Üzemorvos

„Gabika1219 2019.05.10. 16:26

Jó napot.
Egy olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy egy elsőfokú főorvosi szakvéleményt miért bírálhat felül egy üzemorvos.
Az eset a következő.
Párom 12 éves korában kapott egy agyi infarktust. Maradandó károsodása nem származott belőle, csak esztétikai hibája. A bal lábát illetve kezét néha nem úgy tartja, ahogy mások, viszont semmilyen munkavégzésben nem gátolja. Sajnos mivel minden munkahelyről csak az elutasítást kapja az üzemorvosoktól, így Nyíregyházán egy teljes napos kivizsgáláson vett részt, hogy ezt az igazolást orvosi bizottság kiállítsa neki. Ezt a szakvéleményt az orvosi bizottság szerint senki nem bírálhatja felül, csak a bíróság, viszont sorra kapja ugyan úgy a visszautasítást az üzemorvosoktól. Idézem: "Hozzon magával olyan papírt, amelyen szerepel, hogy milyen munkát végezhet". Na most kérdésem az lenne, hogy ki az aki ilyet kiállít, mert tudtunkkal senki nem állít ki ilyen dokumentumot. Semmiféle kezelés alatt nem áll, gyógyszert sem kell szednie, egészséges, szimplán emiatt az esztétikai hiba miatt nem foglalkoztatják, viszont le nem százalékolják, mert fizikai munkára alkalmas.
Segítségüket előre is köszönöm.
”

T. Kérdező!

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni;

Fentiekből láthatja, hogy az üzemorvosnak azt kell vizsgálni, miszerint az adott szemény az adott vállalatnál betöltendő, adott munkakört el tudja-e látni.

Ön azt állítja: A bal lábát illetve kezét néha nem úgy tartja, ahogy mások, viszont semmilyen munkavégzésben nem gátolja.

Nehezen tudom elképzelni, hogy egy hegesztőt, vagy egy érsebészt ne gátolná a munkájában, "ha a kezét néha nem úgy tartja, ahogy mások."

Az Őn által hivatkozott bizottság szakvéleménye nyilvánvalóan nem terjedt ki minden munkakörre.

Természetesen joga van az elsőfokú orvosi, munkaköri alkalmassági véleményt vitatni, az abban foglaltakat megfellebbezni.

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 50. §, 60. §-aiban, és 88. §-ának (2) bekezdésében és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni;
2. szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat;
3. személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti;
4. munkát végző személy: aki nem szervezett munkavégzés keretében járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen tevékenységet folytat;
5. * szakképző intézmény: a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti intézmény;
6. tanuló: minden szakmunkás-, szakközépiskolai, szakiskolai és speciális szakiskolai, illetve egyéb szakmai jellegű képzésben és átképzésben részesülő személy;
7. hallgató: felsőoktatási intézménybe jelentkező, illetve felsőoktatási intézménnyel hallgatói, illetve tanulói jogviszonyban álló személy;
8. pszichoszociális kóroki tényezők: olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek;
9. expozíció: a munkahelyen jelenlévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség; mennyiségi meghatározása: az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata;
10. biológiai monitorozás: biológiai anyagból (vér, vizelet) a munkakörnyezetben előforduló anyagok vagy metabolitjaiknak, illetőleg hatásuknak rendszeres mennyiségi meghatározása és regisztrálása;
11. *
12. * foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka esetében az elkövető, a büntető ügyben kiszabott közérdekű munka esetében az elítélt mely foglalkoztatási korlátozás, illetve kizárás mellett folytathat tevékenységet;
13. * munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszony;
14. * idősödő: az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy;
15. * sérülékeny csoportok: fiatalkorúak, továbbá várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, valamint idősödők;
16. * nemrégen szült nő: aki legfeljebb hat héttel korábban szült, de gyermekét nem neveli, számára anyatejet nem ad;
17. *

A rendelet hatálya

2. § (1) * E rendelet hatálya - (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed

1. a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében

aa) a c) pont szerinti munkáltató kivételével minden munkáltatóra, amely a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,

ab) minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatnak belföldön és nem tartozik a c) pont hatálya alá, továbbá akit az aa) alpont szerinti munkáltató külföldre küld munkavégzés céljából; valamint a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyre (a továbbiakban együtt: munkavállaló);

2. a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében

ba) a szakképző intézményre,

bb) a tanulóra, a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a hallgatóra,

bc) * az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalra és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalára,

bd) az álláskeresőkre;

3. * a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalra és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalára és a megváltozott munkaképességű álláskeresőre, a közfoglalkoztatható személyre és a közfoglalkoztatottra (a továbbiakban: közfoglalkoztatott), a közfoglalkoztatást felajánlóra, az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára munkaviszonyt létesítő munkáltatóra és elhelyezkedni kívánó személyre, továbbá közérdekű munka esetén az elkövetőre, az elítéltre és a pártfogó felügyelői szolgálatra;
4. a személyi higiénés alkalmasság vizsgálata és véleményezése tekintetében a munkát végző személyre.

