JOGBÖLCSELETBÕL... _ SZIGORLAT??? - Kell a 'Kelsen-féle' joglépcső a cégbíróságon?

Majd Én is! És ettől félek! Mert P B nem lehet megtanulni!

Rosszmájú pletykák szerint a jogbölcsész-lobbi a rendszerváltáskor "átmentette" magát, az előtt ugyanis az egész a tudományos szocialista marxizmus-leninizmusból állt.

Államvizsgának pedig azért tették be, hogy a joghallgató mielőtt elhagyja az egyetem falait mégegyszer utóljára megtanulja a marxizmus-leninizmust.

Mit oktattál, Okoskatörp?

Jakab, én vitatkoznék azzal, hogy a jogbölcselők egy jogszabályt sem tudnak megtanulni. Kelsen például alkotmánybíró lett, Horváth Barna a Magyar Királyi Jogügyi Igazgatóság alügyészeként a Magyar Szentkoronát (a Magyar Államot) képviselte perek során, Tamás András egy Bp.-i kerületi bíróság elnökhelyettese volt és még sorolhatnám...

Államvizsgák előtt állok. Úgy érzem, hogy EU-jogból több hasznot merítenénk záróvizsga tárgyként, mint állam és jogelméletből.
Nemcsak tanulhatóbb, de hasznosabb is lenne.
Ki tudja ezt megtanulni? Aki oktatja? Még köztük is hatalmas viták dúlnak.
Ennek ellenére megtanultuk, levizsgáztunk, és szinte semmire sem emlékszünk belőle.
Kevesebb bölcselkedés helyett szívesebben vettem volna néhány gyakorlatiasabb tárgyat.
Sajnos nincs mese, meg kell tanuln, mert ez is a diploma megszerzésének feltétele.

Minden tiszteletem a jögbölcseletet nem kedvelő kollégáknak, de azért különös, hogy egy leendő jogász számára nehézséget, felesleges kínlódást jelent a jogról gondolkodni. Leszámítva azt, hogy a jogász többet jelent, mint a jogszabályokat ismerő személy, igenis adhat a jogbölcselet gyakorlatban alkalmazható tudást.
Az öszehasonlító tudományok segítenek megérteni más rendszereket, és az a gondolkodásmód egy nemzetközi szerződés letárgyalásakor, megírásakor kamatozik. Nem egy közeli országra (pl: német) gondolok, hanem mondjuk egy japán befektetőre, teljesen eltérő (jogi) kultúrával.
Az elgondolkodás és az elgondolkodtatás (azaz a vita) egyébként már önmagában is hasznos. Mozgásban tartja a szürkeállományt, kiöli a káros, begyepesedett rutint.

Másrészről senkit nem akarok rábeszélni a jogbölcseletre, de nem értem miért akar valaki kevesebb lenni, ha lehetne több, és ráadásul kötelező is. És ha ez a többlet a másik félnél megvan, ő biztosan előnnyel indul.

Alpári módon fogalmazva: NAGYON SZ*RRÚL TANÍTJÁK.
Egyes embereknek az jelent kielégülést, (Pokol Béla) ha a viszonylag egyszerűbb dolgokat minél bonyolultabban fogalmazzák meg. TIsztelet a kivételnek.
Szerintem a kutya itt van elásva.

Egyetértek chabba véleményével, ezt már a topikban korábban bőven kifejtettem, de Józsival is abszolút egyetértek. Viszont az nem a jogbökcsleet hibája, hogy Mo-i önjelölt szaktekintélye egy ostoba alpári szellemi törpe, aki ezt az egyébként minden jogász számára létfontosságú stúdiumot a borzalmas és értelmetlen handabandázássá silányítja.

Külön tisztelet jár azoknak az oktatóknak, akik a P.B. által regnált tanszékeken mégis megpróbálják átadni a jogbölcselet valódi tartalmát.

Pázmányosok vizsgákkal kapcsolatos témákhoz kérem ne szóljanak hozzá!
Az egy tanfolyam és nem egyetem.
Köszönöm!

Én ugyan nem a Pázmányon végeztem, de az iylen bluesbrothers féle infantilis böfögések csak a hozzászólót minősítik. Főleg, hogy ezt több topikban is teszi.

Vajon miylen gyerekkori lelki taruma visz rá valakit, hogy ilyenformán kezdjen fröcsögni gyakorlatilag provokáció nélkül?

"the big cat" böfögésnek és fröcsögésnek minősítette a véleményemet. Erre reagálva megjegyzem, hogy én (veled ellentétben) a Pázmányon végeztem. Amit ide leírtam, az tehát a saját diplomámat minősíti. Hozzá szeretném tenni, hogy egyáltalán nem vagyok boldog emiatt. (Sőt!) Csak a munkaerőpiacra kilépve tapasztalom a cum laude diplomám értékét és a Pázmány megbecsülését.

Egyébként annyiban igaza van a hozzászólónak, hogy valóban trauma volt nekem az ott elvesztegetett öt év, csak már nem gyermekkori...

