fizetési meghagyás kibocsájtása

„Ha az átvett fizetési meghagyásnak nem mond ellent az adós, akkor igen nehéz kikeveredni belőle.”
Akkor nem nehéz, hanem lehetetlen. De ha csak egy kicsike ármány is van a kézbesítés körül, az Fmhtv. 32. § alapján simán. Márpedig egy találomra kiadott fmh besz*pásához több kell, mint a címzett figyelmetlensége.

„A jogerősítő záradék nélkül nem adnak ki adatot.”

És még sorolhatjuk, mire nem adható ki adat

Hát, nem tudom. Ha az átvett fizetési meghagyásnak nem mond ellent az adós, akkor igen nehéz kikeveredni belőle.

Akár. De utólag el is hárítható az ilyen helyzet, mégpedig könnyűszerrel. Ezért nem érdemes ilyennel próbálkozni.

wers

A jogerősítő záradék nélkül nem adnak ki adatot. Azt pedig két esetben adja ki a közjegyző: a címzett átvette, és nem mondott ellen, vagy nem vette át, és eltelt az ellentmondásra nyitva álló határidő.

Igen, akár veled szemben is jogerőre emelkedhet egy jogalap nélküli fizetési meghagyás, ha hagyod. Neved, címed a postaládán.

Az már fél siker, ha bejelentkeztek arra a címre. Erősíti a sikert, ha nem pl. Nagy István, mert az tud nem kevés találati eredményt okozni.

Egyébként arra, hogy beírja a fizetési meghagyásra a nevét, nem fognak adatot szolgáltatni. Ennyi erővel bárki adata kiszolgáltatható lenne, aki leolvasható a postaládáról. Neve, címe megvan.

Kérheti. Egyébként megcs*szheti, ha ugyanazon a címen kettő vagy három ugyanolyan nevű személy is lakik. Akkor az adatközlést is megtagadják tőle.

De a kormányhivataltól lehet kérni az adatokat. (Feltéve, hogy van azzal az adóssal szemben jogerős fizetési meghagyás.)

Ha a fizetési meghagyásban első, „felek és képviselőik” című szakaszában ott van a férj is, akkor félig jó a dolog. A kérdés, hogy részére is kézbesítésre került-e a fizetési meghagyás. Mert ha nem, akkor ellene nem emelkedett jogerőre semmi.
Van egy olyan sejtésem, hogy a fizetési meghagyás csak a nőnek lett kézbesítve, és ellene jogerőre is emelkedett. Őellene lehet kérni a végrehajtási lap kiállítását.
Ha így van, a férfi neve legfeljebb a végrehajtási lap 11. pontjában szerepelhet, de az gyakorlatilag csak tájékoztató adat. Úgyhogy a fizetési meghagyást részére is kézbesíttetni kell, és akkor ellene is jogerőre emelkedhet az. Ha nem így van, akkor ld. első bekezdést azzal, hogy nem félig, hanem egészen jó a dolog. Majdnem. Ugyanis, végrehajtási lap kiállítását ellene nem kérheted, mert személyi adatok hiányában azonosíthatatlan személy ellen nem lehet végrehajtást indítani (ld. Vht. 11. § (2) a) pont).

Nem érted. Mindketten felelnek - de ha csak egyikkel szemben van jogerős fizetési meghagyásod, akkor a másikkal szemben tudsz végrehajtást kérni.

Elnézést, ha nem voltam egyértelmű. Egyébként a házasság alatt keletkezett ilyen jellegű adósságért a házasfelek nem egyetemlegesen felelnek? Vagy akkor legfeljebb a végrehajtás során kerül a házasfélre sor? Vagy akkor sem?
Persze lehet, hogy a gondolatmenetem hibás.

„A fizetési meghagyásban beírtam mint további kötelezettet.”
Az előbb nem ezt mondtad.

Oóó, ez már bíztató. Gondolom nem véletlenül akarták annak idején, hogy csak a feleséggel kössek szerződést. Köszönöm.