(2) Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:

1. a gépjárművezetők - ideértve a mezőgazdasági vontatók vezetőit is -, valamint a helyi közforgalmi vasúti járművezetők (villamos meghajtású közúti-vasúti, elővárosi vasúti, a földalatti - Metró és Millenniumi - vasúti, a fogaskerekű vasúti járművezetők), az autóbuszvezetők, a trolibuszvezetők, továbbá a mozgólépcső és siklókezelő jelöltek és vezetők,
2. az országos közforgalmú vasutaknál, a hajózásban és a polgári repülésben dolgozók, *
3. * a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állománya,
4. a kézilőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert tartani szándékozó, illetve lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személyek,
5. a túlnyomásos munkahelyeken dolgozók,
6. * az egészségügyi tevékenységet folytatók,
7. * a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a rendvédelmi szervek hivatásos, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, közalkalmazotti és igazságügyi alkalmazotti állománya, valamint a hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti és igazságügyi alkalmazotti állományba pályázók,
8. * az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya, valamint a hivatásos állományba pályázók,
9. * a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya és a felvételre jelentkezők,
10. * a közterület-felügyelők és a közterület-felügyelői kinevezés előtt állók,
11. * a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti igazgatási szak biztonsági, migrációs, valamint vám- és jövedéki igazgatási szakirányára felvételre jelentkezőket, vagy ilyen szakirányon tanulmányokat folyatató hallgatókat kivéve, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nappali munkarendben folyatatott rendészeti képzésére, a rendészeti szakközépiskolákba és egyéb rendészeti oktatási intézeteknél felvételre jelentkezők, illetve ezen iskolák tanulói és hallgatói,
12. * a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és hivatásos állománya, valamint a NAV-hoz szolgálati jogviszonyba felvételre jelentkezők

munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.

(3) *

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

3. § (1) Az alkalmasság véleményezése:

1. a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,
2. * a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; az álláskereső esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére,
3. a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre

történik.

(2) * A munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése a 8. §-ban meghatározott esetekben záróvizsgálattal egészül ki. A szakképző intézménybe jelentkező tanulónál a beiskolázáskor - a pedagógus, a szülő, illetve a tanuló kérésére - pályaválasztási tanácsadás céljából iskolaorvosi vizsgálat végezhető.

(3) * A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.

(4) * A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, az álláskereső:

1. a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele

aa) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,

ab) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,

ac) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;

2. esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;
3. a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;
4. milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű;
5. foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában;
6. szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;
7. külföldön történő munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.

(5) A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkát végző személy egészségi állapota - a tevékenység gyakorlása esetén - a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen.

(6) * A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata, valamint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése nem terjed ki a munkaképesség változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.

(7) * A soron kívüli munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata keretében végzett, HIV fertőzés megállapítására irányuló szűrővizsgálati kötelezettségkörét, a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjét külön jogszabály állapítja meg.

Előzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

4. § (1) Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni

1. a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;
2. * a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha

ba) fizikai munkát végez,

bb) fiatalkorú,

bc) nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;

3. a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt - kivéve a (2) bekezdés szerinti személyeket - minden munkavállalónál, ha

ca) közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez,

cb) a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra,

cc) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja;

4. * kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának.

(2) Nincs szükség az (1) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálat elvégzésére, ha a munkavállaló

1. * a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása érdekében tartózkodik külföldön, ha a tervezett külföldi munkavállalás időtartama a három hónapot nem haladja meg,
2. * a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.

