Érettségi

Várom a véleményeteket az alábbi cikkhez.
http://index.hu/…/szfv050728/

Próbáltam a cikk szerzőjének válaszlevelet irni, de nem sikerült, az email-cimet nem fogadta el a gép.
Ezért ide irom a véleményemet:

Számolni többféleképpen lehet. Nézzük ujra:
Tavaly 99 vagy 98 volt a ponthatár az ELTE jogi karán, tehát ennyivel lehetett bejutni. Az elérhető maximális pontszám 120 volt, tehát összesen 22 pontot lehetett vesziteni. Ez azt jelenti, hogy 82,5 százalékos teljesítménnyel már be lehetett jutni.

Idén a maximális elérhető pontszám 144 volt, az ELTE jogi karára 135 ponttal lehetett bejutni. Tehát csak 9 pontot lehetett veszíteni. Tehát idén 93,75 százalékot kellett teljesíteni ahhoz, hogy valaki bejusson.

A szerzőnek az az indokolása, hogy:"Ugyan miért gondolta bárki, hogy a korábban kemény felvételivel járó jogra vagy orvosira bekerülhet egy egyszerű érettségivel?" már csak azért sem helytálló, merthogy akik korábban érettségiztek, ha akkor nem jelesre, azok most kénytelenek voltak ismételten érettségizni (quasi felvételizni), ráadásul még emelt szintű érettségi esetén is csak 120+2x7 pontot, tehát 134 pontot érhettek el.

Ahhoz, hogy bejussanak az ELTE jogi karára, tehát nem volt elegendő a hibátlan, emelt szintű érettségi sem, kellett hozzá nyelvvizsga is.

Amennyiben viszont jelesre, akkor az egy egyszerű jeles volt. Tehát egy gyengébb iskolában tanuló, jelesre érettségiző gyerek előbb került be a jogra, mint egy erős iskolában tanuló, közepes tanuló, holott előfordulhat, hogy jóval nagyobb tudással rendelkezik.

A felvételi legalább valamilyen szinten mérte a tudást, ez a felvételi eljárás viszont tudásfüggetlen, kizárólag szerencsefüggő volt.

Ugyszintén nem elfogadható az a hivatkozása (ami nem is tudom mit keres itt), mely a román béreket taglalja. Nem tudom feltünt-e a szerzőnek, de mi Magyarországon élünk, nem Romániában.

Nem ártott volna a témát jobban áttanulmányoznia, mielőtt cikket ír róla.

Bocsi, még lehetett tavaly 5 pontot kapni a felsőfoku nyelvvizsgáért, 3-at a középfokuért, igy viszont 77,34 százalékkal már be lehetett jutni tavaly.

Én még nem olvastam el, de ez mindig is így volt, hogy a közepes gimnázium jeles tanulója előbb bejut, mint az elitgimnázium közepes tanulója. Ezért lett volna jobb csak felvételi alapján szelektálni, vagy elképzelhető (és jobb) lenne az is, ha minden "érdeklődő" gimnáziumot végzettet felvennének, és egy félévnyi versenyvizsga (1.félév tantárgyai) rangsora döntené el, hogy ki maradjon és ki távozzon. Persze ez a ma (és a tegnap) Magyarországán is megoldhatatlan.

Az elitgimnázium és közepes gimnázium megkülönböztetés az emelt szintnél nem számít, mivel nem a saját tanáraik, de még nem is a saját gimijükben vizsgáztak az érettségizők. Talán ettől igazságosabb is a rendszer (bár erre lehet azt, mondani, hogy de a vizsgáztató úgyis tudta, honnan jön a diák, de talán pont ezért húzták le a közepesgimis jegyét és húzták fel az elitét)

Egyébként nem igazán értem, mi lehet az a hihetetlen tudás a jog területén, amit az elitgimnáziumban megtanítanak és ettől alkalmasabbá vélik a jogi pályára. Úgyszolván a jogról az egyetem előtt senki nem tanul semmit, akár elit, akár nem.

Egyetértek Legislator. Az, hogy valaki milyen jó jogász lesz, nem attól függ, hogy milyen mértékben tud verset elemezni, vagy tudja-e mikor volt a mohácsi vész (bár tudok olyanról, akit például hiradásipari szakközépben azért huztak meg évismétlésre történelemből, mert nem tudta az évszámokat. Nyilvánvaló, hogy ha nem tudja mikor volt a mohácsi vész, nem fog tudni soha az életben összerakni egy TV-t.)

