szakvizsga - "B" rész (büntető)

Sziasztok
Azt szeretném kérdezni, hogy mennyire kell részletesen tudni a különös törvényi tényállásokat?

Ami a listán van azt nagyon.:)) Na jó, az ilyen természet,meg környezetkárosításokat stb a kutya nem kérdezi. De a személy elleni, nemi erkölcs elleni, a közbizalom elleni, meg a vagyon elleni bcs-ket nagyon, a min.eseteket is!

Sziasztok! Bmisa azt írta a C- szekcióban, hogy 23-tól vm új tételsort raknak fel.. (mondjuk ott nem csodálom :-) Remélem a miénkbe nem kavarnak bele.
A vagyon elleni bcs-k aaaaaanyirra unalmasaaaaak!!!
Kell szószerint?

Szó szerint kell: lopás, csalás, sikkasztás, hűtlen,-hanyag kezelés, rablás, emberölés, testi sértés, járművezetés ittas v. bódult állapotban, hamis vád, hamis tanúzás, garázdaság, okirathamisítások

Sziasztok!

A különös részi tvi tényállásokat leginkább szerintem alkalmazni kell tudni.
Nálam pl a vizsgán nem volt olyan - és ahogyan én tudom, másoknál sem - hogy "na akkor kollegina mondja el, hogy hogy hangzik ez és ez a tényállás".
Inkább adnak egy jogesetet, hogy minősítsd, vagy kérdeznek olyan dolgokat, hogy igaz-e ez és ez.
Az anyagi jog büntetőből leginkább tényleg a gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, miszerint tudod -e alkalmazni a tényállásokat.
Vagyis a kérdésekre az én válaszom az, hogy tudni kell... nem kívülről, de ha nincs benne a tényállás a kicsi buksitokban, akkor alkalmazni sem igazán fogjátok tudni.

Hajrá és kitartás mindenkinek a tanuláshoz.

É

Dr. Juci!
Fontos, hogy
1- meghallgatni vagy kihallgatni?
2- mikor (nyilvános) tanácsülés vagy tárgyalás?
Mikor mész ebből? Ez lesz az első vizsgád?

Szia!

1. Attól függ, ki és kit :) Nyomozó hatóság és bíróság a tanút, gyanúsítottat/vádlottat kihallgatja, bíróság a szakértő(ke)t meghallgatja, de vádemelés elhalasztása/közvetítői eljárásra utalás előtt az ügyész a gyanúsítottat (közvetítői esetén a sértettet is) meghallgatja.
2. Látom, már keverednek a dolgok, elsőként annyit szögeznék le, hogy a tanácsülés soha nem nyilvános ;)

Tehát:
tárgyalás (ami főszabályként nyilvános):

• a rendes elsőfokú eljárásban és általában a különeljárásokban
• másodfokon, ha a bíróság bizonyítást vesz fel
• próbára bocsátást kimondó határozat hatályon kívül helyezése/próbaidő meghosszabbítása esetén
• Be. XXIX. fej. szerinti különleges eljárásokban, ha a bíróság bizonyítást vesz fel

FONTOS, hogy harmadfokú eljárásban soha nincs tárgyalás

FOLYT.KÖV.

nyilvános ülés (a tárgyalás szabályai szerint nyilvános):

• másodfokon, ha nem kell tárgyalást tartani és az ügy tanácsülésen nem intézhető el
• harmadfokon, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el

(a felsorolásokat megtalálod a Be-ben, hogy mikor nem intézhető el, nem idézném)

• felülvizsgálati eljárásban - Be. 424. § (2)
• jogorvoslat a törvényesség érdekében
• jogegységi eljárás
• tárgyalásról lemondás

tanácsülés (bíróság tagjai + jkv. lehetnek jelen):

• ügydöntő határozat meghozatala (a bíróság tanácskozik)
• bíró kizárása
• tárgyalás előkészítése (pl. kényszerintézkedésekről döntés)
• másodfokú eljárásban ld. Be. 360.§
• harmadfokú eljárásban ld. Be. 392. §
• perújítási eljárásban (perújítás megengedhetősége)
• felülvizsgálati eljárásban - Be. 424. § (1)

... és egy bónusz:

ülés (ügyfélnyilvánosság - a Be. írja elő ill. teszi lehetővé az egyes személyek részvételét):

• felajánlott óvadék elfogadása tárgyában
• nyomozási bíró eljárásában
• előkészítő ülés
• magánvádas eljárás során a magánvádló személyes meghallgatása
• különleges eljárásban az ügyész/védő/terhelt személyes meghallgatása esetén - hopp, itt is meghallgatást ír, most látom ;)

Első vizsgám lesz, szept. 20-án írok, 22. szóbeli, de nyugi, a fentieket nem séróból toltam (ez nekem mondjuk annyira nem nyugi...), csak volt egy jó jegyzetem. Én egyelőre a Btk. Különös Részt tanulom, szerintem a tételsort vasvillával hányták össze, de helyenként azért tettenérhető a vizsgázókkal való kiszúrás szándéka...

