Névre szóló milliárdos részvény / jogképesség

Azt a problémát a Pp. rendezi.

De a probléma továbbra is az, hogy rossz alperest perltek be. Az ilyen jellegű pervezetési hibát AB határozat soha nem fog rendbehozni.

Azóta azonban a Pp.-be beiktattak egy 262/A. §-t, amely perújítási okként kezeli, ha az Alkotmánybíróság úgy nyilvánított alkotmányellenessé egy jogszabályt, hogy egyúttal a konkrét esetben történő alkalmazhatóságát kizárta.

57/1991. (XI. 8.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Jánosi Antal budapesti lakos panaszolt ügyében a megsemmisített jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható. Ennek folytán a Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.XII.30.004/1984/66. számú részítéletét, továbbá a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 54. Pf. 25.286/1986/5. számú ítéletét - Jánosi Antal alperes apasága vélelmét megdöntő részében - megsemmisíti.
INDOKOLÁS
Az ABtv. alkotmányjogi panaszról szóló 48. §-a csak az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltételeiről rendelkezik, de nem ad útbaigazítást arra nézve, hogy a panasz alapossága esetén a konkrét jogsérelem orvoslására az Alkotmánybíróságnak milyen törvényi lehetősége van. Ilyen rendelkezést - a büntetőeljárás felülvizsgálatának az elrendelésével - csak a büntetőügyekben tartalmaz az ABtv. 43. § (3) bekezdése, de ugyanezen § (4) bekezdése a közigazgatási vagy polgári ügyekben nem ad az Alkotmánybíróság eljárására iránymutatást. A hivatkozott és a törvényességi óvást kizáró polgári perrendtartásbeli rendelkezés arra sem biztosít lehetőséget, hogy az Alkotmánybíróság az ABtv. 43. § (3) bekezdésének analógiájára a büntetőeljárásban alkalmazható jogorvoslati eljárás szerint járjon el.
A megfelelő törvényi szabályozás hiánya az ilyen ügyekben nem annyit jelent, hogy nincs lehetőség az alkotmányellenes jogszabály alkalmazásából eredő jogsérelem orvoslására. Az alkotmányjogi panasz - mint az utólagos normakontrolltól különböző jogintézmény - létjogosultságát ugyanis éppen az adja, hogy az Alkotmánybíróság az ABtv. 43. § (4) bekezdésében biztosított jogkörével élve az indítványozót ért jogsérelmet akkor is orvosolni tudja, ha egyébként a sérelmezett rendelkezést az alkotmánybírósági határozat közzétételének napjával, vagy a jövőre nézve semmisíti meg. Mindaddig azonban, amíg a törvényalkotó ennek eljárásjogi módozatait nem szabályozza, az egyes ügyekben a jogsérelem orvoslásának módját magának az Alkotmánybíróságnak kell meghatároznia.
Mivel az adott esetben az alkotmányos jogsérelem alkotmányellenes jogszabálynak jogerőre emelkedett bírósági ítéletekben történt alkalmazásával következett be, és mivel ezeknek az ítéleteknek a felülvizsgálatára a bírósági eljárás keretében sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslati eljárás útján lehetőség nincs, az Alkotmánybíróság a támadott bírósági ítéleteket - az alkotmányellenes jogszabályt alkalmazó részükben - megsemmisítette, és elrendelte a jogsérelmet okozó ítéletekkel megváltoztatott anyakönyvi bejegyzés eredeti állapotban történő visszaállítását. Csak ezen az úton érhető ugyanis el, hogy e konkrét ügyben az alkotmányjogi panasz - a panasznak az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján egyedül létjogosultságot adó - jogorvoslati funkcióját betöltse, s ezzel a László Antal utónevű kiskorú gyermek alkotmányosan biztosított önrendelkezéshez és önazonossághoz való joga helyreálljon, azaz lehetősége legyen, hogy nagykorúságának elérése után, családi jogállásának, vérségi származásának tisztázását saját elhatározása alapján, személyesen maga kezdeményezhesse.

