Egyetem Kereses (Melyik a legjobb) - Milyenek az egyetemek, tanarok, felvetelik.. stb

Az Ogy még csak hagyján, de ha a központi közig. jogalkotási tendenciáit nézzük (évi 230 körüli Korm.r. és a tárcák jogalkotása is kb. 50-70 r.) akkor tényleg bajban vagyunk. És már azzal sem leeht takarózni, hogy jogharmonizálunk.

Az egyik minisztérium főov.-ja azzal méri le kollégái tevékenységét, hogy hány db rendeletet tudtak kiadni adott évben, a minőség és a tartalom mellékes.

A törvény szem előtt tartása sem biztos, hogy elég,mert ilyen gyöngyszemre akadtam:
gazdasági szervezet képviselete általában ügyvezető, de ügyvéd, jogtanácsos, és bizonyos kérdésekben alkalmazott. Jogi személy büntetőjogi felelősségéről szóló törvényben csakis ügyvéd. Éljen a jogalkotó!

Senki sem tudja kívülről sem a Be.-t sem a Pp.-t. Még az se, aki megalkotta:))). Próbálkozni persze lehet, érdemes, kell.

Elnézést, a jogi műveltség része a (jogi) latin, főleg a De diversis Regulis Iuris Antiqui, azaz a Digesta 50.könyv 17. fejezet, melyet a Corpus Juris Hungarici is felvett. Lehet, hogy nem mindennap lehet vele brillírozni, főleg, ha a bírák utálják az ilyesmit. De ha a regulák ÉRTELMÉT tanítanák, az lenne a hasznos, akár még a hatályos magyar magánjog is tanulhatna a római jogtól.

..... aha!

szerintem sem tudja senki a pp.-t és a be-t kívülről persze van aki alaposabb
egyébként egy tárgyalásra fel kell készűlni és várható hogy milyen jellegű kérdések merülnek fel az adott nap igaz vannak váratlan szituációk de ezekre feltudsz készülni a következő tárgyalási napon

Én ismerek olyat, aki tudja a Pp.-t kívülről... De hogy az a lexikai tudáson kívül, mit ad még, azt nem tudom. Vannak olyan emberek, akik képesek megtanulni könyveket szó szerint, de vajh tudják használni is? :-)

A római jog pedig brilliáns, ezt elsőben még nem értettem, csak az volt állandóan a fejünkben: minek ezt már megtanulni, hiszen nem is élő jog. Viszont most újra elkezdtem olvasni Brósz-Pólay könyvét és így utólag azt kell mondanom: zseniálisak voltak a rómaiak. Amit ők nem találtak ki, az talán nincs is. :-)

A regulák brilliánsan megfogalmazott rendelkezések. Ha a mai jogalkotók fele ennyire tudnának röviden, tömören fogalmazni... Azt hiszem, erre is van regula. :))

A jogszabályok magolásához: még a saját magam által írt jogszabály - amin legalább 1 évet dolgoztam - is novum erejével hat egy év eltelte után. Kívülről tudni bármelyiket a folytonosan változó jogszabályok tengerében nem túl sokat ér, mert váratanul változhat. Általános jogelveket jó, ha tud az ember, és tudja, hogy mit hol kell keresni (O. Wilde után szabadon), a többi már gyakorlat.

Jut eszembe: láttátok a Gt. módosítást? Az nyrt. és zrt. témára gondolok...

egyetértek veled bubo a legfontosabb az lenne hogy az elvek és a sarkalatos szabályok tanulásával átlássuk a jogrendszert csak a probléma ott van hogy a jelenlegi törvények zömmel más külföldi modellekenek /angol amerikai német stb./
a majmolása és ez sem következetes egyik jogszabályban eztkövetik a másikban meg az ellentét így könnyű elveszni
egyébként mire gondolsz a gt-vel kapcsolatban?
benyamancs: a római jog tényleg érdekes sok esetben gondolkodásra serkent A bevjogkönyvben még azt olvastam, hogy sokan hasonlítják a matematikához a logikai felépítettsége miatt

A Gt. júl. 1-től hatályos módosítása szerint az rt. rövidítés helyett a társasághoz való csatlakozásra utaló zárt részvénytársaság (zrt.), illetve nyilt részvénytársaság (nyrt.) megnevezést kell használni...

nem láttam a gt ezen módosítását -nyílván azért mert a jogalkalmazáshoz szükséges kellő felkészülési időt biztosított számomra a jogalkotó-
különben ennek a módosításnak mi értelme van?

Szerintem valaki(k)nek elszált az agya, mert értelmét nem látom... :)

Vow, mit írtál, Bubo, Codificator Noster:)?

Banyamancs, kire célzol? N.J.-ra, vagy K.M.-ra:)?

Sziasztok!
Segítséget kérnék, h egyetemi diplomával milyen lehetőségeim vannak arra, h egy jogi (másod)diplomát is szerezzek?
Mit ajánlotok?
Köszönöm.