Szembe kellene néznünk azzal, hogy diploma és diploma között (sajnos) hatalmas megítélésbeli különbség van és nem a mi (volt, vagy jelenlegi pázmányosok) javára...

Remélem sikerült "szalonképesebbé" tennem markáns és valóban cinikus véleményemet.

Megjegyzem ezt megelőző hozzászólásaid alapján nem értem, hogy mit kifogásolsz a stílusomon.
Talán amolyan "összjogászi" TRAUMA
lenne a fröcsögés?

"Csak a munkaerőpiacra kilépve tapasztalom a cum laude diplomám értékét és a Pázmány megbecsülését." bbrothers

Figyelj!

F*szkalapok mindenhol vannak!!!
INkább meséld el konkrétan, hogy mi történt. Amit eddig elmondtál az alapján arra következetek, hogy több helyről is visszautasítottak a PÁzmányos diploma miatt.

(MIközben írom a szöveget, jobboldalon látom Gábort aki 26 éves stb és nincs munkája)

Esetleg páran tudnánk számodra tanáccsal szolgálni...

Üdv.:

tudnának

Így már más a leányzó fekvése, de a véleményed akkor is túl sommás nekem.

De ha én a saját tanulmányaimra gondolok vissza, akkor az volt a kivétel, amikor értékes előadásokat hallottunk, amikor emberszámba vettek minket, sé amikor a követelmény az gyakorlatra készített föl minket. A jogi felsőoktatás, de szinte az egész felsőoktatás siralmas állapotban van Mo-on, tőlem soha senki sehol nem kérdezte, bármelyik diplomámmal kapcsolatban, hogy melyik intézményben szereztem. Talán egy hely volt eddig, ahol miután elhelyezkedtem be kellett mutatnom egyáltalán.

4esre államvizsgáztam ebből a förtelemből, jeeeee! :D El se hiszem, komolyan... Na nehogy azt gondoljátok, hogy felfogtam ezt a sok hablatyot, mondjuk azt hogy rendesek voltak a vizsgáztatók! Amúgy az én álláspontom valahol középen helyezkedik el a jogbölcseletről. Államvizsga belőle? Sok és felesleges. Szükség van rá? Igen, de nem így... Ki az aki megérti az oktatók agyatekert "zsenialitásait"? Mondjuk azt, hogy van 2 véglet. Az egyik a konyhanyelv, amin talán ezek a gondolatok nem is megfogalmazhatóak, de egy átlagember ezen értené meg ezeket a dolgokat. A másik a jogbölcselők megfogalmazásmódja, amit valahogy fel kellene fognunk a jogbölcselet-vizsgáinkra (de nem megy :D ). Szerintem valahol a kettő között lenne ideális egy jogászhallgató számára. Mert tényleg szükség van széles látókörre, ez különböztetne meg minket egy szakbarbártól, aki csak pl a szerződéskötéshez ért. De ha nem értjük ezeket az eszmefuttatásokat, akkor nem fogjuk szeretni ezt a tárgyat, és ha nem szeretjük nem is tanuljuk meg igazán, így aztán lőttek a széles látókörnek...

Én azt nem értem, hogy egy ilyen filozófia-jellegű tárgyat miért magolós módszerel tanítanak?
Adnak egy könyvet (vagy kettőt) hogy tanuld meg kívülről.
Pont ez lenne az a tárgy ahol a kívülről tudás a legkevéséb fontos.
Miért nem lehet vitatkozni, párbeszédet folytatni a hallagatókkal, mint egy rendes filozófiaórán, nem a hallgatók helyett gondolkodni, hanem őket gondolkodtatni?
Miért kell ezt úgy oktatni, hogy bejön az okosember, elmondja mi van a könyvben, azátn menj haza és tanuld meg. Vagy ha nagyon újító szellemű (lusta), akkor ad százegynéhány cikket (aminek önmagában nincs sok értelme) és azt kell kívülről megtanulni.
ÍGY szerintem nincs értelme.

Biztos azért, mert azt, hogy Kelsen féle joglépcső nem tudod kitalálni magadtól, tehát kellenek alapfogalmak, ha azt megtanultad, akkor lesz kivel vitatkozni. Először azonban meg kell tanulni az alapokat - enélkül vitatkozni, csak okoskodás

