Érettségi

Az első diplomát szerzőkre gondoltam,a másodikra nem.

Andzsinszan, többek közt ezért is jobb levelezősnek lenni, mert mi még értjük a "sztoj"-t (is) :)))))))))))))))))))

Csaba x-nek: Azt írod, Te a levelező alapképzést szüntetnéd meg, a költségtérítésest, a diplomásat nem. SEGÍTSETEK, MERT EZT NEM TUDOM KÖVETNI!

Tehát ha jól értelmezem, aki másoddiplomának akar jogit, az felvételizzen nappalira, s ha bejut, járja végig nappalin, másoddiplomaként? Mert a jelenlegi levelezős képzés költségtérítéses, és előfeltétele a diploma.
Van még estis képzés is, ugyanúgy zs-ért, de kizárólag álligot vagy rendőrtisztit végzetteknek.

És írásbelin azoknak van a legnagyobb pofájuk, én lérek elnézést:))),akik teleírtak hablattyal 100 oldalt és jönnek reklamálni. Nagyon utálom a hallgatókat alázni, de néha sajnos meg kell tennem. Amikor bejön és közli: "na de mén mán???". És akkor sajnos be kell neki bizonyítnaom, hogy ki a hülye. Aztán elismerik. Megrogynak az érvek súlya alatt. Hát ez van.

Szóbalin dettó. Világol ami a csövön kifér, ilyenkor szoktam azt mondani, hogy "sztoj!", sajnos a mai huszonévesek már nem értik:(((

Nos én pl. második diplomaként, alapképzés keretében szereztem a diplomámat, ezzel mégis mi a bajod?

És nem értem, hogy miért ne lehetne valakinek második alapképsében szerzett diplomája a jogász? Nem lehet, hogy aki saját pénzén, munkája mellett is vállalja a képzést, az esetleg többet áldoz rá, és jobban értékeli, mint az aki az állam pénzén végigbulizik öt évet jogi egyetem címen?

És még mindig nem értem, hogyha oylan hatalmas színvonalbeli különbség van a nappali és a levelező között, akkor mégis mitől tartasz?

Sajnos kevés ilyen értelmes ember van az egyetemi katedrákon..............
Ahogy olvasgatom a fórumot sokan írják más topicban,hogy a jogon a magolók a győztesek.Kevés olyan vizsgáztató van,akinek nem a versmondók a nyerők.KEVÉS!

Idézet saját magamtól lásd.lejebb.

„Akkor ebben egyetértünk én a levelező alapképzést,a költségtérítésest szüntetném meg a diplomásat nem!!!

ALAPKÉPZÉS CSAK NAPPALIN LEGYEN,mint az orvosoknál!!!”

Vagyis,kizárólag az első diplomájukat szerzőkről beszéltem.

CsabaX-nek: azt írod, a számonkérés azon alapul, ki a jobb versmondó. Akkor kérdem én, írásbelin mi a pálya? Tipikus eset, hogy xy litániákat írt, gyöngy betúkkel egy-egy kérdéshez, és mégis elégtelent kapott. Persze, mert nem azt az egy mondatot írta le, amire a kérdés vonatkozott.

Szóbelin dettó. Többször kezdte a vizsgáztató azzal, hogy nem kéri a rizsát, aki nem tudja a tételt, el se kezdje, vagy az első mondat után elkezdett neki lényegretörő kérdéseket feltenni.

Azért ennyire hülyének ne nézzük már a vizsgáztatókat! Rutinnal rendelkező, értelmes ember, a saját szakterületén pontosan leveszi 5 másodperc után, ki az, aki süketel, lövése sincs az anyaghoz, és ki az, aki átlátja.

A jog a második diplomám. Nappalin kezdtem, és levelezőn fejeztem be. Semmi különbséget nem láttam az oktatásban, csak a vizsgáztatásnál volt kissé hátrány a levelező.

"the big cat"! Nagyon egyetértek, tökéletesen igazad van!

