fog dolgozni, számomra nem tűnik rendeltetésszerű joggyakorlásnak.

Kedves kbs!
Elég könnyen!:))

"...nincs szükség az engedélyére."

De megtilthatja?

Köszönöm válaszát. Sajnos táppénzre csak így mehetek, h. visszajelentkezem aktív állományba

Nos, ez az. Annak az első 15 napját teljes egészében a munkáltató fogja fizetni, a többinek pedig a 30%-át lesz kénytelen viselni.

Kedves Kovács úr!

Elnézést, hogy ismét zavarom de a munkahelyem szerint nem jár a gyed illetve a gyes alatt szabadság. Meg tudná nekem mondani, hogy melyik törvény az amelyik segítene nekem, hogy a jogomat érvényesíteni.

előre is köszönöm Brigus

Mt. 130. §
(1) A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:

1. a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
2. a szülési szabadság tartamára;
3. a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére;

Nem hiszem, hogy a munkáltatónál senki nem ismeri.

Kedves Kovács Úr!
Azt szeretném megtudni, ha álláskeresési járadékra vagyok bejelentve, a tgyás igénybevétele után jogosult leszek-e a GYED igénybevételére!?
Előre is köszönöm válaszát!

Kedves Sándor!

Sajnos, későre olvastam és válaszoltam az emilre.
Ha még aktuális...

Tényleg későn.
A következőt javaslom: Egy néhánysoros keresetet még ma postázzon az illetékes munkaügyi bíróságra. Tértivevényes ajánlott levélben. A határidőt ezzel betartotta, a per megindul. A későbbiekben aztán ráér bővíteni, módosítani az érvelést.
Írja le mi történt, és hogy azt kéri a bíróságtól, állapítsa meg, hogy munkaviszonya határozatlan idejű volt, és ebből kifolyólag a megszüntetése jogellenes, valamint alkalmazza a jogellenesség szankcióit.
Két példány, mind a kettőt írja alá két tanú is: "igazoljuk, hogy a felperes jelen okiratot előttünk, saját kezűleg írta alá." Név lakcím.

Kedves Suky, ha nincs közte hiátus (szünet, lyuk stb) a biztosítási jogviszonyban, és a szülést megelőző 2 évben összesen legalább 180 nap biztosítási jogviszonya volt, akkor igen.

Kedves Sándor!

Időközben megírtam a keresetet, 2 oldalasra sikeredett, csatoltan elküldeném véleményalkotásra, természetesen csak akkor, ha még jut rám ideje.
Nagyon megköszönném.

Kedves Sándor!

Látom Suky is hasonló cipóőben van, sajnos, nemrégen az OEP-nél tájékoztattak engem, hogy idéntől már nem jár GYED álláskeresési járadék igénybevétele után, csak a TGYÁS, GYES.

Rendben, de akkor a kbs63@freemail.hu -ra.
A fórumon megadott címre érkező leveleket csak este 5 után fogom tudni elolvasni.

Kedves Sándor!
A közelmúltban már kértem tanácsot Öntől a gyed alatti felmondási idővel kapcsolatban. A problémám az, hogy ha akarnék sem tudnék visszamenni a jelenlegi munkahelyemre abba a pozícióba, amiben voltam, mert a főnököm nem vesz vissza csak egy alacsonyabb beosztásba, 12 órás műszakba. A kérdésem az, hogy milyen esetben kezdeményezhetek pert, vagy megillet-e végkielégítés? A szerződésem határozatlan idejű, amit módosítottunk a magasabb beosztásba lépéskor (az előző vezető ápoló helyébe léptem). Válaszát köszönöm: zalko

Kedves Sándor és Kedves Olvasók!

Egy kérdésem lenne:
A szülés előtte és utána összesen 2 évig itthon voltam. Most visszamegyek dolgozni. A munkahelyem azt mondott, hogy a bért csak minimálbéreseknek köteles emelni, ezért nekem nem fogja. Pedig ugyanaz pozícióba visszamegyek, és ugyanaz pozíción lévő kollegáimnak évente egyszer volt emelésük. Igáz-e? Ha van törvény, kérem, szóljon hogy hol olvasható.
A segítséget előre is köszönöm.

Természetesen nem igaz (de nem volt rossz próbálkozás :-)

Munka Törvénykönyve
84. § „A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.”

Köszönöm Kála!

Konkrétan írnám ide:
Nálunk van alapbér táblázat. Én ott hat évig dolgoztam a szülésem előtt.
6 éves folyamatos dolgozónak:A forint
7 éves folyamatos dolgozónak:B forint
8 éves folyamatos dolgozónak:C forint
9 éves folyamatos dolgozónak:D forint
A forintos bérem volt utoljára.
Akkor most nekem jogos-e D forintost kérni, vagy csak B forintos jár?
Minden dolgozónak engednek évente emelést a táblázat szerint.

Szerinted?