végrehajtási ügyben kérdés

„és az ügyet lezártnak tekintette.”
Nem mondod?! Fellebbezni sem lehet?

Kedves Fórumozók!

Ha X ingatlan A)személy tulajdonában lévő 3/4 tulajdoni hányada tiszta, viszont a B) személy tulajdonában lévő 1/4 tulajdoni hányada NAGYON meg van terhelve végrehajtási jogokkal (összesen 9 millió forint értékben, többféle végrehajtási jogosultnak, pl. NAV, OTP, EOS stb. ), és én leendő vevőként be kívánom valahogy indítani a végrehajtási eljárást, az árverést a terhelt 1/4 tul. hányadra, akkor milyen feltételei vannak ennek, és milyen jogszabály szabályozza ezeket a feltételeket?

Leendő vevőként az célom, hogy a tehermentes ingatlanhoz jussak. A) tulajdonos árverésen megvenné B) tulajdonos részét, aztán a vh jogok törlése után az egészet eladná nekem. Működhet-e ez, és milyen feltételekkel? B) tulajdonosnak van más ingatlana is az 1/4 részen kívül, azon is rajta van a sok vh jog. Az egész X ingatlan vételára sem futja ki a vh jogosultak követeléseit, szóval nehéz az ügy.

Azt tudom, hogy a vh jogosultnak kellene kérnie a végrehajtót az árverés megindítása érdekében, de nem tudom, hogy mennyiben akadályozza ezt a mostani kilakoltatási, stb. moratórium.

Válaszaitokat előre is köszönöm!

Tisztelt Fórumozók!
Fiamra vissza nem térített diákhitele miatt fizetés letiltást róttak ki. Erről velünk közös állandó lakhelyére és - mint a levélben jelzik - munkáltatójának is érkezett értesítés. Egy nappal később végrehajtásról is értesítést kézbesítettek nevére, címünkre.Fiunk évek óta más településen él. Kérdésem: végrehajthatnak-e nálunk, ha ő már 5 éve nem él velünk közös háztartásban, és semmilyen vagyontárggyal nem rendelkezik lakásunkban? Ezzel kapcsolatosan azt is szeretném tudni, ki tudom-e őt jelenteni lakcímünkről, hogy az évek óta érkező rendezetlen számlák gondja minket, a szüleit ne terheljen? Nem tudunk helyette tovább anyagilag helytállni.

A hitelszerződésben az öcsém az adós,nagymamám az adóstárs. Én csupán a tulajdoni hányadommal felelek.
(Segítségért fordultam ide,pontosan azért mert nem értek hozzá. Próbáltam érthetően és szerintem tisztelet tudóan leírni amit akartam és megkérdezni amit kérdeztem. Ha nem probléma,akkor a hangnemet visszavárnám. Köszönöm! )

Jaaaj, most látom, hogy te olyan menő szórövidítő vagy.
Na, ak n i kopt a sz.

Te adós (adóstárs, kezes stb.), vagy zálogkötelezett vagy?
Az egy dolog, hogy alig érteni amit írsz, de ne akarj olyan szavakat használni, melyeknek a jelentésével nem vagy tisztában.
Tehát: nem mindegy hogy csak birtoklod az ingatlant, vagy a tulajdonosa is vagy.
Ha ez utóbbi - mert gondolom, hogy ez utóbbi -, akkor lásd: első mondat.

Tisztelt Cím!
Azzal a problémával fordulok most ide,hogy a tegnapi nap a banktól az öcsém (akivel fele-fele arányban birtokoljuk az ingatlant amire a jelzáloghitel fel lett véve), hogy a bank felmondja a szerződését. Mivel már eleve egy behajtó cégnél volt,így a tartozás azonnali egy összegben való kifizetését kérik,ellenkező esetben végrehajtást fognak kezdeményezni (holott csak pár napot késett a befizetéssel,igaz az már a második havi volt).
Szeretném megtudni,hogy mi ilyenkor a teendő,mik a lehetőségei, és h rám milyen következményei vagy tulajdoni hányadomra milyen hatással lesz ez. Esetleg hogyan oldjuk meg a problémát?
Segítségüket előre is köszönöm!

