Rokkantsági nyugdíj kontra rehabilitációs járadék

csicseró!
Kérlek valami összefoglalót írjál ,mert nem tudom letölteni.Köszi

http://nrszh.kormany.hu/…alakitasarol

Tass56!
Én is 3 évre kaptam, felülvizsgálat 3 év múlva. Ja és rokkantellátott lettem rehab után.

2015 júliusáig adták az időt, az újabb f.vizsgálatra. Ez valami újítás náluk. Ti kaptatok 3 évre időpontot.

Akinek Egerben volt a FV-ta és nem kapott még határozatot de már kellett volna annak megadom az ügyünkel foglalkozó kormány tisztviselő telefon számát

Fürkész
Nekem az szerencsém hogy volt lehetőségem munkanélkülire menni.De azt nem tudják a betegek hogy neki kel küldeni a megkezdésről és vég határozatról a másolatot a kormány hivatalnak mert ha ez nem így van .Akkor új eljárás kezdődik .

Ki mit tapasztalt?Ha valaki úgy megy az oszi elé,hogy dolgozik mit szólnak hozzá milyen "eredmény" várható?Vagy ha nem tud dolgozni valaki akkor mi van?

Jav:-miután ha megkapják-

Ja és tegnap voltam a debreceni kormányhivatalnál( ahol már kétszer is elhajtottak,mondván "fellebbezett nem ide tartozik érdeklődjön ott")s megkérdeztem,hogy ide fog-e jönni a határozat(mert még erre sem voltak hajlandók közölni egyik alkalommal sem)Megnézte és a tegnapi postájukban még nem volt benne,de mindta ha megkapják ők postázzák ki nekem.Gondolom még ők is ücsörögnek rajta.

George2
Nekem nincs régi ellátásom mert rehabos voltam febr.29.-ig.Azóta nem volt ellátásom ezelőtt vagy 2 hétig, amikoris felutaztam 250 km.-ről(mert mindenütt falba ütköztem) és a nyg.intézetnél megsajnáltak és intéztek nekem előleget de csak a második fv.-tól számitva(27900)

"Én máj15.-én voltam és még mindig nem kaptam meg a határozatot.Ennyit a kormányhivatalról"

Fürkész,

Kapod az addigi/ régi/ ellátásod azóta?

"Ma kaptam meg a határozatot C2 lett .Két hétig tartott a míg a hivatali helyettes alá írta .Újabb 2 hét míg a NYb kiszámolja az 55800 ft-ot.Június 5. én voltam a bizottság előtt.Ugye egyszerűbb ,gyorsabb és átláthatóbb a Kormány hivatal?"

Papi57,
Miként változott ez az összeg az eddigihez képest?

Aperten!

Köszönöm. Olvastam, mikor az írás megjelent a heti válaszban.

Amennyiben az ebben foglaltakat alkalmaznák ma is, nem lenne miért rettengni...

Javaslatoddal egyetértek. Dokumentálni kell az utókornak mielőbb...

Papi57
Én máj15.-én voltam és még mindig nem kaptam meg a határozatot.Ennyit a kormányhivatalról.

Ma kaptam meg a határozatot C2 lett .Két hétig tartott a míg a hivatali helyettes alá írta .Újabb 2 hét míg a NYb kiszámolja az 55800 ft-ot.Június 5. én voltam a bizottság előtt.Ugye egyszerűbb ,gyorsabb és átláthatóbb a Kormány hivatal?

Tisztelt Bajtársak!

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy létre kell hozni ennek a rokkant vészkorszaknak a dokumentációs központját. Meg kell szervezni, hogy profi filmesek dokumentumfilmeket csináljanak a kisemmizettekről, és azok családtadjairól akik már belehaltak a népíró mengele-törvény következményeibe. A törvény meghozóinak neve nyilvános, soha nem fog gaztettük feledésbe merülni, hiszem, hogy nem fogják megúszni. De az embertelenségek végrehajtói sem úszhatják meg.

