Ösztöndíjat kapnak a magyar ügyvédjelöltek

copy+paste báró:_D

Úgy hallottam az ügyvédjelöltek + 100 ezer forintja is megoldott.Két variáció van: 1. a szülők fizetik, 2. saját maga teremti elő pincérkedéssel, takarítással, egyéb alkalmi munkával. Van egy 3. variáció, valami dubajozás ( azt nem tudom mit jelent ) de állítólag azt a jelöltek cca. fele veheti igénybe .

:)

Kedves Dr.Attika,

nem tudod, mi a dubajozás??? a lenti linken asszem teljesen korrekt összefoglalót kapsz:

http://kerekerdo-lakoi.freeblog.hu/…eleb_iskola/

Vigyázat a blog bejegyzéseinek olvasása a személyiség súlyos torzulásához vezethet. A szereplői kitalált alakok, a történetekben csúnya szavak hangzanak el. Megtekintése semmilyen korosztálynak nem ajánlott!:)))

"Manapság sajnos néhol úgy is lehet PHD-t szerezni, darab darab alapon, hogy valaki szinte kizárólag valamelyik szakmai bulvárlapban publikál."

Nem mintha PHD-re hajtanék, de ugyan mit takarhat a szakmai bulvár meghatározás.
( Persze a választól függetlenül nem megyek át másik laphoz, csak mégis)

Kedves Kacsa,

most (jövőre) tavasszal fogok a Kari TDK-ra dolgozatot beadni, mivel ebben a tanévben nincs országos, jövő ősszel pedig reményeim szerint erasmussal leszek kint, úgyhogy ez a legalkalmasabb idő. Arról írok egyébként, ami az értekezésedben a 3.2.5. pontban található. Köszönöm a felajánlást, ha majd már úgy állok vele, akkor valószínűleg élek vele, de egyelőre bújom az irodalmat, amíg meg nem jön az ihlet. :)

Kedves Sherlock,

sej, de belecsaptál rögtön a velejébe!:)
külföldi szakirodalomból milyen nyelvűvel tudsz megbírkózni?
erasmus-szal hová mennél?

Kedves Kacsa,

eredetileg "A kánonjog hatása a dagesztáni magánjogra" címmel akartam írni, de lebeszéltek róla, mert akkor a többi dolgozatnak nem lett volna esélye. Külföldiből angol nyelvűekkel, de most nyáron nemigen fogok forgatni, mert csak a suliban van westlaw hozzáférés, itthon nincs. Erasmussal a cél Hollandia lenne, ha az nem jön össze, akkor valahova északra(Dánia, Izland, Norvégia) vagy Görögországba(jó levegő :D). Olasz és német egyetemre is mennék, de oda csak olyan mehet aki a célország nyelvét rendesen beszéli(nem értem miért, mikor tucatszámra vannak az angol kurzusok, de mindegy).

Kedves Sherlock,

hajrá.
Ha a dolgozathoz kell anyag vagy valami (pl. szerződésminták vagy szakirodalom), bármi segítség (pl. hogy miképp megy a gyakorlatban), akkor privátban keress!

A kamcsatkai értékpapírjog feltörésének előzményei a maja civilizáció aranykorában.

?

Kedves hunfrakk,

a magyar jog című remekműben ezzel a címmel tuti befutó vagy!:)))

Akkor én is szeretnék pályázni:

Papinianus gondolatai a hálózatos iparágak versenyjogáról

vagy ha ez nem akkor:

Az e-kereskedelem alapjairól az iszlám jogban

wotan:

A tudományos igény helyett a "szórakoztatást" előtérbe helyező szakmai lap. Példát inkább nem mondok, mert tuti beletaposnék valakinek a lelkivilágába.

Ökölszabályként általában felismerhetőek színes szagos kivitelükről, és a lábjegyzetek teljes, vagy részleges hiányáról.

Félreértések elkerülése végett szükség van ilyen lapokra is, jó hogy vannak, de ha valaki ilyen helyen megjelent publikációkra alapoz egy PHD-t, az szomorú.