A fizetési meghagyás és a jogerősítő uáradék mellékelésével kérheted a járási hivataltól az adatokat.

miért? a házassági vagyonközösség alapján nem egyetemesen felelnek? Persze én nem értek hozzá. A fizetési meghagyásban beírtam mint további kötelezettet. A címét tudom, a többi adat nem volt csillagozva. Így azt nem volt kötelező kitölteni.

Ha minden úgy van, ahogy írod, akkor a férjjel szemben nincs is jogerős fizetési meghagyásod. Akkor se indíthatnál vele szemben végrehajtást, ha még a vércsoportját is tudnád.

Kedves Fórumozók!

Olvasgattam a hozzászólásokat, de nem találtam a kérdésemre választ.Megkérdezem Tőletek, hátha tudtok segíteni.
Albérlőim voltak, akikkel szemben fizetési meghagyást kezdeményeztem, ami jogerőre emelkedett. Most kérném annak végrehajtását és a kérelem kitöltésénél elakadtam.
A problémám a következő:

Lakott nálam egy család, de a bérleti szerződést én csak a nővel kötöttem (de a férj is ott lakott). Ebből kifolyólag csak a feleség személyes adatai vannak meg nekem. A fizetési meghagyásban a férjet is szerepeltettem, mit egyetemlegesen felelős adóst. Viszont most szembesültem vele, hogy a férj ellen végrehajtási lap kiállítását nem tudom kérni, mivel nem ismerem minden személyes adatát. A feleség elleni nyomtatványban szerepeltetem az "Az adós tartozásáért felelős egyéb személyekre vonatkozó adatok" rubrikában. Persze nekem kedvezőbb lenne ellene/vele szemben a végrehajtás, mert a feleség fizetése elenyésző. Elegendő, ha őt ily módon megjelölöm, vagy tudok még valamit tenni, ha a személyes adatai közül a születési évet nem ismerem.

Előre is köszönöm építő jellegű hozzászólásaitokat.
Üdv.

klorofill

„Az ellentmondás megfelelő formáját meglehetősen komolyan veszik akkor, ha valaki csak elektronikusan nyújthatja be. Ezt a szabálytalan benyújtást nem veszik komolyan? Nem kellett volna a közjegyzőnek visszautasítania?”

A kötelezett személye szerint elektronikus kapcsolattartásra kötelezett (pl. cég, alapítvány, hivatal)? Ha nem, akkor papíralapon is benyújthatja, emiatt nincs helye visszautasításnak.

„Ha vissza kellett volna, hogyan lehetséges, hogy jogorvoslatnak nincs helye?”

A visszautasítás ellen van helye jogorvoslatnak.

„Mi az a jogszabályhely, ami alapján eldönthető, hogy a közjegyző melyik végzése fellebbezhető és melyik nem?”

Fmhtv. 25.§ (1) bek., 29.§ (3a) bek., 35.§ (1) bek., 36.§ (7) bek., 39.§ (1) bek., + Pp.

„Ha téves a tájékoztatás és a jogerősítő végzést hatályon kívül helyező végzéssel szemben mégiscsak van helye fellebbezésnek, akkor azt melyik törvényszéknek kell címezni? A közjegyző székhelye vagy a kötelezett lakhelye szerint illetékesnek?”

A tájékoztatás nem téves: az ellentmondás miatt a fizetési meghagyást hatályon kívül helyező végzés pervezető végzésnek minősül, ami ellen a Pp. szerint nincs helye fellebbezésnek. Mivel az ellentmondással a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, a 15 napos határidőn be kell nyújtani a keresetet annak a bíróságnak, akit a fizetési meghagyásban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak jelöltél. Ebben a keresetben nyugodtan előadhatod, ha szerinted az ellentmondás benyújtása nem a törvénynek megfelelően történt és ezért a perré alakulás is jogsértő volt. Megjegyzem, a te esetedben ez határeset lesz, mert az Fmhtv. szerint akkor is joghatályos a benyújtás, ha azt nem az eljáróközjegyző kapja, hanem egy másik közjegyző. Ha neked adnak igazat, akkor a bíróság a pert megszünteti, és jogerősíti a fizetési meghagyást (ezt viszont tapasztalatból tudom).