Ha mindenkit felvesznek (és ez ma, amikor az egyetemek arról panaszkodnak, hogy a diákok nem járnak be az órákra, tökéletesen megoldható) akkor az első vizsgák után kiderül, hogy ki az aki tényleg alkalmas, ki az aki nem.

Igencsak jellemző, hogy nem lehet az ilyen cikkekre válaszlevelet küldeni...nos, én sem tudtam. Én tavaly jutottam be az ELTE jogi karára, és ma is hálás vagyok a szüleimnek azért, hogy nem egy évvel később "hoztak össze". Azt mindenképpen le szeretném szögezni, hogy - s jelen esetben a saját karomról beszélek- a tavalyi 99-es ponthatár szerintem röhejesen alacsony, közel 76%-kkal már be lehetett kerülni ( s ez a számarány a 131-es maximumot veszi alapul, márpedig tavaly, ill. visszamenőleg kevesen rendelkeztek több ponttal, mint a "közhiedelmes maximum", azaz 120 pont).
Az idén azonban túlzásokba estek: 135 pont! Tehát egy felső- és egy középfokú nyelvvizsga, a 100%-os érettségi/felvételi eredmény mellett nem volt elegendő a bekerüléshez. Ez különösen furcsa akkor, amikor a diploma előfeltételéül szabják a C típusú középszintű nyelvvizsgát. A fentiek szerint azonban gyakorlatilag már az egyetembe való bejutás előfeltétele. Gondolataim nagyrésze azonban megegyezik derill-ével.
A cikk pedig, zárórészében teljesen elveszíti addig is felróható hitelességét: nagyon szívesen megkérdezném tőle, hogy gogy a fenébe jutottak eszébe a román bérek...kissé röhejes felvetés! Majd jövőre meglátjuk, úgyis megszaporodnak a Bsc-képzések...

Mostmár a tüntetésekre készül néhány érintett, de engem jobban érdekelne, mit gondoltok az alábbiakról: ( idő hiányában később kommentálnám)

http://www.origo.hu/…penzert.html

Elolvastam. Próbálják menteni a menthetetlent. Az biztos, hogy totál diszkriminativ az idén érettségizőkkel szemben, hogy tavaly egyharmadannyi tudással is be lehetett jutni. Ez sem számitana, ha csak tavaly lett volna igy, de tavaly előtt, és még pár évre visszamenőleg is igy volt. Rendben van, hogy emelni akarják a szinvonalat, de a szinvonalemelést az egyetemi oktatás során is el lehet érni, esélyt adva azoknak, akik mondjuk lehet, hogy képtelenek évszámokat megjegyezni, vagy a költök verseibe belemagyarázni mindazt, amit a tanárok elvárnak, azonban ettől még nagyon jó jogászok lennének. Az sem elfogadható indok számomra, hogy csökkenteni akarják a jogászképzést, hiszen ma már az élet minden területén szükség van jogászokra, szinte minden jogból áll. Jogászként pedig lehet akár ügyintéző egy önkormányzatnál - ami végre emelhetné a közigazgatás szinvonalát is -, de nyilván az a bajuk, hogy ehhez a béreket is a szinvonalhoz kellene igazitani. Jelenleg a bérekhez igazitják a szinvonalat, olyan is az egész közigazgatás, ezért képtelenség érvényesiteni egy már papiron biztositott jogot. Pedig előbb-utóbb kénytelenek lesznek, mert a csatlakozás folytán - az egészen máshoz szokott külföldiek - előbb-utóbb igen sok eljárást fognak inditani (gondolok itt kártéritési eljárásra a tudatlan, rosszul intézkedő, esetleg nem intézkedő hivatalok ellen, strasbourgi eljárásra az alapvető szabadságok megsértése miatt stb.) Szerintem kifizetődőbb lenne a képzés - mint tudjuk, a magyarok tudása az egész világon elismert. Nem kellene ezt is tönkretenni, és a béka feneke alá amortizálni.

Annyit tennék hozzá,hogy,akiket felvettek keményen dolgoztak,azért,hogy joghallgatók lehessenek.(Hugocskám:-)

Õszintén szólva,engen nemigazán érdekel,hogy a ponthatárok drasztikusan emelkedtek,mert az elérhető összpontszám is emelkedett.

Mindenki csak magára vethet,ha nem került be az egyetemre,aki úgy gondolkodott,hogy majd hátha elég lesz a középszintű érettségi és a kitűnű bizonyítvány,az csak spekulált.