Színvonalas képzést csak nappalin lehet adni... na persze ezt mondja az, aki már most retteg a levelezős konkurenciától, csak azt nem értem miért, ha ő úgyis jobb képzést kap, főleg egy olyan területen, amely kizárólag nyomtatásban is átadható anyagot tanít! A jogász és közgazdászképzés ma Mo-on az írott anyag valamilyen szintű átadása, és sokszor a kiterjedtebb előadások csak tönkreteszik az egyébként jó tankönyvi anyagot. (nem azt mondom, hogy azt kellene tanítania, mert mindenki ismeri ezzel kapcsoltos álláspontom, hogy a gyakorlat/elmélet arányának simán meg kellene fordulnia)

Ezzel együtt is, nem a nappali képzést kellene preferálni, hanem a gyakorlati képzést, fizetett gyakorlattal, amivel kikerülhető a levelezős/nappalis probléma.

Nyilván orvost nem lehet levelezőn képezni, hiszen ott valóban a gyakorlaton vana hangsúly, mert teljes egészében topikai tudomány, de amíg a jogász képzés a jogtudományi rendszerszemlélte kialakításásból, és a rendszerek aktuélis jogi normákkal való feltöltéséből áll, addig valójában a nappali képzésnek nincs létjogosultsága, az a pazarlás. megint nem azt mondom, hogy erre nincs szükség, de azt mondom, hogy a súlypont teljesen rossz helyen van.

A 2 hetet nem a tanulsára fordított időre gondoltam,hanem amit az egyetem ad a hallgatóknak.
Debrecenben úgy van,hogy 5*2 nap/félév,tehát mégcsak a két hetet sem éri el.

A színvonal természetesen nem erre a 10 napra vonatkozik,hanem arra,hogy nem mindegy,hogy 10 nap,vagy 100.

Persze lehet nem egyetérteni,de mégiscsak magasabb színvonalú képzést kap a nappalis,annál is inkább,hacsak az időarányokat vesszük figyelembe.

Nem állítom én,hogy a levelezős nem tanul,a vizsgaeredmények,talán azért nem tükrözik az arányt,mivel a számonkérés azon alapul,hogy ki a legjobb versmondó:-)

Csaba-X: ugy látom magadból indultál ki. Az, hogy a nappalisok két héttel a vizsga előtt kezdenek tanulni, ugyanazt az eredményt hozza, mint amikor egy levelezős a két hét tanulmányi alatt akar felkészülni. De a levelezősök többsége szerencsére nem igy tanul.

Az, bogy mi van az USA-ban, lényegtelen, nem biztos, hogy mindenben az amerikaiakat kellene majmolnunk. Olyan is a képzésük, amilyen. Nem véletlen, hogy a magyarokat ismerik el világszerte.

Az., hogy nyirják a levelezősöket igaz, de sajna a nappalisok sem tudnak többet, tehát ez max. arra bizonyiték, hogy diszkriminativ a vizsgáztatás. Levelezősként sokszor vizsgáztam nappalisokkal együtt, ugyanazon tételsorból kellett huznom, és mig nálunk előfordult, hogy eleve közölte a tanár, hogy ma már senki nem fog átmenni, szemtanuja voltam, amikor a nappalis diákot ugy könyörögték be, mert "nem volt kedve" vizsgázni.

Szinvonalas képzést estin és levelezőn is lehet kapni, hiszen ugyanazok a tanárok tanitanak - és a tananyag leadásában sosem láttam különbséget, ugyanolyan lelkismeretesen adták le az anyagot, mintha nappalisok lettünk volna.

Ha a Te elveid érvényesülnének, akkor mindenki csak egy diplomával rendelkezne, mivel a másodikat általában nappalin már csak a dusgazdagok tudják megszerezni. Nem is tudom hova jutnánk.
HEO222-vel egyetértek:)))
És ha a levelezőn végzettek ezek szerint sikhülyék, nem is tudom mit keresek a jogiforumon. Nem is értem, hogy miért nem azok a nagyon okos nappalin végzettek segitenek a joghoz nem értőknek?

Anélkül, hogy vérremenő vitába bonyolódnék, hozzászólnék a témához, egykori levelezős joghallgatóként.

