Végrehajtói költségek és jutalék

Ezt itt a fórumon nem tudod megoldani.

Viszont 300 ezert ft megér egy ügyvédi megbízást.

Ez így nem fog menni. Fogadj ügyvédet, az majd az iratokból kisilabizálja, mi történt valójában.

Amit leírtam igaz! A bíróság megállapítása szerint a végrehajtó által hivatkozott ítélet a munkabér letiltás időpontjában már nem volt hatályos. Valyon miért? A bíróság bizonyíthatóan, okirattal igazolható módon megváltoztatta a végrehajtási határozatot. Az eredeti végrehajtási lap azonban nem került visszavonásra, ez igaz. Ez adott lehetőséget a végrehajtónak a végrehajtás újboli folyamatba helyezésére. A tartozás ki lett fizetve. A bíróság meg is szüntette a munkáltató munkabér letiltási kötelezettségét. Az utólag elrendelt végrehajtás jogtalan volt velem szemben, ez egyértelmű. A végrehajtást kérő is elismerte utólag a tartozás megtérülését. Mégis velem fizettették ki a végrehajtási költségeket. Ez a vita tárgya. Lehet, hogy a végrehajtó jogszerűen járt el és a bíróság mulasztott, de a költségeket nem nekem kellene állnom szerintem, hanem a végrehajtást kérőnek. Ha nem indít velem szemben jogtalanul végrehajtást, nincs per és végrehajtási költség sem.

Előbb talán egy valóságnak megfelelő tényállást közölni? A végrehajtási lappal elrendelt végrehajtást nem lehet közvetlen bírósági letiltásra 'átváltoztatni'. Itt valami más történt, ami alapján a végrehajtót igenis megilleti a díjazása, a végrehajtást kérőt pedig nem terheli kárfelelősség.

T. Fórumozók!
Szeretnék tanácsot kérni az alábbi ügyben

Estleírás:

Tartozás miatt a bíróság végrehajtási lapot bocsátott ki ami alapján a végrehajtó elrendelte a munkabér letiltást. Később a bíróság csökkentette a tartozás összegét, a végrehajtást pedig közvetlen munkabér letiltásra változtatta jogerősen. Később a bíróság a munkabér letiltást jogerős végzéssel megszüntette mert a tartozás kifizertésre került. Ezt a végrehajtást kérő nem ismerte el és a végrehajtónál kérte a végrehajtás folytatását. A végrehajtó a bírósági ítélet megváltoztatását figyelmen kívül hagyva az eredeti végrehajtási lap alapján ismételten elrendelte a munkabér letiltást. Ezután perre került sor, a perben a végrehajtást kérő elismerte a tartozás megtérülését és ő maga kérte a végrehajtónál a végrehajtás megszüntetését. A végrehajtó megszüntette a végrehajtást, rám mint adósra pedig 200.000 ft. végrehajtási költséget terhelt. A végrehajtási kifogásomra a bíróság azt válaszolta, hogy a végrehajtó jogszerűen járt el, a végrehajtás jogalapját megkérdőjelező beadott bizonyítékok pedig a nemperes eljárásban nem vizsgálhatók.

Kérdésem:
Érdemes-e kártérítési pert indítanom a végrehajtást kérővel szemben a per és végrehajtási költségek megtérítése érdekében? Kb. 300.000 ft lenne a kártérítési igényem.

Dehát miért nem kérdezed meg a végrehajtót a fogadóóráján? Ő majd levezeti.

Ha már 17 milliót kifizettél ez már csepp a tengerben.

Tisztelt Fórumozók!

Végrehajtótól az ellenem folyó végrehajtási eljárásban kaptam egy iratot " értesítés adós tartozásról " címmel. Ezen 13 rovat van amelyből összesen kettőben szerepel összeg a többiben 0 ft van jegyezve.

Tőketartozás: 159.519. ft
Jutalék : 189.940. ft.

Összes tartozás: 349.459. ft

Kérdésem, hogy hogyan lehetséges az, hogy a jutalék tartozásom magasabb mint maga a meglévő tartozásom? Miért tartozhatok még 189.458 ft jutalékkal?

Összesen a vh kérőnek általa igazoltan 17.034.011. ft térült meg és lett átutalva.

Ebből havi rendszerességgel 2.999.997. ft ( jövedelem levonás kb 30 alkalom ). Ezután az összeg után a végrehajtó 239.914 ft jutalékot kapott.

Egy esetben ingatlanomat elárverezték ( vételár 14.869. 511 dt ) Ebből a vh kérőnek 14.008.511. ft jutott. Végrehajtó 820.265. ft jutalékot vont le.

Tudnátok segíteni, hogy megértsem miért a jutaléktartozás ilyen mértéke? Köszönettel....

„Vht. 254. § (4b) bekezdés csak a hatályba lépését (2020.07.16.) követően indult végrehajtási eljárásokban alkalmazható”

Másrészről, ez sem helytálló.

