Munkaviszony megszűntetése

Tisztelt Szakértő!
Az lenne a kérdésem,hogy rendes felmondással szüntettem meg a munkaviszonyomat,igaz az hogy ilyen esetben 3 hónap múlva kapok munkanélküli segélyt?

Nincs mit.

Nagyon szépen köszönöm!
:)

Nem kell külön kikötni. Munkavállalói rendes felmondás esetén a munkavállaló a teljes felmondási időt köteles ledolgozni, és ennek elmulasztása esetén kárfelelősséggel tartozik.

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném megkérdezni, van-e arra vonatkozóan konkrétum az Mt.-ben, ha a munkavállaló mond fel, és ebben az esetben a munkáltató még szeretne a felmondási idejére konkrét feladatokat adni - ez belefoglalható-e a felmondást elfogadó iratba? (a cég érdekéből lenne szükség a távozó dolgozó munkájára), illetve amennyiben nem végzi el ezeket a feladatokat a dolgozó, ki lehet-e kötni kártérítési felelősséget az adott feladatokhoz?

Vagy "automatikusan" alkalmazható az Mt.-ben meghatározott kártérítési felelősség a gondatlan, illetve a szándékos károkozásra vonatkozóan?

Itt "fordított" eset van, mivel a munkáltató mindenben segítette dolgozóját az elmúlt időkben, és új ember megtalálásáig szükség van a dolgozó munkájára.

Előre is nagyon szépen köszönöm válaszaikat!

Nagyon köszönöm a segítséget! Nem akarom annyiban hagyni, dühítő, hogy azt hiszik mindent megtehetnek. Megfelelt volna, ha törvényesen megválnak tőlem, még sajnáltam is volna őket, hogy tönkrement a cég. Most már lenne bátorságom egy perhez is, ha nem hajlandóak egyezkedni. Szóval köszönöm a bátorítást!

Azt pedig jó, ha tudod, hogy a felmondás akkor hatályosul, amikor azt a másik fél átveszi. Ennek értelmében a munkaviszonyod még most is fennáll, függetlenül attól, hogy a könyvelő "kijelentett".

Ha a cég nem hajlik a szép szóra, akkor jó kis munkaügyi per vár rájuk, melyből csak vesztesen jöhetnek ki. Attól pedig ne félj, hogy időközben megszűnnek, mert ha per van folyamatban a cég ellen, akkor nem lehet lezárni a felszámolást/végelszámolást.

Legyél bátor, és ne hagyd magad.:)

A közös megegyezést nem kötelező aláírni, amíg nem írod alá munkaviszonyod fennáll (a mai napon is), a kijelentésed így törvénysértő.

Ennek éppen az a lényege, hogy mindkét fél akarja a munkaviszony megszüntetését, ezért szüntetik meg közös megegyezéssel.

Sok munkáltató tévedésben van, azt hiszi, hgy ezt a munkavállalónak alá kell írnia, pedig nem.

Próbálhatsz egyezkedni (javaslom ügyvéd bevonását, az hatni szokott), pl. hogy aláírod, ha fizetnek X havi bért (mindenképpen többet, mint ami munkáltatói rendes felmondás esetén járna.)

Ennek hiányában, ha a munkáltató akarja megszüntetni a munkaviszonyt, rendes felmondással (írásban, megfelelő, jogszerű, megalapozott indokolással, a közös megegyezés el nem fogadása nem rendes felmondási indok) fel kell mondania. (De GYED alatt ezt nem teheti meg, mivel felmodási védelem alatt állsz.)

A munkáltató felmondása esetén a felmondási időre bér jár, ill. ha van elég munkaviszonyod végkielégítés is.

Ha a felmondás jogszerűtlen a bíróság ezen túl még igen sok pénz is megítélhet.

Nagyon jól tetted, hogy nem írtad alá a papírokat. Jól gondolod, egyáltalán nem törvényes az, amivel próbálkoznak.

Ha GYED-en/GYES-en vagy, akkor a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyod.

Két lehetőség van:

1. közös megegyezés - ezzel próbálkoztak
2. munkáltató jogutód nélküli megszűnése - ez lesz majd egy-két év múlva.

A helyedben visszaírnék nekik, hogy O.K. legyen közös megegyezés, de nem visszamenőleg, és csakis az én feltételeim szerint. Kérném mindazt, ami egyébként is jár (szabadságmegváltás, felmondási idő, végkielégítés) plusz még min. 1-2 havi bért kártérítésként.:)

Tisztelt szakértő!