Aki igazán a jogra ,akart menni a -hugum véleménye szerint már tudnia kellett jó pár éve,hogy emelt szintűt kell tenni.Annál is inkább így van ez,mivel korábban felvételizni kellett,és mindenki tudta,hogy amit a régi szóbelin teljesíteni kellett,az nem egy fasorban van a felvételivel.
Tehát a spekulánsok ráfáztak,akik kenényen tanultak és fel is vették őket,azokról úgy tűnik mindenki elfeledkezett.................

Az nem lehet védekezés,hogy nem volt kötelező az emelt szint,már csak azért is nevetséges,mert tudnia kellett mindeniknek és a többség tudta is,hogy emelt szint nélkül bekerülni olyan lenne,mintha a régi rendszerben házi érettségivel be lehetett volna kerülni.
A régi rendszerben a biológia-kémia-fizika pl. az orvosin már eleve érettségi-felvételi is colt egyben.Mindenki tisztában volt azzal,hogy ha orvos akarok lenni vállalnom kell a központi érettségit,még akkor is,ha nehézsége miatt pl. csak 4-es kerül az érettségi bizonyítványba,szemben azzal,aki fele anyit sem tud és a sima régi biológia szóbelin 5-öst kepott.

Úgy érzem politika csúszott e vitába is,nem kellene mivel,18 éves emebrkék már sokkal jobban átlátják a helyzetet,mint az fennt gondolták.

Mégvalami!
Gyakram hallom,hogy kitűnű gyerek jeles érettségivel,nem vették fel.Ez demagógia.
A fentebb leírtk alátámasztják miért az.
Az én színjeles érettségim anno,nem jogosított volna fel,hogy orvos legyek,ha nem vállalom a felvételit,ezt átültetve amai helyzetre,aki nem vállalta az emelt szintet quasi a felvételit annak egyszerűen nincs joga sírni.Higgyétek el a húgom korosztálya így gondolkodik.................

Ami a nyelvizsga kérdést illeti,az sajnos igenis pénzkérdés,de ha szétnézünk a jogiforum állásajánlatai között,azt tapasztaljuk,hogy ez már igenis alapvető követelmény és tudni kell nyelveket a mai világban.Nem szerencsés ide keverni a kérdést,mivel a régi és az új rendszerben is volt plusz.......

Megoldási javaslat:Bár a legtöbben tudják,de a gyengébbek kedvéért, a jogon kötelezővé kell tenni a magyar-történelem emelt szintú érettségit az orvosin,a biosz-kémia-fizikát.

Megjegyzem,hogy a diákok 95% tudta mit kell tennie!!!!!!!!!!!!!(Hugom is tudta:-)

Azt hiszem Csaba-X valamit félreértettél. Az én fiamat is felvették, ő tavaly érettségizett, de mivel elszurta a tavalyi érettségijét, ezért most ujra érettségizett, emelt szintüt. A gond az, hogy egyenlőtlenek voltak az esélyek. Nem az idén és tavaly érettségizettek közt, hanem az idén és tavaly, illetve jó pár évre visszamenőleg felvételizettek közt. Mig korábban jóval kisebb teljesitménnyel jutottak be a hallgatók, idén olyan iszonyu magas volt a ponthatár, hogy tavaly, illetve évekre visszamenőleg jóval kevesebb tudással jutottak be, mint idén. Nem a pont számit, hanem a százalékos arány, amit lentebb emlitettem. Ez nem a diákok 95 százaléka egyébként, másrészt ha nem feltétel a nyelvvizsga, akkor még emelt szintü szinjeles bizivel sem jutsz be mondjuk az ELTE-re, mivel az összesen csak 120+14 pont, tehát 134 pont, és 135 volt a ponthatár.

Akik bejutottak mind örülnek, hogy bejutottak, egy részük védi a bejutottakat, hogy azok milyen okosak, a többiek milyen hülyék. Itt nem erről van szó, hiszen tavaly ezek a "hülyék" is bejutottak, most másodévesek, harmadévesek, stb, idén pedig náluk sokkal okosabbak sem jutottak be, hiszen tavaly bejuthattak 77 százalékos tudással, idén 93 százalékossal sem.
Ez olyan mértékben aránytalan, hogy már diszkriminativ.

Itt az esélyegyenlőségről van szó.

A politikát pedig nem a diákok keverték bele, hanem a kormány, amikor arra hivatkozott, hogy azért ilyen magas a ponthatár, mert nem kell annyi jogász, holott a közigazgatás azt mutatja, igenis kellene.

Azt gondolom,hogy valóban nem kell ennyi jogász!A legjobb barátom fél éve munkanéklüli.Pár órával ezelőtt kapott az FVM-ből levelet,hogy nem őt választották.