Persze lehetséges, hogy a filmesek egzisztenciaféltésből nem merik vállani a népírtás dokumentálását. Megoldható amatőr filmesekkel is. Youtube-ra is fel lehet nyomatni ezeket.

MEG KELL ÁLLÍTANI A NÉPÍRTÁST!!!

Korrekt

Rokkantvadászat Immár több mint egy éve folyik Magyarországon a rokkantak elleni hajtóvadászat. Rögeszmévé fejlődött a téveszme, hogy egy megroggyant ország minden bajának okozói a rokkantak. „Magyarországon rendkívül negatívan hat a foglalkoztatásra a rokkanttá nyilvánítás rendszerét körülvevő számos csalás és visszaélés. A következmény: régiónk többi országához képest hazánkban kétszeres a rokkantak aránya. Ekkora különbséget semmilyen valóságos körülmény nem indokol, nincs tehát ennyi magyar ember, aki ne tudna valamilyen betegség, vagy fogyaték miatt munkát vállalni.” (Széll Kálmán terv) A bűnbak tehát megneveztetett. Indulhatott a vadászat és a rokkantak száma egyre nőtt, mint a horgász hala a meséjében. Legfelkészületlenebb döntéshozóink már csaknem egymillió „vadászható” rokkantról beszéltek érzékeltetve, hogy legalább a felük szimuláns. Meg is indult a csalózás, felpörgött a gépezet, rohant mindenki álrokkantat találni. Szimuláns ugyan nem nagyon akadt, az esetleg munkára foghatók száma mára már kormányzat szerint is elenyésző. De az előítélet még tartja magát, sőt most törvény rangjára akarják emelni. Érdemes-e néhány tízezer egészségkárosodott emberrel megnövelni a munkanélküliek táborát csak, hogy kielégítsük a tudatlanok vérszomját? A Széll Kálmán tervben két régmúlt technika pontatlan értelmezéséből adódóan beszélnek blődségeket. A ’90-es évek elején volt bevett társadalmi gyakorlat az ötvenes éveiket taposó a munkaerőpiacról kiebrudalt munkavállalók rokkantosításba menekítése. Velük – átmenetileg - tényleg felduzzadt a rokkantak száma. De ezek az emberek ma már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, beszélni beszélhetünk róla, kiöregedtek már ők a munkára foghatók világából. Korrigálva a hibát őket ezért a jövőre átsorolják az öregségi nyugdíjasok közé. Ezzel a csaknem nyolcszázezres rokkant tömeg kevesebb, mint felére csökken. (Ez a törvény legpozitívabb, egyetlen dicsérhető eleme) Vadászható rokkant tehát már csak: cc. 380 ezer fő. Egyenetlen területi megoszlásban: Soltész államtitkár úr rácsodálkozott arra, hogy a rokkantságot az ország legelmaradottabb területein találjuk meg. Jó, ha tudja az államtitkár úr, a szegénység és a nyomor, betegség együtt jár. A kilencvenes évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a magyar munkavállaló nem megy táppénzre, inkább betegen is dolgozik, mert félti az állását. Egy egyszerű influenzát éppúgy lábon próbál meg kihúzni, mint egy komolyabb egészségkárosodást. Na most, ahol már semmi munka nincs, akkor mit veszíthet, ha jelentkezik rokkantnak? Valami betegsége biztos van, hisz a kevés jövedelméből nem jutott neki helyes egészségmagatartásra, gyógykezelésre. A munkanélküliség, a betegség és a rokkantság együtt járásában nincs tehát semmi magyar sajátosság, inkább az a furcsa, hogy ez az alapvetőnek tartott ismeret még nem evidens minden döntéshozó számára. A rokkantság fogalmának megváltozása az ezredforduló után megfogalmazódott egy szigorítási és egy szemléletváltási igény a rokkantosításban. 