(3) * Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni

1. a szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel, illetve továbbhaladás előtt minden olyan esetben, amikor az Országos Képzési Jegyzék szerint a szakképesítés megszerzése szakmai alkalmassági követelményekhez kötött;
2. * a szakmaválasztást megelőzően - pályaválasztási tanácsadás céljából - a pedagógus, az iskolaorvos, a szülő vagy az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala kérésére azon képzésben résztvevő esetében, akinél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapota miatt korlátozott;
3. * álláskeresők esetében az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala kezdeményezésére, továbbá az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által támogatott foglalkozást elősegítő képzésben résztvevő személy esetén az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala vagy önköltséges szakmai felkészítésre jelentkezők esetében a szakképző intézmény kezdeményezésére.

(4) Előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkát végző személynél a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt.

(5) * Az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörökben a munkavállalónak, a munkát végző személynek előzetes munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében a 2. számú melléklet szerinti „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot, valamint a 17. számú melléklet szerinti „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvet [14. § (2) bekezdés] kell kitölteni. Tanulónál, hallgatónál a szakmai gyakorlat megkezdése előtt egy héttel kell kitölteni - alkalmassági vizsgálat keretében - az „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot, valamint az „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvet.

(6) A járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen foglalkoztatni kívánt munkavállaló, illetve e tevékenységeket gyakorolni kívánó munkát végző személy, illetve tanuló, hallgató esetében az előzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat kiegészül az 1. számú mellékletben meghatározott kötelező vizsgálatokkal.

(7) A rendelet 1. számú mellékletében szereplő munkakörökben a munkavállalónál a munkaviszony megszűnését, valamint a munkát végző személynél a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül az újabb munkába álláshoz, a tevékenység újabb gyakorlásához a járványügyi érdekből végzett szakvizsgálatokat csak akkor kell megismételni, ha azokat időközben lezajlott fertőző megbetegedése vagy annak gyanúja indokolja.

(8) * Az 1. számú mellékletben leírt vizsgálatok közül előzetes alkalmassági vizsgálat alkalmával a bakteriológiai, a tbc, a lues serologiai vizsgálatokat kötelező elvégezni, a bőrgyógyászati szakvizsgálatot csak panasz vagy tünet esetén. Az időszakos, valamint a soron kívüli vizsgálat alkalmával a bakteriológiai és a lues serologiai vizsgálatokat csak akkor kell elvégeztetni, ha a megbetegedés gyanúja indokolja.

5. § * Azon munkavállaló esetében, akit azonos munkakörben, ismételten foglalkoztatnak és munkakörénél fogva időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra nem kötelezett, valamint nem tartozik a 4. § (5) bekezdés hatálya alá, az előzetes munkaköri alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapig érvényes, amennyiben egészségi állapotában ezalatt változás nem történt.

Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat

6. § (1) A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat

1. a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,
2. * az idősödő munkavállalónál - amennyiben nem tartozik a c)-i) pontok hatálya alá - évente,
3. * a 3. számú melléklet szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, az ott meghatározott gyakorisággal,
4. * a 4. számú melléklet szerinti fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a mellékletben szereplő gyakorisággal,
5. * a 5. számú melléklet szerint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál évente,
6. * a pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett, a 6. számú melléklet szerinti munkavállalónál évente,
7. * a külön jogszabály szerinti korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkozatott olyan munkavállalónál, aki nem tartozik a b)-e) pontok hatálya alá, évente,
8. * külföldi munkavégzés esetén az a)-f) pontok hatálya alá tartozó munkavállalónál (amennyiben az időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzése külföldön nem biztosított), átmeneti itthon-tartózkodása alkalmával, illetve hazalátogatásakor, legfeljebb évente,
9. * a külön jogszabály szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál, továbbá az 1. számú mellékletben szereplő munkakörökben dolgozó munkavállalóknál, illetve tevékenységet végző személyeknél évente

kell elvégezni.

(2) * Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időszakos vizsgálatok a 3. számú mellékletben meghatározott esetekben biológiai monitorozást is magukba foglalnak. A biológiai monitorozáshoz szükséges vizsgálatokat a 3. számú melléklet szerinti gyakorisággal kell elvégezni. Ettől eltérő gyakoriságot a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció figyelembevételével határozhat meg.

(3) A tanulói jogviszony fennállása alatt időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni a szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából

1. * a szakképzési évfolyamra járó valamennyi tanulónál, amennyiben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megszerzése alkalmassági követelményekhez kötött;
2. a tanulónál, azokban a munkakörökben, amelyekben a munkavállalót egy évnél gyakrabban kell időszakos alkalmassági vizsgálatban részesíteni, az adott munkakörre előírt gyakorisággal.