1. Hidd el, Csaba-X, hogy nem egy tanártól hallottuk a katedráról az ellenkezőjét annak, amit írsz, mármint hogy nem kedvelik a levelezős kollégákat. Kapásból tudnék neveket mondani, akik szerint "18-20 évesen magolni lehet, de érteni nem a jogot", meg "a fiatalos lendület sok szakmában előny, ám a jogászi nem tartozik ide."
2. Az államvizsga-osztályzatokat kell összevetni, abból meglátszik, vajon hátrány-e a levelező képzés.
3. Lehet, hogy egy levelezős, mivel már van 1-2 diplomája, idősebb fejjel, rutinnal áll neki a tanulásnak, lehet, hogy neki elég, ha egy jól felépített előadás mellé az oktató utal néhány könyvre, amit önállóan el tud olvasni aztán a levelezős kolléga, és talán összeáll a fejében a kép akkor is, ha nem ül benn naponta 5 -8 órát az egyetemen.

   4. Nem tudom, mi ez a gyúlölet benned a levelezősök iránt, ha szerinted nem adnak színvonalas képzést levelezőn, akkor mi a bajod velük? A kenyeredet akkor úgysem veszélyeztetik...:))))

Most tényleg csak röviden tudok írni a levelezős képzéshez;

Tudjuk,hogy az igazség mindig odaát van!

Talán nem is tudjátok,ezért megosztom veletek a következőket:Az Egyesült Államokban 1910-es évek előtt az orvosi diplomát meg lehetett szerezni levelező és kiegészítő oktatás keretében is.Ami olyan előitélet gerjesztett a társadalomban,hogy 1910-ben meg is alakult az Orvostudományi Oktatási Tanács,amely szervezet átalakította az orvosképzést.

Ma is mondhatná bárki,aki már kinőtt a 18-23 korból,hogy nem lehetett ,nem engedtek és szeretnék,mégsem lehet orvosi diplomát szereni levelező tagozaton!
(Van néhány egyéni hallgató,de nagyon szűk körben)

Nem állítom,hogy a jogászképzés és az orvosképzés között van analógia,de mégha nem is tetszik a levelező képzést én eltörölném.
Annál is inkább mivel a legtöbb egyetemi oktató is nyírja a levelezősöket (Nyilván abból a téves eszméből (?) indulnak ki,hogy nem tanulnak).

Sajnos ebben az országban soha nem fogják felismerni,hogy színvonalas képzést csak nappalin lehet kapni.Nem állítom,hogy autodidakta módon nem lehet tanulni ,de az a 2 hét,amit biztosítanak egy levelezősnek félévente,az nagyon kevés............
Üdv!

Legislator egyetértünk. Sajnos amit irtál, az mind igy van. Ezért vallom azt, hogy például a gyámhivatalokban állig+jogi végzettség kell, mivel államigazgatási ügyeket intéznek, de szerződéseket birálnak el. Egyik a másik nélkül semmit sem ért.

Igaz, hogy Rácz tanárur nagyon jól megtanitotta, de akiről én beszéltem, az csak jogot végzett, Rácz tanárur nem is tanitotta, azonban most igen magas pozicióban van (nem a tudásáért, hanem a politikai támogatottságáért). Sajnos a közigazgatásban vannak olyan területek, amelyeken több a jog, de kell az állig. tudás is - gyámhivatalok, adó - és belátható, hogy egy óvonő egy államigazgatási eljárásban elbirálandó szerződéssel nem sok mindent tud kezdeni.

Csaba-X. Én a levelező oktatást sem szüntetném meg. Nem mindenki olyan szerencsés, hogy nappali tagozaton tanulhat - én sem tehettem. Minden sulimat, beleértve a gimnáziumot is, levelező tagozaton végeztem, mert szüleim nem engedtek tanulni, dolgoznom kellett, hogy pénzt keressek. Márpedig ha valakinek lenne ehhez érzéke, akkor ne vegyék el tőle sem a lehetőséget. Ugyis a piac alakitja, hogy ki tud fennmaradni és ki nem.

