Egyetem Kereses (Melyik a legjobb) - Milyenek az egyetemek, tanarok, felvetelik.. stb

Német egyetemekről olvasgatva találtam:

Jórészt a szülők zsebére megy az egyetem Németországban is

Évről évre egyre mélyebben nyúlnak a szülők a zsebükbe a gyerek egyetemi tanulmányai miatt Németországban. Mára a szülői támogatás aránya elérte az 52 százalékot. Az egyetemisták 90 százalékát szüleik havonta 448 euróval segítik ki. A többi ösztöndíj, szociális támogatás, vagy munkavállalásból eredő pénz.

Vagyis nem olcsó mulatság a diploma megszerzése. Egy 10 féléves egyetemi tanulmány összköltsége 46 ezer euró, 12 szemeszternél ez már 55 ezerre emelkedik. Ez mintegy 770 eurónak felel meg havonta, ami mai árfolyamon alig kevesebb, mint 200 ezer forint. És ebben nincs benne a tandíj, ami Németországban tartományonként eltérő, van ahol nincs is. Ennek mértéke szemeszterenként 50 és 500 euró között mozog.

Forrás: http://www.azta.hu

Sziasztok!

Olvasgattam a fórumban és látom nagy a vita abban h melyik egyetem jó meg nem jó. Erről annyit, hogy én 1 hónapja kezdtem az szte-ájk-t és rohadtul nem ide akartam jönni. Pesti vagyok és persze pesten az elte a no1. Majd amikor idejöttem, akkor került a kezembe a nemzetközi rangsor a világ 6 ezer egyetemét rangsorolta, és az első 500 ban 2 magyar egyetem volt, az szte és az elte...Majd amikor beleolvastam kiderült, hogy az szte valami 100 hellyel előzi meg az eltét nemzetközi viszonylatban...Az, hogy melyik egyetem jó vagy nem, néha nehéz eldönteni...Viszont szociból már most elmondták, hogy tul kicsik vagyunk a rangsoroláshoz. A miskolci egyetemben tényleg tetszik, hogy ilyen segítőkészek, de nekem pesti ügyvéd ismerőseim mondták, hogy a miskolci egyetemen szerzett jogi diplomát, itt pesten el sem fogadják...Igazából már most kezdek rájönni arra, hogy lehet bármilyen diplomád, ha nem vagy gyakorlatias, rugalmas, és nincsenek olyan plusszaid amik másoknak nincsenek...Húzhatod magad.....

Itt nincs erről vita. :)

Van ezerféle rangsor, és mindegyik egyetem legalább kettőben az első... és értelemszerűen ezt a kettőt tartják a legfontosabbnak. Így minden egyetem az ország legjobb egyeteme :)

Igen Roli, csak az a pálya, hogy az a különbség nem a jogi karoknak köszönhető, hanem annak, hogy Szegeden volt egy Nobel-díjas. Ha így nézzük a dolgokat, hasonlítsuk már össze, hogy melyik jogi karon pl. hány jogászakadémikus van/volt, mert jogászok jogi kutatásra Nobel-díjat ugye nem kaphatnak. (Más kérdés, hogy nálunk általában az elmúlt fél évszázadban az MTA Jogtudományi Intézet legjobbjai lettek akadémikusok kevés kivétellel, így ezt az eredményt csak annyiban lehet értékelni, hogy az adott akadémikus éppen melyik egyetemen tanít). De ez is egy szempont a sok közül. Amiket a végén írsz, azzal teljesen egyetértek.

Kedves Legislator,

attól, hogy valaki kakadémikus még nem biztos, hogy képes átadni a tudását...
szakmát tanítani meg biztosan nem tud.

„De ez is egy szempont a sok közül.”

ezt véletlen átugrottam...szorri. így egyet bírok érteni.:)

Kacs: nem lehet mindenki iskolamester, néhány tudósra is szükség van.