GYED-en vagyok, a munkáltatóm ellen csődeljárás folyik, augusztusban postán megkaptam a könyvelőtől a "közös megegyezéses" felmondási papírokat. Nem írtam alá a mai napig, mivel erről szó sem volt, nem szeretnék közös megegyezéssel felmondani. Beszéltem a könyvelővel, kiderült már júliusban kijelentettek a cégtől, anélkül hogy bármit aláírtam volna, vagy tudtam volna a dologról. Kérdéseim: Mi lett volna részükről a törvényes módja a munkaviszony megszüntetésének? Mi járt volna nekem akkor? Érdemes perelni vagy próbáljak megegyezni peren kívül? Mire lehet számítani, ha per lesz a vége?
Köszönöm szépen!

Üdvözlettel,
egy anyuka

Nagyon köszönöm Önöknek a jogi segítséget - gyors választ!

Passzív táppénz akkor jár, ha a biztosítási jogviszony megszűnését követő első, második vagy harmadik naptári napon következik be a keresőképtelenség.

Tehát esetedben jár, csak arra figyeljetek, hogy az orvosi igazolás is szombattól (vagy legkésőbb hétfőtől) induljon.

Próbaidő alatt nem felmondani szoktak, hanem ekkor az un. indokolás nélküli próbaidő alatti munkaviszony megszüntetés van.

Ebben az esetben nincs felmondási tilalom, ugyanis az csak rendes felmondás esetén áll fenn.

Úgy hogy próbaidő alatt lehetséges betegállomány alatt is indokolás nélkül megszüntetni a munkaviszonyt.

Érdemes ügyvéddel megnézetni, hogy formailag minden szabályos volt-e, mert ha a munkáltató fentiek ellenére tényleg felmondott rendes felmondással (amit a törvény elvileg nem zár ki, csak hülyeség), akkor az már jogellenes lenne.

Tisztelt szakértő,

Férjem ügyében szeretnék kérdezni....

2009.szeptember 10,-étől volt bejelentve, próba ídeje 1 hónapra szólt, 2009. szept. 19 szombaton sportolás közben balesetet szenvedet, csúkló törös, "6-8 hetes gyógyulás"
vasárnap (következő nap) fönökét telefonon tájékoztata, erre válaszként a fönök felmondott neki:-hogy akkor pénteken volt nálam útoljára bejelentve, továbbiakban nem tart igényt a munkájára mert neki ez így nem éri meg stb stb....

próba ídő alatt így is felmondhat?... táppénzt igénybe lehet venni?... vagy esetleg passzív táppénzre lehet/kell menni?

elöre köszönöm a választ.

üdv: m.

A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni.
A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános , 3 éves elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.

Januárból az közalkalmazotti állásomból váratlanul áthelyeztek.
A megelőző munkahelyem vezetője azonban az áthelyezésem csak későn jelentette le a pénzügyi szervezetek felé akik a béreket intézik, (MÁK és GESZ), ezért februárban a régi és az új állásra megkaptam a januári bért.
Én akkor jeleztem a (GESZ)Gazdasági Ellátó Szervezet felé, akik a kifizetéseket intézik, régi főnököm, új főnököm, szinte mindenki tudott róla.
"Az ottani munkatárs, aki a kifizetéseket intézi azt mondta akkor, hogy várjak, ne csináljak semmit, majd szólnak." ez volt kb. márciusban
Közben ujabb bonyodalmak támadtak az új állásra kifizetett béreim körül, hiányzott a 13 fizetés más helyre küldték a nyugdíjjárulékot stb. ...
mindeközben már én kértem, többször, hogy számolják ki rendesen a fizetéseimet, de a válasz mindig valami kitérés volt. a nyugdijjárulékom ügyét rendbe tették,
a többi maradt ahogyan volt.
Most szeptember van és nem történt semmi azóta, az én visszafizetésemről egy árva szó sincs a részükről, csak én és uj főnököm háborgunk ez miatt és én nem értem, hogy miért teszik ezt????
Most már úgy vagyok vele, hogy csak akkor vagyok hajlandó visszafizetni, ha rendesen elszámolnak.
Egyáltalán, van-e elévülési idő ezzel kapcsolatban és mennyi, mert ez már tudatos időhúzásnak tűnik???
Egyszerűen nem értem
Köszönöm válaszát
üdv. judit

"Ismét segítségre van szükségem: a munkáltatóm pár napja összehívott bennünket és elmondta, maradjon köztünk, de ő úgy gondolta, hogy augusztusban mindenki fizetetlen szabadságon volt."