Látod, kifogásolod a jegyek szerinti elbirálást - én sem értek vele egyet, merthogy sosem voltam jeles tanuló, azonban azt, ami kellett megtanultam. Ezért irom, hogy igenis, végezhesse el mindenki, aki el tudja, és ezután majd a piacon eldől, hogy ki képes ezen a pályán maradni és megélni. Tudvalevő, hogy ha mindenki fodrász akar lenni, akkor nagy részük nem fog tudni fodrászként elhelyezkedni. Ugyanez a helyzet itt is. De a lehetőséget mindenkinek meg kell adni. Mint tudjuk Einstein megbukott matekból, és mint tudjuk Kecskés professzor csak hármas volt polgári jogból. Tehát nem ez számit, hogy ki hányasra képes bemagolni, hanem az, hogy ki képes alkalmazni is.

Annak, hogy egyre több jogász munkanélküli nem a tulképzés az oka, hanem az, hogy a helyüket elfoglalják olyanok, akik nem értenek hozzá, és kizárólag politikai kapcsolataik miatt ott maradhatnak, ahol vannak. Tehát nem a nemlétező tulképzést kellene megszüntetni, hanem ki kellene takaritani a közhivatalokat. Amig ez nem változik, teljesen mindegy, hogy hány jogászt képeznek, mert a kevésnek sem lesz hely, hiszen miért vegyenek fel jogászt, amikor érettségivel is dolgozhat ott valaki, akinek jóval kevesebbet kell fizetni, viszont mivel nem csinál semmit, el sem ront semmit, ellenben x-y rokona, ismerőse stb.

Heo222: pont ezért irta Big, hogy a legek kombinációja. Nem elég a protekció, a pénz, hanem kell, hogy azért ne legyen annyira sötét. Egyébként ezek nem is a hosszu távu ottmaradásra blaziroznak, mert pár évig elvannak, aztán kapnak egy hasonló zsiros állást máshol. Valahogy sosem lefelé buknak.

bdora: lehet, hogy nálatok másképp van, de a tapasztalatom az, hogy a legtöbb önkormányzatnál az ügyintéző nem fér hozzá a jogtárhoz, mondjuk 486-os gépe van a legjobb esetben, amint nem is fut esetleg a jogtár, és ha hozzá is fér nem érdekli, nem nézi meg. Igazad van, dolgoztam jogászokkal is a közigazgatásban, akik tényleg nem néztek utána, tényleg nem érdekelte őket, mert olyan jogászok voltak, akiket már sehova nem vettek fel, vagy mindenhonnan kirugdostak. Ma már kicsit más a helyzet, mivel több jogász van, jók is jelentkeznek közigazgatásba - volt ilyen munkatársam is, de elment, mert röhelyes, hogy egy jogot végzett nettó fizetése 60-80 ezer forint, mig egy érettségizett bármelyik gyorsbüfében ennek minimum a dupláját keresi.
Régebben nem max. 5 pontot lehetett szerezni, hanem 8-at, és beleszámoltam, olvasd vissza. A végét nem értem, hogy mit akartál ezzel mondani. A lényeg viszont az, hogy nem volt elegendő a bejutáshoz mondjuk a szinötös, emelt szintü érettségi, holott elvileg a jogra nem irták elő a nyelvvizsgát.

Preetor01: sokan nem azért mennek a jogra, mert abból akarnak megélni, hanem mert egy alapnak tekintik a további tanulmányaikhoz - mint a fiam - mert látják, hogy a jog mindenhol kell. Ezért nem értek egyet a limitálással. A többi diplomáért már nyilván majd fizetni fog, de ez ugyanolyan alap számára, mint az érettségi. Ma már mindenhol kell jogi tudás és minél nagyobb a jogi tudása, annál nagyobb az esélye, hogy mondjuk sikeres üzletember lesz - és nem a börtön lakóit fogja gyarapitani, mert nem ismerte a jogot kellően.

Szerintem is elő kellene irni, hogy jegyző, gyámhivatalvezető csak olyan személy lehet, aki jogi és államigazgatási végzettséggel rendelkezik, gyámhivatali ügyintéző pedig vagy jogi vagy államigazgatási végzettséggel lehet valaki. Ezzel megoldódna a munkanélküli jogászok problémája is.

Jaj, jaj, de akkor mihez kezdenének az állig-ot végzettek?

