Ösztöndíjat kapnak a magyar ügyvédjelöltek

A Ius Quiritium nagymestere a másik, OM HAS. Idősbek között azért vannak: a családjog mesterasszonya (DSc); a kodifikációról elméletben is író gyakorlati szakember, Kod. FŐo.-t is vezette, ha jól tudom, van ezen a néven tudományfilozófus is... és még vannak páran, majd valahonnan előkaparom.

Tetszik az ÁJ-ról, amit írsz. Nyolc anyagom jelent ott meg. Egy flott publikációs élet kiépítése sok év kemény munka...

Kedves Legislator,

„Egy flott publikációs élet kiépítése sok év kemény munka...”

ahogy azt ma cseteltük: megfelelő "metodikával" viszont ez vagy csak sok év, vagy csak kemény munka.;)

Kedves Kacsa 1111!

A humorérzékem nem képezi a téma tárgyát.Amit leírtam idézet volt.

Szerintem sem éri meg.

Nem gondolom, hogy a tudományos folyóiratokban megjelent cikkek 90%-a haszontalan szemét lenne. Ennél sokkal kevesebb.

Liza

Tádámm!!!:-D Már elő is kapartam. ELTE 1780 és 1804-ben egy fő. 1895-1943 71 fő, összesen 73. A jogtudósok ezek közül:

1)Szladits Károly (1895);
2)gr. Vigyázó Ferenc (1897)-a híres alapítványa miatt csak hálás lehet neki a nemzet jogi írói tevékenysége mellett, nem hiába neveztél el róla az utcát;
3)Navratil Ákos (1899);
4)Tomcsányi Vilmos Pál (1903);
5)Bogsch Árpád (1911);
6)Fabinyi Tihamér (1913);
7)Zalán Kornél (1929);
8)Id. Martonyi János (1933);
9)Meznerics Iván (1935);
10)Zajtay Imre (1935);
11)Bónis György Pál (1936);
12)Nigriny Elemér (1939);
13)Scholtz (Solt) Kornél (1942)

A még élők közül 1946 utánról:

1973-ban kapott még egy valaki, aki alapból jogelméletes, de alkotmányjoggal, polgári joggal, és büntetőjoggal is foglalkozik, hatalmas nemzetközi karriere van, OM HAS.

1964-OM HAS kártérítési jog és NMJ.

A korábban említett (szintén élő) professzor asszony 1950-ben kapta.

Kacs: van egy célom, aszerint cselekszem. Az ere4dményeket meg majd meglátjuk...

1946 és 1973 között 27-en kaptak, de ezek csak elte ájk-s adatok.

Kedves Legislator,

pusztán csak arra szerettem volna rámutatni, hogy a sok év kemény munkából - "megfelelő" hozzáállással - vagy a "sok év" vagy a "kemény munka" elhagyható...
persze ez hazai jogi tudományos életünk rákfenéje.

Kedves Izaliza,

oké, hagyjuk a humorérzéked...:)

„Nem gondolom, hogy a tudományos folyóiratokban megjelent cikkek 90%-a haszontalan szemét lenne.”

ahogy érzed...remélem haszonnal fogod forgatni a kazah jogfejlődésről valamint a kora középkori bajor koncepciós perekről szóló irományokat.:)
félre értés ne essék: én olvasgatom ezeket a szarokat, egész érdekes bír lenni egy-kettő...no, de hogy használni tudnám őket...!?:)

Ami nem öl meg, az erősít. :)

Kedves Kacsa1111,

Erről cseteltünk. Értem az álláspontodat.

Kedves Legislator!

Az Állam-és Jogtudományt ismerem, hogy hogy működik. Ez van. (iiletve működött, nem tudom mostanában van-e új szám)

Azok publikálhatnak benne akik az Akadémián dolgoznak. Esetleg valami nagyon csókos külsős, mondjuk rokona egyik akadémikusnak :-)

Én dolgoztam ott, személyesen van szerencsém ismerni ezeket az embereket. (sokat tudnék erről mesélni, hogy hogyan működnek a dolgok, de ez ugyancsak nem tartozik ide)

...
Köszi a kimerítő listát. Nem akartalak ilyen nagy melóba kényszeríteni, úgy értettem, hogy valakiről aki most él, és mondjuk nem 150 éves, tudod-e, hogy kitüntetéses Phd-s.

Üdv,

Liza

Kedves Kacsa 1111!

Mindketten tudjuk, hogy vannak akik azért írnak könyveket, hogy utána ha hokedli egyik lába rövidebb oda jó legyen, vagy elmondhassák magukról, hogy "Írtam könyvet, vazze, király vagyok"

Olvastam már én is sok olyan cikket, sőt szakdoga címekkel is találkoztam olyanokkal, melyektől dobtam egy hátast.

Egyik kedvencem: Társadalombiztosítás a Bibliában.

Liza

Kedves Izaliza,

és még ennél vannak cifrább dolgok is...és ráadásul ezek a dolgok általánosabbak (sajnos), mint ahogy azt képzeled.

ha beteszed egy külföldi egyetemre a lábad, és beleszagolsz az ottani tudományos életbe, facsarni fogja az orrod a hazai bűz...:)

Akkor még a graduálisra adtak kitüntetést (+asszem a középiskolai érettségi bizonyítványt nézték.) A PhD-sok kitüntetése egy-két évtizedes dolog. Örültem, hogy kicsit összeszedtem, nekem is okulás. Most lesz új száma az ÁJ-nak.