"a miskolci egyetemen szerzett jogi diplomát, itt pesten el sem fogadják…"

Nem Pesten nem fogadják el, hanem biztos valamelyik pesti, valószínűleg ELTÉ-n diplomázott ügyvéd nem fogadta el....Nekem van jónéhány pesti, miskolci diplomával rendelkező ügyvéd ismerősöm, garantálom neked, ők elfogadják a miskolci diplomát..:)

Azt meg, hogy magyar jogi egyetemek diplomái között van-e a tényleges különbség, inkább hagyjuk. (De a támában nyugodtan fordulhatsz Kacsához..:) )

„a miskolci egyetemen szerzett jogi diplomát, itt pesten el sem fogadják…“

És a miskolci jogi karon tanító vagy tanított alkotmánybírók határozatait elfogadják?
Az alábbi korábbi és mostani alkotmánybírók tanítottak, tanítanak a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán:

Dr. Harmathy Attila (1937)

1998 decembere és 2007 áprilisa között az Alkotmánybíróság tagja. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte.

1962-ben részt vett a Cambridge-i egyetem nyári jogi tanfolyamán, 1964-1967 között elvégezte a Strasbourg-i Nemzetközi Összehasonlító Jogi Egyetem négy évfolyamát. 1962-ben került az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetébe. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán római jogot, majd polgári jogot oktat. 1974-ben docenssé, 1982-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1990 október és 1993 november között a kar dékánja volt. 1993 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban rendes tagjává választották. 1993 májusa és 1995 februárja között az MTA főtitkárhelyettese, 1996 májusától alelnöke. Tudományos tevékenységet a polgári jog körében, főleg a szerződések témáiban végzett.

1972-ben kandidátusi fokozatot, 1981-ben a szerződések, a közigazgatás és a gazdaságirányítás összefüggéseiről szóló művével a tudomány doktora fokozatot szerzett.

Dr. Zlinszky János

Dr. Zlinszky János (1928)

1989 novembere és 1998 márciusa között az Alkotmánybíróság tagja.

1957 márciusában avatták az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a jog- és államtudományok doktorává. 1957-68 között vállalati jogász, 1968 és 1982 között ügyvéd. 1982 őszétől római jogot ad elő a miskolci egyetem jogi karán. 1990-ben nevezték ki egyetemi tanárrá és a Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet igazgatójává. Az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja. 1990-ben lett a jogtudományok doktora.

folyt. köv. mert akadozik az AB honlapja.

Folytatás:
jelenlegi tagok közül:

Dr. Holló András

Dr. Holló András (1943)

Az Országgyűlés 1996 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 1998 novembere és 2003 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. 2003 augusztusa és 2005 novembere között az Alkotmánybíróság elnöke. Alkotmánybírói megbizatása 2005 november 12-én - a megbízatási időtartam leteltével - megszűnt. Az Országgyűlés 2005 november 14-én újra alkotmánybíróvá választotta. 2008 júliusa óta az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.

Jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán fejezte be 1966-ban. 1971-től 1979-ig ügyész a Legfőbb Ügyészségen. 1971-1981 között Alkotmányjogi Szemináriumot vezetett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Emellett különböző – az állampolgári jogokkal kapcsolatos – kutatási programokban vett részt. 1981-től alapító tanárként (1984 óta docensi minőségben) tagja a Miskolci Jogi Kar Államtudományi Intézete Alkotmányjogi Tanszékének, amelynek 1993-ig tanszékvezetője volt. 1979-1989 között az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos főmunkatársa, kutatásvezetője. 1989 és 1990 között az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányelőkészítő Kodifikációs titkárságának munkatársaként részt vett az új Alkotmány előkészületeinek munkálataiban. 1990-től alkotmánybíróvá történő megválasztásáig az Alkotmánybíróság főtitkára. 1984-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Elméleti érdeklődése, szakmai irodalmi munkássága a törvényesség-alkotmányosság (alkotmányvédelem) elvi kérdéseire, az állampolgári jogok problematikájára irányul.

