Egyetem Kereses (Melyik a legjobb) - Milyenek az egyetemek, tanarok, felvetelik.. stb

Ezt hogy érted:

„ELTE padjaiban inkább azoknak van hely, akiknek a szülei „megfizetik az árát“ így vagy úgy, és nem feltétlenül azok kerülnek be, akiknek ott is lenne a helyük”

Írásbeli felvételi van (legalábbis volt, mikor én jártam egyetemre, most meg központi érettségi) mégis hogy lehet pénzzel bekerülni az egyetemre? vagy elvégezni azt? Az ELTE semmivel sem különb a többi egyetemnél és viszont, szerinted kinek van helye az ELTÉ-n vagy úgy általában a jogi pályán? Ugyanannyi alkalmas és alkalmatlan jogász kerül ki minden magyarországi jogi egyetemről, gyakorlatilag csak az egyénen múlik, hogy mit tud kihozni az egyetemi tanulmányok hatására a maga képességeiből.
Szerintem.
Ahol én dolgoztam, hogy a debreceni egyetem kivételével az összes egyetemről volt ott jogász és hogy ki mennyire volt jó, az egyáltalán nem azon múlott, hogy melyik egyetemen szerezte a diplomáját.

Én még a központi érettségi előtt felvételiztem, sajna Noé idejében :) Ahol az írásbeli felvételiket is emberek javították és sokszor volt tapasztalatom az ELTE kapcsán, hogy a családi háttér, neves kapcsolatok vagy éppen a pénz milyen sokat nyomott azon a bizonyos mérlegen. De igazad van, nekem ugyanúgy nem szabadna általánosítanom, inkább valszeg csak a saját tapasztalatom keserű! Emellett pedig abban is igazad van, hogy alkalmas és alkalmatlan jogászok mindenhonnan kerülnek ki, ez nem egyetem vagy oktatás függő, inkább hozzáállás és az ember függvénye.
Azt hogy kinek lenne helye a jogi egyetemek padjaiban, nem mellesleg más hivatásokra való felsőoktatásban is, szerintem pedig jó lenne ha az határozná meg, hogy ki akar majd ezzel hivatásaként foglalkozni. Vagyis ne azért járjon valaki éppen oda, mert a pontszámai elegendőek és a szülők erőltetik azt az irányt, vagy mert "a haverom is oda akar menni", vagy "lövésem sincs mit akarok csinálni, de egy diploma mindig jó ha van" stb...A
zért menjen oda, mert saját maga tudja, hogy azzal szeretne foglalkozni vagy legalább azt, hogy valami olyasfélével. Még persze ez sem zárja ki, hogy egy frissen éretségizett aztán kiábrándul az általa választottból, de neki több helye van ott, mint azoknak akiket az előbb soroltam. Bár ha saját magamból indulok ki, akkor azt fixen tudom, hogy nagyjából 15 éves koromtól tudatosan azt akartam, hogy a jog legyen a hivatásom.

Persze ettől még lehetek nagyon naív, vagy éppen idealista, vagy lehet rossz a gondolatmenetem!

"gyakorlatilag csak az egyénen múlik, hogy mit tud kihozni az egyetemi tanulmányok hatására a maga képességeiből."

Pazs véleményével nagyon egyetértek. És nem akarom azt a gittet rágni, amit eddig már fél évtizede rágok ez ügyben, de:

• Nem számít az egyetem
• Nem számít a tagozat
• Nem számít a diplomaminősítés
• Számít a tudás (a tételesjogi ismeret és a megértés együtt)
• Számít a kreativitás
• Számít az emberség
• Számíthat, hogy kinek a könyvéből tanultál, kinek az órájára jártál. Jobban bízom a hat nyelven beszélő, nemzetközileg ismert akadémikusban, mint valami ismeretlen vidéki nagyságban, bár lehet persze csalódni is.

Kedves dr.KTK,

„Persze ettől még lehetek nagyon naív, vagy éppen idealista, vagy lehet rossz a gondolatmenetem!”

nem rossz, nem rossz, de a jó nem ilyen...:)

„Azért menjen oda, mert saját maga tudja, hogy azzal szeretne foglalkozni...”

ezt egy 18 éves GYEREKtől elvárni nem túl sportszerű.
én kb. egyetem 2.évéig nem tudtam, hogy jogász akarok-e lenni, és aztán 5.évig meg azt nem, hogy azon belül micsoda...aztán mégis egész jól elegerészem...:)

Kedves dr. KTK,

én kb. 2 dolog miatt jöttem jogra; az egyik hogy alacsonynak találtam a 404-es ponthatárt ami 2008-ban az eltén volt, a másik pedig Petrocelli. :)

Én meg azért mentem jogra, mert jó volt akkoriban a felvételi rendszer (saját írásbeli, saját szóbeli). Nem töri-irodalom volt, ha az lett volna, nem mentem volna.

