Érettségi

Azt hiszem Csaba-X valamit félreértettél. Az én fiamat is felvették, ő tavaly érettségizett, de mivel elszurta a tavalyi érettségijét, ezért most ujra érettségizett, emelt szintüt. A gond az, hogy egyenlőtlenek voltak az esélyek. Nem az idén és tavaly érettségizettek közt, hanem az idén és tavaly, illetve jó pár évre visszamenőleg felvételizettek közt. Mig korábban jóval kisebb teljesitménnyel jutottak be a hallgatók, idén olyan iszonyu magas volt a ponthatár, hogy tavaly, illetve évekre visszamenőleg jóval kevesebb tudással jutottak be, mint idén. Nem a pont számit, hanem a százalékos arány, amit lentebb emlitettem. Ez nem a diákok 95 százaléka egyébként, másrészt ha nem feltétel a nyelvvizsga, akkor még emelt szintü szinjeles bizivel sem jutsz be mondjuk az ELTE-re, mivel az összesen csak 120+14 pont, tehát 134 pont, és 135 volt a ponthatár.

Akik bejutottak mind örülnek, hogy bejutottak, egy részük védi a bejutottakat, hogy azok milyen okosak, a többiek milyen hülyék. Itt nem erről van szó, hiszen tavaly ezek a "hülyék" is bejutottak, most másodévesek, harmadévesek, stb, idén pedig náluk sokkal okosabbak sem jutottak be, hiszen tavaly bejuthattak 77 százalékos tudással, idén 93 százalékossal sem.
Ez olyan mértékben aránytalan, hogy már diszkriminativ.

Itt az esélyegyenlőségről van szó.

A politikát pedig nem a diákok keverték bele, hanem a kormány, amikor arra hivatkozott, hogy azért ilyen magas a ponthatár, mert nem kell annyi jogász, holott a közigazgatás azt mutatja, igenis kellene.

Annyit tennék hozzá,hogy,akiket felvettek keményen dolgoztak,azért,hogy joghallgatók lehessenek.(Hugocskám:-)

Õszintén szólva,engen nemigazán érdekel,hogy a ponthatárok drasztikusan emelkedtek,mert az elérhető összpontszám is emelkedett.

Mindenki csak magára vethet,ha nem került be az egyetemre,aki úgy gondolkodott,hogy majd hátha elég lesz a középszintű érettségi és a kitűnű bizonyítvány,az csak spekulált.

Aki igazán a jogra ,akart menni a -hugum véleménye szerint már tudnia kellett jó pár éve,hogy emelt szintűt kell tenni.Annál is inkább így van ez,mivel korábban felvételizni kellett,és mindenki tudta,hogy amit a régi szóbelin teljesíteni kellett,az nem egy fasorban van a felvételivel.
Tehát a spekulánsok ráfáztak,akik kenényen tanultak és fel is vették őket,azokról úgy tűnik mindenki elfeledkezett.................

Az nem lehet védekezés,hogy nem volt kötelező az emelt szint,már csak azért is nevetséges,mert tudnia kellett mindeniknek és a többség tudta is,hogy emelt szint nélkül bekerülni olyan lenne,mintha a régi rendszerben házi érettségivel be lehetett volna kerülni.
A régi rendszerben a biológia-kémia-fizika pl. az orvosin már eleve érettségi-felvételi is colt egyben.Mindenki tisztában volt azzal,hogy ha orvos akarok lenni vállalnom kell a központi érettségit,még akkor is,ha nehézsége miatt pl. csak 4-es kerül az érettségi bizonyítványba,szemben azzal,aki fele anyit sem tud és a sima régi biológia szóbelin 5-öst kepott.

Úgy érzem politika csúszott e vitába is,nem kellene mivel,18 éves emebrkék már sokkal jobban átlátják a helyzetet,mint az fennt gondolták.

Mégvalami!
Gyakram hallom,hogy kitűnű gyerek jeles érettségivel,nem vették fel.Ez demagógia.
A fentebb leírtk alátámasztják miért az.
Az én színjeles érettségim anno,nem jogosított volna fel,hogy orvos legyek,ha nem vállalom a felvételit,ezt átültetve amai helyzetre,aki nem vállalta az emelt szintet quasi a felvételit annak egyszerűen nincs joga sírni.Higgyétek el a húgom korosztálya így gondolkodik.................