Dr. Bragyova András

Dr. Bragyova András (1950)

Az Országgyűlés 2005 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1975-ben. 1975 és 1977 között az Általános Értékforgalmi Bankban dolgozott, majd 1977-től a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének munkatársa, 1999-től, tudományos tanácsadó. 1990-ben Humboldt ösztöndíjasként Freiburgban kutatott. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karán az 1980-as évektől tanított előbb a Nemzetközi Jogi, később az Alkotmányjogi Tanszéken. 2000-től egyetemi tanár, a kar Doktori Iskolájának vezetője.

1994 és 2004 között a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének állandó vendégtanára volt. 1988-ban szerzett kandidátusi fokozatot, 2003 óta az MTA doktora. Tudományos munkáiban nemzetközi jogi, alkotmányjogi és jogfilozófiai kérdésekkel foglalkozott.

Dr. Kovács Péter

Dr. Kovács Péter (1959)

Az Országgyűlés 2005 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. A JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1983-ban, majd 1983-1984-es franciaországi tanulmányai nyomán a Nancy Centre Européen Universitaire-en kapott közösségi szakjogász diplomát. A Miskolci Egyetemen 1987-ben doctor universitatis fokozatot szerzett az alapjogok védelme a közösségi jog rendszerében c. értekezésével, amit 1996-ban Ph.D. fokozatnak ismertek el. 1997-ben habilitált. A Miskolci Egyetemnek 1983-tól oktatója, 1998 óta egyetemi tanára, 1999-2005 között a nemzetközi jogi tanszék vezetője. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, 1997-2005 között tanszékvezetője. A Külügyminisztérium állományában 1990-1994 között a párizsi nagykövetségen dolgozott, 1998-1999-ben pedig az Emberi és Kisebbségi Jogi Főosztály vezetője volt. Az Európa Tanács égisze alatt elfogadott két kisebbségvédelmi egyezménynek, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának és a Nemzeti Kisebbségek Védelme Európai Keretegyezményének kidolgozásában, mint kormányszakértő vett részt.

Vendégprofesszorként tanított egy–egy hónapig több franciaországi egyetemen [Montpellier (2000), Paris XI (2002), Paris II (2003), Nantes (2003)], Fulbright-ösztöndíjjal pedig hat hónapig az Amerikai Egyesült Államokban [Denver (2002)]. A Société Française pour le Droit International tagja.
Dr. Lévay Miklós

Dr. Lévay Miklós

Az Országgyűlés 2007 márciusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává, 2007. április 21. napjától.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1980-ban végzett, ezt követően egy évig ügyészségi fogalmazóként dolgozott a Fővárosi Főügyészségen. 1984-ben bírói-ügyészi szakvizsgát tett. 1981. augusztusától 2004. júniusáig a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának főállású oktatója volt, 1992–2000 között dékánhelyettesi, 2000-től 2004-ig dékáni tisztséget töltött be ugyanitt, 1995–2006. júniusáig az ME ÁJK Bűnügyi Tudományok Intézetének igazgatója volt. 2001-2004 között a PPKE JÁK Bűnügyi Tudományok Intézetében részfoglalkozású egyetemi tanár. 2004. februárja óta dolgozik az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 2004. októberétől a Kriminológia Tanszék vezetője, 2006. július 1-jétől az ELTE általános rektorhelyettese volt.

1992-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 1998-ban habilitált, 1998-tól egyetemi tanár.
Fő kutatási témái: a kábítószer-probléma kriminológiai és büntetőjogi kérdései, a drogpolitika, a bűncselekménnyé nyilvánítás alkotmányjogi és büntetőjogi kérdései, a társadalmi változások hatása a bűnözésre és a kriminálpolitikára, a fiatalkori bűnözés és a fiatalkorúak büntetőjoga, a gyermeki jogok.