(4) A 3. számú mellékletben nem szereplő és idült vagy késői hatású veszélyes anyagok esetében, a munkáltatótól megkapott biztonsági adatlapon szereplő információk alapján évenként időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

(5) Az időszakos munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredmények alapján az (1) és (3) bekezdésekben előírtaknál rövidebb érvényességi időt is megállapíthat.

(6) *

Soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat

7. § (1) Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni

1. * ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve az álláskereső egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására;
2. ha az „Egészségügyi Nyilatkozat”-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön;
3. heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
4. * a c) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló, tanuló vagy hallgató olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően, valamint a külön jogszabály * szerinti 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően;
5. ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
6. ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel;
7. * ha az a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kérelem benyújtásához szükséges.

(2) Soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkát végző személy a 2. számú melléklet III. 1. alpontjában felsorolt tünetek bármelyikét észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élő személyen.

(3) Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet

1. a foglalkozás-egészségügyi orvos;
2. az iskolaorvos;
3. a háziorvos, illetve a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja;
4. * a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala;
5. a munkáltató, a szakképző és felsőoktatási intézmény vezetője;
6. * az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala;
7. a munkavállaló, a munkát végző személy, a tanuló vagy a hallgató.

Záróvizsgálat

8. § * A munkáltató kezdeményezésére záróvizsgálatot kell végezni

1. a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;
2. idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott;
3. külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.

Fokozottan járványveszélyes, illetve a hazaitól jelentősen eltérő éghajlatú területen történő munkavégzésre vonatkozó további szabályok

9. § (1) * Külföldi munkavégzés esetén, ha a kiutazás a 7. számú melléklet szerinti fokozottan járványveszélyes vagy a munkavállalót jelentősen megterhelő, a hazaitól nagymértékben eltérő klímájú területre történik, az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat során a foglalkozás-egészségügyi orvos szakmai állásfoglalást kérhet a Szent László Kórház Trópusi Ambulanciájától a tartózkodás veszélyeire vonatkozólag.

(2) Amennyiben a külföldi munkavégzés fokozottan járványveszélyes, vagy a munkavállalót nagymértékben megterhelő, a hazaitól jelentősen eltérő éghajlatú területen történik, a Magyar Köztársaság területén eltöltött szabadságidő alatt - illetve a végleges hazatérést követően - az érintett személynek vizsgálaton kell részt vennie az (1) bekezdésben megjelölt intézményben.

Nő foglalkoztatása *

10. § * (1) * A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a várandósokra - ezen belül a várandósság korai szakaszában lévőkre -, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre.

(2) A 9. számú melléklet szerinti, a munkakörnyezetben jelen lévő kóroki tényezők esetében a jelen rendeletben foglaltak végrehajtása érdekében a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni és megállapítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel az (1) bekezdés szerinti személyek egészségét és biztonságát garantálni kell.

Fiatalkorú foglalkoztatása *

10/A. § * (1) A fiatalkorú munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) Azon munkakörülmények felsorolását, amelyek fennállása esetén a fiatalkorú foglalkoztatásához az alkalmassági vizsgálat keretében elvégzett kockázatbecslés szükséges a 9/A. számú melléklet tartalmazza.

(3) A tanulónak a szakma elsajátításához szükséges - egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti - foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges.

Idősödő munkavállaló foglalkoztatása *

10/B. § * (1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy az idősödő munkavállalók alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre.

(2) Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a munkavállaló munkaképességéhez való igazítására.

A vizsgálatokat végző személyek, illetve szervek

11. § (1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - a 2. § (1) bekezdés ab) pontjában szereplő munkavállaló esetében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi.

(2) * A szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezését első fokon a szakképző intézménybe jelentkező tanulóknál a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének kezdeményezésére a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi. A hallgatónál a felsőoktatási intézmény kérésére, valamint az iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevőnél - a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által megadott szempontok szerint - szakmai alkalmassági vizsgálat végezhető.

(3) A szakképző és felsőoktatási intézmény tanulóinak, hallgatóinak időszakos szakmai és soron kívüli szakmai alkalmassági vizsgálatát és véleményezését első fokon

1. * Budapesten és Pest megyében a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által szakmai indokok alapján kiválasztott szakképző intézményeknél az intézet orvosa, egyéb tekintetben a fogadó intézmény iskolaorvosa,
2. * a többi megyében a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének a kezdeményezésére a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa

végzi.

