Névre szóló milliárdos részvény / jogképesség

A kérdésem:

Véleményetek szerint lehet e milliárdos nagyságrendű részvény tulajdonosa az a "képződmény" melynek nincs perbeli jogképessége.

Ezen -perbeli jogképtelen- képződmény részvényeit le lehet e foglalni károkozás esetén?

Kösz!

A dolog azért abszurd, mert a tulajdonosi minőség polgári anyagi jogi jogképességet feltételez eleve ( jogképes az, aki jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat). Akinek pedig anyagi jogi értelemben van jogképessége, annak perjogilag is kell, legyen, ezt a Pp. mondja ki. Tehát aki tulajdonos-mindegy, hogy milliárdos részvény a tulajdonjog tárgya vagy egy tyúkól-az perjogi jogképességgel is rendelkezik. Szerintem.

Így van. A perbéli jogképesség tágabb kategória a polgári jogi jogképességnél, teljes egészében magában foglalja azt. Vagyis az a személy, aki (amely) tulajdonos lehet, perbéli jogképességgel is bír.

Nem lenne egyszerűbb, péterapó, ha rébuszok helyett elárulnád milyen "képződményre" gondolsz?

A képződmény neve:
Magyar Köztársaság Kormánya

Miféle milliárdos nagyságú részvény tulajdonosa a kormány?

Nehogy a Kóka féle Magyar Köztársaság Rt-vel gyere...

nem inkább a Magyar Állam a részvények tulajdonosa?

a kormény nem perelhető

helyesebben a kormány nem perelhető

Stimt.

De nem ez a vitakérdés. Hanem péterapó azon állítása, hogy a kormány milliárdos értékű részvény tulajdonosa.

az állam a tulajdonos

No. Az viszont perbéli jogképességgel is bír.

Mi is a kérdés, péterapó?

nézzétek meg az ÁPV RT részvényeinek ki a tulajdonosa.

Ki lenne? A magyar állam. Ne tévesszen meg, hogy esetleg ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat! Tudod - biztos vagyok benne, hogy tudod - előfordul néha, hogy a tulajdonos szükségképpen képviseletre szorul jogai gyakorlásában. Ilyenkor sem szabad azonban összekeverni a képviselőt magával a tulajdonossal.

OFF mert baromira személyes
Mondták már neked, hogy igencsak túlfejlett hajlamod van a kötekedésre?
ON

1995. évi XXXIX: tv. 11-20. §

T.Kovács_Béla_Sándor !

• az Alkotmány II.-XI.fejezetében felsorolt hatalmi ágak közül miért csak a a VII.fejezetben említett - kormány- nevű képződménynek - nincs perbeli jogképessége?

Van erre könnyen emészthető magyarázatod?
Fáradozásodat köszönöm Tisztelettel

háPÉ

A kérdésben rejlő állítás téves. A kormány perbéli jogképességének hiánya nem jelenti egyúttal a teljes felelőtlenségét. A határozatait ugyanis szükségképpen más állami, közigazgatási szervek hajtják végre, amelyek perelhetők.
Ugyanakkor felhívnám rá a figyelmedet, hogy a polgári jog szerint a jogellenesen okozott károk vonnak maguk után kártérítési felelősséget; márpedig jogszabály (pl. kormányrendelet) alkotásával fogalmilag sem nagyon lehet jogellenes kárt okozni.

De térjünk vissza a kiinduló állításhoz: pontosan melyik részvénytársaság tulajdonosa a kormány?

Szerintem a kormány perbéli jogképességének ( perelhetőségének hiányból) egyenes a következmény a teljes felelőtlenségre. Ugyanis akit a felelőtlenségéért, kártékonyságáért nem lehet felelősségre vonni általában egy idő után abba a téves tudatba kerül, hogy az állampogárok ő érte vannak( alattvalók) és minden tényleges kontroll nélkül bármit megtehet sérelmükre.

Tudom, hogy más állami, közigazgatási szervek - a végrehajtók perelhetők.

Az az érzésem..tisztában vagy azzal, hogy a jogalkotók (is) okozhatnak kárt.
És jogállamban ( az Alkotmány szerint Magyarország is az!!!?) aki kárt okoz,annak kártérítési felelőssége is fenn áll.
Kivéve a Gyevi bíró ...és a Magyar Kormány.

A jogalkotók kárfelelősségéről kitünő magyar nyelvű írások olvashatók.

ÁPV RT részvényeinek tulajdonosáról szól a történet.
Ugyanez az "elkövető" a Párizsi Békeszerződés semmibevételével több tízezer magyar "nyugati" hadifogoly pénzét nyúlta/nyúlja le,mely őket a Genfi Egyezmény alapján megilletné.

Ez nyilván Magyarország jó hírét kelti.

Üdv.

A kormány nem felelőtlen, de alapvetően és általában felelőssége nem polgári jogi alapokon, hanem politiukai alapokon nyugszik, és a felelősségrevonás módja a választás.