Ezek közül négy fő előadásait is hallgattam és vizsgáztam is náluk.

Mielőtt az az érvelés jönne, hogy egy sem végzett Miskolcon, közlöm, hogy a miskolci jogi kar 1981-óta létezik, tehát nem járhattak oda. A miskolci jogi kar felállását Dr. Mádl Ferenc is volt előadó tanár és jelentős szerepe volt a felállításában.

Nekem nem kell bizonyítni, hogy milyen a miskolci jogi kar...Én nem fikáztam egy percig sem!!!Én azt mondtam csak, hogy itt pesten nem nagyon fogadják el, sőt most mondta az egyik profunk, hogy szó volt az egyik megbeszélésükön arról, hogy a Miskolci, a Károli és még két egyetemnek meg akarják szüntetni a jogi karát, mert nincs értelme..Ezt az oktatási tárca tervezi..Szoval én elhiszem, hogy nem rossz egyetem mivel ilyet egy percig sem mondtam..Én csak a tényeket vázoltam fel..

Nekem csak gyakorlati észrevételem van: aki nálunk miskolci kolléga (volt), mindegyikük tökösen és ügyesen végzi/ezte a munkát. A szegediekkel nem volt "szerencsék", mivel egy sem bírta ki a próbaidőt (Pázmányos bukós államvizsgás emberkék a Károlin és Szegeden lazán lenyomták). Pécsiek a legtalpraesettebbek. Elte + PPKE jelölt a legtöbb, Károlis egy volt a 3 és fél évem alatt, de kibukott. Debreceniek nem nagyon jelentkeztek, most egy kollégám van.
Összefoglalva egyetem ide vagy oda, senkinek sincs fogalma a gyakorlatról diploma után. Tárgyi tudás meg lótúró mondjuk felsőoktatási, egészségügyi, közbeszerzési területeken.

szte-roli01 írta: "a Miskolci, a Károli és még két egyetemnek meg akarják szüntetni a jogi karát, mert nincs értelme."

Minek egy ekkora országnak 70 vagy hány felsőoktatási intézmény, meg 9 jogi kar? A gáz az, hogy nincs egy rendes egyetem, ahol jogi kar, teológia, bölcsészkar, TTK, infókar, orvoskar, műszaki kar, pedagógiai kar együtt lenne. Legyen öt nagy állami egyetem, a magánegyetem, magánfőiskola éljen a tandíjakból.

Szia, Mosza, rég jártál erre. Tetszik, amiket írsz.

Mosza Te legalább dolgoztál (gondolom)az egyetemi évek alatt, nem élősködtél tizenxévig valakinek a nyakán, mint "egyetemista".
Szerintem egy munkában tapasztalattal bíró friss diplomás messze nagyobb érték, mint egy summa cum laude, két lapot nem tettem eddig még keresztbe egyénke.
Amúgy az utolsó sorod írja le azt hozzáállást, ami a munkakeresésnél a lényegnek kell lennie.

mosza,

a közigazgatásban VIDÉKEN (!!!) az én tapasztalataim szerint nem ölik egymást az emberek, sőt nagyon kedvesekkel találkoztam. Hogy a fővárosban mi a helyzet, azt nem tudom.

Kedves Impi,

örülök h normális helyen vagy.

P.S.: mennyire vidék? :D

kb 100km ide, de másik helyre megyek

Az is közig?

hát az majd kiderül

közig amúgy elég jó hely, én ezt korábban nem gondoltam

a kis ügyvédi irodáknál szerintem jobb, mivel közigben sokkal több a pénz (ha jó helyre kerülsz), és sokkal emberibb a munkaidő, meg a munkatempó is (bár kivétel itt is, ott is van, gondolom)

A közigben nincsen munkatempó, csak kávézás, meg értekezletek vannak:))

általánosságban ezt így azért nem lehet kijelenteni
vannak kivételek

Én Miskolcon végeztem ritével, levelezőn, meló mellett és a diploma szerzés óta a közigben vagy annak erős környékén dolgozom (BÁH, APEH, vagyonkezelő cég).

