Szakvizsga - "A " rész (polgár)

a vegyesre én is rápihentem, megértelek. ha zökkenőmentes lett volna decemberben, akkor már hamarabb mentem volna polgárból.

egyébként nekem pozitív csalódás, sokkal jobban tanulható, mint a vegyes rész. csak brutál sok. elég lassan haladok, túl aprólékosan. első körben arra játszok, h két rész legyen meg, aztán meglátom a többit. persze igyekszem is, de sose lehet tudni.

majd fogok jelentkezni, ha túl vagyok rajta!

elöljáróban: én maradtam az eddigi módszeremnél és csak a jogszabályokból tanulok, meg előszedtem a régi egyetemi könyveimet, nagyon jól kiegészítik, ha valami nem világos.
a kengyel-féle pp. könyvet csak dicsérni tudom. sajnos nekem csak a 2005-ös kiadás van meg, ebben még a régi közjegyzős, hagyatékis, céges és egyéb sallangos szabályok vannak, pedig jó lett volna ebből tanulni. de az alapelvek szerintem a régiek maradtak.

De jó neked ez már az utsó, én most nem érzek még lelki erőt magamban. Majd ha már túl vagy rajta tanácsokat adhatsz polgárhoz priviben hány hét tanulás, milyen könyv, milyen anyag stb...Addig meg szurkolok majd neked és 2 hét múlva várom a beszámolódat, és de jó, h már végzel. Addig meg kitartást...és amíg ki nem találom, h mikor megyek addig olvasok A oldalt az tuti. Kb. hány hetet tervezzek majd a tanulásra???

üdv itt (is)! :))))

én két hét múlva kerülök sorra.

tényleg, van olyan sorstárs, aki szintén az április 15-ei héten jön?

Danina: itt is köszi még egyszer a biztatást.

Gondoltam beleolvasok az A oldalba...hát amiket itt írtok...Ma végeztem a C oldalon, és most lelki erőt gyűjtök, de én lehet, h erre az A oldalra még rápihenek picit..

azért az anyaggyűjtést elkezdem, ha valakinek vannak használható anyagai, tapasztalatai vagy ajánl könyvet vagy bármit kérem küldje el nekem. Cserébe küldök B és C-részt szívesen.:)

Jó tanulást mindenkinek:)

Nehéz a szakvizsga, de (sajnos) koránt sem biztos, hogy az a legnehezebb...
Ha téged is érintenek az itt:
http://www.jogiforum.hu/forum/10/26187
írtak,
vagy ismersz valakit, akit hátrányosan érinthet, oszd meg a Faceebook-on, hogy ne legyen így sokáig!
(Tudom, hogy csak "erősen közvetetten" vág ide a téma, és elnézést a " direkt-marketingért" is, meg, hogy "ide toltam" de nem mindegy, hogy milyen látogatottságú topikon van. Ahhoz ugyanis, hogy az Ajb.2553/2012-es ombudsmani jelentésben írtak eredményre vezethessenek, kell az, hogy minél többen ismerjék az ügyet és mellé álljanak!)

szia malefides!
én még nem tartok ott, de szerintem simán túlléptem volna rajta. a cím alatti esetben zárgondnokot fognak kirendelni, meg ha ezt a paragrafus kifejezetten nem is írja! elég érdekes megoldás, de a Ctv. 26. § (1) bek. l) pontjából is arra tudok következtetni, h kirendelik a zárgondokot...

Kedves Szakik, aki tud segítsen nekem, tudatlannak - legyen szíves: a Ctv. VII. fejezet 85. § címe: Zárgondnok kirendelése. Ehhez képest a kétbekezdésnyi szövegben egyetlen szó sem esik a zárgondnokról. Akkor most mi is ez?

Sziasztok!
Tudna nekem küldeni valaki valamilyen rövidítést ezekből: Kisajátításról szóló tv. , Szerzői jogról szóló tv. , Társasházakról szóló tv. , Ingatlannyilvántartásról. Köszönöm

Sziasztok!

Eladásra kínàlom a szakvizsga könyveimet, kifogástalan állapotban vannak.
Dr Tölg-Molnár László: Polgári Eljárásjog I-II (2009)
Akit érdekel írjon privátban!

Kondidori, köszi, h megírtad, megnyugodtam :)

Ami pedig az első leírásodat illeti, szerintem tökéletes volt. Aki szakvizsgázó fejjel gondolkodik, az megértette, h mire gondolhattak a vizsgán. :D

Hali!

A megoldás: Elutasítás és a kényszertörlés elrendelése.

Köszönöm mindenkinek.

Sziasztok!

Bocs Rexor, már annyiszor annyi ismerősnek leírtam, hogy itt ez kimaradt. De látom, így tényleg kicsit érthetetlenre sikerült.