Ami a nyelvizsga kérdést illeti,az sajnos igenis pénzkérdés,de ha szétnézünk a jogiforum állásajánlatai között,azt tapasztaljuk,hogy ez már igenis alapvető követelmény és tudni kell nyelveket a mai világban.Nem szerencsés ide keverni a kérdést,mivel a régi és az új rendszerben is volt plusz.......

Megoldási javaslat:Bár a legtöbben tudják,de a gyengébbek kedvéért, a jogon kötelezővé kell tenni a magyar-történelem emelt szintú érettségit az orvosin,a biosz-kémia-fizikát.

Megjegyzem,hogy a diákok 95% tudta mit kell tennie!!!!!!!!!!!!!(Hugom is tudta:-)

Elolvastam. Próbálják menteni a menthetetlent. Az biztos, hogy totál diszkriminativ az idén érettségizőkkel szemben, hogy tavaly egyharmadannyi tudással is be lehetett jutni. Ez sem számitana, ha csak tavaly lett volna igy, de tavaly előtt, és még pár évre visszamenőleg is igy volt. Rendben van, hogy emelni akarják a szinvonalat, de a szinvonalemelést az egyetemi oktatás során is el lehet érni, esélyt adva azoknak, akik mondjuk lehet, hogy képtelenek évszámokat megjegyezni, vagy a költök verseibe belemagyarázni mindazt, amit a tanárok elvárnak, azonban ettől még nagyon jó jogászok lennének. Az sem elfogadható indok számomra, hogy csökkenteni akarják a jogászképzést, hiszen ma már az élet minden területén szükség van jogászokra, szinte minden jogból áll. Jogászként pedig lehet akár ügyintéző egy önkormányzatnál - ami végre emelhetné a közigazgatás szinvonalát is -, de nyilván az a bajuk, hogy ehhez a béreket is a szinvonalhoz kellene igazitani. Jelenleg a bérekhez igazitják a szinvonalat, olyan is az egész közigazgatás, ezért képtelenség érvényesiteni egy már papiron biztositott jogot. Pedig előbb-utóbb kénytelenek lesznek, mert a csatlakozás folytán - az egészen máshoz szokott külföldiek - előbb-utóbb igen sok eljárást fognak inditani (gondolok itt kártéritési eljárásra a tudatlan, rosszul intézkedő, esetleg nem intézkedő hivatalok ellen, strasbourgi eljárásra az alapvető szabadságok megsértése miatt stb.) Szerintem kifizetődőbb lenne a képzés - mint tudjuk, a magyarok tudása az egész világon elismert. Nem kellene ezt is tönkretenni, és a béka feneke alá amortizálni.

Mostmár a tüntetésekre készül néhány érintett, de engem jobban érdekelne, mit gondoltok az alábbiakról: ( idő hiányában később kommentálnám)

http://www.origo.hu/…penzert.html

Igencsak jellemző, hogy nem lehet az ilyen cikkekre válaszlevelet küldeni...nos, én sem tudtam. Én tavaly jutottam be az ELTE jogi karára, és ma is hálás vagyok a szüleimnek azért, hogy nem egy évvel később "hoztak össze". Azt mindenképpen le szeretném szögezni, hogy - s jelen esetben a saját karomról beszélek- a tavalyi 99-es ponthatár szerintem röhejesen alacsony, közel 76%-kkal már be lehetett kerülni ( s ez a számarány a 131-es maximumot veszi alapul, márpedig tavaly, ill. visszamenőleg kevesen rendelkeztek több ponttal, mint a "közhiedelmes maximum", azaz 120 pont).
Az idén azonban túlzásokba estek: 135 pont! Tehát egy felső- és egy középfokú nyelvvizsga, a 100%-os érettségi/felvételi eredmény mellett nem volt elegendő a bekerüléshez. Ez különösen furcsa akkor, amikor a diploma előfeltételéül szabják a C típusú középszintű nyelvvizsgát. A fentiek szerint azonban gyakorlatilag már az egyetembe való bejutás előfeltétele. Gondolataim nagyrésze azonban megegyezik derill-ével.
A cikk pedig, zárórészében teljesen elveszíti addig is felróható hitelességét: nagyon szívesen megkérdezném tőle, hogy gogy a fenébe jutottak eszébe a román bérek...kissé röhejes felvetés! Majd jövőre meglátjuk, úgyis megszaporodnak a Bsc-képzések...