Gondnoka... Elsősorban a házastársat, élettársat, felmenő rokont, leszármazottat nevezik ki gondnoknak, a volt házastársat nem nagyon.

Ha csak annyi a kérdés, hogy gondnoksági perekben is van-e másodfok, akkor a válasz természetesen igen. Ha az is kérdés, hogy eltart-e egy gondnoksági per másodfokkal együtt egy évig (még annyi sem telt el), akkor a válasz természetesen az, hogy igen.

Te magad írod: egyelőre gondnokot keresnek. Miért nem jelentkezel, hogy te szívesen leszel a gyámja?

Gondokság alá helyezés folyamata időben egy év minimum?
Tisztelt válasz adó kérem segítsen kérdésem megválaszolásában.2014 Februárjában indítottam el a Szentendrei gyámhivatalnál volt férjem gondokság alá helyezési kérelmet. A mai napig nem kaptam értesítést a folyamatról. Azt a tájékoztatást kaptam telefonon, hogy az első fokon már túlesett. Keresik a gondnokot és ahogyan másodfokra kerül akkor már elvileg megoldást nyer végre problémánk. Hihető ez, hogy lassan egy éve csúszik ez az ügy? Ki tudna jogi segítséget adni nekem az ügy felülvizsgálatára? Elvileg egy meghallgatás volt ahol a férjem nem volt beszámítható állapotban mert alkoholista és skizofémiaval kezelik. Ezek után mondták azt, hogy a másod fokra várnak. Létezik, hogy ez a válasz valós tényeket közöl? Kitől hogyan lehetne hivatalos tájékoztatást kapni az ügy menetéről? Orvosi szakvélemény alapján tényleges gyámság alá kell helyezni. Köszönettel. B B

@danixxl83: A végrehajtást kérőnek kell kérnie az ingatlan árverési értékesítését, az 1994. évi LIII. törvény 139. § (1) bekezdése alapján.

Valószínűleg már bejegyeztette a végrehajtó a végrehajtási jogot az ingatlanra, ha az erről szóló földhivatali határozat átvétele óta 45 nap eltelt, meg fogja kérni az önkormányzattól az adó- és értékbizonyítványt, ezt követően megállapítja és közli a felekkel és érdekeltekkel az ingatlan becsértékét. Ha van zálogjogosult, azt felszólítja a bekapcsolódásra (ha a zálogjogosult kérelmezi ezt, pár hónappal -a bírósági eljárás miatt- hosszabb lesz az eljárás). Ha a becsértékkel szemben kifogást nyújtanak be, az szintén pár hónap hosszabbodást eredményez.

Ha jogerős a becsérték (nincs kifogás, vagy azt jogerősen elbírálta a bíróság + szabályos a kézbesítés) és a zálogjogosult bekapcsolódása is jogerős (eljárás felfüggesztése megszűnt), akkor ettől számítva 30 napon belül köteles a végrehajtó kitűzni az árverést.

Nem tudom éppen melyik fázisban van az eljárás, de ha az árverés kitűzésének kérése óta 1-2 hónap eltelik bármilyen végrehajtói értesítés óta, érdemes sürgetni, felszólítani a végrehajtót az eljárás folytatására - azzal, hogy ha nem tesz ennek eleget és nem közli milyen állapotban van az eljárás, illetve mi annak folytatásának akadály, tekintse kifogásnak a beadványt.

Amire figyelni kell, hogy a végrehajtást kérő (gondolom a Társasház) részéről az írja a levelet, akinek az eljárási jogosultsága (meghatalmazással) igazolva van a végrehajtó részére (pl. a végrehajtási lapot benyújtó és azon feltüntetett ügyvéd).
(Gyakran előfordul az, hogy a közös képviselő ír levelet anélkül, hogy képviseleti jogát igazolta volna valaha is.)