Azonban

Alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás
360. § Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Legfelsőbb Bíróság állapítja meg.
Ha az Alkotmánybíróság valamely jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét megállapítja, azt teljesen vagy részben megsemmisíti, s ezt a jogszabályt a határozatnak a hivatalos lapban történt közzétételének napjától kezdődően nem lehet alkalmazni. A jogszabály megsemmisítésének tehát nincs visszaható hatálya, és ezért nem érinti a közzététel előtt létrejött jogviszonyokat, az abból fakadó jogokat és kötelezettségeket [az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 40. §, 42. § (1) és 43. § (2) bekezdése]. Ez alól a hivatkozott törvény büntetőeljárás esetén a 43. § (3) bekezdésében nevesített esetben, ezt meghaladóan pedig annyiban enged kivételt, hogy a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke által indokolt esetben feljogosítja az Alkotmánybíróságot, hogy határozatában az általános szabálytól eltérő időpont meghatározásával rendelkezzen az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezéséről [Pp. 43. § (4)].
Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő fél konkrét ügyében tehát az Alkotmánybíróság határozata csak akkor jelent orvoslást, ha a jogszabály megsemmisítésére a kivételes szabály alkalmazásával visszamenőlegesen került sor. Ha azonban ennek előfeltétele nem áll fenn, a jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az Alkotmánybíróság arról a határozatról rendelkezzen, amelyet a panaszos konkrét ügyében az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály alkalmazásával hoztak.
Az 1999. június hó 1. napjától hatályba lépett, és az 1999. évi XLV. törvény 1. §-ának (3) bekezdésével beiktatott rendelkezés ezt a kettős helyzetet kívánja feloldani. Célja, hogy speciális eljárási szabályokkal is egyértelműsítése az alkotmányban biztosított jogok teljes és hiánytalan védelmét: azaz megteremtse azokat az eljárásjogi feltételeket, amelyek jogorvoslatot biztosítanak a félnek a konkrét ügyben akkor is, ha az abban alkalmazott jogszabályt alkotmányellenessége folytán az Alkotmánybíróság határozatával nem visszaható hatállyal semmisítette meg.
A törvény a Legfelsőbb Bíróságot jogosítja fel arra, hogy meghatározza: a fél milyen eljárással kereshet jogorvoslatot abban a konkrét ügyében, amelyet az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály alapján hoztak, de amelyre e határozat a visszamenőleges hatályt nem mondta ki.
361. § A Legfelsőbb Bíróság az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz:

1. ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per (vagy nemperes eljárás) volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál;
2. ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, s szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el az azt befejező határozat egyidejű hatályon kívül helyezésével, melynek kimenetelére az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett.

362. § (1) Az eljárás az indítványozó - az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül előterjeszthető - kérelmére indul. A Legfelsőbb Bíróság nemperes eljárásban határoz.
(2) A Legfelsőbb Bíróság indokolt esetben az alkotmányjogi panasz indítványozóját, illetve az Alkotmánybíróság határozatában megjelölt ügyben lefolytatott eljárásban részt vevő ellenérdekű felet meghallgatja. A szabályszerűen megidézettek vagy valamelyikük elmaradása az ügy elintézését nem gátolja.
(3) A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.
363. § (1) Az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni.
(2) Ha e Fejezet másként nem rendelkezik, eljárása során a Legfelsőbb Bíróság az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.

Összegzésként az AB polgári ügyekben nem semmísít meg bírói döntéseket korábban azért került erre sor mert nem volt törvényi szabály a panasz elbírálását követő eljárásra de 99-óta van

23/1998. (VI. 9.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Országgyűlés alkotmányellenes mulasztást követett el azzal, hogy a büntetőeljáráson kívüli eljárásokban nem szabályozta az Alkotmánybíróság által alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága kizárásának eljárásjogi következményeit. Ezért az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy erre vonatkozó jogalkotási feladatának 1998. december 31. napjáig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányellenes mulasztás hátrányos jogkövetkezményei a Legfelsőbb Bíróság Pfv.V.20.880/1996/4. számú végzésével befejezett felülvizsgálati eljárásban nem alkalmazhatók. A konkrét ügyben a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a Polgári perrendtartásban meghatározott határideje a mulasztásos alkotmányellenességet megszüntető törvényi rendelkezés hatálybalépésével kezdődik.
Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Pfv.V.20.880/1996/4. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást 1999. július 3. napjáig felfüggeszti.