Egyetértek Legislator. Az, hogy valaki milyen jó jogász lesz, nem attól függ, hogy milyen mértékben tud verset elemezni, vagy tudja-e mikor volt a mohácsi vész (bár tudok olyanról, akit például hiradásipari szakközépben azért huztak meg évismétlésre történelemből, mert nem tudta az évszámokat. Nyilvánvaló, hogy ha nem tudja mikor volt a mohácsi vész, nem fog tudni soha az életben összerakni egy TV-t.)

Ha mindenkit felvesznek (és ez ma, amikor az egyetemek arról panaszkodnak, hogy a diákok nem járnak be az órákra, tökéletesen megoldható) akkor az első vizsgák után kiderül, hogy ki az aki tényleg alkalmas, ki az aki nem.

Az elitgimnázium és közepes gimnázium megkülönböztetés az emelt szintnél nem számít, mivel nem a saját tanáraik, de még nem is a saját gimijükben vizsgáztak az érettségizők. Talán ettől igazságosabb is a rendszer (bár erre lehet azt, mondani, hogy de a vizsgáztató úgyis tudta, honnan jön a diák, de talán pont ezért húzták le a közepesgimis jegyét és húzták fel az elitét)

Egyébként nem igazán értem, mi lehet az a hihetetlen tudás a jog területén, amit az elitgimnáziumban megtanítanak és ettől alkalmasabbá vélik a jogi pályára. Úgyszolván a jogról az egyetem előtt senki nem tanul semmit, akár elit, akár nem.

Én még nem olvastam el, de ez mindig is így volt, hogy a közepes gimnázium jeles tanulója előbb bejut, mint az elitgimnázium közepes tanulója. Ezért lett volna jobb csak felvételi alapján szelektálni, vagy elképzelhető (és jobb) lenne az is, ha minden "érdeklődő" gimnáziumot végzettet felvennének, és egy félévnyi versenyvizsga (1.félév tantárgyai) rangsora döntené el, hogy ki maradjon és ki távozzon. Persze ez a ma (és a tegnap) Magyarországán is megoldhatatlan.

Bocsi, még lehetett tavaly 5 pontot kapni a felsőfoku nyelvvizsgáért, 3-at a középfokuért, igy viszont 77,34 százalékkal már be lehetett jutni tavaly.

Várom a véleményeteket az alábbi cikkhez.
http://index.hu/…/szfv050728/

Próbáltam a cikk szerzőjének válaszlevelet irni, de nem sikerült, az email-cimet nem fogadta el a gép.
Ezért ide irom a véleményemet:

Számolni többféleképpen lehet. Nézzük ujra:
Tavaly 99 vagy 98 volt a ponthatár az ELTE jogi karán, tehát ennyivel lehetett bejutni. Az elérhető maximális pontszám 120 volt, tehát összesen 22 pontot lehetett vesziteni. Ez azt jelenti, hogy 82,5 százalékos teljesítménnyel már be lehetett jutni.

Idén a maximális elérhető pontszám 144 volt, az ELTE jogi karára 135 ponttal lehetett bejutni. Tehát csak 9 pontot lehetett veszíteni. Tehát idén 93,75 százalékot kellett teljesíteni ahhoz, hogy valaki bejusson.

A szerzőnek az az indokolása, hogy:"Ugyan miért gondolta bárki, hogy a korábban kemény felvételivel járó jogra vagy orvosira bekerülhet egy egyszerű érettségivel?" már csak azért sem helytálló, merthogy akik korábban érettségiztek, ha akkor nem jelesre, azok most kénytelenek voltak ismételten érettségizni (quasi felvételizni), ráadásul még emelt szintű érettségi esetén is csak 120+2x7 pontot, tehát 134 pontot érhettek el.

Ahhoz, hogy bejussanak az ELTE jogi karára, tehát nem volt elegendő a hibátlan, emelt szintű érettségi sem, kellett hozzá nyelvvizsga is.

Amennyiben viszont jelesre, akkor az egy egyszerű jeles volt. Tehát egy gyengébb iskolában tanuló, jelesre érettségiző gyerek előbb került be a jogra, mint egy erős iskolában tanuló, közepes tanuló, holott előfordulhat, hogy jóval nagyobb tudással rendelkezik.

A felvételi legalább valamilyen szinten mérte a tudást, ez a felvételi eljárás viszont tudásfüggetlen, kizárólag szerencsefüggő volt.

Ugyszintén nem elfogadható az a hivatkozása (ami nem is tudom mit keres itt), mely a román béreket taglalja. Nem tudom feltünt-e a szerzőnek, de mi Magyarországon élünk, nem Romániában.

Nem ártott volna a témát jobban áttanulmányoznia, mielőtt cikket ír róla.