Közben az egyik ismerős megkérdezett egy másik bírót, aki szerint itt el kell a kérelmet utasítani és egyben el kell rendelni a kényszertörlést.

Danina sajnos a felfüggesztéssel igazad van... Szerintem az csak akkor oké, ha van valami helyen cimbid, aki jogosult kérelmezni a törv. felügy. eljárást és a kedvedért ezt meg is teszi.

Na, de ma délután kiderül, és akkor megírom a megoldást. Köszönöm a segítségeteket.

Gyheni, nagyon gratulálok!!! és köszi a beszámolót, segítséget ad a kitartáshoz.

Hanna007, köszönjük a megoldást. Akkor hülyeséget talán nem írtam :D

viszont szerintem a jelenleg hatályos Ctv értelmében nincs törvényes alap a váltbejegyzési eljárás felfüggesztésére ebben az ügyben, csak ha kérelemre tvességi indult volna közben.

A Ctv. 32. § c) pontját h kell értelmezni? "az amennyiben átalakulás bejegyzése történik" kitétel nem vonatkozik a váltbejegyzési eljárásra is?
(mert ha nem, akkor mégiscsak van alap...)

Sziasztok!

Bt-re van egy BH erre az esetre. Ebből le lehet vezetni, hogy a hatályos jogszabályok szerint hogyan kell dönteni:

BH 117/2009.