Komoly vagy a végtelenségig!!!!!

Elolvastam ezt az alkotmányjogi panaszt és egy akkora baromság
Sajnos az ilyen indítványok terhelik le az AB Ezeket a kérelmeket mind visszautasítja az AB
Olyat nem lehet kérni hogy az AB semmisítse meg a LB végzését ilyenre nincs jogköre, vagy az is abszurd hogy állapítsa meg a az LB jogértelmezésének alkotmányellenességét /jó hogy nem kértek az indítványban egy sólyom lászló által dedikált focilabdát/
Sőt alkotmányjogi panszbabn csak jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, annak megsemmisítését és jog sérelem esetén az alkotmányellenes szabály panaszal érintet eljárásban lévő alkalmazhatóságának kizárását lehet kérni és ha ennek helyt adnak akkor ezt perújítással lehet érvényesíteni

Egyébként született döntés az ügyben?

Kedves péterapó!

Olyat nem írtam, hogy a kormány jogi személy. De miután a Magyar Állam a Ptk. szerint az, és mivel jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, álláspontom szerint megérné a kísérlet, hogy a kormány polgári jogi "tetteit" az államnak tudjuk be, miután az állam jogkörét gyakorolja, mint annak egyik szerve.

Különös tekintettel arra, hogy az 1995. évi XXXIX. tv. 1.§ (8) alapján a Kormány, illetőleg a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszter e törvényben biztosított jogkörében a Magyar Állam nevében jár el.

Azaz tényleg nem lehet perelni a kormányt, de van helyette más.

Az alkotmánybírósági beadvány korrekt. De nem fognak neki helyt adni - mert ugyanakkor megalapozatlan.

(Péterapó remekül ismeri a formát; a tartalommal vannak kisebb gondjai.)

1989. évi XXXII. törvény
az Alkotmánybíróságról

Az alkotmányjogi panasz

48. § (1) Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
(2) Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.
(3) Az Alkotmánybíróság eljárására a 40-43. §-ban foglaltak az irányadók.

Az Alkotmánybírósághoz szerintem konkrét peres ügyben jogorvoslattal nem lehet fordulni.

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

Budapest
Pf.773.
1525

Tárgy: Alkotmányjogi panasz a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.692/2001/5.sz.
Jogerős végzése ellen.

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alulírott ................) panaszos alkotmányjogi panasz keretében
Kérem, hogy a T. Alkotmánybíróság az 1989.évi XXXII.tv.48.§ (3)bekezdésén keresztül alkalmazható 40.§-hoz kialakult Alkotmánybírósági gyakorlat alapján
állapítsameg, hogy

1)

Az 1952.évi III. tv.(Pp) 130.§ (1) bekezdése e) és j) pontjának, alkotmányos értelmezése nem teszi lehetővé azt, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya alperes ellen benyújtott kereset idézés kibocsátása nélkül elutasítható legyen, arra való hivatkozással, hogy
a Magyar Köztársaság Kormánya nem jogi személy, nem rendelkezik perbeli jogképességgel.

2)

A Magyar Köztársaság Kormánya jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, tehát az 1952.évi III. tv.(Pp) 48.§ alkotmányos értelmezése szerint a perben fél lehet, mivel a polgári jog szabályai szerint jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.

3)

A Magyar Köztársaság Alkotmányának , alkotmányos értelmezése nem teszi lehetővé azt, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya mint az Alkotmány VII. fejezetében részletezett képződmény az Alkotmány II. fejezetében, IV. .fejezetében, V. .fejezetében, VI. .fejezetében, VIII. .fejezetében, IX. fejezetében, X. fejezetében, XI. fejezetében meghatározott közjogi szereplőktől eltérően - a bíróság perbeli jogképtelen, azaz korlátlan felelőtlenséggel bíró, a polgári jog szabályai szerint felelősségre nem vonható képződménynek nyilvánítsa.