Szerintem az egyik legerősebb magyar egyetem a miskolci, de csak dícsérni tudom az általam ismert debrecenben, szegeden végzettek tudását és gyakorlati hozzáállását is. A budapesti karok, és jónéhány ott végzett kicsit el van szállva magától és a pátosztól, de persze mély tisztelet a kivételnek, mert olyan is akad bőven. Bár saját tapasztalatom, hogy sz ELTE padjaiban inkább azoknak van hely, akiknek a szülei "megfizetik az árát" így vagy úgy, és nem feltétlenül azok kerülnek be, akiknek ott is lenne a helyük, de persze ez csak egy vélemény...

Levelezőt tekintve, szintén érdekesség, hogy amikor megkérdezik valahol, hogy miként végeztem az egyetemet, ez valahogy mindig negatívum lesz! Pedig mellette egy ügyvédi irodában melóztam, ahogyan egyébként a többség is a levelezőn, másrészt annyira akartam ezt csinálni, hogy még a tandíjat is összeraktam rá...míg a nappalin az első évben kibukott cirka a fele csak azért, mert igazából ugyan esze lenne, de csak anyuciék erőltették a jogot, neki meg nem volt hozzá kedve...igazságos világ, nemdde?!

A rite minősítés a másik kedvencem :) Már elnézést de, van egy ismerősöm aki majd 10 év alatt végzett a nagybecsű ELTEn summa cum laudéval, én meg 5 év alatt ritével, pusztán azért mert nem tudok szó szerint benyalni valamit, csak akkor ha meg is értem...na akkor gondolom ő beletartozik a jogászság krémjébe??? Ezt egyébként egyszer megkérdeztem állásinterjún egy ügyvédi irodában, amikor rájöttem, hogy inkább a közigbe megyek melózni, és mókás volt látni, hogy a T. Ügyvédúr csak hebegett rá, meg habogott... Arról nem is beszélve, hogy számát nem tudom, hányszor vizsgáztam úgy, hogy mellette kis nappalis lányka vergődött, nuku tudással, és a tanítónéni csak azért nem vágta be neki a karót, mert "tudom-tudom kislányom, Te mindig ott szoktál lenni az óráimon a 3. sorban és csillogó szemel figyelsz! hát gyere vissza péntek délután és majd megbeszéljük, hogy mi legyen..." Na így cum laudét, vagy summát szerezni, az igazi tudást takar?!?

Ja és még valami a közigazgatásról:
Valóban van kötött munkaidő 8-16:30, és rengeteg olyan ember ebben a szférában aki ettől függetlenül este 9 előtt nem megy haza, mert annyi melója van. És igen vannak kávé szünetek, meg begyöpösödött vén satrafák, akiknek már hozzánőtt a seggük a székhez, és a kollegalitást vagy úgy egyébként a szakmaiságot hírből sem ismerik, és mellettük van egy csomó ember aki viszont kidolgozza a belét is, hogy minden rendben menjen, aztán a kedves adófizető állampolgárok meg neki szídják a közigazgatásban dolgozók rehenyeségét...Ja és akkor még ott van a T. ügyvéd társadalalom - ismét csak tisztelet a kivételnek - akik dolgoztatják a jelöltjeiket rugalmas munkaidőben (addig húzzák amíg lehet) mindezt éhbérért és nulla szabival, de legyél nett, tudásban a topon és dolgozz helyette is, amikor a nagy elfoglaltságai mellett mondjuk hét közepén elhúzz vadászni, vagy halászni vagy x és hétfőig nem is látod...Na ez igen!

Szóval szerintem hagyjuk az általánosításokat, meg a lehúzásokat és valszeg nem kicsit van ma szar napom...úgyhogy a hosszú kirohanásért bocs!