megdönthetetlen vélelem

kézbesítési vélelem
actio paulianánál a közeli hozzátartozóval kötött szerződéseknél vélelmezni kell a rosszhiszemüséget

A fictio nem vélelem.

Legtipikusabb fictio pl a méhmagzat érdekeinek védelme. Ptk. 10.§A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van.

A kézbesítési vélelelem sem vélelem a nevével ellentétben.

a kézbesítési vélelem akkor micsoda?

Szia Mindenki!

Én nem vagyok joghallgató és egy kis segítségre lenne szükségem!

Tudna-e nekem valaki példát mondani mai magyar jogból fikcióra és megdönthetetlen vélelemre?

Előre is köszönöm!!

fikció: tipikusan a dolog módjára hasznosítható energia (szél, víz, nap stb.)
lényege: úgy veszi a jog, mintha az lenne, amiről tudja, hogy nem az :))

megdönthetetlen vélelem egy van a magyar jogban és az a lombikbébi (mesterséges megtermékenyítéssel fogant ) apja apasági vélelméhez kötődik

Ennél jóval több megdöntetlen vélelem van a magyar jogban, elég csak ezt a topikot végiglapozni.

De hogy érdemben is hozzászóljak, fikció pl. a készpénz értéke.

„Ennél jóval több megdöntetlen vélelem van a magyar jogban, elég csak ezt a topikot végiglapozni. ”

Az a "jóval több" ebben a topikban mindössze egy volt. És az utóbb mondott - tehát a lombikbébi apja a férj, ha hozzájárult - az esetek egy jelentős részében nem vélelem, hanem fikció.

Akkor te is lapozd szépen végig a topikot, az első 5 hozzászólásban van négy. Érdemes olvasni, mielőtt írogatunk.

Ami az esetke egy (akár jelentős részében is) fikció, de az esetke, egy (akár kisebb részében is) igaz, már vélelem, uyge a vélelem fogalma miatt. A vélelem és a fikció abszatrakt tényállások és státusukon nem változatta az, ha egy adott konkrét tényállásban tudható, hogy a vélelem egyébként nem igaz.

Megtaláltam. Elnézést, korábban csak egyet lapoztam vissza.
Egyébként haragszol, Kedves? Kicsit érdes lett a stílusod... Ha esetleg akarsz róla beszélni...

Ha a vélelem meg a fikció csak a konkrét tényállásban lesz az, ami, akkor magára a normára nem mondhatjuk, hogy az fikció és azt sem, hogy vélelem. Csak azt, hogy "vagy".

Ez nem így van, mondhatjuk, és mondjuk is. ismereteim szerint ez a jogtudomány álláspontja, és soha semmi másról nem hallottam, és nincs értelme, hiszen ha csak aktuális tényállásra alkalmazható lenne, akkor nincs is vélelem, hiszen adott esetben valami vagy igaz vagy sem, ez ténykérdés, amit ha más nem a bíróság el fog dönteni.

Egyébként állításod elfogadása megkérdőjelezné a kontinentális római jog alapját, az absztrakt tényállások létét, és puszta esetjoggá degradálná a jogot, amit ugye nem szeretnénk, szóval márcsak ezért se legyen igazad.

Amúgy kedves vagy, hogy kezelnéd a problémáimat, de nincsennek, csak nem szeretem ismételgetni magam, főleg nem olyannak, aki nem szokott felületes lenni, és attól még nem érdes a stílusom, hogy nem teszem hozzá: Cicus:)))

Vagy félreértesz, vagy szándékosan magyarázod félre az általam írottakat. Én ugyanis épp az ellenkezőjét mondom, mint amivel te vitatkozol. De elmondhatom mégegyszer, másképp.

1. A fikció az a norma, amely elrendeli, hogy egy nyilvánvalóan nem való tényt valónak fogadjunk el.
2. A megdönthetetlen vélelem az a norma, amely - ellenbizonyítás lehetősége nélkül - elrendeli, hogy valószínűleg valós tényt valónak fogadjunk el.