2008. január 1.-től már nem azt nézi az erre hivatott bizottság, hogy az illető képes-e korábbi munkáját elvégezni, hanem azt, hogy maradt-e annyi munkavégző képessége a megbetegedettnek, hogy az még elfogadható arányban értékesíthető a munkaerőpiacon. A szigorítás eredményeként csökkent a rokkantsági vizsgálatra jelentkezések száma. (Átmenetileg persze ez nőhet, ha tartós marad a gazdasági visszaesés vagy stagnálás.) Mivel a rokkantak közé belépők száma csökken és a természetes fogyás esetükben magasabb az átlagnépességnél, a rokkantak összlétszáma is elkezdett apadni. A szemléletváltás másik eleme a rehabilitáció megnövelése volt. Az egészségkárosodott személyt segíteni kell a mielőbbi egészségi állapotának lehetséges helyreállásában, szociális talpra állásban és a munka világába történő visszakerülésben. Ezzel elméletben természetesen mindenki egyetért. De azt a jelenlegi törvénytervezet alkotói is tudják, hogy hiába rehabilitálunk közepes hatásfokkal egy élete delén járó embert, ettől ő nem lesz vonzó a munkaerőpiacon. Negyvenöt év felett már nagyon nehéz munkahelyet találni, félig átképzetten és többé-kevésbé gyógyultan meg érdemi munkát megvalósítani szinte kizárt. Társadalmi szinten ez azt jelenti, hogy feleslegesen kidobott pénz a minimális rehabilitáció, amit nyugodtan nevezhetünk csak összekalapálásnak. Ezért a törvénytervezet saját bevezetőjének is ellentmondva, azokat, akiknek kevesebb, mint öt éve van hátra saját öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltéséhez békén hagyná. Szintén reménytelennek ítéli meg a jelenlegi I., II csoportos rokkantak komplex rehabilitációját. Emberi jogaik, ide vagy oda, ők sem részesülhetnek a komplex rehabilitáció áldásaiban. Kapnak annyit, mint eddig. Többet rájuk költeni, azaz rehabilitálni őket már nem érdemes ismeri el a tervezet. Egyénileg ez egy sablonszöveg: „rehabilitálható, de komplex rehabilitációja nem javasolt” Ennyi, leírták… Kiesnek hát a munkára fogható körből ők is, de maradt még vadászható: olyan kétszázezer fő. Két fő csoportban : A megközelítően 110 ezer III. csoportú „vadászható” rokkantnyugdíjas esetében olyan húsz százaléknál változtat – csökkent - a bizottság az egészségügyi károsodottság mértékén. (Bár, ezen megállapítások némelyike is csodatétel kategóriájába tartozik. Jelenleg kétezer per zajlik a rokkantsági fok vitatása következtében, döntően az egészségkárosodottaknak van igazuk.) A rehabilitációs ellátásban részesülők esetében gyenge harmadrész az, aki ideig-óráig meg tud kapaszkodni a munkaerőpiacon. Hozzájuk számítják a szociális járadékosokat, ez olyan kilencvenezer ember. Az összesen kétszázezer főből tehát olyan 30-40 ezer fő visszaterelését látják elképzelhetőnek egy-két évre a munkaerő piacra. Hogy miért csak ilyen keveset? Mert sem valódi, azaz komplex rehabilitáció, sem