Egyébként azt gondolom a témáról, hogy a kérdés elég hülye: persze, hogy nem kell a cégbíróságra egy ilyen tudás... de ebből még nem következik, hogy haszonhatalan lenne a jogelmélet, jogbölcselet, jogszociológia stb.. hány olyan dolog van az életben, amit nem azért tanulunk meg, hogy másnap aprópénzre váltsuk (irodalom, történelem). Ha csak azt tanítanák az egyetemen amit másnap a gyakorlatban aprópénzre válthatsz, akkor elég lenne egy titkárnőképző, meg egy lótifutiképző - de egy ekkor egy komolyabb jogi problémát meg se tudna fogni a diák szakszerűen ... szerintem nem az a célja az egyetemi képzésnek, hogy azt befejezve kész ügyvéd, bíró,ügyész stb legyen valaki, hanem hogy megszerezze az elméleti alapokat - igazán jó alapokat - és a gyakorlati részét meg tanulja meg a gyakorlatból, majd a kettőt csiszolja össze, és akkor lesz belőőle jó szakember. Az Egyetem tehát az első, elméleti alapozó lépcső - és alapvetően erre kell koncentrélni (etől még bele lehet tenni egy kis gyakorlatot is, de alapvetően nem a gyakorlati képzés a célja az egyetemnek)

alapofogalamk: pont ez az. Nem kellenek, illetve nem így.
Addig lenne szabad eljutni az anyagban (az előadáson és könyvben is) hogy felteszünk egy releváns kérdést. Amire válaszolni már mindenkiek magának kell.
és ugyanúgy, ahogy a filozófiához, ehhez sem kell más csak józan ész és kreatív, rugalmas gondolkodás.
Persze, meg kell ismerni, mit gondolnak/tak mások, de azt beszélgetve is lehet.
Egy rakás fogalom bemagolása végül többet árt mint használ, mert megmerevíti a kreatív gondolkodást, ráerőszakol a hallagatókra olyan gondolkodási sémákat amik nem biztos hogy jók, de biztos hogy a saját (eredeti) gondolataira rátelepszenek, illetve lényegében le is szoktat a gondolkodásról.

miután nem ismered ezeket a gondolkodási sémákta (hisz nem is érted miről van szó), ezért nem látom a kompetenciádat abban a kérdésben, hogy kell értelmetlenek -e vagy nem ezek az órák. Azt viszonyt látom, hogy nem érted az anyagot, nehézséget okoz felgoni, hogy mit is akarnak mondani - ez frusztrál, és keresel valami mentséget, hogy ne kelljen tanulni... Bevallom én se értettem annak idején mindegyiket - ami első olvasásra nem volt világos, azt hülyeségnek tartottam, és feleslegesnek. Aztán később amikor elkezdett érdekelni egy komplexebb kérdés, igencsak érdekes volt egy jogfilozofiai fejtegetés pl. az igazságról, az arról alkotott felfogásokról, a méltányosság és a jog viszonyáról, vagy éppen arról, hogy egy bíró amikor dönt, a jogszabélyokon kívül milyen egyb dolgok játszanak még szerepet ... Azt elképzelhetőenk atartom, hogy m,ásképp is lehetne oktatni (és szerinetm Neked is ezzel van bajod), de akkor sem az a kérdés, hogy kell -e vagy vagy nem, hanem az, hogy hogyan

nem tudod mit gondolok, nem tudod mit (nem) tudok, nem tudod mit (nem) értek
valamint javasolnám hogy egymás kompetenciáit ne feszegessük, ez itt egy fórum, az nem szól hozzá aki nem akar.
Kérlek olvasd el pontosan, mit írtam. Nem írtam olyat, hogy nincs szükség a tárgyra, de még csak olyat sem hogy kétségeim vannak arról, hogy van e rá szükség.
Azt mondtam hogy ÍGY nincs értelme. Ugye nem kell -egy jogásznak- megmagyaráznom, mi a különbség?
Szerinted nem értek a jogbölcselethez.
Rendben, jogod van a véleményedhez.
Én nem szoktam "te ezt nem érted" jellegű hozzászólásokkal 'érvelni'.
Nem gondolom, hogy belelátok mások fejébe, és tudom mit tudnak, és nem gondolom hogy én mindent (jobban) tudok.
Viszont az ÉN véleményem az, hogy ha te eddig se jutottál el, akkor még nálam is kevesebbet értettél meg a jogbölcseletből.

azt hogy mit gondolsz - leírtad, azt, hogy mit nem tudsz - leírtad, azt hogy mit nem értesz - azt is leírtad ...

Alapfogalmak: nem kellenek ill. nem így-írod. Most nem kellenek vagy nem így kellenek - döntsd el, hogy mit akarsz, mert bizony ez azt is jelenti, hogy nem kellenek!.

Azt hogy kompetens vagy a témában magad sem állítod - mi a bajod akkor? Mennyit tanítottál, érted, hogy hogy kell tanítani a jogbölcseletet?

Nem szoktál - ezt te nem érted jellegű hozzászólásokkal érvelni? Miért, aki nem úgy tanítja, ahogy kellene, az szerinted ért hozzá? Vajon nem azért írtad le a véleményed, mert benne van, hogy aki így tanítja, nem ért hozzá, mert nem így kellene? Gondlokodtál már ezen?
ha nem szereted ezt a tárgyat, akkor írd azt, hogy nem szeretem ezt a tárgyat, ne azt, hogy rosszul oktatják mások...

arra meg mit írjak, hogy ki meddig jutott el - nem mindegy? Mindkettőnknek fejlődni kell még! Nem egymáshoz, saját magunkhoz képest ... kívánom, hogy sikerüljön