Tájékozódj, hányan jelentkeztek tavaly levelező képzésre, abból hányat vettek fel, abból kapsz kb egy képet, mire számíthatsz. Egyeteme válogatja, hogy milyen követelményeket támasztanak. Az én időmben más-más felvételi követelmény volt pl az ELTÉ-re mint a Pázmányra. Az ELTÉ-n nem volt felvételi, hanem be kellett adni a diplomádat, megnézték, egyetem-e vagy főiskola, aztán milyen a minősítése, milyen fokozatú nyelvvizsgád van, közép vagy felsőfok, és valami motivációs levelet is kellett írni. Ezekből valami fura rendszer szerint 120 pontig terjedően pontozta az egyetem az emberkéket, és valahol meghúzták a határvonalat. Az első 300-at felvették. A Pázmányon volt felvételi, írásban és szóban is, de nem töri-magyarból. A többi egyetemet nem ismerem.

A hozzászólás (és a felhasználó) törölve.

Üdv! Remélem hogy jó helyre írok!(Ha nem létszi ne küldjetek el) Lenne ey pár kérdésem!

• Mennyire érdemes most ügyvédnek menni?
• Ha elmegyek az ELTE-re akkor azon belül van valamilyen szak?
• Hány év a szakmai gyakorlat?
• Mennyire fontos hogy milyen jó ügyvéd mellé megyek?

Köszönettel: Máté

Szia Tothm!
Remélem nem középiskola 4.-es vagy, mert így január közepén az "ELTE-n van-e valamilyen szak" elég furán venné ki magát.:)
Ha ügyvéd akarsz lenni, akkor az ELTE-n belül a Jog-és Államtudományi Kart ajánlanám. De lehetnél kémikus, biológus, angoltanár stb.. is ELTE-s diplomával.
Diploma után 3 évet kell dolgoznod jogi területen, utána szakvizsga és lehetsz ügyvéd.
Ha átolvasod a fórum pár idevonatkozó témáját az az érzésed lesz: egyáltalán nem érdemes ma ügyvédnek menni.
Ezt se megerősíteni, se cáfolni nem tudom, mert nem vagyok ügyvéd de (még) ügyvédjelölt sem.
Én ha most lennék 4.-es, és megtehetném (akár ösztöndíj miatt, akár szülők anyagi lehetősége miatt) külföldre mennék egyetemre, mert teljesen mindegy mit tanulsz itthon, úgyis utána a munkahelyen fogod megtanulni a szakmát. Azt a nyelvtudást viszont itthon elérni, amit egy külföldi egyetem ad, lehetetlen.

Akkor minek érdemes menni mostanság? Ügyvédnek miért nem? Külföldi egyetemre ha mennék akkor ott mennyi az egyetem költsége? Itthon úgy hallottam 140 körül van. Az ösztöndíj több mint itthon? Tehát mondjuk 140 ezer meg ösztöndíjakkal tudok kint élni? Köszi mindent!Máté

Kedves Máté!

Nem az a kérdés, hogy ma érdemes-e ügyvédnek menni, hanem hogy akkor mi a helyzet, ha végzel. Én mindenkinek azt ajánlom, hogy ne a pénzt nézze. (Bár az is fontos, tudom). De ha egy szakmát utálsz, akkor rosszul érzed magad benne egy életen át. Ezért olyat válassz, amit igazán szeretnél csinálni. Semmi nem számít. Nem számít, hogy hol szerzed a diplomát, igazából az átlag sem fontos, az sem, hogy hol végzel. A principális sem biztos, hogy fontos, a rossz ügyvéd hibáiból annyit lehet tanulni, mint a jó erényeiből. Az fontos, hogy minél több ismeretre tegyél szert, és némi kapcsolati tőkére. És kell egy jóadag szerencse, meg majd egy részterület, amit megszeretsz, és kiemelkedő leszel belőle. A többit adja az élet.

Ne érts félre... Én már kb. 7-8 éve ügyvéd szeretnék lenni , akkor még nem is tudtam hogy ez egy elég jövedelmező állás. Ezt nagyon szeretném csinálni és nem csak azért mert jól kereshetek vele. Külföldel kapcsolatban esetleg tudsz valamit mondani? Mindent köszönök! Máté

Külföld összességében egyértelműen drágább. Ha a tandíj nem is több (Ausztriában (Bécsben) pl 380 euro körül van egy közgáz félév), de az élet összességében drágább.

Az ELTEN mennyi a tandíj?

Fogalmam sincs.
Egyébként az elgondolkodtató, hogy Bécsben olcsóbb 1 félév, mint a LEGOLCSÓBB helyen itthon. (ha jól tudom 120)
Meg a közlekedési bűncselekményekért járó pénzbírságokat is hozzuk uniós színvonalra, csak a fizetések maradjanak a helyükön.
Kivéve persze a BKV vezérigazgatójának a fizetését...
bocs az off-ért, a tandij volt itt a "lényeg"

Az ELTE-n 1 félév költségtérítése 200Eft.
Pázmány is 210e Ft körül van.
Szte 130eFt
PTE 120Eft

www.felvi.hu