Mi van?????????????

Augusztusban valami biztos volt (dolgoztatok, vagy fizetett szabin voltatok), de hogy munkáltató bácsi utólag nem értékelheti át, hogy mi volt augusztusban, az biztos. Ill. lásd Nandy által írtak.......

Mivel a munkáltató és a munkavállaló mellérendelt szerződéses partnerek, játszunk el a gondolattal, hogy az alábbi megtörténhet-e? Nem? Akkor a fordítottja miért?

"A munkavállalók pár napja odahívták a munkáltatót és elmondták, maradjon köztünk, de ők úgy gondolták, hogy augusztusra mindenki kapjon 2 millió forint üdülési pénzt, de most rögtön, különben pofáncsapják munkáltató bácsit."

Ez a verzió egyetlen félnek előnyös: a munkáltatónak.

Nektek biztosan nem, hisz 30 napnál hosszabb fizetetlen szabi esetén /kivéve néhány esetet, de a tiéd nem az.../ megszakad a biztosítási jogviszony, melynek szinte csak kellemetlen következményei lehetnek.

Ráadásul mi alapján kéritek majd az "elmaradt" fizetést? Hisz papíron nem is dolgoztatok.

A munkáltató nem rendelhet el fizetés nélküli szabit, azt csak a munkavállaló külön kérésére lehet kiadni, de akkor is /eltekintve a törvényben szabályozott kivételektől, de rátok az most nem vonatkozik/ először a rendes szabadságot kell kiadni.

Több sebből is vérzik ez a megoldás, úgyhogy ne hagyjátok annyiban a dolgot.

Tisztelt Fórumozók!

Ismét segítségre van szükségem: a munkáltatóm pár napja összehívott bennünket és elmondta, maradjon köztünk, de ő úgy gondolta, hogy augusztusban mindenki fizetetlen szabadságon volt. A fizetésünket pedig majd megkapjuk. Aláírni nem írtunk alá semmit, de kértem fizetésemről munkáltatói igazolást és azon az szerepel, hogy az augusztusi bérem 0 Ft.
Tegyük fel, hogy ezek után rendes felmondással elbocsájt, akkor mi lesz a végkielégítéssel?
A TB felé nem lesz munkáltatói utalás, mi lesz a beteg ellátással? A többi járulékkal vagy miként nevezik őket?
A segítséget előre is köszönöm!

tőlem... :)

(a kategorikus "nem"-ed sem engem tévesztett volna meg, ezért a magyarázat se neked szólt ;) )

Ahogy a katonaságnál mondták: "ne magyarázza meg".

Ez volt a kérdés:
„Fizetés nélküli szabadságot mindig kérni kell és engedélyeztetni kell a munkáltatóval?”

A helyes válasz: nem. Mert például a gyermeknevelés céljára biztosított fizetés nélküli szabadságot nem kérni kell, hanem bejelenteni, és a munkáltatónak nem kell engedélyeznie, hanem tudomásul veszi.

1. De.

valóban van, amikor engedélyeztetni nem kell, hiszen jár, de egyeztetni róla akkor is kell. nem úgy van az, hogy elmész fizetés nélküli szabadságra, és esetleg utólag szólsz, hogy nem mész dolgozni.

Abban az esetben meg ha nincs törvényben meghatározott oka a fizetés nélküli szabadságnak (vizsgák, stb) akkor végképp nem nélkülözhető a munkáltatói jóváhagyás.

1. Nem.

1. igen.
2. milyen jogviszony? (a válasz az lenne, hogy "igen", csak szerintem nem segítene téged ki, az hogy létrejön valamiféle kötelmi jogviszony, aminek köze sincs ahhoz, amit tudni szeretnél)

Tisztelt Szakértők,
Fizetés nélküli szabadságot mindig kérni kell és engedélyeztetni kell a munkáltatóval? A jogviszony létre jön-e azzal a nappal, ha aznap fizetés nélküli szabadságra megyek?
Köszönöm válaszukat.