(4) * Az álláskeresők, valamint az önköltséges szakmai felkészítésre jelentkezők szakmai alkalmassági vizsgálatát és véleményezését első fokon az álláskereső, illetve az önköltséges szakmai felkészítésre jelentkező lakóhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi.

(5) * A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi, alkalmatlanság esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (kerületi) hivatalánál - járványügyi érdekből - a tevékenységtől eltiltást kezdeményezi.

12. § (1) * Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a 10. számú melléklet szerinti „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.

(2) * A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését az álláskereső, a tanuló és a hallgató lakóhelye, a szakképző és felsőoktatási intézmény székhelye, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, a véleményt a 11. számú melléklet szerinti „Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a kérelmezővel. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátó-hely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi.

(3) * A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek illetékességi listáját, illetve az egyes szakellátó helyek heti szakorvosi óráinak számát az egészségügyi miniszter tájékoztatóban teszi közzé.

(4) * A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését tanulók, hallgatók esetében országosan a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv, az álláskeresőknél az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala telephelye szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat.

(5) A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni.

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vélemény

13. § (1) * A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, tevékenységre, a tanuló és hallgató esetében az adott szakmára, az álláskereső esetében az adott szakmára, ellátható foglalkozási csoportokra alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas.

(2) * A 11-12. §-ban foglalt szervek a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vélemény közlésén túlmenően a foglalkoztatással, képzéssel kapcsolatos korlátozásokat írhatnak elő, az egyén, illetve munkatársai egészségének védelme érdekében. Az ideiglenesen nem alkalmas véleményezésnél meg kell jelölni a következő vizsgálat időpontját.

(3) A munkaköri, szakmai, illetve a személyi higiénés alkalmasságot vizsgáló és véleményező iskolaorvos, a háziorvos a véleményt saját személyre szóló orvosi bélyegzőjével, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa emellett a szolgálat jogszerű működését tanúsító bélyegzővel is igazolja.

(4) * A véleményt és a (2) bekezdésben szereplő korlátozásokat, a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot véleményező szerv a 12. számú melléklet szerinti, az „Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a munkáltatóval, a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával.

(5) * A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát végző az alkalmatlanság okát a munkavállalóval, tanulóval, hallgatóval, álláskeresővel, illetve a munkát végző személlyel ismerteti; a munkáltatóval, illetve a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti.

(6) * A 11. § (1)-(5) bekezdéseiben megjelölt orvos a nem alkalmasnak véleményezett személyt betegsége esetén vizsgálatra vagy gyógykezelésre az alapellátás orvosához, illetve területileg illetékes szakellátó helyre utalja.

(7) * A pályaválasztási tanácsadás céljából vizsgálatot végző orvos a szakvéleményét a 15/A. számú melléklet szerinti nyomtatványon adja meg a vizsgált személynek. Amennyiben a vizsgálatot végző orvos nem javasolja a vizsgált személyt az adott szakmára, az a szakképző intézménybe történő felvételnek nem képezi akadályát, de az első szakképzési évfolyamra való felvételnél a szakvéleményt figyelembe kell venni.

Az egészségügyi dokumentáció

14. § (1) * A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon végző orvos a 13. számú melléklet szerinti „Munkavállaló egészségügyi törzslapja” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: egészségügyi törzslap) állítja ki; a személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző orvos az eredményt a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjában tünteti fel. A véleményező orvos az alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el, és az egészségügyi törzslap más rovatait áthúzza.

(2) * Az 1. számú mellékletben szereplő munkakörökben dolgozó munkavállaló, tanuló és hallgató, illetve e területeken tevékenységet folytató munkát végző személy kitölti és aláírja - a vizsgálatot végző orvos által rendelkezésre bocsátott - a 2. számú melléklet szerinti „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot, amelyet a foglalkozás-egészségügyi orvos, a szakképző és felsőoktatási intézmény iskolaorvosa, illetve a háziorvos megőriz. A vizsgálatot végző orvos ugyanakkor kitölti, aláírja és a vizsgált személlyel aláíratja a 17. számú mellékletben szereplő „Egészségügyi Nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvecskét, amelyet a vizsgált személy őriz meg.