Légykedves írd meg,hol van az a sok betöltetlen álláshely a közigazgatásban?Azonnal értesítem,mivel a haverom azt mondja minden helyre 50-en jelentkeznek.Vidékre is elmenne a legkisebb faluba is!Igenis túlképzés van!

Az érettségihez visszakanyarodva,azt gondolom,hogy amit leírtam csak az nem érti meg,aki nem akarja!

A diszkrimináció nem most kezdődött,félreértés ne essék!!!Semmi köze az érettségihez.
Tessék csak a költségtérítéses szakokra gondolni,akinek pénze van és nem "szenilis "az ma joghallgató lehet.Csakhogy nem az idei évtől,hanem jópár éve így van ez.A levelező tagozatos,költségtérítéses alapképzéseket egyszerűen be kellene tiltani!!!
Szóval a diszkrimináció nem újkeletű,nézzétek meg az 5 évvel ezelőtti kecskeméti levelezős ponthatárokat.Nagyon alacsonyak voltak.

Konklúzió:Vagy nagyon keményen ,kitűnőre teljesítve,emelt szinten érettségizve,nyelvizsgával lehet valaki joghallgató,
vagy
a zsebébe nyúl a szülő és fizet.............

Na,ha ezt a második verziót kiiktatnánk,akkor megszűnne a túlképzés,és a diszkrimináció ezen formáját megszüntethetnénk.Annál is inkább így van ez,mert az is teljes mértékben igazságtalan,hogy aki teljesít felveszik,aki nem azt is,ha fizet.Ráadásul azokra már seni nem gondol,aki lecsúszott a nappali képzésről,de a ponthatár alapján belefér a levelezős képzésbe,de nem tud fizetni.
Na velük mi van?

Chabba: Nem tudom, mert nem elitgimnáziumban végeztem:), de szerintem a joghoz nem sokat tesz hozzá. Esetleg a magasabb műveltség, nehezebb követelmény segíthet a tanulmányok terheinek elviselésében, bár én az oktatás során nem érzek jelentős különbséget az elitgimnazisták és a nem elitgimnáziumból jöttek teljesítménye között.

Csaba-X.

Nem azt mondtam, hogy betöltetlen állások vannak. A közigazgatásban iszonyat sok olyan dolgozik, akinek köze nincs a joghoz, azt sem tudják eszik-e vagy isszák. Ezeket le kellene cserélni, hogy végre müködőképessé váljon.

Amikor bejön az ügyfél és ő már olvasta a három héttel ezelőtt megjelent - és az ügyintézőnek fénymásolatban átadott - jogszabálymódosítást, az ügyintéző meg azt sem tudja, hogy létezik.

Amikor azt kérdezi tőlem a jogvégzett (sehova máshova fel nem vett) dolgozóm, hogy minek a tértivevény? Megkérdeztem tőle, hogy hogyan akarja anélkül megállapitani, hogy a határozat mikor lett jogerős. Kapaszkodj, mert a válasz az volt: majd ráirok valamit.

Nincs tulképzés, csak olyan emberek ülnek azokon a helyeken, ahol jogvégzett kellene, mégpedig a joghoz értő jogvégzett, akiket már sajnálatból nem tesznek ki a közigazgatásból. Igaz, hülye szegény, de erre a kis időre hova menjen?

Nézd meg a gyámhivatalok képesítési előírását. Ügyintéző lehet tulajdonképpen bárki, akinek főiskolája van. Mondjuk egy óvonő. Bejön egy szerződés, amiben a gyerek egyik cégtulajdonrészét egy másikra akarják cserélni, és sikitófrászt kap ijedtében.

Szerinted egy szoc.pedagógus mit tud kezdeni egy ügyvéd által írt szerződéssel (főleg, ha az kemény papirra nyomtatta)? Még az ÁF-en is - amikor én végeztem - mindössze fél évig tanultunk polgári jogot, amiben már benne volt a családjog, kereskedelmi jog, cégjog is (200 oldalas A/5-ös kis könyv). A jogon két és fél évig tanultuk a polgári jogot, a családjogot külön fél évig, a kereskedelmi jogot szintén fél évig, belátható a tudásbeli különbség. Még az alapfogalmakat sem nagyon tudják. Ehhez jön még az, hogy gyámhivatalvezető már ÁF-fel is lehet, miközben a jogforrási hierarchiát sem ismeri, fogalma nincs, hogy ha van egy törvény és egy rendelet ami ellentmond egymásnak, akkor melyiket kell alkalmazni. Vagy azt mondja, hogy egy rendeletet nem kell alkalmazni, ha a birói határozat nem ismétli meg. És ez vezethet gyámhivatalt.