tényleges munkaerő szükséglet nincs jelenleg. A jelenlegi komplex rehabilitáció eszköztelenségét jelzi, hogy az állami statisztikák szerint is mindössze 25-30 %-át sikerül újra munkába helyezni. Arról, hogy ez esetleg csak időszakos és képtelen megragadni a rehabilitált a munkahelyen természetesen nem vezetünk statisztikát. Nincs kommunikáció a szigorítást sürgető Dr. Lanczendorfer Erzsébet kereszténydemokrata (?) országgyűlési képviselő és az egészségkárosodottak mentésére fellépő katolikus egyház, a Máltai Szeretetszolgálat és Róma püspöke között. Jól jelzi, hogy az egyházak egyre inkább a szigorítások miatt a megnyomorodott emberek sokoldalú mentésére állnak át. A képviselő asszony meg megtagadva 2007-es önmagát, ma már az egészségkárosodottakat hibáztatja azért, mert azok nem tudnak visszakerülni a munkaerőpiacra. Kár, hogy nem Róma püspöke dönt a magyar országgyűlésben az egészségkárosodottakkal kapcsolatban. Pedig a képviselő asszonynak már csak hivatalból is tudnia kellene, hogy a „Kelj fel és járj” csak arra hivatottak esetében jelent valódi segítséget. A többieknél marad a csökkent munkaképesség, esetleg csökkent ezért muszájból kiegészített kereset és majd ha elterjed akkor az atipikus foglalkoztatás. Ezek nélkül a rehabilitáltak üldözésének megszavazása méltatlan minden humánus, vallásos embernek. A magyar gazdaság nem azért foglalkoztatja csak mindössze 55 %-át a munkaképes korú lakosságnak, mert a többi nem akar dolgozni, hanem mert nincs több munkavállalóra szüksége. Az egészségkárosodott személy akkor lesz keresett munkaerő és valóban többlettermelő, ha növekszik a gazdaság. Addig csak vagy a munkanélküliek egy agyon szekált és ettől költséges részét alkotja a ráerőszakolt színlelt rehabilitációs részleggel, vagy pedig sajátos módon - a kedvezmények által - kiszorítja az állások egy részéből az egészségeseket. Azaz nem lesz több munkahely, csak államköltségen megtámogatott egészségkárosodottak kerülnek az egészséges dolgozók helyére. Összegezve: Sebtében és munkaerő-piaci és költségvetési hatásait nem megfelelően végig gondolt tervezetet állítottak össze. Ennek csak egyik következménye, hogy a megálmodott megtakarítás töredékét sem érheti el a költségvetés, miközben a másik oldalon jelentős kiadások keletkeznek. Új intézményrendszert kell létrehozni kétszázezer gondozottra. (Hisz a folyamatban mindenki részt vesz valameddig és hát vannak új belépők.) Többszörösére kell növelni a képzési kiadásokat, miközben az érintett családok számára is megnövekednek a kifizetendő szociális juttatások. Miközben az általános pénzhiány miatt éppen összeomlani készül az egyszerű, minimális értékteremtő munkára felépített foglalkoztatói hálózat. Tehát olyan évi 15 milliárd forint költséggel elérünk olyan évi 10 milliárd forint megtakarítást. Ez nem tűnik logikus, sem pedig a beépített kényszertömeg miatt humánus, ha úgy tetszik keresztényi megoldásnak. Rossz a törvénytervezet… Újra kellene tervezni. Spitzer Tibor Szociológus, politológus Szakvizsgázott szociális munkás