"aztán mégis egész jól elegerészem…:)"

mutáns kacsa :D egerészik

kérdés (illene tudnom, tudom :D ):

a számlát (szemétszállítás éves díja) annak kell befizetnie, akinek a nevére jön, akkor is, ha egy ingatlan 3 tulajdonossal közös tulajdon, és az ingatlant senki sem használja?

nekem erről az a véleményem, hogy a 3 tulaj között a befizetendő összeg megoszlik, de lehet, hogy nem így van

nos?

Megoszlik, de azt egymás között intézik elszámolással; fura lenne 3 tulajnak 1/3 számlákat küldeni. :D

Szia Impy! Látom dolgozol!

Hát így elméletben végig görgetve a szolgáltatás amit az önkormányzat nyújt a szemétszállítás, ami ugyebár nem osztható szolgáltatás. Nem osztható szolgáltatás esetén pedig a kötelezettek egyetemlegesen felelősek.

Mert ugyebár mindhárom tulajdonos kötelezett, szerintem ez nem is kérdés.

De mi van, ha én nem akarom befizetni a 10 ezret, csak az egyharmad részét (tekintve, hogy 3 tulajdonos van mondjuk velem együtt)? Nehezebb lenne, ha befizetném az egészet, és utána követelném a másik két tulajdonostól a rájuk eső részek befizetését, szerintem. Ezért az a kérdésem, hogy megtehetem-e, hogy csak kb. 3-4 ezret (tehát az egész egyharmadát) fizetem be, és azzal az én dolgom le van-e tudva. Az nem tetszik, ha egyetemleges a felelősség, az úgy nekem nem jó. :D

biztos, hogy egyetemleges??

Naina,

nem dolgozom már, átmegyek máshová, reményeim szerint másodfokra... de még nem kiabálom el. :D

Na, tessék, szárnyal a karriered pár hét alatt!
Gondoltam én, hogy ez lesz a vége!
Osztatlan szolgáltatásnál tuti egyetemleges.
Szerintem ez osztatlan szolgáltatás.

ez mázli, nem karrier :D
és még nem biztos, hogy sikerül...
bár baromira reménykedem benne, kva jó lenne

oszthatatlan?
ezeket a dolgokat már elfelejtettem, és lusta vagyok utánanézni ebben az állapotomban :D

Hát most én is elővettem a Bíró-Lenkovics könyvet.
Pedig tanultad, mert alá van húzogatva :D
Ennek ellenére most már bizonytalan lettem. Sztem szar ennek a könyvnek a felépítése.

Szóval ezt írja csak: Ha az oszthatatlan szolgáltatással többen tartoznak,okszerűen kötelezetti egyetemlegessé áll fenn.

Amiről mi beszélünk az ennek a fordítottja, de gondolom él a argumentum a contrario

Az oszthatatlanságról azt írja, hogy a szerződéskötéskor fennálló érdek határozza meg, független attól, hogy a szolgáltatás, mint dolog osztható-e.
Mondjuk a szemétszállítás szerintem mint dolog biztos oszthatatlan, de ha az érdeket vesszük figyelembe, akkor is.

a szemétszállítás nem dolog, hanem szolgáltatás

ha az érdek határozza meg, akkor meg megoszlik a fizetés

kár, hogy András nem jár erre, hogy elmagyarázza

Jaj, hát persze , hogy nem dolog a szemétszolgáltatás.

De a szerződés közvetett tárgya a szemét, ami dolog.

Amikor a könyv azt írja, hogy "a szolgáltatás, mint dolog" akkor a közvetett tárgyra kell gondolni.

Mondjuk eléggé félreérthető a fogalmazás, de aztán a tűzoltóautó vételének példájával mutatja be, ami szétszedhető lenne, a létrára, a motorra, csövekre stb.... de a tűzoltóautó mégsem osztható. Érdek, hogy az egészében legyen átadva az autó.

Szemétnél is azaz érdekem, hogy az egészet elszállítsák.
És mint tényleges dolog is elég bajos szétválasztani.

én nem hiszem, hogy szemét a kérdés

a szemét szállítása a szolgáltatás, erről van szó

Nos, mi lett a szemét sorsa?

Nem tudom, de nem is érdekel. Az én véleményem szerint a 3 tulajdonostársnak egymás között meg kellene osztania a szemétdíjat, de ezt semmivel sem tudom alátámasztani, úgyhogy nem érdekel.

Sziasztok!

A szegedi vagy a kecskeméti képzés az emberbarátibb?
Van már tapasztalatom jogi képzésben, de egyszerűen besok(k)altam az emberfeletti elvárásoktól és a hozzá kapcsolódó mérhetetlen igazságtalanságoktól.
(A jogot levelezőn végezném, van már más diplomám, és ezt inkább kiegészítésként tanulnám, ami erősítené a szakmai kompetenciáimat. Tehát nem lényeges annyira az egyetem hírneve, inkább az elvégezhetősége a szempont nálam.)
Előre is köszönöm a válaszokat!