Nem osztom a véleményedet. Igenis, ha valaki tanulni akar, az tanulhasson, első diplomát állami támogatással szerezhessen. Aztán majd az élet eldönti, hogy ki a jobb, az marad meg a pályán, a többi továbbtanul, szakosodik stb. A második diplomát mindenképpen saját költségen szerezheti csak meg.
Erről beszéltem. Ne csusszon le a nappali képzésről. Kapjon esélyt. Fél évet. A félévi vizsgáknál pedig eldől, hogy mire képes. Ha pedig szelektálni akarnak, az első félév erre tökéletesen alkalmas. Mondjuk aki 4-5-ös, az marad állami támogatott, a 3-2-es költségtéritéses, a többi keressen mást, és persze lehet a vizsgákat szigoritani. De mehessen mindenki jogra aki akar felvételi nélkül akár. Aztán meglátjuk mire képes.

Elnézést, de szerintem az Államigazgatási Kar az egy kiváló intézmény. Rácz Attila tanár úr jobban megtanítja a jogforrási hierarchiát, mint bárki. Persze hülyék mindenhol végezhetnek, még az ELTE ÁJK-n is. A baj az, hogy mit sem ér az olyan közigazgatás, ahol csak a főnöknő kap közlönyt, (persze cseszik elovasni) ahol nem adnak munkaköri leírást, ahol könyörgésre sem kapod meg a teljes jogszabályt, csak azt a 10 szakaszt, ami szerintük Rád vonatkozik. Egyébként egy jogász elmehet a francba a három féléves közigazgatási jog gyorstalpalóval, mert a közigazgatási jogot csak az Államigazgatási Karon lehet megtanulni, és elsősorban a közigazgatásban a közigazgatási jogot kell tudni. Milyen közigazgatás az, ahol valaki minisztériumi főosztályvezető lehet egy gyorstalpalóval, úgy, hogyx előtte megbízott osztályvezető volt egy kerületi önkormányzatnál? Milyen közigazgatás az, ahol minisztériumi főosztályvezető lesz valaki 0 gyakorlattal, jogi diploma után, és személy szerint tudom, hogy semmit sem érnek a közigazgatásinak csúfolt írásai?

Derillnek röviden.

Azt írod:„Igenis, ha valaki tanulni akar, az tanulhasson, első diplomát állami támogatással szerezhessen”

Akkor ebben egyetértünk én a levelező alapképzést,a költségtérítésest szüntetném meg a diplomásat nem!!!

ALAPKÉPZÉS CSAK NAPPALIN LEGYEN,mint az orvosoknál!!!

Ami a javaslatodat illeti:

„Mondjuk aki 4-5-ös, az marad állami támogatott, a 3-2-es költségtéritéses, a többi keressen mást”

Ezzel csak az a bajom,hogy mindeki tudja,hogy működik az osztályzás,haver,koma,jóbarát,zseni jeles,a többieknek meg a szerencsén múlik.Ez nem vezetne sehova....

Persze nézőpont kérdése,hogy van-e túlképzés?Ha abból indulunk ki ,hogy a mai napig érettségivel a minisztériumokba lehet ülni és jogi igazgatási feladatokat agrármérnökök végeznek,akkor a válasz nem.Csakhogy tény,hogy egyre több a jogász munkanélküli...........................

Szal az a helyzet kedves barátaim, hogy az új rendszer önmagában nem lenne rossz, azért ne 99-101 pontosokkal kelljen szenvednünk, mert hajam tépem tőlük:(((

Ami a jogásztúlképzést illeti: mindenki szajkózza ezt az axiómának tűnő categoricus imperativust (beh szép lett:)), holott a lengyelek vannak min 40 millióan évente 20000 jogi diplomát bocsátanak ki, mi vagyunk 10 millióan lehet számolni, hogy el vagyunk maradva a magunk 2000 jogi diplomájával. Svájcban és Belgiumban 8-9 jogi kar van, Portugáliában 13. Lehetne még sorolni.

Megint ez sírás rívás, állami szabályozás utáni kapkodás, hogy az ifjú jogászoknak ne legyen már olyan nehéz dolguk, és amint az egyetmről kikerülnek egyből a céh által biztisan elenőrzött piacból kapjanak egy jó zsíros szeletet, és onnantól garantált és nem túl megterhelő, ám jól jövedelmező munkájuk legyen életük végéig.

