Saját eset.
Hív telefonon az ügyintéző, közli, hogy kicsoda - micsoda, s hogy rögzített beszélgetésben veszek részt. Mondtam, hogy én aztán nem! Erre ő?
Kezdi elölről, bemutatkozik, s ismét elmondja, miért hív.
What the f..k?!
Jó kedvem is volt, még rá is értem, kezdjük...
Hosszú, kiderült, hogy egy tigázos tartozást örököltem. Szerintük.
Szerintem meg nem.
Megkérdeztem, hogy engedményezett tartozásról van-e szó, vagy csak megbízási szerződés alapján ténykednek így este nyolc felé...
Persze már ezt nem értette.
Mindegy, mondtam, hogy ez azért fontos, mert nem mindegy, hogy a megbízójuk, vagy ők fogják magukat, s keresik fel a sarki közjegyzőt fmh -ügyileg.
- De uram, ez nem így működik! -csicseregte a jogi előadó (na, jó, nem az volt), - fizesse meg a tartozását!
Nem voltam rest, s visszavágtam, hogy akkor szabaddá teszi azt estéjét, ha most megígérem, hogy tíz perc múlva utalom?
Erre?
Hát nem elkezdte elölről, hogy kicsoda - micsoda, s hogy mit akar?!
Ááááááá!!!
Ezek robotok?