4)

A Polgári törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény 28.§-nak (3) bekezdése alkotmányos értelmezése azt jelenti ,hogy A Magyar Köztársaság Kormánya , jogi személy jogképes. jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.

Kérem, hogy az Alkotmányos jogaim érvényesítése céljából a T.Alkotmánybíróság semmisítse meg a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.692/2001/5.sz.végzését.

A Legfelsőbb Bíróság végzését 2002.május 21-n vettem kézhez.

Indokaim:

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2000.dercember 18-n Emberi és Alkotmányos jogaimat sértő végzést hozott 29.P.87.408/2000/6 számon.

A Bíróság diszkrimináció tilalmába ütköző módon önkényesen p e r b e l i j o g k é p t e l e n képződménynek vélte a Magyar Köztársaság f e l e l ő s Kormányát

A végzés ellen fellebbeztem. A Fővárosi Bíróság 2001.február 27-n kelt 47.Pfv.21.416/2001/2.sz.végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

Azért mert az alkotmányos követelményeknek meg nem felelő értelmezése is lehetséges vagy előfordul az Alkotmánybíróságnak nem feltétlenül kell megállapítania a jogszabály alkotmányellenességét.

Erre való tekintettel kérem, hogy a Tisztelt Alkotmánybíróság megsemmisítés helyett határozatban állapítsa meg a vizsgált normák értelmezésének alkotmányos tartalmát.

Budapest 2002. július 18. Tisztelettel:

...................................
Budapest ................

Kedves chabba

Megkérnélek, ha van tudomásod róla közölj velem egy ügyszámot,amelyben a Magyar Köztársaság Kormánya belföldön felperesként illetve alperesként szerepelt ...

BH2003. 188
A Magyar Köztársaság Kormánya nem jogi személy, perbeli jogképessége nincsen [Pp. 48. §, 130. § (1) bek. e) pont, Ptk. 28. § (2)-(3) bek., 29. § (1) bek., 36. § (1) bek., 1992. évi XXXVIII. tv. 230. § (2) bek., 87. § (2) bek. a) pont].....

A jogerős végzés a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül, a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) és e) pontjára utalással azért utasította el, mert a felperes a bíróság felhívása ellenére keresetlevele hiányait nem pótolta, és perbeli jogképességgel rendelkező szervezetet alperesként nem vont perbe. Az alperes pedig - a Magyar Köztársaság Kormánya - nem költségvetési szerv, emiatt nem minősül jogi személynek, azaz nincs perbeli jogképessége, ezért a vele szemben előterjesztett keresetlevelet el kellett utasítani.....

A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős végzés sérti az Alkotmány 35. §-ának (1) bekezdését és a Ptk. 28. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. Tévedett a másodfokú bíróság akkor, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya nem jogképes. Kifejtette azt az álláspontját, hogy a Ptk. 28. §-ában található felsorolás ugyan tételesen a Kormányt nem említi, de a Kormány a jogi személy minden lényeges ismérvével rendelkezik, ezért jogképessége fennáll. Arra is hivatkozott, hogy a közigazgatási jogkörben hozott határozatok a bíróság előtt megtámadhatók, ezért téves az a jogi álláspont, amely szerint a legfőbb közigazgatási szerv mulasztása esetén sem lenne perelhető......