Ami a jogászképzést illeti, egyetértek derillel. Nem az egyetem a hibás, neki ez üzlet. Az a dinnye, aki még most is úgy gondolja, hogy a jogi diploma=aranybánya.

Ezzel együtt -természetesen megfelelő türelmi idő mellett - most már elő lehetne írni pl., hogy jegyző csak jogi diplomával lehet valaki. Szerintem ez indokolt lenne, tekintve, hogy elsősorban jogi munkát kell végeznie, és sok álláshelyet teremtene.

Üdv!
Ezt a "közigazgatásban csak hülyék vannak és szánalomból nem rakják ki őket" dolgot vhogy nem tudom szó nélkül hagyni. Édesanyám is hosszú évek óta a közigazgatásban dolgozik, és nem végzett jogot. De a munkahelyén lévő "jogászok" helyett az ő területére tartozó olyan feladatokat, amit azoknak kéne megcsinálni, ő végzi el. mert egyszerűen azok nem csinálják meg normálisan, és max ellenjegyzik. de ez csak egy példa. arról nem is beszélve, hogy mindenki hozzáférhet a jogtárhoz, és anélkül nem is nagyon lehet meglenni, édesanyám is állandóan azzal dolgozik, szóval ez is kissé sántít, hogy nem tudnak a jogszabályokhoz hozzáférni, és azt se tudják miről van szó...

Egy gondolat erejéig visszatérnék az érettségire. Azt pl. senki nem nézi, h régebben max. 5 pontot lehetett szerezni. Idén meg, bár maximálták 24-ben, így lett a 144 pont, de nézzük már meg, hogy ezt a 24et 44-ből lehetett összeszedni (2 emelt szintű érettségi meg 2 felsőfokú nyelvvizsga).
Szóval nézzük már meg a plusz pontok arányát régen és most, a 120 ponthoz viszonyítva. Azt meg már fel se hozom, hogy anno 2 középfokú nyelvvizsgáért 3 pontot kaptunk, idén meg ez már 14et ért...

Sziasztok! Big Cat, nagyon tetszik, amit írsz, hogy az érvényesüléshez a "legek kombinációja" kell. Mégis úton-útfélen azt hallani-természetesen csak azoktól, akik rossz időben rossz helyen voltak egy fontos pillanatban-hogy a leggazdagabb, a "legprotekciósabb" stb. érvényesül csak. Ez csak a kezdet lehet, a belépő valahová. Hiába a pénz, a kapcsolat, ha valaki sötét, mint a föld, hamarosan megválnak tőle. Több ilyen sztorit ismerek közvetlen környezetemből.

Megint ez sírás rívás, állami szabályozás utáni kapkodás, hogy az ifjú jogászoknak ne legyen már olyan nehéz dolguk, és amint az egyetmről kikerülnek egyből a céh által biztisan elenőrzött piacból kapjanak egy jó zsíros szeletet, és onnantól garantált és nem túl megterhelő, ám jól jövedelmező munkájuk legyen életük végéig.

Csak azt nem értem, hogy akkor a mérnökök, a közgazdászok, a fodrászok, a sírásók, és még sok más szakma, miért nem követelheti ugyanezt?

Döntsön a verseny, és kész, tanuljon mindenki amit akar,. és amit tud, vagy amire pénze van, aztán legyen verseny. És még mielőtt bárki is igazságért sírna, a világban nem a legokosabbak, vagy a legkitartóbbak, vagy a legggazdagabbak, vagy más legeknem van bérelt helye, hanem általában a leggekből egy nyerő kombinációval rendelkezőknek.

Szal az a helyzet kedves barátaim, hogy az új rendszer önmagában nem lenne rossz, azért ne 99-101 pontosokkal kelljen szenvednünk, mert hajam tépem tőlük:(((

Ami a jogásztúlképzést illeti: mindenki szajkózza ezt az axiómának tűnő categoricus imperativust (beh szép lett:)), holott a lengyelek vannak min 40 millióan évente 20000 jogi diplomát bocsátanak ki, mi vagyunk 10 millióan lehet számolni, hogy el vagyunk maradva a magunk 2000 jogi diplomájával. Svájcban és Belgiumban 8-9 jogi kar van, Portugáliában 13. Lehetne még sorolni.