(3) * A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységet végző egészségügyi dolgozókkal - az előzetes vizsgálatot és véleményezést követően - a munkaköri alkalmasságot vizsgáló orvos nyilatkozatot írat alá, amelyben a vizsgált személy vállalja, hogy ha egészségi állapotában változás következik be, azt kivizsgáltatja és HIV fertőzés, HCV vagy HBV vírushordozás esetén erről az érintett az egészségügyi intézmény orvos-igazgatóját tájékoztatja. A fenti vírusok valamelyikének hordozása esetén a munkaköri alkalmasságot elbíráló orvos az alkalmassági véleményben feltünteti „a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott beavatkozásokat nem végezhet” megjegyzést. A vizsgált személynek az állapota változásának bejelentéséről aláírt nyilatkozata nem érinti a HIV fertőzés megállapítására irányuló, a soron kívüli munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében történő szűrővizsgálatok külön jogszabály szerinti elvégzésének kötelezettségét.

(4) * Az egészségügyi törzslapot a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg. A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által végzett szakmai alkalmassági vizsgálat során kiállított törzslapot az illetékes szakképző és felsőoktatási intézmény iskola orvosa őrzi meg.

(5) * A munkaviszony, tanulói, illetve hallgatói jogviszony megszűnésekor a munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot első fokon véleményező kiállítja az egészségügyi törzslap kivonatát. A munkavállaló, tanuló vagy hallgató részére átadja a munkakörének, illetve szakmai alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó adatokat azzal, hogy új munkahelyén az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnak mutassa be azt.

(6) * Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig - a külön jogszabály * szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén 40 évig - a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg.

(7) * A gazdálkodó szervezet részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatóban bekövetkezett változás esetén az egészségügyi dokumentációt át kell adni a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó új szolgáltató részére.

A munkáltató, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, illetve a szakképző intézmény feladatai *

15. § (1) A munkáltatónak írásban kell meghatároznia

1. * a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is, figyelemmel a 3. számú mellékletben foglaltakra is;
2. azokat a munkaköröket, amelyekben az e rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt a 10. § szerinti személyek nem foglalkoztathatók.

(2) A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni.

(3) A munkáltató köteles

1. * munkába lépés előtt valamennyi munkavállalót, a munkahely, a munkakör megváltoztatása előtt pedig a 4. § (1) bekezdés b) pontjába, továbbá a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a 4. § (1) bekezdés c) pontjába tartozó munkavállalót előzetes,
2. * e rendelet 6. §-a (1) bekezdés hatálya alá tartozó munkavállalót időszakos,
3. e rendelet 7. §-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozó munkavállalót soron kívüli,
4. a rendelet 8. §-a hatálya alá tartozó munkavállalót záróvizsgálatra küldeni a 14. számú mellékletben megjelölt „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon.

(4) A szakképző intézmény köteles

1. valamennyi tanulóját előzetes,
2. * a rendelet 6. §-a (3) bekezdésének hatálya alá tartozó tanuló időszakos,
3. e rendelet 7. §-ának (1) bekezdés hatálya alá tartozó tanulót vagy hallgatót soron kívüli

vizsgálatra küldeni.

(5) * A jogszabályban meghatározott esetekben

1. * az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala a megváltozott munkaképességű álláskeresőt foglalkoztathatósági szakvéleményezésre, a többi álláskeresőt szakmai alkalmassági vizsgálatra,
2. * önkormányzati közfoglalkoztatás esetén az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, egyéb közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatottat foglalkoztathatóság szakvéleményezésére

küldi.

(5a) * A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely a szakvéleményét

1. az álláskereső szakmai alkalmasságáról a 15. számú melléklet szerinti nyomtatványon,
2. a foglalkoztathatóságról a 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon

készíti el.

(6) A munkáltató a munkaköri, a szakképző és felsőoktatási intézmény a szakmai alkalmasságot vizsgáló és véleményező szerv kérésére mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat közli, amelyeket a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amit a véleményező kér. Az egészségügyi szerv a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat nem hozhatja nyilvánosságra.

(7) Ha a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot elbíráló szerv a munkahelyi körülményekről a helyszínen kíván tájékozódni, a munkáltatónak, szakképző vagy felsőoktatási intézménynek lehetővé kell ezt tenni.

16. § * Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, álláskereső, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve az a munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény *

16/A. § * (1) * Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára

1. a munkáltató vagy
2. az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy

kezdeményezésére kerül sor. A foglalkoztathatósági szakvélemény - a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével - nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.

