továbbtanulás előtt - jog: egyetemek, lehetőségek

Kis elektronikus kapaszkodó: http://hu.wikipedia.org/…3%A9si_szerv

A köztisztviselőnek nincs=a közalkalmazottnak nincs

Azt írtam, hogy többnyire... A köztisztviselőnek van IMPériuma, a köztisztviselőnek nincs, ide bekeverni egy pénzügyi jogias fogalmat nem túl szerencsés lépés. A költségvetésben ott van ugyanis a minisztérium, meg a helyi önkormányzat is.

"Ez is azt mutatja, hogy nem érdemes kizárólag elméleti, egyetemi oktatónak lenni."

Csak annak, aki elméleti karriert kíván befutni.

„többnyire!”

de költségvetési szerveknél
közalkalmazottak dolgoznak ám!

a jogtanácsos is az, a jogi előadó is, a mérnök is

nem hivatal, nem hatóság,
és nem tartozik a Ket. hatálya alá amúgy sem

elírtam egy fontos kifejezést, szót

„de sok helyen adják a közalkalmazot­taknak, tehát ne a bértáblából induljunk ki, ők nem KÖZTISZTVISELŐK, ott van az, hogy bértábla a szentírás.”

A szakvizsga nélküli jogászok, akikre Te céloztál - meg többnyire köztisztviselők.

Ha nem közalkalmazottak (állami egyetemen) akkor mik?

Kabaré kategória, hogy egy egyetemi tanár, egy professzor csak bruttó 450 ezer Ft-ot keres!

Egyes költségvetési szeveknél, minisztériumi háttérszerveknél a szakmunkásképző végzettségű, IQ bajnok titkárnő kap 270 ezer bruttó illetményt...
A szakvizsga nélküli fiatal jogászok meg simán bruttó 400 ezret. /mind közalkalmazottak/

Ez is azt mutatja, hogy nem érdemes kizárólag elméleti, egyetemi oktatónak lenni.

Egyébként nem hiszem el, hogy csak ennyit keresnek, ugyanis a munkáltató valószínűleg ad egyéb illetményt, keresetkiegészítést, ami egyéni mérlegelés kérdése, de sok helyen adják a közalkalmazottaknak, tehát ne a bértáblából induljunk ki, ők nem közalkalmazottak, ott van az, hogy bértábla a szentírás.

Nem mindenki olyan.

No, hát ezért ne sajnálkozzunk a szegény felsőoktatás szereplőin. Megvannak (már) ők nélkülünk is.

Az egy más tészta.

Meg mennyi minden még e mellé, hiszen aki "csak" főállásban tanít jogászként, az is néha több helyen is megteszi.

Kjt. melléklet egyébként, de nincs hatályos jogtáram, a hatálytalan sem itt van, az itteni törvénytárhoz meg fáradt vagyok.-D.

Tanár kb.450
Tansegg kb. 175
A docens a 450 75%-a (ha jól emlékszem az arányra) 337,5; akkor az adjunktus felé hajlanék...

tansegg kb 160
adjunktus kb 240
docens kb 320
tanár kb 400

persze ez egyetem, kor, tapasztalat függvényében változhat, de emlékeim szerint kb. ez az átlag.

valamelyik jogszabályban van leírva, hogy mennyit keresnek az egyetemi oktatók..talán a felsőoktatási tv.-ben...

Én soha nem találkoztam olyan tanárral, aki azért engedett volna át mert mindig ott voltam órán... Pedig milyen jó lett volna hiszen legtöbbször bejártam az órákra :D

A levelező vs. nappali téma mindig aktuális...én levelezőn végeztem Miskolcon és mellette Pesten ügyvéd mellett gyakornok...leállamvizsgáztam, dolgozom és próbálom úgy végezni, hogy azzal én is meg az ügyfél is elégedettek legyünk. Jó tanáraim voltak, de alapvetően a magyar oktatás sajnos csak az elméleti tudást pártolja és a gyakorlatit meg önerőből igyekszik az ember (ki, hogy és milyen szinten) megszerezni.

Az én tapasztalatom az, hogy a levelezős hallgatók hamarabb megtanulnak tanulni, mert tényleg csak a konzultációk vannak (ami kb havi 2x6, vagy esetleg 3x6 óra). Nincs lehetőség bratyizni a tanárral, vagy én legalábbis sosem voltam úgy vizsgázni, hogy "kislányom most átengedlek, mert mindig az első sorban ülsz az órán és látni szoktam, hogy figyelsz"...
Ugyanakkor van lehetőség mellette melózni, amire mondjuk egy nappalisnak nem biztos hogy akad ideje...

Végső soron dolgozol, aztán gyűájtögeted az infokat, tapasztalatokat :)

Jó, talán 10 egynéhány %-kal többet kap egy egyetemi docens...

egy egyetemi docens is 250 bruttót kap?

"Ja és még annyi, hogy aki már tanult 5 évet egyetemen az nem ilyen melót fog végezni…"

Pedig (kezdetben) jobban meg lehetne élni... Egy olyan országban, ahol a BKV buszvezető annyit kap, mint egy egyetemi docens... Meg a 'hiányszakma' szóban nemcsak a diplomát igénylő szakterületek foglaltatnak benne.

Impi comes back?:-D Szerintem a római jog "abszolútértékben" sem egy lekezelendő tantárgy (bár az évekkel megfakul az emlék), de az egyik legjobb szemléltető a felépítése, és szakadatlan művelése okán, ilyen még a kánonjog is.

Jól látod, csak bírd gyomorral és rezzenéstelen arccal, azokkal szembe is akiknek igazán arca van!

Szivatás mindenhol van... Nálunk is, nem is akármilyen szinten. De annak lehet az önérzetét a sárba tiporni, aki engedi. Pár bukás után meg ha tényleg tud az ember át fogják engedni mert rájönnek, hogy nem tudják kedvét szegni. Én ezt látom.

Végignéztem egy pár futtatott nappalis kislányka vizsgáját, ahogy erőlködtek mint a jávai majom a makogással a reggeli klimaváltásosan megzavart zúzmarás köd utáni torokfájás miatt,... Még a tanár is elgondolkozott azon, hogy az életben néhányuknak, a heti többnapos bulik megszokása után, sok idő kell még elsajátítani azt amire generikusan sem biztos, hogy születtek. (De jogra járnak és némi tanári asszisztenciával el is végzik) Szegény ügyfeleik, ha lesznek bárhol is..,

Persze igaz ez levelezőkre is, mint ahogy természetesen a szorgalmasak között volt ez is az is, de a levelezőket felénk több, főleg fiatalabb kis -"Pákósan: kocsog" tanár rendesen alázta, főleg a nappalisok előtt, akikkel sörbaráti ismerősként gyakran tegeződtek.

Nem kell megijedni és különbséget tenni nappalisok és levelezősök közt. Emlékszek én is, a levelezősök szerint tőlük többet követeltek mert ők "csak" konzultációra járnak be, kevesebb a lehetőség évközben a számonkérésre. A nappalisok szerint elnézőbbek a levelezősökkel, mert ők munka mellett járnak egyetemre.

És persze XY vizsgáztató a fiúkat segíti, mert férfi és ugye férfi-szolidaritás; mások szerint a lányokat, mert férfiből van...

Mindenki a másik helyzetét látja könnyebbnek, de az igazság az, hogy minden személyfüggő.