Csak azt nem értem, hogy akkor a mérnökök, a közgazdászok, a fodrászok, a sírásók, és még sok más szakma, miért nem követelheti ugyanezt?

Döntsön a verseny, és kész, tanuljon mindenki amit akar,. és amit tud, vagy amire pénze van, aztán legyen verseny. És még mielőtt bárki is igazságért sírna, a világban nem a legokosabbak, vagy a legkitartóbbak, vagy a legggazdagabbak, vagy más legeknem van bérelt helye, hanem általában a leggekből egy nyerő kombinációval rendelkezőknek.

Sziasztok! Big Cat, nagyon tetszik, amit írsz, hogy az érvényesüléshez a "legek kombinációja" kell. Mégis úton-útfélen azt hallani-természetesen csak azoktól, akik rossz időben rossz helyen voltak egy fontos pillanatban-hogy a leggazdagabb, a "legprotekciósabb" stb. érvényesül csak. Ez csak a kezdet lehet, a belépő valahová. Hiába a pénz, a kapcsolat, ha valaki sötét, mint a föld, hamarosan megválnak tőle. Több ilyen sztorit ismerek közvetlen környezetemből.

Üdv!
Ezt a "közigazgatásban csak hülyék vannak és szánalomból nem rakják ki őket" dolgot vhogy nem tudom szó nélkül hagyni. Édesanyám is hosszú évek óta a közigazgatásban dolgozik, és nem végzett jogot. De a munkahelyén lévő "jogászok" helyett az ő területére tartozó olyan feladatokat, amit azoknak kéne megcsinálni, ő végzi el. mert egyszerűen azok nem csinálják meg normálisan, és max ellenjegyzik. de ez csak egy példa. arról nem is beszélve, hogy mindenki hozzáférhet a jogtárhoz, és anélkül nem is nagyon lehet meglenni, édesanyám is állandóan azzal dolgozik, szóval ez is kissé sántít, hogy nem tudnak a jogszabályokhoz hozzáférni, és azt se tudják miről van szó...

Egy gondolat erejéig visszatérnék az érettségire. Azt pl. senki nem nézi, h régebben max. 5 pontot lehetett szerezni. Idén meg, bár maximálták 24-ben, így lett a 144 pont, de nézzük már meg, hogy ezt a 24et 44-ből lehetett összeszedni (2 emelt szintű érettségi meg 2 felsőfokú nyelvvizsga).
Szóval nézzük már meg a plusz pontok arányát régen és most, a 120 ponthoz viszonyítva. Azt meg már fel se hozom, hogy anno 2 középfokú nyelvvizsgáért 3 pontot kaptunk, idén meg ez már 14et ért...

Ami a jogászképzést illeti, egyetértek derillel. Nem az egyetem a hibás, neki ez üzlet. Az a dinnye, aki még most is úgy gondolja, hogy a jogi diploma=aranybánya.

Ezzel együtt -természetesen megfelelő türelmi idő mellett - most már elő lehetne írni pl., hogy jegyző csak jogi diplomával lehet valaki. Szerintem ez indokolt lenne, tekintve, hogy elsősorban jogi munkát kell végeznie, és sok álláshelyet teremtene.

Jaj, jaj, de akkor mihez kezdenének az állig-ot végzettek?

Legislator egyetértünk. Sajnos amit irtál, az mind igy van. Ezért vallom azt, hogy például a gyámhivatalokban állig+jogi végzettség kell, mivel államigazgatási ügyeket intéznek, de szerződéseket birálnak el. Egyik a másik nélkül semmit sem ért.

Igaz, hogy Rácz tanárur nagyon jól megtanitotta, de akiről én beszéltem, az csak jogot végzett, Rácz tanárur nem is tanitotta, azonban most igen magas pozicióban van (nem a tudásáért, hanem a politikai támogatottságáért). Sajnos a közigazgatásban vannak olyan területek, amelyeken több a jog, de kell az állig. tudás is - gyámhivatalok, adó - és belátható, hogy egy óvonő egy államigazgatási eljárásban elbirálandó szerződéssel nem sok mindent tud kezdeni.

Csaba-X. Én a levelező oktatást sem szüntetném meg. Nem mindenki olyan szerencsés, hogy nappali tagozaton tanulhat - én sem tehettem. Minden sulimat, beleértve a gimnáziumot is, levelező tagozaton végeztem, mert szüleim nem engedtek tanulni, dolgoznom kellett, hogy pénzt keressek. Márpedig ha valakinek lenne ehhez érzéke, akkor ne vegyék el tőle sem a lehetőséget. Ugyis a piac alakitja, hogy ki tud fennmaradni és ki nem.