(2) * A foglalkoztathatósági vizsgálatról

1. a munkáltatóval foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltató,
2. a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást vagy foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, vagy
3. az elhelyezkedni kívánó személy által választott - foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező - háziorvos

foglalkoztathatósági szakvéleményt állít ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.

(3) A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló jogszabály alapján a vizsgálatot kezdeményező viseli.

(4) * A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.

A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény *

16/B. § * (1) * A foglalkoztathatóság szakvéleményezését önkormányzati közfoglalkoztatás esetén az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, más közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató kezdeményezi a közfoglalkoztatás megkezdése előtt.

(2) * A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt

1. foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa, vagy
2. * önkormányzati közfoglalkoztatás esetén az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely szakorvosa

állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.

(3) A fegyveres szerveknél alkalmazott közfoglalkoztatottak esetében a foglalkoztathatósági szakvéleményezést a fegyveres szervek egészségügyi hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező alapellátó egységei végzik.

(4) A szakvélemény a közfoglalkoztatás megkezdésének kötelező feltétele.

(5) * A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló jogszabály alapján a vizsgálatot kezdeményező viseli.

(6) * A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított két évig érvényes.

A szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény *

16/C. § * (1) * A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munkára jelentkező elkövető kezdeményezi a közérdekű munka megkezdése előtt. Büntetésként kiszabott közérdekű munka esetén az elkövető a szakvélemény díját megtérítő szervezetről kapott tájékoztatót köteles magával vinni a vizsgálatra.

(2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt

1. a közérdekű munkára jelentkező elkövető által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa, vagy
2. * a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa

állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.

(3) A szakvélemény a közérdekű munka megkezdésének kötelező feltétele.

(4) * A szakvélemény kiadásának díját a büntetésként kiszabott közérdekű munka esetén a szakvélemény elkészítését követő 60 napon belül kell megtéríteni.

(5) * A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.

A büntető ügyben kiszabott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény *

16/D. § * (1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a közérdekű munka esetén a pártfogó felügyelői szolgálat kezdeményezi a közérdekű munkahely kijelölése előtt az elítélt nevének és a közérdekű munkaként végezhető munkakör megnevezésének a megadásával.

(2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt

1. a pártfogó felügyelő által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa,
2. a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye vagy telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa, vagy
3. a feladatra szerződött foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa

állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.

(3) A szakvélemény a közérdekű munka megkezdésének kötelező feltétele.

(4) * A szakvélemény kiadásának díját az Igazságügyi Minisztérium viseli.

(5) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.

Záró és átmeneti rendelkezések

17. § (1) * E rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény alapján összeegyeztethető szabályozást tartalmaz

1. a Tanács 92/85/EGK irányelve a terhes dolgozók, valamint a nemrégen szült, illetve szoptató dolgozók munkahelyi biztonságának és egészségének javítására irányuló intézkedések bevezetéséről, valamint
2. a Tanács 94/33/EGK irányelve a fiatalok munkahelyi védelméről rendelkezéseivel.

(2) * Ez a rendelet a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3)-(5) *

Jó napot.
Egy olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy egy elsőfokú főorvosi szakvéleményt miért bírálhat felül egy üzemorvos.
Az eset a következő.
Párom 12 éves korában kapott egy agyi infarktust. Maradandó károsodása nem származott belőle, csak esztétikai hibája. A bal lábát illetve kezét néha nem úgy tartja, ahogy mások, viszont semmilyen munkavégzésben nem gátolja. Sajnos mivel minden munkahelyről csak az elutasítást kapja az üzemorvosoktól, így Nyíregyházán egy teljes napos kivizsgáláson vett részt, hogy ezt az igazolást orvosi bizottság kiállítsa neki. Ezt a szakvéleményt az orvosi bizottság szerint senki nem bírálhatja felül, csak a bíróság, viszont sorra kapja ugyan úgy a visszautasítást az üzemorvosoktól. Idézem: "Hozzon magával olyan papírt, amelyen szerepel, hogy milyen munkát végezhet". Na most kérdésem az lenne, hogy ki az aki ilyet kiállít, mert tudtunkkal senki nem állít ki ilyen dokumentumot. Semmiféle kezelés alatt nem áll, gyógyszert sem kell szednie, egészséges, szimplán emiatt az esztétikai hiba miatt nem foglalkoztatják, viszont le nem százalékolják, mert fizikai munkára alkalmas.
Segítségüket előre is köszönöm.