Kogeza:

Érdemes. Mivel a jogalkotó célja az volt a módosítással, hogy ne kerüljék ki a felek a jutalékfizetési kötelezettséget. Azaz 2020.07.16. napját megelőzően a jogalkalmazótól, bírósági gyakorlattól függött, hogy az elengedés után a jutalék megilleti-e a végrehajtót. 99%-ban a bíróságok szerint nem. Tehát ha arra hivatkozik, hogy csak a hatálybalépést követő ügyekre hatályos, az öngól, mivel előtte az elengedés alapján egy vasat sem számolhatott el. Nyilván ha MNB pénzügyi felügyelete alatt áll a végrehajtást kérő, akkor azt a t.b.e. magánokiratot azért megtudták küldeni...

A jogalkotó főként az olyan esetekre gondolt, amikor engedményezéssel rokon megvásárolja a követelést, majd elengedi a tartozást. A végrehajtó meg hoppon maradt. Emiatt magánszemély végrehajtást kérőknél releváns főként ez a jogszabályhely.

Ha az új jogszabály nem alkalmazható a korábban indult ügyekre, akkor sajnos felesleges emiatt kifogással élni.

Segítségeteket kérem!

Egyik rokonomnak tartozása állt fenn egy követeléskezelő céggel szemben. 2017-ben indult ellene végrehajtás. Idén márciusban sikerült megegyeznie a követeléskezelővel, hogy egy jelentős összeget megfizet a tartozásából, ennek ellenében a követeléskezelő egy még jelentősebb összeget elenged neki.

Ez így meg is történt, a követeléskezelő bejelentette a térülést és az elengedést a végrehajtónak.

A végrehajtó a díjjegyzékben az elengedett összeget is követeli. Mint megtudta a rokonom, a végrehajtó szerint a Vht. 254. § (4b) bekezdés csak a hatályba lépését (2020.07.16.) követően indult végrehajtási eljárásokban alkalmazható. Szerintetek érdemes végrehajtási kifogással támadni a díjjegyzéket?

Köszönöm előre is!

Koko1

A munkadíj és a költségátalányok (végrehajtói és MBVK) a teljes összeg után járnak a végrehajtónak.
Viszont a behajtási jutalék, így hogy bank a végrehajtást kérő - feltéve, hogy a hitelintézet formailag megfelelően jelenti be az elengedést - csak a ténylegesen megfizetett összeg után illeti meg a végrehajtót.

Annyiszor írtuk már: a teljes tartozás után.

Tisztelt Fórumozók!
Olyan kérdésem volna, hogy ha van egy banknak kezesként egy nagy összegű tartozásom, de a bankkal megegyeztem most 1 millió Forintban ami megfizetése után el ál a további követeléstől és ezt megküldi a végrehajtónak akkor az az eredeti összeg vagy a megállapodott 1 millió Forint után kell hogy a díjait felszámolja?

Igen.

Sziasztok, azt szeretném megkérdezni, ha ellenem végrehajtás indult egy jogerőre emelkedett ítélet alapján, amit nem is vitatok, de én ezt úgy szeretném elrendezni, hogy a végrehajtást kérőnek kifizetem közvetlenül a tőkét és a kamatokat, akkor is kell végrehajtási költségeket fizetnem?

Inkább mi köze mindennek a "Végrehajtói költségek és jutalék" témához?

A bíróság alkalmazottai? A takarítók, portások, irattárosok, leírók? Mi közük ezeknek a te nyomorodhoz?

Köszönöm megtisztelő figyelmeteket - ami fals azt egész devizahistóriában ez - https://youtu.be/ciREIW3qISo
/ezt nem én mondom hanem egyjogásznak titulált csaló/ tovább folytatva "Álláspontom szerint ez elkerülhető lett volna ha az érintett Bírósági alkalmazottak betartják az alapvető rájuk vonatkozó törvényi előírást a szerződés tekintetében.

A bírósági alkalmazottak soha nem vizsgálták hivatalból Ptk. 200. § (2) szerint a szerződést, Ptk.204. § (1) a),b) , valamint a Ptk. 205/A. § (1),(2),(3) - a 2006: III. törvény 3. § (2) bekezdésébe iktattak be"// további probléma
Ugyanis a jogegyezségi határozatok hatására létrejött 2014.évi XXXVIII. törvény (DH1, kúria tv), a 2014.éviXL. törvény (DH2, elszámolási tv) és a 2014.éviLXXVII. törvény (DH3, forintosítás tv) .

A fentiek alkalmazását a Bíróságok kötelesek mellőzni,mivel azok a bankok-adósok terhére elkövetett

• csalás (Btk.373.§ ) :
• fogyasztók megtévesztése (Btk 417.§. (2) .
• tiltott szerencsejáték szervezése (Btk.360.§ ).
• uzsora-bűncselekményeit (Btk.381.§) törvényesíti.