A Ptk. 28. §-ának (2) és (3) bekezdése értelmében az erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. A jogi személy jogképes. A Ptk. 29. §-ának (1) bekezdése szerint a jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet.
E rendelkezések alapján a szervezet akkor válik jogi személlyé, ha jogképességét az állam törvénnyel, vagy a törvény alapján valamely egyéb aktussal elismeri. Az Alkotmány a Kormány jogi személyiségéről nem rendelkezik. A felperes maga sem hivatkozott olyan (külön) törvényre, amely az alperes jogképességét megállapítaná, ilyen törvény ugyanis az alábbi szempontok mérlegelése mellett sincs.
A Ptk. 36. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv jogi személy.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a Kormány központi költségvetésében nem alkot költségvetési címet, költségvetési előirányzattal sem rendelkezik, ebből következően nem minősül az Áht. 87. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti központi költségvetési szervnek sem...

..ha akarom vemhes, ha akarom nem?????????.

bocs figyelmetlenül olvastam a hozzászólásod
helytálló a hozzászólásod

jesszusom csaba ekkora baromságot már rég ahllottam
csak azt ne mond hogy már végzett jpgász vagy
nem veszed észre hogy a ptk az államról szól nem a kormányról
a kormány nem jogi személy

A kormány, mint a Magyar Állam egyik hatalmi ága jár el. A Magyar Állam részvényesként jogi személyként jár el, azaz részvény ügyben vagyoni jogviszonyok alanya, nem pedig közhatalmi jogosítványok gyakorlója.

Ptk. 28. § (1) Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át.

A jogi személy jogképes, ezáltal perképes -> perelhető.

A második bekezdés pedig külön védelemben részesíti a kártérítésre jogosultakat: A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli.

A jogalkotással (illetőleg annak elmaradásával) történő károkozás lehetséges, az EU-ban az irányelvek implementációjának elmaradása esetén perelhető az állam. Sőt, egy adott irányelv téves (értsd: annak tartalmával ellentétes) implementálása miatt is lehetséges a per. A Van Gend ügyben megalkották a horizontális közvetlen hatály elvét, amely révén az állam, mint a közhatalmi jogosítványok gyakorlója, perelhető.

De kedves péterapó! Ha erről van szó, akkor miről van szó? Mert ha jól olvasom, akkor „"a társaság részvénye a Magyar Állam nevére szól”". Szerinted viszont a tulajdonos nem az állam, hanem a kormány.

Kösz!
Erről van szó
Üdv heP

1047/1995. (VI. 17.) Korm. határozat
az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Alapító Okiratáról

I. Fejezet
1.1. A Társaság alapítója
Név: a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Alapító)
Székhely: Budapest V., Kossuth tér 1-3.
II. Fejezet
A Társaság alaptőkéje és részvénye
2.2. A Társaság részvénye
A Társaságnak az 1995. évi XXXIX. törvény 9. §-ának (2) bekezdése értelmében egy részvénye van. A Társaság részvénye a Magyar Állam nevére szól és a Ptk. 173. §-a szerint forgalomképtelen. A részvényt a Magyar Nemzeti Bankban kell letétként elhelyezni.
A Társaság részvényének névértéke 9 698 000 000 Ft, azaz kilencmilliárd-hatszázkilencvennyolcmillió forint.

Nem vagyok otthon különösebben a részvények, vagyonjegyek, üzletrészek világában, de úgy lehet a névre szóló részvényeken a a tulajdonosi jogok gyakorlóját tüntetik fel, nem magát a tulajdonost.

Egyébként pedig nagyobb bizonyató erővel bírna, ha a forrást adnád meg az idézet helyett. (Méginkább: mellett.)

T.Cola!

Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság adatai.

A cég rövidített elnevezése
ÁPV. Rt.
A cég idegen nyelvű elnevezése(i), idegen nyelvű rövidített elnevezése(i)
Hungarian Privatization and State Holding Company
Staatliche Privatisierungs und Vermögensverwaltungs Aktiengesellschaft
Société Honroise de Privatisation et de Gestion du Patrimoine
Vengerszkoje akcionsznroje obsesztvo privatizacii i upravlényija goszudersztvennüm imusesztvom
A cég székhelye
1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
A létesítő okirat kelte
1992.10.29.......
A cég tevékenysége
6523 Máshova nem sorolt, egyéb pénzügyi tevékenység
7011 Ingatlanberuházás, -eladás.........
7415 Vagyonkezelés.......
A cég jegyzett tőkéje
Pénzbeli hozzájárulás: 9,698,000,000 Ft. Összesen: 9,698,000,000 Ft.
A cégjegyzés módja
Az igazgatóság elnöke, a vezérigazgató, a vezérigazgató-helyettesek önállóan, az igazgatóság által képviseletre feljogosított vezető állású munkavállalók közül ketten együttesen.......