Látod, kifogásolod a jegyek szerinti elbirálást - én sem értek vele egyet, merthogy sosem voltam jeles tanuló, azonban azt, ami kellett megtanultam. Ezért irom, hogy igenis, végezhesse el mindenki, aki el tudja, és ezután majd a piacon eldől, hogy ki képes ezen a pályán maradni és megélni. Tudvalevő, hogy ha mindenki fodrász akar lenni, akkor nagy részük nem fog tudni fodrászként elhelyezkedni. Ugyanez a helyzet itt is. De a lehetőséget mindenkinek meg kell adni. Mint tudjuk Einstein megbukott matekból, és mint tudjuk Kecskés professzor csak hármas volt polgári jogból. Tehát nem ez számit, hogy ki hányasra képes bemagolni, hanem az, hogy ki képes alkalmazni is.

Annak, hogy egyre több jogász munkanélküli nem a tulképzés az oka, hanem az, hogy a helyüket elfoglalják olyanok, akik nem értenek hozzá, és kizárólag politikai kapcsolataik miatt ott maradhatnak, ahol vannak. Tehát nem a nemlétező tulképzést kellene megszüntetni, hanem ki kellene takaritani a közhivatalokat. Amig ez nem változik, teljesen mindegy, hogy hány jogászt képeznek, mert a kevésnek sem lesz hely, hiszen miért vegyenek fel jogászt, amikor érettségivel is dolgozhat ott valaki, akinek jóval kevesebbet kell fizetni, viszont mivel nem csinál semmit, el sem ront semmit, ellenben x-y rokona, ismerőse stb.

Heo222: pont ezért irta Big, hogy a legek kombinációja. Nem elég a protekció, a pénz, hanem kell, hogy azért ne legyen annyira sötét. Egyébként ezek nem is a hosszu távu ottmaradásra blaziroznak, mert pár évig elvannak, aztán kapnak egy hasonló zsiros állást máshol. Valahogy sosem lefelé buknak.

bdora: lehet, hogy nálatok másképp van, de a tapasztalatom az, hogy a legtöbb önkormányzatnál az ügyintéző nem fér hozzá a jogtárhoz, mondjuk 486-os gépe van a legjobb esetben, amint nem is fut esetleg a jogtár, és ha hozzá is fér nem érdekli, nem nézi meg. Igazad van, dolgoztam jogászokkal is a közigazgatásban, akik tényleg nem néztek utána, tényleg nem érdekelte őket, mert olyan jogászok voltak, akiket már sehova nem vettek fel, vagy mindenhonnan kirugdostak. Ma már kicsit más a helyzet, mivel több jogász van, jók is jelentkeznek közigazgatásba - volt ilyen munkatársam is, de elment, mert röhelyes, hogy egy jogot végzett nettó fizetése 60-80 ezer forint, mig egy érettségizett bármelyik gyorsbüfében ennek minimum a dupláját keresi.
Régebben nem max. 5 pontot lehetett szerezni, hanem 8-at, és beleszámoltam, olvasd vissza. A végét nem értem, hogy mit akartál ezzel mondani. A lényeg viszont az, hogy nem volt elegendő a bejutáshoz mondjuk a szinötös, emelt szintü érettségi, holott elvileg a jogra nem irták elő a nyelvvizsgát.

Preetor01: sokan nem azért mennek a jogra, mert abból akarnak megélni, hanem mert egy alapnak tekintik a további tanulmányaikhoz - mint a fiam - mert látják, hogy a jog mindenhol kell. Ezért nem értek egyet a limitálással. A többi diplomáért már nyilván majd fizetni fog, de ez ugyanolyan alap számára, mint az érettségi. Ma már mindenhol kell jogi tudás és minél nagyobb a jogi tudása, annál nagyobb az esélye, hogy mondjuk sikeres üzletember lesz - és nem a börtön lakóit fogja gyarapitani, mert nem ismerte a jogot kellően.

Szerintem is elő kellene irni, hogy jegyző, gyámhivatalvezető csak olyan személy lehet, aki jogi és államigazgatási végzettséggel rendelkezik, gyámhivatali ügyintéző pedig vagy jogi vagy államigazgatási végzettséggel lehet valaki. Ezzel megoldódna a munkanélküli jogászok problémája is.

Most tényleg csak röviden tudok írni a levelezős képzéshez;

Tudjuk,hogy az igazség mindig odaát van!