http://hetivalasz.hu/…znisz-36585/

http://www.origo.hu/…ta-utan.html

Aperten!

:-) A plagizálás nekem is beugrott, kerestem is a heti válsz cikkét ez ügyben, de már nem találom, a "szerző" nagy összeget vett fel, 2008-as nemzetközi irányelvek vagy uniós irányelvek, teljesen mindegy, ez lett bevezetve és erre hivatkoznak mindenütt, ezért a bértollnokaik is minden fórumon előszeretettel hivatkoznak erre, hogy a komcsik vezették be.

KisKÁJ!

Amit küldtél az a dr juhász féle plagizált irányelvek, amit a Sicko c. filmből megismert brutális ameriaki egészségbiztosítási rendszerben használt kézikönyvből lopott. Már ez sem európai volt, de a Fidesz által bevezetett változtatások még brutálisabb minősítés szerint történnek.
Nemzetközi irányelvekre hivatkoznak, ami kb valamilyen középamerikai bábkormányos diktatúrák irányelvei lehetnek.

De a kúriai sajtótájékoztató kifejetetten EU-s irányelvre hivatkozik. Na erre lennék én kíváncsi, de nagyon. Írtam a Kúriának emailt ezügyben, nem válaszoltak.

Arany Kata!
A Nyugdij Folyósitónál létezik egy olyan nyomtatvány, én is kértem, amelyikkel lehet kérni évi egyszeri alkalommal segélyt.
Természetesen meg kell indokolni miért kéri,/sok gyógyszer,súlyos betegség,állapot romlás stb./
Ezt a kérelmet kűldje el az Önhöz legközelebb álló Nyugdijfolyositó Igazgatósághoz.
Nem ártana mellékelni pld. gyógyszer számlát, orvosi papirokat az állapotárol, hogy elhiggyék a tényeket.
Erre ők majd reagálni fognak.A budapesti Nyugdij Folyósitó Igazgatóság honlapjáról le töltheti a nyomtatványt.
Ennyit tudtam segíteni.

Üdvözletem a Jogi Fórumnak Arany Kata vagyok. Kérdésem a következő ( 8 éve véglegesen leszázalékoltak, rokkant nyugdíjas lettem. Ez ugye 2012 jan-tól- rokkantsági ellátássá alakult. Ill. ez lett a neve. Hosszas kutakodás után azt is megtudtam, hogy így most velem nem a Nyugd. Int. foglalkozik, hanem a juliusban alakult Rehab. szerv. Erről érdeklődésemre senki emberfia nem tud! Orbán Viktor azt írja, mondja, hogy mindenkinek biztosítjuk az emberhez méltó megélhetést,nem ezzel a szavakkal, de ez a lényege. Én most 62 éves leszek 2013- közepén a rokkant ellátásom 45, 800 Ft- és a családom olyan helyzetbe került, hogy még ennivalóra sem futja! Lényeg: a rezsi befizetése valahogy, mert földönfutóvá válhatunk. Én ezt megírtam a Nyugdíj Intézetnek, és a Rehab. Szervnek is, ám az ők válaszuk az, hogy nem tudnak segíteni. Mindkét fiam elveszítette pár hónapja az állását. Kapnak fejenként 22 800 ft-ot, a férjem fizetése (85 ezer Ft- körüli, mert a havi teljesítésétől függ. Teljesíteni többet viszont nem tud, mert nincs a cégénél több munka!Megkérdezném? Ilyenkor az adott cég, magánvállalkozás, megteheti, hogy szinte semmit nem fizet? Férjem 30 éve dogozik ott! Részemre semmilyen lehetősége nincs a fent említett két szervnek, Nyugd. int. Rehab. Szerv, hogy legalább egyszeri segítséggel kihúzzon a gödörből? Válaszukat köszönve aranykata

Facebokról hoztam
Bejelentéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz
(a továbbiakban: Hatóság), mert – az Ön állítása szerint – a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) a vizsgálatra behívott személyekkel olyan kérdőívet töltet ki, amely adatvédelmi okokból aggályos lehet. A vizsgált személyek olyan kérdőívet is kapnak, amelyben az érintettek szociális hátterére – családi állapot, a családtagok jövedelme, a család vagyoni helyzete – kérdeznek rá.

Tájékoztatom, hogy a Hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. § (3) bekezdés a) pontja alapján vizsgálatot indított az ügyben, amelynek keretében megkereste Dr. Pósfai Gábort, az NRSZH főigazgatóját is.

Az igazgató úr arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépett, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) a korábbi szabályozással szemben az érintettek rehabilitációját helyezte előtérbe és egy komplex minősítési rendszert vezetett be, ami a megtartott egészség mértékén, valamint a rehabilitációra, foglalkoztatásra való egyéni esélyeken és azok irányának meghatározásán alapul.