Elkezdtem én is a felkészülést, novemberre kértem időpontot (C-rész után, május elején), természetesen még nem jött levél.
A Be.-vel kezdtem, a Herke-féle szakvizsgás dialógos könyv+hatályos Be. törvény.Hát, nem lesz egyszerű ez a vizsga, már érzem...az egész Be. első olvasatra egy nagy káosz, nem tudom, hogy lehet megtanulni, illetve a vizsgán "átcsúszni" ebből a részből is...
Én még a "régi" Be.-ből szigorlatoztam, soha nem dolgzotam ilyen területen.

Most jöhet a Balogh-féle dialógos szakvizsgakönyv+Btk. ált., majd csak tv-ből a Btk. különös, legvégül Bv. csak törvényből.
Ha megjön az időpont, akkor max. 3 héttel előtte jöhet a napi 8 óra tanulás.

Sziasztok! Nekem már két hetem sincs, és most tudtam elkezdeni tanulni. Nagyon lassan "haladok", általános résznek próbálom az értelmét megragadni, de ugye,aki soha nem foglalkozott vele, annak egység-halmazat... A gyakorlati alkalmazás meg.. pl. (adó)csalásnál megvalósulhat magánokirat-hamisítás, ha hamis bizonylatot állít ki... de ahogy tanulom ugye az adócsalást a fenének ugrik rá az agya a másikra.
Ez az új törvény a Szabs. kívül módosított már, minket érintő részt?

Sziasztok,

Szerintetek be.-ből a 2004-es dialógos könyv jó lehet?

Thetys! Már olyan régóta foglalkozol vele, menni fog az, nyugi!

Szia Lepti!
Szerintem a dogmatikai része mindenképpen (!)
A többi meg azért nem, mert tudod most volt rakat változás 2010. május 1-től.
Szóval szerintem csak az elméleti részét tanuld abból.
:o)

Jah! Lepti!
Benéztem! Most látom, hogy nem a btk ált. részét kérdezed, hanem az eljárásjogot! Hát azt nem tom! Ott is voltak változások... a dogmatikai részt ne onnan tanuld ! :o)))) :o)))) Most kéne pihennem...

Ha valaki elmogyorózná itt nekem a súlyosítási tilalom lényegét! Megköszönném...

Sziasztok!
Lepti, 2004. július 1-től hasonlíttattam össze, és kb a fele más (pl. 13 §-nál harmadfok beemelése). Ha gondolod átküldöm pdf-be az összehasonlításos tv-t.

Legyen valaki olyan jó és kedves, hogy röviden, de összefoglalva levezet nekem egy eljárást!?!
Pl. bemegyek a rendőrségre, hogy K. István (32) egy késsel fenyegetve elvette a pénzem.
Mit csinál a nyomozó hatóság (nyomozási bíró?) mikor, hogy lép be az ügyész? mit csinál? mi van, ha elhalasztja a vádat, ha nem halasztja el, akkor hogyan tovább? mi történik tárgyalás előtt? mik ezek az ülések? (tárgyalásról lemondás, mellőzés), aztán tárgyalás, fellebb után II. fok, hogy jön a III. fok? ezek után perújítás, felülvizsgálat, meg az a megjegyezhetetlen nevű?
Nagyon szépen köszönöm! Így törvényből összefüggéstelen és értelmetlen az egész.

Kedves dr.csilla,

„Ha valaki elmogyorózná itt nekem a súlyosítási tilalom lényegét! Megköszönném…”

A súlyosítási tilalom lényege, hogy a másodfokon eljáró bíróság csak akkor hozhat a megtámadott döntésnél súlyosabbat, ha a terhelt terhére fellebbezést nyújtottak be.

Itt egy kis összefoglaló lehet, szerintem hasznos:

http://www.google.hu/url?…

Sok sikert a vizsgához!

• lehet

Kedves Sherlock!
Az Ég áldjon meg! :o))) Köszönöm szépen! A linket is!