II. Cégformától függő adatok
A részvényes(ek) adatai

a Magyar Köztársaság Kormánya HU-1051 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.
Névre szóló részvények
1 darab 9,698,000,000 Ft. névértékű részvény........

az ÁPV Zrt. részvényeinek nem a kormány a tulajdonosa, hanem a magyar állam. szerintem... a vitaindítód tehát nem valós probléma, a többiről pedig a többiek is írtak már...

A kormány nem felelőtlen, de alapvetően és általában felelőssége nem polgári jogi alapokon, hanem politiukai alapokon nyugszik, és a felelősségrevonás módja a választás.

A jogalakotó a jogalkotással jogellenesen kárt csak alkotmányellenesség esetén okozhat. A jogállamban a jogszerűtlenül okozott károkért tartozik akárokozó kártérítéssel, nem az összes kárért, márpedig, mint ahogy KBS erre nagyon elmésen rámutatott jogalkotással jogellenesen kárt nemigen lehet okozni. Egyéb irányítási eszközzel okozott kárt pedig feltétlenül a közigazgatás valamely jogosrvoslati úton megkereshető szerve okoz. Egyébként amennyiben a kormány közvetlen közigazgatási hatáskörben jár el, úgy a kártérítési felelőssége fennáll.

A nemzetközi szerződések megsértése miatt az államok perelhetők.

Az állam adót szed pl. ezzel kárt okoz, kártérítési felleősséggel tartozik?

Az ÁPV Rt. tulajdonosaként a magyar állam perelhető, perképes és jogképes, nem értem miért állítod az ellenkezőjét. A magyar állam magyar bíróság előtt is perelhető.

Szerintem a kormány perbéli jogképességének ( perelhetőségének hiányból) egyenes a következmény a teljes felelőtlenségre. Ugyanis akit a felelőtlenségéért, kártékonyságáért nem lehet felelősségre vonni általában egy idő után abba a téves tudatba kerül, hogy az állampogárok ő érte vannak( alattvalók) és minden tényleges kontroll nélkül bármit megtehet sérelmükre.

Tudom, hogy más állami, közigazgatási szervek - a végrehajtók perelhetők.

Az az érzésem..tisztában vagy azzal, hogy a jogalkotók (is) okozhatnak kárt.
És jogállamban ( az Alkotmány szerint Magyarország is az!!!?) aki kárt okoz,annak kártérítési felelőssége is fenn áll.
Kivéve a Gyevi bíró ...és a Magyar Kormány.

A jogalkotók kárfelelősségéről kitünő magyar nyelvű írások olvashatók.

ÁPV RT részvényeinek tulajdonosáról szól a történet.
Ugyanez az "elkövető" a Párizsi Békeszerződés semmibevételével több tízezer magyar "nyugati" hadifogoly pénzét nyúlta/nyúlja le,mely őket a Genfi Egyezmény alapján megilletné.

Ez nyilván Magyarország jó hírét kelti.

Üdv.

A kérdésben rejlő állítás téves. A kormány perbéli jogképességének hiánya nem jelenti egyúttal a teljes felelőtlenségét. A határozatait ugyanis szükségképpen más állami, közigazgatási szervek hajtják végre, amelyek perelhetők.
Ugyanakkor felhívnám rá a figyelmedet, hogy a polgári jog szerint a jogellenesen okozott károk vonnak maguk után kártérítési felelősséget; márpedig jogszabály (pl. kormányrendelet) alkotásával fogalmilag sem nagyon lehet jogellenes kárt okozni.

De térjünk vissza a kiinduló állításhoz: pontosan melyik részvénytársaság tulajdonosa a kormány?