Derillnek röviden.

Azt írod:„Igenis, ha valaki tanulni akar, az tanulhasson, első diplomát állami támogatással szerezhessen”

Akkor ebben egyetértünk én a levelező alapképzést,a költségtérítésest szüntetném meg a diplomásat nem!!!

ALAPKÉPZÉS CSAK NAPPALIN LEGYEN,mint az orvosoknál!!!

Ami a javaslatodat illeti:

„Mondjuk aki 4-5-ös, az marad állami támogatott, a 3-2-es költségtéritéses, a többi keressen mást”

Ezzel csak az a bajom,hogy mindeki tudja,hogy működik az osztályzás,haver,koma,jóbarát,zseni jeles,a többieknek meg a szerencsén múlik.Ez nem vezetne sehova....

Persze nézőpont kérdése,hogy van-e túlképzés?Ha abból indulunk ki ,hogy a mai napig érettségivel a minisztériumokba lehet ülni és jogi igazgatási feladatokat agrármérnökök végeznek,akkor a válasz nem.Csakhogy tény,hogy egyre több a jogász munkanélküli...........................

Elnézést, de szerintem az Államigazgatási Kar az egy kiváló intézmény. Rácz Attila tanár úr jobban megtanítja a jogforrási hierarchiát, mint bárki. Persze hülyék mindenhol végezhetnek, még az ELTE ÁJK-n is. A baj az, hogy mit sem ér az olyan közigazgatás, ahol csak a főnöknő kap közlönyt, (persze cseszik elovasni) ahol nem adnak munkaköri leírást, ahol könyörgésre sem kapod meg a teljes jogszabályt, csak azt a 10 szakaszt, ami szerintük Rád vonatkozik. Egyébként egy jogász elmehet a francba a három féléves közigazgatási jog gyorstalpalóval, mert a közigazgatási jogot csak az Államigazgatási Karon lehet megtanulni, és elsősorban a közigazgatásban a közigazgatási jogot kell tudni. Milyen közigazgatás az, ahol valaki minisztériumi főosztályvezető lehet egy gyorstalpalóval, úgy, hogyx előtte megbízott osztályvezető volt egy kerületi önkormányzatnál? Milyen közigazgatás az, ahol minisztériumi főosztályvezető lesz valaki 0 gyakorlattal, jogi diploma után, és személy szerint tudom, hogy semmit sem érnek a közigazgatásinak csúfolt írásai?

Csaba-X.

Nem azt mondtam, hogy betöltetlen állások vannak. A közigazgatásban iszonyat sok olyan dolgozik, akinek köze nincs a joghoz, azt sem tudják eszik-e vagy isszák. Ezeket le kellene cserélni, hogy végre müködőképessé váljon.

Amikor bejön az ügyfél és ő már olvasta a három héttel ezelőtt megjelent - és az ügyintézőnek fénymásolatban átadott - jogszabálymódosítást, az ügyintéző meg azt sem tudja, hogy létezik.

Amikor azt kérdezi tőlem a jogvégzett (sehova máshova fel nem vett) dolgozóm, hogy minek a tértivevény? Megkérdeztem tőle, hogy hogyan akarja anélkül megállapitani, hogy a határozat mikor lett jogerős. Kapaszkodj, mert a válasz az volt: majd ráirok valamit.

Nincs tulképzés, csak olyan emberek ülnek azokon a helyeken, ahol jogvégzett kellene, mégpedig a joghoz értő jogvégzett, akiket már sajnálatból nem tesznek ki a közigazgatásból. Igaz, hülye szegény, de erre a kis időre hova menjen?

Nézd meg a gyámhivatalok képesítési előírását. Ügyintéző lehet tulajdonképpen bárki, akinek főiskolája van. Mondjuk egy óvonő. Bejön egy szerződés, amiben a gyerek egyik cégtulajdonrészét egy másikra akarják cserélni, és sikitófrászt kap ijedtében.