Társasházunk ügyében kérnék segítséget.
Az egyik tulajdonostárs, 1/1 tulajdonosa a lakásnak, jelenleg még 800.000 Ft közös ktg.+fűtési díj+vízdíj tartozása van, ami kb. 3 évnyi. A lakás értéke kb. 8-9 millió Ft.
A NYUFIG értesítése szerint nyugdíja nincs, jövedelme nincsen. A végrehajtási eljárás során kiderült, hogy van egy másik lakása is. A végrehajtót nem engedte be foglalni, nagy valószínűség szerint nincs is mit elvinni tőle. Bankszámlája nincsen. A végrehajtó értesítési lapját bedobta a postaládába, ezután 200.000 Ft-ot befizetett a háznak az eredeti 1.000.000 Ft tartozásából.
A lakók türelme és szociális érzékenysége elfogyott a tulajdonostárs alkoholizálása és viselkedése miatt.
A kérdés, hogy hogyan tudjuk minél előbb elárverezni a lakást?

W végrehajtó, ha jön, kapok e előzetes értesítést, hogy valaki beengedje?

Hát ez kész. Eddig csak gyanítottam, már nyilvánvaló: katica megevett egy hülyebogarat.

Rád is fér.

Katalin1963 megtaláltad a vonatkozó jogszabály részt, csúcs, akkor most értelmezzük higgadtan :)

A szövegben szereplő "a felek között" azt jelenti, hogy ugyanazon felek között, vagyis az eredeti példáddal élve közted és X között van egy jogerős FMH, ami végrehajtható, de ez nem befolyásolja, hogy a követelést Te Y-nal szemben is érvényesítsd, mert ebben az egyenletben csak Te vagy ugyanaz, míg X nem egyenlő Y-nal. :)

A többiek azt magyarázták neked, hogy ha olyan a követelésed, amit X-től és Y-tól is követelhetsz, mert ők egyetemlegesen kötelezhetőek, akkor azt akkor is megteheted, ha egyikükkel szemben már van egy jogerős, végrehajtható döntés a kezedben (pl. ez a helyzet, ha kiderül, hogy X-nek egy fityingje sincs, míg Y-nak lenne miből állni a tartozást, akkor attól, hogy előbbivel szemben indítottad meg az eljárást korábban, még nem zárja ki, hogy utóbbit is kötelezhesd, hisz különben elbuknád a követelést. Ehelyett a végén X és Y marakodhat majd, hogy amelyik teljesít, az bevasalja majd a másikon a részét...tisztára karmikus :)

Az egyetemlegesen kötelezettek bármelyikétől követelheti a jogosult a teljes tartozás megfizetését. De ezt mintha már mondta volna valaki.

Ez tényleg nem jól van összerakva...

Ktalain1963!

Semmi olyat, de még csak hasonlót sem írtam Sándor86-nak, amit itt te utólag összehordtál. Amit írtam, azt fenntartom, és többen is megerősítették, hogy az jó. Szerintem kattanj le sándor86-os témáról, mert egyérészt semmi közöd hozzá, másrészt sem hozzátenni, sem elvenni nem tudsz belőle, akármilyen költői vénával is rendelkezel!