Az NRSZH a komplex minősítési eljárás során semmilyen kérdőívet nem töltet ki a kérelmezőkkel. Az eljárás során „a kérelmező egy interjús szituációban beszélget a szociális és a foglalkoztatási szakértőkkel, akik e beszélgetés, valamint az igénybejelentés során benyújtott iratok alapján töltik ki” a hatályos jogszabályok szerinti dokumentumokat. Dr. Pósfai Gábor elmondása szerint kérdőívet csupán 2012. június 12-től 2012. június 30-ig terjedő időszakra vezettek be, amelynek célja a kérelmezők elégedettségének felmérése volt. E kérdőív kitöltése kizárólag önkéntes alapon történt.

Az ügyben a Hatóság állásfoglalása a következő:

Az Infotv. 3. § 2. pontja értelmében személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Ebből az következik, hogy egy természetes személy családi állapota, jövedelme és vagyoni helyzete személyes adatnak minősül.

Adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása is [Infotv. 3. § 10. pont].

Az Infotv. 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés). Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg [Infotv. 5. § (3) bekezdés].

1. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 15. § (1)-(2) bekezdése szerint a rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít. A rehabilitációs javaslatban meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A rehabilitációs hatóság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően – a rehabilitációs hatóság által meghatározott feltételek fennállása esetén – alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1 § (2) bekezdése szerint a Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a rehabilitációs hatóságnak a komplex minősítéssel kapcsolatos feladatai ellátására szakhatóságként az NRSZH-t jelölte ki.

Az Mmtv. 21. § (1) bekezdése értelmében „[a] rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének, a Kormány által kijelölt szerv az ellátás folyósítása céljából társadalombiztosítási azonosító jel alapján, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon

1. a kérelmező jogosult

aa) természetes személyazonosító adataira,

ab) biztosítási jogviszonyának időtartamára,

ac) lakó- és tartózkodási helyére,

ad) egészségi állapotára, munkavégző képességére, rehabilitálhatóságára és az abban bekövetkezett változásokra,

ae) szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára,

af) iskolai végzettségére és szakképzettségére,

ag) keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére,

ah) jövedelmére,

ai) keresőképtelenségére,

aj) társadalombiztosítási azonosító jelére,

2. az ellátás megállapítására és megszüntetésére, kezdő és befejező időpontjára, és
3. a komplex minősítés során megállapított körülményekre

vonatkozó adatokat kezelheti.”

Az Mmtv. 21. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontja értelmében az NRSZH jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének céljából a kérelmezők szociális hátterével kapcsolatos adatok kezelésére, ezért a Hatóság az NRSZH által végzett komplex minősítési eljárással kapcsolatban nem állapította meg az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogának sérelmét.

2. Dr. Pósfai Gábor a Hatóság részére küldött válaszához mellékelte az NRSZH által 2012 júniusában alkalmazott, a kérelmezők elégedettségének felmérésére irányuló kérdőív másolatát is.

Ezzel kapcsolatban felhívom szíves figyelmét, hogy a kérdőíven az szerepel, hogy az érintetteknek nem kell feltüntetniük nevüket vagy más személyi azonosítójukat. Következésképpen a kérdőívek anonimak, a bennük található adatok révén az érintettek nem azonosítottak vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosíthatóak, ezért a felvett adatok nem minősülnek személyes adatoknak. A Hatóság e tekintetben sem állapította meg az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogának sérelmét.

3. A fentieket való tekintettel a Hatóság a vizsgálatát az Infotv. 53. § (5) bekezdés b) pontja alapján megszünteti.

A személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő ügyben forduljon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz továbbra is bizalommal.

Budapest, 2012. október 18.

Üdvözlettel:

Dr. Péterfalvi Attila

elnök

Debrecen
Fotók: ez ügyben járt az államtitkár Debrecenben

http://www.hajdupress.hu/?…