Kedves насмешливый,

„felismerhetőek színes szagos kivitelükről, és a lábjegyzetek teljes, vagy részleges hiányáról.”

jómagam nagy lábjegyzet fetisiszta voltam és vagyok...ugyanakkor ezekben a lapokban legalább a gyakorlatban felvetődő problémákról/anomáliákról (és nem a XIX. századi kamcsatkai értékpapírjogról) írnak. Sőt, néha még értelmes megoldási javaslatokkal is találkozhatni!:)

szóval rá kellett jönnöm, hogy a lábjegyzetek hiánya önmagában még nem jelenti azt, hogy az iromány színvonaltalan.
Mint ahogy nem egy agyba-főbe lábjegyzeteld firkálmányt hajítottam már el sikítva.:)

szóval a provokatív kérdésem az lenne, hogy mit is jelent a tudományos igény?
puszta külcsínt? egyre inkább így tűnik...

azt meg már évek óta hajtogatom, hogy a tudomány és a gyakorlat között egyre mélyül a szakadék. A tudomány az utóbbi pár évtizedben öncélúvá vált, és ez nem jó.

Kacsa,

De bizony. Ugyanis lábjegyzetek nélkül nincsen tisztességes hivatkozási rendszer, anélkül pedig nem tanulmányról beszélünk hanem újságcikkről. Ami lehet nagyon jó cikk, de nem tudományos munka.

Ajánlom figyelmedbe pl. a Nature-t, ami nagyon jó példa. Vannak benne újságcikkek (nincs lábjegyzet), és tanulmányok (rengeteg lábjegyzet.)

Természetesen nem a színvonalról van szó, hanem arról, hogy PHD-t tudományos munkásságért kellene adni, nem újságírásért.

Kacsa

Öncél? Nem igaz. Egyrészt persze van egy csomó doktorandusz, és PHD doktor, aki csak azért van hogy legyen és érdektelenül publikál, ugyanakkor a kevésbé tehetségeseknek a kritikai részen van mit keresniük. (Ha van eszük)

Általában a tudományos munka felbontható alapkutatásra, és alkalmazott tudományokra. Így van ez a jogban is. Az alkalmazott tudomány látványosabb eredményeket produkál, de valójában nem tesz mást, mint az alapkutatások építőkockáiból építkezik.

A jogban imho. alapkutatásnak tekinthetőek (nem taxatív) pl. az jog-összehasonlító tanulmányok, és persze a - méltatlanul - nagyon lenézett jogelméleti tanulmányok.

Lehet látványos tanulmányt írni valamely társadalmi terület normáinak reformjáról, de ehhez elengedhetetlen tudni hogy 1, máshol hogyan csinálják, 2, milyen jogelméleti alapokon állva reformáljuk meg az adott területet.

Persze ha arra gondolsz hogy sokan csak azért írnak hogy írjanak, hát az valóban létezik, de az ilyen tanulmányok azért ritkán jutnak be színvonalasabb kiadványokba.

Ami külcsínt illeti, az azért olyan amilyen mert Magyarország túl kicsi, a nyomdaköltségek meg magasak.

Angolszász nyelvterületen meglehet nézni a tudományos periodikákat.

Kedves насмешливый,

„lábjegyzetek nélkül nincsen tisztességes hivatkozási rendszer”

nem is állítottam ennek ellenkezőjét. én csak azt mondtam, hogy a lábjegyzetek száma nem mutatja az írás színvonalát.

„PHD-t tudományos munkásságért kellene adni, nem újságírásért.”

szerintem meg valamilyen novumra/ötletre is szükség lenne...de alapvetően egyetértek.
Kishazánkban viszont erről megfeledkeznek...az ugyanis még nem tudományos munkásság, hogy rengeteget olvasol egy bizonyos témában, majd pedig leírod az olvasottakat (bőszen lábjegyzetelve); jobb esetben ütköztetsz különbőző véleményeket, és álláspontot foglalsz, hogy szerinted A-nak van igaza és nem B-nek, azonban C véleménye is megfontolandó. Ez nem tudományos munkásság (még), mert nincs benne semmi novum, semmi ötlet. Sima leírás/össszefoglalás.
Ennyit még egy idomított csimpánz is meg tud csinálni...

„Öncél? Nem igaz.”

nézd. voltam/vagyok mintdkét oldalon.