Kedves Thetys!

Látom, elég nagy a kavarodás nálad Be-ben, próbálok adni vmi sorvezetőt.

Kezdjük a nyomozati szakkal:

a nyomozó hatóság vagy az ügyész hivatalból vagy feljelentésre kezdeményezhet nyomozást, amit akár halaszthatatlan nyomozati cselekménnyel is megindíthat (pl.jön egy füles, hogy Röszkénél átjött egy kamion, amiben vélhetőleg albán állampolgárokat csempésznek - megállítják, átkutatják)
vagy feljegyezésben rendelhet el (pl. megteszed a feljelentésedet K. István cselekménye miatt, erre rávezetik, hogy mikor, milyen cselekmény miatt rendelték el a nyomozást, mi a határideje) - Be. 170.§
Ha a feljelentésed alapján nem lehet eldönteni, hogy kell-e nyomozást indítani, feljelentés-kiegészítést lehet elrendelni - Be. 172/A.§, 178.§ és ezután döntenek a feljelentésről, de akár rögtön el is lehet utasítani - Be. 174. § (1) (pl. már magából a feljelentésből kiderül, hogy K. István gyermekkorú), ami ellen panasznak van helye, tehát még mindig van lehetőség a nyomozás elrendelésére.
Az ügyész jó esetben már kezdettől képben van, pl. mert a Be. 29.§-ban írtak esetén az ügyészség végzi a nyomozást, ha pedig nem az ügyészség nyomoz,a Be. 28. § (4) alapján felügyeli a rendőrség/VPOP nyomozó hatóságainak nyomozását - Be. 165.§, 165/A.§.
Folyik a nyomozás, közben K. István pl. meghal - a rendőrség/ügyész ezt észlelve megszünteti a nyomozást - Be. 190. § taglalja, hogy a megszüntetés mikor kizárólagos ügyészi döntés és mikor teheti meg a nyomozó hatóság is - természetesen ez ellen is van helye panasznak ill. Be. 191. § (3) alapján a nyomozási bíró is elrendelheti a folytatását - őrá még visszatérünk :)
A rendőrség lefolytatta a nyomozást, befejezte, ismertette az iratokat az érintettekkel - Be. 193.§, az iratokat vádemelési/megszüntetési javaslattal megküldi az ügyésznek. FOLYT.KÖV.

...jöjjön az ügyészi szak:

Az ügyész a Be. 216. § szerinti intézkedéseket teheti, és nem köti, hogy a nyomozó hatóság milyen javaslattal küldte az iratokat. A nyomozás felfüggesztését/megszüntetését nem taglalom, azt leírja a Be. 188-192.§, kiemelem viszont a megrovást: ekkor az ügyész megállapítja a bűncselekmény elkövetését, de megszünteti a nyomozást, mert a cselekmény az elbírálásakor már nem vagy csak nagyon csekély fokban veszélyes a társadalomra, az elkövetőnek viszont emellé kioszt egy ejnye-bejnyét - ez ellen is van helye panasznak - 190. § (1) j). Ha további nyomozási cselekményt végeztet, az ügy visszakerül nyomozati szakba - pl. fel kell még deríteni, hogy K. István a pénzed mellett a mobilodat is elvette-e - , ezután újabb iratismertetés, ismét mennek az iratok az ügyészhez. Közvetítői eljárásra a Be. 221/A.§-ban írtak esetén van lehetőség, vádemelés elhalasztására pedig a Be. 222. § szerint - K. Istvánod példabeli cselekménye rablás, így nála egyik sem jöhet szóba a büntetési tétel miatt, de ha pl. "csak" ellopta 20.100,- Ft-odat, akkor már igen. Ha a vádemelés elhalasztása eredményesen telik - tehát Istvánunk ezalatt nem követ el újabb bűncselekményt - vagy közvetítői eljárás keretében jóváteszi a következményeket, esetleg megrovást kap és nem él ellene panasszal - a büntetőeljárás itt befejeződhet, nincs bírósági szak. Ha az ügyész akár az iratok érkezése után rögtön, akár sikertelen közvetítői eljárás, vádhalasztás vagy megrovást alkalmazó határozat elleni panasz folytán vádat emel - vádiratot nyújt be a bíróságra - az ügy átkerül...