a betéti társaság egyedüli kültagjának halálát követő hat hónapon belül új kültag bejegyzésére nem kerülhet sor olyan betéti társaság esetében, amely a társasági szerződését az 1997. évi Gt. rendelkezéseinek megfelelően nem módosította, illetve nem jelentette be a cégbíróságnak, hogy a betéti társaság a 2006. évi Gt.-nek megfelelően mely időponttól működik [1988. évi VI. tv. 102. §; 1997. évi CXLIV. tv. 299. § (2) bek., 2006. évi IV. tv. 366. §].
Az R. Betéti Társaságot (továbbiakban: bt.) 1992. április 23-án jegyezte be a cégbíróság a cégjegyzékbe. A bt. utoljára 1996. december 30-án módosította társasági szerződését. A társaságnak két beltagja és egy kültagja volt. Az egyedüli kültag 2007. január 18-án elhunyt. 2007. július 16-án indult változás bejegyzési eljárásban a bt. új kültag bejegyzését kérte.
A cégbíróság a változás bejegyzési eljárást 2007. augusztus 23-án kelt végzésével felfüggesztette, majd ugyanezen a napon hozott végzésével megállapította, hogy a bt. 2007. február 18-án a törvény erejénél fogva megszűnt, elrendelte a társaság kényszer-végelszámolását, kijelölte végelszámolóját. Indokolásában hivatkozott a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (1988. évi Gt.) 102.§ (2) bekezdésében foglaltakra.
Az ítélőtábla 2008. február 12-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Végzése indokolásában kifejtette, a bt. az 1988. évi Gt. hatálya alatt áll, miután nem módosította társasági szerződését a gazdasági társaságokról szóló CXLIV. tv.-nek (1997. évi Gt.) megfelelően. Az egységes bírói gyakorlat alapján az 1997. évi Gt. rendelkezéseit a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok esetében csak akkor lehet alkalmazni, ha a cégjegyzékben vezetett adataik első változása kapcsán társasági szerződésüket módosították (EBH 1999/130.). A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (2006. évi Gt.) rendelkezéseinek jelen ügyben nincs jelentősége.
A betéti társaság felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását kérte. Kérte egyben az elsőfokú bíróság utasítását a változásbejegyzési kérelem érdemi elbírálására. Előadta, a bt. társasági szerződését kétségtelenül nem módosította 1996. óta, a bt. társasági szerződése azonban mind az 1997. évi Gt., mind a 2006. évi Gt. rendelkezéseinek maradéktalanul megfelel. A társaság az 1997. évi Gt. hatálybalépését követően az 1997. évi Gt., a 2006. évi Gt. hatálybalépését követően a 2006. évi Gt. rendelkezései szerint működik. A 2006. évi Gt. 110. §-ának (1) bekezdése pedig 6 hónapos határidőt biztosít az elhunyt egyedüli kültag helyett az új kültag belépésére a társaságba.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta az ügyben eljárt bíróságoknak azt az egyező álláspontját, hogy a betéti társaság működésének az adott tényállás mellett az 1988. évi Gt.-nek kellett megfelelnie. Az 1988. évi Gt. alapján kellett a bíróságoknak vizsgálniuk a bt. törvényes működését, beleértve azt is, hogy a társaság a törvény rendelkezése folytán megszűnt-e és mikor. Ennek indokai a következők.
1997. évi Gt. 299. §-ának (2) bekezdése előírta az 1997. évi Gt. hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaságok számára, hogy cégjegyzéki adataik első változásakor létesítő okiratukat – néhány kivételtől eltekintve – az 1997. évi Gt. rendelkezéseinek megfelelően módosítsák. A Gt. cégjegyzéki adataiban nem következett be változás, a bt. létesítő okiratát – a cég által sem vitatottan – nem módosította az 1997. évi Gt.-nek megfelelően.
A 2006. július 1-jén hatályba lépett 2006. évi Gt. 2007. június 15-éig hatályos 336. §-ának (2) bekezdése ugyancsak előírta a korábban bejegyzett gazdasági társaságok számára, hogy a törvény hatálybalépését követő első legfőbb szervi ülésükön, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig létesítő okiratukat a 2006. évi Gt. rendelkezéseinek megfelelően módosítsák. E rendelkezést a 2007. évi LXI. tv. 35. §-a 2007. június 16-ától kezdődően akként módosította, hogy azoknak a gazdasági társaságoknak, amelyeknek társasági szerződése a 2006. évi Gt. eltérést nem engedő rendelkezéseibe ütközik, társasági szerződésüket legkésőbb 2008. július 1-jéig a 2006. évi Gt. rendelkezéseihez igazítva módosítsák, s az ezzel kapcsolatos változást eddig az időpontig a cégbírósághoz nyújtsák be. A módosított 2006. évi Gt. 366. § (3) bekezdése felsorolja milyen szerződési rendelkezés esetén nem szükséges a létesítő okiratot módosítani, a 2006. évi Gt. rendelkezéseihez igazítani. A (4) bekezdés előírja azon gazdasági társaságok számára, amelyek esetén nem szükséges a létesítő okirat módosítása – mert az megfelel a 2006. évi Gt. rendelkezéseinek, figyelemmel a 366. § (3) bekezdésében foglaltakra is – hogy e tényt jelentsék be a cégbíróság felé. E bejelentésben nyilatkozni szükséges arról is, hogy mely időponttól kezdődően működik a társaság a 2006. évi Gt-nek megfelelően. Ezt követően a módosított 2006. évi Gt. 366. § (4) bekezdésének utolsó mondata akként rendelkezik, hogy „bejelentés, vagy a (2) bekezdés szerinti társasági szerződés módosítása hiányában a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés alá tartozó gazdasági társaságnak a törvényt 2008. július elsejétől kell alkalmazniuk.”
E szabályok alapján megállapítható, hogy a betéti társaságra a 2006. évi Gt. rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. A bt. ugyanis a módosított 2006. évi Gt. 366. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének, lehetőségének nem tett eleget, ilyen bejelentési kötelezettsége, lehetősége egyébként 2006. június 16-áig nem is állt fenn. A fent kifejtettekből következően a 2006. évi Gt., ezen belül ennek 110. §-a a bt. vonatkozásában nem alkalmazható. A bt.-nek az 1988. évi Gt. szerint kellett működnie, mert az 1997. évi Gt, illetve a 2006. évi Gt. szerinti fent ismertetett és fennálló kötelezettségeinek nem tett eleget.
Az 1988. évi Gt. 102. §-ának (2) bekezdése nem vitásan akként rendelkezik, hogy „ha a társaságnak csak beltagjai maradnak, a társaság megszűnik, kivéve, ha a tagok a társasági szerződés módosításával a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását határozzák el. A módosított társasági szerződést az utolsó kültag kiválásától számított 30 napon belül kell – bejelentés és közzététel végett – a cégbíróságnak benyújtania. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.”
Az egyedüli kültag 2007. január 18-án elhunyt a társasági szerződés 30 napon belül módosításra nem került, így a bt. a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel 2007. február 18-án megszűnt. Ezt a tényt a cégbíróságnak észlelnie kellett és rendelkeznie kellett a bt. kényszer-végelszámolásának elrendeléséről.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.190/2008.)

Kondidori: ha pontosabban írod le a jogesetet pontosabb választ is lehet adni :) Új tag bejelentését nem említetted, és azt sem, hogy a kkt tagok száma lecsökkene a jogszabályi minimum alá.

Sziasztok, túlvagyok rajta. 4-3-4es. KIM-ben voltam, nem volt egyszerű, nem volt rosszindulatú a bizottság egyébként, de voltak elég érdekes kérdések:

amire emlékszem: személyhez fűződő jogok megsértése jogeseten keresztül, külön rákérdezett a közérdekű bírságra, szülői felügyelet megszüntetése szintén jogeseten keresztül. ki lehet gyám is kérdés volt. ingatlannyilvántartáson kívüli szerzésmódok ami a csövön kifér, nagyon kivesézve. élettársi vagyonközösség miben más és miben egyezik mit a házassági, ki milyen megtérítési igénnyel léphet fel.

ppből bírósági meghagyás, igazolási kérelem, ellentmondás-igazolási kérelem hogy függ össze, melyiket javasolnám az ügyfélnek ha mindkettő fennáll és melyiket miért. kisértékű perek. perújítás. hogyan függ össze a perújítás az AB normakontrollal. önálló bírósági végrehajtó feladatai. megjegyzem az utolsó két kérdés nem is a tételsor része.