Mint látható az elkülönítő elem a valónak elfogadandó tény valótlansága illetve valószínűsíthetősége. A közös nemfogalom pedig a norma. Nem a tényállás. Ha pedig a normáról a konkrét tényállás ismeretében derül ki, hogy fikció vagy vélelem, akkor az a norma általános jelleggel nem mondható sem egyiknek, sem másiknak. Annyi mondható bizonyosan, hogy vagy egyik vagy másik.

A normáról a konkrét tényállás fényében nem derül ki, hogy fikció vagy vélelem, mert az eleve tudott, a konkrét tényállásról meg az derülhet ki, hogy a vélelem ellenére igaz vagy sem.

Az ugyanis eleve tudott, hogy az adott absztrakt tényállás valószínű-e vagy a valóságtól tudottan különböző tényállást állít.

Mégegyszer mondom ez a definícióból következik, mely definíció úgy kezdődik, hogy "az a norma...", azaz egy absztarkt és nem egy aktuális tényállás. Az vélelem esetén az absztakt tényállás aktuális leképzése során kiderülhet, hogy nem valós tényt állít be igaznak, ez ugye benne van a valószínűség lehetőségében, de ettől még nem lesz fikció.

Közeledik az álláspontunk. :) (POntosabban sikerült elmagyaráznom, mit mondtam már elsőre is.)

Már csak egy van hátra:
„kiderülhet, hogy nem valós tényt állít be igaznak, ez ugye benne van a valószínűség lehetőségében, de ettől még nem lesz fikció.”
Megdönthetlen vélelem esetén igen nehezen derülhet ki, hiszen a bíróság nem ad módot a bizonyításra. Anélkül meg, ugye, marad a valószínűség.
De különbség is van abban, hogy kiderül valamiről, hogy nem igaz, meg aközött, hogy nyilvánvalóan nem az. Márpedig egy idegen spermával történt mesterséges megtermékenyítés vagy idegen embrió beültetése útján bekövetkezett terhesség esetén okirat van róla, hogy az apa nem apa.

Megdönthetetlen vélelem esetén is kiderülhet természetesen, sőt pl. a 12 alatti sérelmére elkövetett nemi erőszaknál a büntetés kiszabásánál figyelembe vehető körülmény, hogy volt-e beleegyezés, vagy sem, tudatában volt-e, hogy mibe egyezik bele. Más esetekben a tény külön bizonyítás nélkül is nyilvánvaló, csak a bíróság nem veheti figyelembe.
De ez nem változtat azon, hogy absztrakt normáról ettől függetlenül mindig eldöntehtő, hogy vélelem vagy fikció.

.A bírósági tárgyalások súlypontilag tények és adatok bizonyításáról szólnak! Bizonyos esetekben célszerűségi okokból a törvényhozó kizárja bizonyos tények vonatkozásában az ellenbizonyítás lehetőségét. Ezekre az esetekre alkotta meg a fikció és a megdönthetetlen vélelem jogintézményét. Tehát ha a jogi norma a tényállásában megjelöli, hogy valamit valónak kell tekinteni, akkor hiába bizonyítod az ellenkezőjét.

"Ha pedig a normáról a konkrét tényállás ismeretében derül ki, hogy fikció vagy vélelem, akkor az a norma általános jelleggel nem mondható sem egyiknek, sem másiknak. Annyi mondható bizonyosan, hogy vagy egyik vagy másik."

Nyilvánvaló dogmatikai tévedés azt állítani, hogy a konkrét tényállás alapján dőlne el valamiről, hogy az fikció, vagy megdönthetetlen vélelem. A fikció esetében ennek a vizsgálatnak nincs is értelme, mert előre tudjuk, hogy egy olyan dolgot fogadunk el valónak ami nem az. A megdönthetetlen vélelem attól még nem lesz fikció, mert adott esetben bebizonyosodik, hogy mégsem a férj a gyermek biológiai apja. Itt ui. mindössze arról van szó, hogy egy olyan dolgot tekintünk valónak ami vagy való, vagy nem, de az ellenbizonyítás lehetőségét kizárjuk. Ebben az az elvi lehetőség eleve bennefoglaltatik, hogy nem feltétlenül az a gyerek biológiai apja akit jogszabály alapján annak kell tekinteni.
Ez egy olyan típusú megdönthetetlen vélelem mint az, hogy:
1.§ A férjnek mindig igaza van.
Ez persze csak otthon hatályos!