... bírósági szakba - Be. XI-XIII. fejezet tárgyalja az elsőfokú eljárás szabályait, ezt tényleg nem részletezném, csak annyit, hogy még innen is visszakerülhet az ügy ügyészi szakba (pl. vádirat hiányosságainak pótlása), az eljárást a bíróság is megszüntetheti, felfüggesztheti, a felfüggesztés egyik lehetséges esete a közvetítői eljárásra utalás, az eljárás megszüntetése mellett pedig a bíróság is alkalmazhat megrovást. Ha mindezeket nem teszi, ítéletet hoz, melyben a vádlottat bűnösnek mondja ki/felmenti. A Be. 346-347.§-ban találod, hogy az elsőfokú bíróság mely határozatai ellen és milyen okból van helye fellebbezésnek, ekkor jöhet a másodfokú eljárás - ezt sem részletezem, szerintem nagyon lényeges belőle a felülbírálat terjedelme, az eljárás formái (a bizonyos ülések, amiket lentebb leírtam), a súlyosítási tilalom, a másodfokú bíróság határozatai... A másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 386.§-ban leírtak szerint lehet fellebbezni, lényegében akkor, ha a másodfokú bíróság úgy hozott az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntést, hogy megsértette a büntetőjog szabályait, ekkor kerülhet sor harmadfokú eljárásra - a szabályokat szintén nem részletezem...

A Be. 588-589.§-ban találod, hogy mikor emelkedik jogerőre az i-II-III. fokú bíróság ítélete, ekkor fejeződik be jogerősen a büntetőeljárás. A fellebbezés ugye rendes jogorvoslat, amivel még nem jogerős határozatot lehet megtámadni, a jogerős határozatokkal szemben viszont már csak rendkívüli jogorvoslatoknak lehet helye: perújítás - feltételeit ld. Be. 408.§, felülvizsgálat - feltételeid ld. Be. 416.§. Hogy példát is írjak:

• perújítás: K. Istvánt jogerősen elítélik a sérelmedre elkövetett rablásért, mert te és 3 hamis tanú egybehangzóan állítjátok, hogy ő követte el a bűncselekményt, de előkerül K. István volt munkáltatója, aki igazolja, hogy ő nem követhette el a cselekményt, mert abban az időben külföldön tartózkodott, így K. Istvánt fel kell menteni;
• felülvizsgálat: K. Istvánt jogerősen elítélik rablásért , a bíróság 6 év szabadságvesztést szab ki, melynek végrehajtását próbaidőre felfüggeszti - 6 év szabadságvesztést ugye nem lehetne felfüggeszteni, de senki nem fellebbezett - már csak felülvizsgálattal támadható;
• és a "megjegyezhetetlen nevű" jogorvoslat a törvényesség érdekében: a jogerős határozat már nem támadható más jogorvoslattal pl. a terhelt terhére benyújtható perújítási/felülvizsgálati indítvány törvényes határideje lejárt, de a jogerős határozat törvénysértő - mivel nem maradhat így, a legfőbb ügyész jogorvoslatot jelent be a törvényesség érdekében, ezzel elérheti, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondja a határozat törvénysértő voltát. A terhelt még ilyenkor is járhat jól - ld. Be. 437.§

És még egy utolsó:

Amit eddig leírtam, az az "általános" eljárás modellje, a Be. ezután szabályozza a különeljárásokat (XXI-XXVIII.fej.) és a különleges eljárásokat (XXIX. fej.), amikre az általános eljárási szabályokat az ott írt eltérésekkel kell alkalmazni. A tárgyalás mellőzését és a tárgyalásról lemondást is a különeljárások között találod, a törvényből világos lesz, mikor és miért vannak ezek.
Ígértem, hogy a nyomozási bíróra még visszatérünk, róla annyit, hogy a vádirat benyújtása előtt ő látja el a bíróság feladatait, így pl. határoz a kényszerintézkedésekről (előzetes letartóztatás meghosszabbítása stb.), kihallgatja a gyermekkorú tanút, a különösen védett tanút, titkos adatszerzést engedélyez, elrendeli a nyomozás folytatását - mindezeket természetesen indítványra. Az általános eljárási szabályokat kell alkalmazni az eljárására a megjelölt eltérésekkel.

Remélem, segítettem valamennyit, próbáltam összefoglalni röviden, ki is maradt egy csomó dolog, mind pótmagánvádló meg ilyenek, de erre a logikára talán már könnyebben fel tudod fűzni az ilyen sallangokat...

Szia Dr. Juci!!!
Örök hála! Összemásolom, és kinyomtatom. Majd lesz valahogy ez a vizsga (Szívesen becserélem bárkivel egy C-vizsgáért)