„a tudományos munka felbontható alapkutatásra, és alkalmazott tudományokra.”

köszönöm, vadiúj információ.:)
mellesleg az utóbbi a rendkívül csökevényes kishazánkban, melynek okát én pont abban látom, amit lentebb is írtam: az a bizonyos szakadék. Míg ugyanis az alapkutatásokhoz jószerivel elég csak olvasni és könyvtárazni, addig az utóbbihoz - pl. amit írtál:
„Lehet látványos tanulmányt írni valamely társadalmi terület normáinak reformjáról” - már benne kell élni, napi szinten foglalkozni vele, hogy lássad az anomáliákat, amit reformálni kell.
na ilyen tanulmány/cikk/értekezés az, ami ritka, mint a fehér holló. pont azért, mert ritka az olyan ember, aki mindkét vonalon mozog...és nem azért, mert lehetetlen lenne megoldani, hanem azért, mert a "tudósok" sznobizmusból lenézik a "kétkezi munkást", mert hogy amit az írt, a "nem tudományos igénnyel lett írva", és bele sem olvas (tényleg bele sem olvas), hátha mégsem színvonaltalan a munka. És ez visszafelé is igaz: a PhD-t érdemesebb letagadni egy állásinterjún, mert inkább hátrány, mint előny...

„az ilyen tanulmányok azért ritkán jutnak be színvonalasabb kiadványokba.”

gyorsan kezembe kaptam a főbb szakmai folyóiratokat, belenéztem a tartalomjegyzékbe, és azt kell mondjam, hogy muhaha...

„Ami külcsínt illeti”

itt most nem a lap kinézetére gondoltam, hanem arra a jellegzetességre, ahogyan a "túdósok" olvasás nélkül eldöntik egy írásról, hogy milyen: megnézi a címet, kinyitja elől és belenéz a tartalomjegyzékbe, majd kinyitja hátul, és megnézi mennyi lábjegyzetet tett bele a szerző...
ennyi (külcsín - mert a belbecs a tartalom lenne, de ahhoz el kéne olvasnia) alapján már 90%os biztonsággal mond ítéletet.:)

És ahhoz mit szóltok ha valakinek olyan nyelven jelenik meg saját neve alatt publikációja amelyet nem is beszél?

Az beszámít ha lefordíttatom a cikkemet románra, üzbégre és klingon nyelvre? :-)

Kedves Kacsa,

"okézsoké" :) Köszi még egyszer.

Kacsa.

„csak azt mondtam, hogy a lábjegyzetek száma nem mutatja az írás színvonalát.”

Nem az írásét. A lapét. Amiben nincs az nem tudományos periodika, csak szakmai bulvár, színes szagos érdekes, de nem tudományos értékű.

szerintem meg valamilyen novumra/ötletre is szükség lenne

Kedves насмешливый,

„Nem az írásét. A lapét.”

szerintem viszont a lapét az írások színvonala határozza meg.:)

Kacsa.

„csak azt mondtam, hogy a lábjegyzetek száma nem mutatja az írás színvonalát.”

Nem az írásét. A lapét. Amiben nincs az nem tudományos periodika, csak szakmai bulvár, színes szagos érdekes, de nem tudományos értékű.

„szerintem meg valamilyen novumra/ötletre is szükség lenne
”
Hát ugye definíció szerint ez a tudományos munkásság. Valami új előállítása/felfedezése/felismerése. A létező tudás rendszerezése az az enciklopedizmus. Fontos, szükség van rá, de nem tudományos kutatói munka.

„Míg ugyanis az alapkutatásokhoz jószerivel elég csak olvasni és könyvtárazni, addig az utóbbihoz - ”

Ezt vitatnám. Jogi területen a gyakorlat feltárása is alapkutatásnak számít, még ha az előbbi hangsúlyozottan nem taxatív felsorolásomban nem is említettem. Az összehordott adatokra épített reform javaslat vagy akár törvény, na ez jelenti adott esetben az alkalmazott tudományt.

Ami az adatgyűjtést illeti, a tudományos közéletben ennek megvan a jól bevett munkamegosztása - nem csak jogi területen - A fiatalok felhajtják az adatokat az öregebb tanulmányához. Hogy aztán mennyire hivatkozza le a munkájukat az már csak gerinc kérdése.

Ez egyébként optimális esetben egy nagyon jó módszer, mert a fiatal megtanul kutatni az öregebb pedig az érdemi részre tud koncentrálni.

Persze mindig akad aki ezt úgy értelmezi hogy a fiatal kutató megírja a tanulmányt ő meg ráfirkantja a nevét. Tudnék most akadémikust mondani.

Ráadásul természettudományok esetlében ugye pl. egy fiatal kutatónak hozzáférni teszem azt egy sok milliós részecskegyorsítóhoz mondjuk teljesen esélytelen, de egy csoport részeként a tapasztaltabb nevesebb vezető már el tudja intézni.