A közjegyző FMH jogerőre emelkedését megállapító végzését fél évvel(!) később, amikor a jogosult kezdeményezni akarja a végrehajtást, hatályon kívül helyezi, mert észreveszi, hogy érkezett egy ellentmondás. A jogorvoslattal kapcsolatban úgy tájékoztat, hogy a jogerősítő végzést hatályon kívül helyező végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.
Az ellentmondást a kötelezett határidőben nyújtotta be papíralapon, de a MOKK-nak címezte és oda is küldte, nem az eljáró közjegyzőnek.
A MOKK továbbküldte a közjegyzőnek.
Az Fmhtv 28. § (1) szerint: „A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet.”
Minden kibocsátott FMH is tartalmazza a figyelmeztetést, hogy a kötelezett az FMH-t „az eljáró közjegyzőnél ellentmondással megtámadhatja (...amit...) 15 nap alatt kell elektronikusan a MOKK rendszeréhez benyújtani, vagy az eljáró közjegyzőnél papíralapon írásban benyújtani, vagy bármely közjegyzőnél szóban előterjeszteni.”
Ezt én úgy értelmezem, hogy a MOKK-nál papír alapon benyújtott ellentmondás érvénytelen, mert majdnem olyan, mintha a polgármesteri hivatalnak vagy a tisztifőorvosnak küldte volna. Az ellentmondás megfelelő formáját meglehetősen komolyan veszik akkor, ha valaki csak elektronikusan nyújthatja be. Ezt a szabálytalan benyújtást nem veszik komolyan?
Nem kellett volna a közjegyzőnek visszautasítania?
Ha vissza kellett volna, hogyan lehetséges, hogy jogorvoslatnak nincs helye?
Mi az a jogszabályhely, ami alapján eldönthető, hogy a közjegyző melyik végzése fellebbezhető és melyik nem?
Ha téves a tájékoztatás és a jogerősítő végzést hatályon kívül helyező végzéssel szemben mégiscsak van helye fellebbezésnek, akkor azt melyik törvényszéknek kell címezni? A közjegyző székhelye vagy a kötelezett lakhelye szerint illetékesnek?

„lekérsz egy tulajdoni lapot”
Melyik ingatlanról? Nincs bejegyezve.

„Adott egy lakás amiből nem hajlandó kiköltözni a lakó mondván van neki egy eltartási szerződése ami nincs bejegyezve az ingatlan nyilvántartásba. Ismerősöm így vette a lakást persze az eltartási nem az Ő nevére szól, erről nem volt tudomása.”
Akkor ugye ezzel a szerződéssel bizonyítani akarta, hogy létezik. Azon minden adata szerepel.

Csuklósbusz

Ha megvan a jogerős fizetési meghagyásod/ítéleted, lekérsz egy tulajdoni lapot, az anyja nevével, a tulajdoni lap vagy a meghagyás/ítélet szerinti ítélettel kikéred a Kormányhivataltól a szükséges személyes adatokat, és azzal indítasz végrehajtást. A végrehajtási lapon kéred feltüntetni az egyéb költségek között az adatkérés díját is.

Uszkve egy hét az egész.

Hát, én meg már azt hittem, hogy megtojtam nektek a spanyolviaszt. :-)

Nem bizony. Olyat a hagyatéki leltározó, a közjegyző és a végrehajtó tud. Még a bíróság se, ha ilyet akar, neki is a földhivataltól kell kérnie.

Remélem Kovács_Béla_Sándor majd kijavít/megerősít, de én úgy tudom, hogy az ügyvédek nem tudnak név szerint keresni a takarneten (nincs ilyen menüpont, felhasználói szerződésük erre nem terjedhet ki).

Ha van az adósnak ingatlana, akkor be kell menni egy ügyvédhez, aki tud takarnetezni, és némi aprópénz fejében kérni kell tőle egy adós neve szerinti (nem ingatlan szerinti!) megyei keresést. A találati lista minden lényeges személyi adatot elköp az adósról. A találat szerinti tulajdoni lapot már le sem kell kérdezni.