A jogalakotó a jogalkotással jogellenesen kárt csak alkotmányellenesség esetén okozhat. A jogállamban a jogszerűtlenül okozott károkért tartozik akárokozó kártérítéssel, nem az összes kárért, márpedig, mint ahogy KBS erre nagyon elmésen rámutatott jogalkotással jogellenesen kárt nemigen lehet okozni. Egyéb irányítási eszközzel okozott kárt pedig feltétlenül a közigazgatás valamely jogosrvoslati úton megkereshető szerve okoz. Egyébként amennyiben a kormány közvetlen közigazgatási hatáskörben jár el, úgy a kártérítési felelőssége fennáll.

A nemzetközi szerződések megsértése miatt az államok perelhetők.

Az állam adót szed pl. ezzel kárt okoz, kártérítési felleősséggel tartozik?

Az ÁPV Rt. tulajdonosaként a magyar állam perelhető, perképes és jogképes, nem értem miért állítod az ellenkezőjét. A magyar állam magyar bíróság előtt is perelhető.

az ÁPV Zrt. részvényeinek nem a kormány a tulajdonosa, hanem a magyar állam. szerintem... a vitaindítód tehát nem valós probléma, a többiről pedig a többiek is írtak már...

T.Cola!

Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság adatai.

A cég rövidített elnevezése
ÁPV. Rt.
A cég idegen nyelvű elnevezése(i), idegen nyelvű rövidített elnevezése(i)
Hungarian Privatization and State Holding Company
Staatliche Privatisierungs und Vermögensverwaltungs Aktiengesellschaft
Société Honroise de Privatisation et de Gestion du Patrimoine
Vengerszkoje akcionsznroje obsesztvo privatizacii i upravlényija goszudersztvennüm imusesztvom
A cég székhelye
1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
A létesítő okirat kelte
1992.10.29.......
A cég tevékenysége
6523 Máshova nem sorolt, egyéb pénzügyi tevékenység
7011 Ingatlanberuházás, -eladás.........
7415 Vagyonkezelés.......
A cég jegyzett tőkéje
Pénzbeli hozzájárulás: 9,698,000,000 Ft. Összesen: 9,698,000,000 Ft.
A cégjegyzés módja
Az igazgatóság elnöke, a vezérigazgató, a vezérigazgató-helyettesek önállóan, az igazgatóság által képviseletre feljogosított vezető állású munkavállalók közül ketten együttesen.......

II. Cégformától függő adatok
A részvényes(ek) adatai

a Magyar Köztársaság Kormánya HU-1051 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.
Névre szóló részvények
1 darab 9,698,000,000 Ft. névértékű részvény........

Nem vagyok otthon különösebben a részvények, vagyonjegyek, üzletrészek világában, de úgy lehet a névre szóló részvényeken a a tulajdonosi jogok gyakorlóját tüntetik fel, nem magát a tulajdonost.

Egyébként pedig nagyobb bizonyató erővel bírna, ha a forrást adnád meg az idézet helyett. (Méginkább: mellett.)

1047/1995. (VI. 17.) Korm. határozat
az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Alapító Okiratáról

I. Fejezet
1.1. A Társaság alapítója
Név: a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Alapító)
Székhely: Budapest V., Kossuth tér 1-3.
II. Fejezet
A Társaság alaptőkéje és részvénye
2.2. A Társaság részvénye
A Társaságnak az 1995. évi XXXIX. törvény 9. §-ának (2) bekezdése értelmében egy részvénye van. A Társaság részvénye a Magyar Állam nevére szól és a Ptk. 173. §-a szerint forgalomképtelen. A részvényt a Magyar Nemzeti Bankban kell letétként elhelyezni.
A Társaság részvényének névértéke 9 698 000 000 Ft, azaz kilencmilliárd-hatszázkilencvennyolcmillió forint.

Kösz!
Erről van szó
Üdv heP

De kedves péterapó! Ha erről van szó, akkor miről van szó? Mert ha jól olvasom, akkor „"a társaság részvénye a Magyar Állam nevére szól”". Szerinted viszont a tulajdonos nem az állam, hanem a kormány.

A kormány, mint a Magyar Állam egyik hatalmi ága jár el. A Magyar Állam részvényesként jogi személyként jár el, azaz részvény ügyben vagyoni jogviszonyok alanya, nem pedig közhatalmi jogosítványok gyakorlója.

Ptk. 28. § (1) Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át.

A jogi személy jogképes, ezáltal perképes -> perelhető.

A második bekezdés pedig külön védelemben részesíti a kártérítésre jogosultakat: A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli.

A jogalkotással (illetőleg annak elmaradásával) történő károkozás lehetséges, az EU-ban az irányelvek implementációjának elmaradása esetén perelhető az állam. Sőt, egy adott irányelv téves (értsd: annak tartalmával ellentétes) implementálása miatt is lehetséges a per. A Van Gend ügyben megalkották a horizontális közvetlen hatály elvét, amely révén az állam, mint a közhatalmi jogosítványok gyakorlója, perelhető.