Talán nem is tudjátok,ezért megosztom veletek a következőket:Az Egyesült Államokban 1910-es évek előtt az orvosi diplomát meg lehetett szerezni levelező és kiegészítő oktatás keretében is.Ami olyan előitélet gerjesztett a társadalomban,hogy 1910-ben meg is alakult az Orvostudományi Oktatási Tanács,amely szervezet átalakította az orvosképzést.

Ma is mondhatná bárki,aki már kinőtt a 18-23 korból,hogy nem lehetett ,nem engedtek és szeretnék,mégsem lehet orvosi diplomát szereni levelező tagozaton!
(Van néhány egyéni hallgató,de nagyon szűk körben)

Nem állítom,hogy a jogászképzés és az orvosképzés között van analógia,de mégha nem is tetszik a levelező képzést én eltörölném.
Annál is inkább mivel a legtöbb egyetemi oktató is nyírja a levelezősöket (Nyilván abból a téves eszméből (?) indulnak ki,hogy nem tanulnak).

Sajnos ebben az országban soha nem fogják felismerni,hogy színvonalas képzést csak nappalin lehet kapni.Nem állítom,hogy autodidakta módon nem lehet tanulni ,de az a 2 hét,amit biztosítanak egy levelezősnek félévente,az nagyon kevés............
Üdv!

Anélkül, hogy vérremenő vitába bonyolódnék, hozzászólnék a témához, egykori levelezős joghallgatóként.

1. Hidd el, Csaba-X, hogy nem egy tanártól hallottuk a katedráról az ellenkezőjét annak, amit írsz, mármint hogy nem kedvelik a levelezős kollégákat. Kapásból tudnék neveket mondani, akik szerint "18-20 évesen magolni lehet, de érteni nem a jogot", meg "a fiatalos lendület sok szakmában előny, ám a jogászi nem tartozik ide."
2. Az államvizsga-osztályzatokat kell összevetni, abból meglátszik, vajon hátrány-e a levelező képzés.
3. Lehet, hogy egy levelezős, mivel már van 1-2 diplomája, idősebb fejjel, rutinnal áll neki a tanulásnak, lehet, hogy neki elég, ha egy jól felépített előadás mellé az oktató utal néhány könyvre, amit önállóan el tud olvasni aztán a levelezős kolléga, és talán összeáll a fejében a kép akkor is, ha nem ül benn naponta 5 -8 órát az egyetemen.

   4. Nem tudom, mi ez a gyúlölet benned a levelezősök iránt, ha szerinted nem adnak színvonalas képzést levelezőn, akkor mi a bajod velük? A kenyeredet akkor úgysem veszélyeztetik...:))))

Csaba-X: ugy látom magadból indultál ki. Az, hogy a nappalisok két héttel a vizsga előtt kezdenek tanulni, ugyanazt az eredményt hozza, mint amikor egy levelezős a két hét tanulmányi alatt akar felkészülni. De a levelezősök többsége szerencsére nem igy tanul.

Az, bogy mi van az USA-ban, lényegtelen, nem biztos, hogy mindenben az amerikaiakat kellene majmolnunk. Olyan is a képzésük, amilyen. Nem véletlen, hogy a magyarokat ismerik el világszerte.

Az., hogy nyirják a levelezősöket igaz, de sajna a nappalisok sem tudnak többet, tehát ez max. arra bizonyiték, hogy diszkriminativ a vizsgáztatás. Levelezősként sokszor vizsgáztam nappalisokkal együtt, ugyanazon tételsorból kellett huznom, és mig nálunk előfordult, hogy eleve közölte a tanár, hogy ma már senki nem fog átmenni, szemtanuja voltam, amikor a nappalis diákot ugy könyörögték be, mert "nem volt kedve" vizsgázni.

Szinvonalas képzést estin és levelezőn is lehet kapni, hiszen ugyanazok a tanárok tanitanak - és a tananyag leadásában sosem láttam különbséget, ugyanolyan lelkismeretesen adták le az anyagot, mintha nappalisok lettünk volna.

Ha a Te elveid érvényesülnének, akkor mindenki csak egy diplomával rendelkezne, mivel a másodikat általában nappalin már csak a dusgazdagok tudják megszerezni. Nem is tudom hova jutnánk.
HEO222-vel egyetértek:)))
És ha a levelezőn végzettek ezek szerint sikhülyék, nem is tudom mit keresek a jogiforumon. Nem is értem, hogy miért nem azok a nagyon okos nappalin végzettek segitenek a joghoz nem értőknek?