Gt. kft-ben van -e tagi jogviszony felmondás, mit tehet a tag ha ki akar lépni, tevékenységi körök változása hogyan lehet, illetéktörvényből kérdezett, apport mi lehet, követelés lehet-e apport, 2 tagnak egymással szembeni követelése lehet-e apport, mi van ha beszámítható a követelés, hitelező mit tehet. közbeszerezési jogorvoslat is volt.

ennyi jutott eszembe, további kitartást a küzdelemben lévőknek, ne adjátok fel, meglesz a munka gyümölcse!!

Sajna nem írták még. Illetve volt régen egy Bt-s, és a srác azt irta, hogy felfügg és kényszervégelszámolás, de őt ki akarták vágni az írásbelije miatt.

hmm, szerintem törvénysértő ilyen változás bejegyzését kérni. de ez nekem is megfordult a fejemben, h mi lehet a jogalap?

vajon elvárható-e egy szakvizsgán ez a megoldás? (persze nyilván, ha tényleg ez a törvényes, de megérzésre jónak tűnik a kényszertörlés egyidejű elrendelése. én is ezt írtam volna. csak én nem foglalkoztam életemben szinte soha polgár területtel, úh lehet tévedek...)

korábban nem írták ki még ide ezt a feladatot?

Szia!

Ő elutasította és kezdeményezte a kényszertörlést. Igazából az a gondunk, hogy elutasítani a Ctv. alapján x. esetben lehet azonnal és ha jogszabályba ütköző a beadvány, vagy hiányoz, akkor pedig hiánypótolni kell.

Beszéltünk egy fickóval a bíróságon, aki azt mondta, hogy ilyenkor felfüggesztik és kérik az ügyészséget, hogy kezdeményezzenek törv. felügyeleti eljárást, mivel ők nem kezdeményezhetik hivatalból. Hát gyakorlatban ez oké, csak hát szerintem ezt nem mondhatja a vizsgán...

vagy esetleg a ctv 116§ d) pontja alapján elrendeli a kényszertörlést?

ezt sajnos nem tudom megmondani, itt még nem tartok...

Szia kondidori!

Gondolom 2 tag volt a kkt-ban, szerintem ekkor van értelme a feladatnak. Mert ha a tagok száma ez alá csökken, akkor 6 hónapon belül kell új tagot bejelenteni. ez jogvesztő határidő, tehát a 7. hónapban benyújtott kérelem elkésett, így a kkt.-nál olyan ok következett be, amely miatt jogutód nélkül megszűnt, mivel a tagjainak száma 2 alá csökkent. (Gt. 105. §)

Fejből nekem ez ugrik be, azt egyelőre nem tudom megmondani, h a cégbíróság ilyenkor milyen eljárást folytat le. Szerintem el kell utasítani a váltbejegyzési kérelmet, szerintem ezzel egyidejűleg tvességi felügy eljárást hivatalból nem lehet indítani, és a kényszertörlést sem rendelheti el...

A barátnőd hogy oldotta meg?

KKt-ről van szó. Új tagot jelentenek be a 7. hónapban, amit ugye 6 hónapos jogvesztő határidőn belül kellett volna, mivel a Kkt megszünik, ha 6 hónapon belül nem jelentenek be új tagot.

Nem hínném, hogy a bírságolás és a tövényességi felügyeleti eljárás a helyes döntés, mivel váltbej eljárásban a Ctv. 78§ kifejezetten kizárja a hivalalból indult törv. felügyeleti eljárást.

Gt.

99. § Megszűnik a tagsági jogviszony

7. a tag halálával vagy megszűnésével;

103. § A meghalt tag örököse, illetve a megszűnt tag jogutódja a társaság tagjaival történt megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet. Ilyen megegyezés hiányában az örökössel, illetve a megszűnt tag jogutódjával történő elszámolásra a 102. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Ct.
34. § (1) Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje - ha törvény kivételt nem tesz - a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított tizenöt nap.

(2) 164 A cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti.

lehet mazsolázni :)

sziasztok!

A barátnőm ezt húzta és érdeklődnék, hogy szerintetek mi a megoldás.

Kkt. tagja meghal. Az ügyvezető a 7. hónapban változásbejelentési kérelmet terjeszt elő.

Hozzon az ügyében cégbírósági döntést.

Holnap megy és elég nagy a para. Kérlek segítsetek! Köszi

• szóval nem lehetséges?