Az újnál mindhárom van...szerintem akkor évtizedekig nem kap senki ezután...

Kedves Kacsa1111!

Az egy dolog, hogy külföldön (gondolom Nyugat-Európára gondolsz) magasabbak az elvárások, de attól még lehetne itthon is annyi szakmai igényesség a tudomány művelőiben, hogy kiizzadjanak magukból valami olyant, ami emészthető, érdekes és hasznos...Isten bocsássa meg gazdasági szempontból vagy diplomáciai szempontból, etc. hasznosítható.

Liza

Kedves Izaliza,

nem csak nyugat-európára...és ez a legszomorúbb.

Kedves Kacsa,

gratulálok. Én most tdkzni fogok hasonló témából, ha lesz időm elolvasom a tiédet.

Kedves Sherlock,

mikor fogsz TDK-zni?
ha gondolod küld át a cuccot, vetek rá egy pillantást...vagy ha szükséged van valamire, szólj.

Elméletileg a doktori disszertációnak valami ujjal kellene gazdagítania az adott tudomány területet.

Ehhez képest ha megnézem hogy miket visznek (engednek) védésre, hát elszomorító. Sajnos nem csak jogi területen.

Manapság sajnos néhol úgy is lehet PHD-t szerezni, darab darab alapon, hogy valaki szinte kizárólag valamelyik szakmai bulvárlapban publikál.

Legislator:

PHD azt hiszem '93 tól szerezhető Magyarországon, így korábban fizikailag is lehetetlen lett volna azzal adni az aranygyűrűt. Nekem úgy rémlik hogy korábban a kandidátusi cím megszerzésekor volt adható. Persze lehet hogy tévedek, és a kisdoktori volt, most lusta vagyok utánanézni.

Nyugat Európa téma.

A mai magyar tudományos élet egyik legnagyobb rákfenéje a folyamatos nyírás. Ha valaki kidugja a fejét, akkor tízen rángatják alulról visszafelé, hárman meg bozótvágóval esnek a fejének.

Azonban ez külföldön sincsen másképpen, csak sokkal diszkrétebben történik.

Ami viszont tényleg nagy különbség szerintem az a hazai mennyiség centrikus szemlélet a felsőoktatásban. Na ezzel kéne gyorsan valamit kezdeni, és a minőségre helyezni át a hangsúlyt.

Szerintem.

1993 18 éve volt..., majd megkérdezem, a kandidátusinál volt-e ez a szabály. Most is csak azért van így, mert a PhD egyetemi képzési szintként lett megállapítva, a CSc-t meg az MTA adta.

Én elég sok angol, francia, német, és orosz szakirodalmat olvasok a saját területemen. Magasabb szintűnek nem érzem, inkább csak másnak. Illetve Nyugaton könnyebb könyvekhez hozzáférni. Bár, mondjuk az általam művelt jogterületen Mo. azért valamelyest ott van a térképen...

Phd-t szerzett emberek, akiket én ismerek, többször több hónapot kutattak kint külföldön, angol és német nyelvterületen egyaránt.
Értekezésük hasznosítható, gondolatébresztő az írásuk, javaslatokat és kritikákat tartalmaznak.
Valamennyien rendszeresen tartanak konferencia-előadást itthon és külföldön, könyvet írtak, tankönyv társszerzők, és felsőoktatási intézményben tanítanak.

Így is lehet. Meg lehet úgyis, hogy összelopkodják innen-onnan, gyakorlatilag több könyvből összeollóznak dolgokat, és azt mint saját, önálló művet előadják.

A másik gond az az, hogy a témaválasztás elég behatárolt. Ahhoz, hogy valaki témavezetőként, majd opponensként elvállalja a megtisztelő feladatot, teljesen bele kell ásnia magát az adott témába.

Ha új dologba, eddig érintetlen területbe kezdesz, mint pl. én akkor nagyon nehezen találsz hozzá opponenst, témavezetőt, konzulenst. Ez is gáz.

Kedves насмешливый,

„Ami viszont tényleg nagy különbség szerintem az a hazai mennyiség centrikus szemlélet a felsőoktatásban.”

egyetértek, hogy ezzel tényleg kezdeni kellene valamit, mert amíg mindenki úgy kezdi, hogy "hány tételből áll a publikációs listád?", addig mindenki csak kilóra fog menni...
elvileg erre lenne az idézettség számításba vétele, de abszurdisztánban még ezt is meg tudják hekkelni.;)

Kedves Izaliza,

„Így is lehet. Meg lehet úgyis, hogy összelopkodják innen-onnan”

hát ez a baj...hogy így is lehet, meg úgy is...

„A másik gond az az, hogy a témaválasztás elég behatárolt. Ahhoz, hogy valaki témavezetőként, majd opponensként elvállalja a megtisztelő feladatot, teljesen bele kell ásnia magát az adott témába.”

az opponensek gyakran el sem olvassák a disszertációt, csak a téziseket...és a témavezetők sem szoktak különbek lenni (tisztelet a kivételnek).;)
szóval nem a téma behatároltságával van gond, mert szerintem ma már nagyjából bármiről lehet írni...ha a római jog hatásáról akarsz írni a koreai és üzbég jogban, akkor arról írsz.
az ilyen hulladékokat ki kéne gyomlálni inkább a retekbe.

Azért külföldön sem eszik olyan forrón a kását!

http://eduline.hu/…io_cikk.aspx

Erre azért emlékeztek, ugye?