Szerinted egy szoc.pedagógus mit tud kezdeni egy ügyvéd által írt szerződéssel (főleg, ha az kemény papirra nyomtatta)? Még az ÁF-en is - amikor én végeztem - mindössze fél évig tanultunk polgári jogot, amiben már benne volt a családjog, kereskedelmi jog, cégjog is (200 oldalas A/5-ös kis könyv). A jogon két és fél évig tanultuk a polgári jogot, a családjogot külön fél évig, a kereskedelmi jogot szintén fél évig, belátható a tudásbeli különbség. Még az alapfogalmakat sem nagyon tudják. Ehhez jön még az, hogy gyámhivatalvezető már ÁF-fel is lehet, miközben a jogforrási hierarchiát sem ismeri, fogalma nincs, hogy ha van egy törvény és egy rendelet ami ellentmond egymásnak, akkor melyiket kell alkalmazni. Vagy azt mondja, hogy egy rendeletet nem kell alkalmazni, ha a birói határozat nem ismétli meg. És ez vezethet gyámhivatalt.

Nem osztom a véleményedet. Igenis, ha valaki tanulni akar, az tanulhasson, első diplomát állami támogatással szerezhessen. Aztán majd az élet eldönti, hogy ki a jobb, az marad meg a pályán, a többi továbbtanul, szakosodik stb. A második diplomát mindenképpen saját költségen szerezheti csak meg.
Erről beszéltem. Ne csusszon le a nappali képzésről. Kapjon esélyt. Fél évet. A félévi vizsgáknál pedig eldől, hogy mire képes. Ha pedig szelektálni akarnak, az első félév erre tökéletesen alkalmas. Mondjuk aki 4-5-ös, az marad állami támogatott, a 3-2-es költségtéritéses, a többi keressen mást, és persze lehet a vizsgákat szigoritani. De mehessen mindenki jogra aki akar felvételi nélkül akár. Aztán meglátjuk mire képes.

Chabba: Nem tudom, mert nem elitgimnáziumban végeztem:), de szerintem a joghoz nem sokat tesz hozzá. Esetleg a magasabb műveltség, nehezebb követelmény segíthet a tanulmányok terheinek elviselésében, bár én az oktatás során nem érzek jelentős különbséget az elitgimnazisták és a nem elitgimnáziumból jöttek teljesítménye között.

Azt gondolom,hogy valóban nem kell ennyi jogász!A legjobb barátom fél éve munkanéklüli.Pár órával ezelőtt kapott az FVM-ből levelet,hogy nem őt választották.

Légykedves írd meg,hol van az a sok betöltetlen álláshely a közigazgatásban?Azonnal értesítem,mivel a haverom azt mondja minden helyre 50-en jelentkeznek.Vidékre is elmenne a legkisebb faluba is!Igenis túlképzés van!

Az érettségihez visszakanyarodva,azt gondolom,hogy amit leírtam csak az nem érti meg,aki nem akarja!

A diszkrimináció nem most kezdődött,félreértés ne essék!!!Semmi köze az érettségihez.
Tessék csak a költségtérítéses szakokra gondolni,akinek pénze van és nem "szenilis "az ma joghallgató lehet.Csakhogy nem az idei évtől,hanem jópár éve így van ez.A levelező tagozatos,költségtérítéses alapképzéseket egyszerűen be kellene tiltani!!!
Szóval a diszkrimináció nem újkeletű,nézzétek meg az 5 évvel ezelőtti kecskeméti levelezős ponthatárokat.Nagyon alacsonyak voltak.

Konklúzió:Vagy nagyon keményen ,kitűnőre teljesítve,emelt szinten érettségizve,nyelvizsgával lehet valaki joghallgató,
vagy
a zsebébe nyúl a szülő és fizet.............

Na,ha ezt a második verziót kiiktatnánk,akkor megszűnne a túlképzés,és a diszkrimináció ezen formáját megszüntethetnénk.Annál is inkább így van ez,mert az is teljes mértékben igazságtalan,hogy aki teljesít felveszik,aki nem azt is,ha fizet.Ráadásul azokra már seni nem gondol,aki lecsúszott a nappali képzésről,de a ponthatár alapján belefér a levelezős képzésbe,de nem tud fizetni.
Na velük mi van?