Ami az "ajtó felfeszítését" illeti: az ajtót sosem a végrehajtó "feszíti fel", hanem lakatos, szakszerűen felnyitva azt, cserezárral stb., a Vht. még arról is rendelkezik, hogy mit kell tenni az új zár kulcsával, hogy a hazaérkező adós valahogy bejuthasson a lakásba. Egy ilyen művelet költsége kb. 30-35 ezer forint, amit a végrehajtó a költségek előlegezése mellett végez el, egyébként nem, illetve ha a vh-kérő nem akar előlegezni, valóban meg kell elégednie a "lépcsőházban karcolt" jegyzőkönyvvel. Ha neki ez nem elég, akkor lehet előlegezni, és a végrehajtó minden további nélkül "felfeszíti" az ajtót. A végrehajtásnak az a célja, hogy el kell érni, hogy az adós teljesítsen, nem pedig az, hogy üres lakásokat "feszítgessen fel" a végrehajtó a sjaát költségén. Világos?
A "végső soron akár"-ból hadd térjek ki az "akár"-ra. Az Akadémia szerint ez kötőszó. Ezt én vitatom, illetve elégtelennek tartom, mert az élőnyelvben módosítószóként is használatos, ilyenkor pedig nagyjából annyit tesz, hogy "bizonyos feltételek fennállása esetén". Máskor, ha engem olvasol (inkább ne tedd), és ilyet látsz, akkor azt így kell értelmezni.

Ami a te nyitókérdésedet illeti, ahol te volnál a vh-kérő:
A válasz továbbra is "igen". Bővebben: fmh-t az ellen kérsz, aki ellen nem szégyellesz, csak aztán ellent ne mondjanak. Merthogy a jogerőre emelkedett fmh ott is kötelezettséget keletkeztet, ahol egyébként nincs. Ha a követelés egyébként jogos, akkor persze, hogy több ember ellen is kérhetsz fmh-t ugyanannak a követelésnek a tárgyában (egyetemleges felelősségnek hívják az ilyet), és ezeknek nem is kell egyidőben történniük. Fontos azonban, hogy az egyetemlegességet feltüntesd, különben pórul járhatsz a végrehajtás során.
Egyébként nem érdemelted meg, hogy ennyit foglalkozzak veled érdemben.

@katalin1963:
Nem tudjuk hogy melyik végrehajtó az illetékes sandor86 esetében, ezért nem volt túlzás gerbera317 azon állítása, hogy "végső soron akár ...".
Mondja inkább azt, hogy nem lesz semmi? Aztán ha mégis, akkor kalap-kabát?

Egyébként az eredeti kérdésedre 'igen' a válasz, ahogy gerbera317 is leírta. Az ügy részleteinek és iratainak ismeretében egy ügyvéd persze okosabbat tud mondani.
Tudomásom szerint általánosságban a tulajdonjog bejegyzésének időpontjáig a korábbi tulajdonost terheli a közös költség. Ellenbizonyításnak bíróság előtt van helye.

Hagyd el, Sándor! Ő így van összerakva. Azt nem mondom, hogy jól, csak azt, hogy így.

Hát nem. Az illető nem ezt kérdezte, és gerbera nem ezt válaszolta.

„nem kérnék a hatalmas jogi szakértelmedből.”

Jó pénzért fordulhatsz ügyvédhez is. Igaz, ő ilyen rövid idő alatt nem fog ennyi hiteles helyről származó betűt rád zúdíatani. Te tudod...

Akkor folytassuk még:

44. § (1) A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni. A végrehajtó bármely más eljárási cselekmény lefolytatásánál is alkalmazhat tanút.

(2) Ha az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.

45. § (1) A végrehajtó intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén a végrehajtó tájékoztatja az ellenszegülést megvalósító személyt az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről, és közvetlenül a legközelebbi, általános rendőri feladatokat ellátó helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett a végrehajtó intézkedésének befejezéséig.

(2) Ellenszegülésnek minősül, ha a jogszerű végrehajtói intézkedéssel érintett személy

1. nem veti alá magát a végrehajtói intézkedésnek és fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni, vagy
2. a végrehajtói intézkedés során a számára jogszerűen adott végrehajtói utasításokat nem hajtja végre, és ezzel akadályozza a végrehajtói intézkedést.

Vht. 5. § (3) Az adós személye elleni kényszercselekményt - a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján - a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.
(4) A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekményt és annak eredményét feltünteti a jegyzőkönyvben.