A bíróságok minden deviza alapú kölcsön szerződésből (ami nem kölcsön Hpt szabályozása szerin) eredő követelést – a Ptk.204.§.(1) bekezdése a ), b), pontjára figyelemmel kötelesek elutasítani, mert a szerződések, államilag nem endéjezett, kimenetelre történő fogadást is tartalmaznak.

Sőt ellenkezik az fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek is.(tehát semmis)
// TEHÁT HA NEM KÜLCSÖN ÉS NEM HITEL // miért áll édekében egy függetlannak csufolt bírósági alkalmazottnak a bünözők oldalára állni ? / HA FÜGGETLEN ÉS NINCS TEROR ALATT ? Én bízom abban hogy azok a jogászok akik jogalapot nélkülöző kifosztásunkban aszisztáltak hamarosan teljes vagyonelkobzással felelnek a tetükért -igaz az öngyilkosságba kergetett emberek éltét nem tudják visszadni /ezért életők végéig arcukon szárad ezen emberek vére/ UTÓIRAT "akinek nem inge nem veszi magára"

Én is együttéreznék - ha nem csinálnák ezt. (Nem mellesleg nekem is volt. Szerencsére csak autó, abból sem ötmilliós.)

A többségük rendkívül nehéz helyzetbe került, én nem bántanám. A lenti tünetek inkább valamilyen devizamentős hiéna súlyos befolyásolása lehet, amivel csak még mélyebbre ássák magukat szegények.

A tünetekből ítélve devizás. Sokaknál maradandó és súlyos károsodást okozott.

Magyarországon érdekes a jogértelmezés - a bíróságnak hivatalból feljelentést kell tennie ha büncselekmény gyanuja fent áll - a szerződés szerinti jelzálog jogosut - megszünt szerződés mégis átruházhato jogász hazugságokkal - ma magyarországon az a törvénytelen amit egy állampolgár tesz,vagy amit ráfognak- amit a jogászok tesznek ,vagy a végrehajtó az már nem bünpártolás - mint valamikor az Önkényuralomban -EZEK PÉLDÁUL NEM BÜNCSELEKMÉNYEK AMIÉRT NEM KELL NYOMOZNI - -csalás, Btk 373. § (1). Btk 374. § (1)

• számviteli fegyelem súlyos megsértése, Btk. 403. § (3)
• kimenetelre történő fogadást is tartalmazó érvénytelen szerződés Ptk.204. § (1) a),b),

  Art. 1. § (7) szerint „A szerződést …. valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.”

• üzérkedés 1961. évi V. törvény (Btk.) 236. §
• uzsora bűncselekmény Btk 381. § (1)
• rossz termék forgalomba hozatala Btk 415. § (1)
• bűnpártolás Btk 282. § (1)
• joggal való visszaélés Btk.”4. § (1) (2)
• orgazdaság Btk. 379. § (1)
• Uniós joggal is ellentétes szerződés ( 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv )

Nem tudom, ki hogyan értette, amit írt, de azt tudom, hogyan kellett (volna) értenie: Ha az adós meghal, akkor az örökösei dologi kötelezetté válnak. Ez úgy érvényesíthető ellenük, hogy a végrehajtást foganatosító bíróság megállapítja, hogy ők az adós jogutódai. Az erről szóló végzés még arról is rendelkezni szokott, hogy mely vagyontárgyakkal és hasznaikkal, vagy ha ezek már nincsenek meg, ezek pénzbeli értékével felelnek a hagyatéki tartozásért. Tehát saját vagyonukkal, pénzeszközeikkel, jövedelmükkel nem felelnek.
Ha mégis letiltásra kerül sor, annak több oka is lehet: 1. A legelső, hogy az örökölt vagyontárgy már nincs meg. 2. Másodsorban akkor, ha az örökös nyilatkozik, hogy megtartaná az örökölt vagyontárgyat, és kéri a letiltást (ami egy kvázi részletfizetés). Ez akkor lehetséges, ha a letiltás belátható időn belül eredményre vezet. 3. Végül előfordulhat olyan is, amit KBS említ, és a mi felézős Zozó hozzátartozójával is megesett, hogy a végrehajtandó határozat - ellentmondás, ellenkereset hiányában - eleve nem állít fel korlátokat, ezért a végrehajtás teljes körben folyik az örökös ellen.
Az 1-2. verziók a Vht. 39. § szerint kezdődnek, a 3. verzó hírből sem ismeri a 39. §-t.

Ne már. Ugye, csak viccelsz.

Szóval azt gondolod, az ügyvéd úr szerint nem lehet megállapítani sehogyan sem egy haláleset után a jogutódlást...???

Hanem mégis mi lesz? A végrehajtó kér bocsánatot, és megvesszőzi a végrehajtást kérőt mert meghalt az adós, és ő nem vigyázott az egészségére, vagy micsoda?

Ööööööö...no.

Persze, lehet, hogy én tévedek. Majd kifejti KBS ha erre jár. De csodálkoznék, ha.