végrehajtási ügyben kérdés

Gondnoka... Elsősorban a házastársat, élettársat, felmenő rokont, leszármazottat nevezik ki gondnoknak, a volt házastársat nem nagyon.

Ha csak annyi a kérdés, hogy gondnoksági perekben is van-e másodfok, akkor a válasz természetesen igen. Ha az is kérdés, hogy eltart-e egy gondnoksági per másodfokkal együtt egy évig (még annyi sem telt el), akkor a válasz természetesen az, hogy igen.

Tisztelt Cím!
Azzal a problémával fordulok most ide,hogy a tegnapi nap a banktól az öcsém (akivel fele-fele arányban birtokoljuk az ingatlant amire a jelzáloghitel fel lett véve), hogy a bank felmondja a szerződését. Mivel már eleve egy behajtó cégnél volt,így a tartozás azonnali egy összegben való kifizetését kérik,ellenkező esetben végrehajtást fognak kezdeményezni (holott csak pár napot késett a befizetéssel,igaz az már a második havi volt).
Szeretném megtudni,hogy mi ilyenkor a teendő,mik a lehetőségei, és h rám milyen következményei vagy tulajdoni hányadomra milyen hatással lesz ez. Esetleg hogyan oldjuk meg a problémát?
Segítségüket előre is köszönöm!

Te adós (adóstárs, kezes stb.), vagy zálogkötelezett vagy?
Az egy dolog, hogy alig érteni amit írsz, de ne akarj olyan szavakat használni, melyeknek a jelentésével nem vagy tisztában.
Tehát: nem mindegy hogy csak birtoklod az ingatlant, vagy a tulajdonosa is vagy.
Ha ez utóbbi - mert gondolom, hogy ez utóbbi -, akkor lásd: első mondat.

Jaaaj, most látom, hogy te olyan menő szórövidítő vagy.
Na, ak n i kopt a sz.

A hitelszerződésben az öcsém az adós,nagymamám az adóstárs. Én csupán a tulajdoni hányadommal felelek.
(Segítségért fordultam ide,pontosan azért mert nem értek hozzá. Próbáltam érthetően és szerintem tisztelet tudóan leírni amit akartam és megkérdezni amit kérdeztem. Ha nem probléma,akkor a hangnemet visszavárnám. Köszönöm! )

Tisztelt Fórumozók!
Fiamra vissza nem térített diákhitele miatt fizetés letiltást róttak ki. Erről velünk közös állandó lakhelyére és - mint a levélben jelzik - munkáltatójának is érkezett értesítés. Egy nappal később végrehajtásról is értesítést kézbesítettek nevére, címünkre.Fiunk évek óta más településen él. Kérdésem: végrehajthatnak-e nálunk, ha ő már 5 éve nem él velünk közös háztartásban, és semmilyen vagyontárggyal nem rendelkezik lakásunkban? Ezzel kapcsolatosan azt is szeretném tudni, ki tudom-e őt jelenteni lakcímünkről, hogy az évek óta érkező rendezetlen számlák gondja minket, a szüleit ne terheljen? Nem tudunk helyette tovább anyagilag helytállni.

Kedves Fórumozók!

Ha X ingatlan A)személy tulajdonában lévő 3/4 tulajdoni hányada tiszta, viszont a B) személy tulajdonában lévő 1/4 tulajdoni hányada NAGYON meg van terhelve végrehajtási jogokkal (összesen 9 millió forint értékben, többféle végrehajtási jogosultnak, pl. NAV, OTP, EOS stb. ), és én leendő vevőként be kívánom valahogy indítani a végrehajtási eljárást, az árverést a terhelt 1/4 tul. hányadra, akkor milyen feltételei vannak ennek, és milyen jogszabály szabályozza ezeket a feltételeket?

Leendő vevőként az célom, hogy a tehermentes ingatlanhoz jussak. A) tulajdonos árverésen megvenné B) tulajdonos részét, aztán a vh jogok törlése után az egészet eladná nekem. Működhet-e ez, és milyen feltételekkel? B) tulajdonosnak van más ingatlana is az 1/4 részen kívül, azon is rajta van a sok vh jog. Az egész X ingatlan vételára sem futja ki a vh jogosultak követeléseit, szóval nehéz az ügy.

Azt tudom, hogy a vh jogosultnak kellene kérnie a végrehajtót az árverés megindítása érdekében, de nem tudom, hogy mennyiben akadályozza ezt a mostani kilakoltatási, stb. moratórium.

Válaszaitokat előre is köszönöm!

„és az ügyet lezártnak tekintette.”
Nem mondod?! Fellebbezni sem lehet?

Tehát nem tekintette lezártnak az ügyet. Sic erat demonstrandum.

Segítséget szeretnék kérni.
Volt egy tartozásom (kb. 380.000 Ft) egy bank felé, amit annak rendje és módja szerint a Ferenczi és társa végrehajtó irodán keresztül, a fizetésemből szépen, lassan levontak. Ez tavaly októberben véget is ért. Most (öt hónappal később...) kaptam egy levelet a végrehajtó irodától, hogy jutalékként még fizessek be nekik 65.000 Forintot, az ügy végleges lezárásának érdekében.

Kérdéseim a következő lenne:

• Hogy lehet az, hogy ezt nem vonták tovább a fizumból?
• Jogszerű-e ekkora jutalékot követelni, hiszen ez a tartozás, majd 20 százaléka.

A válaszokat előre is köszönöm.

„Volt egy tartozásom (kb. 380.000 Ft) egy bank felé” - Khmmm... a bankkal szemben...

A munkáltatód előbb fejezte be a letiltást, mint kellett volna, illetve a levonásokkor figyelmen kívül hagyta a jutalékszámításra vonatkozó utasítást. Ezért követeli a végrehajtó utólag az elmaradt végrehajtási költséget.
Egyébként 65.000 Ft jutalék 650.000 Ft ügyértéket feltételez. Valószínűleg nem igaz a kérdésed, amikor 380 ezerre hivatkozol.

A jutalék a kamat után is megjár.

Az mindenképpen furcsa, hogy az adós csak jutalékkal tartozzon. Éppenséggel tőkével kellene tartoznia, és némi kamattal. A jutalék ezek befolytával válna esedékessé.

Csak annak furcsa, aki a Ptk.-t szentnek és sérthetetlennek hiszi, az emberi gyarlósággal vagy rosszhiszeműséggel pedig - menthetetlen filantrópiára hivatkozva - nem számol.
A letiltásról szóló rendelvény egy számoszlop, ahol a tételeket azok sorrendjét éppen nemrégiben soroltam fel itt valamelyik szomszéd topikban. Ezek konkrét számösszegek, ahol még a kamat is ki van számítva a kelet napjáig, és amiket csak egy fogytékos nem tud értelmezni.
Hanem ezután már kamatszámító képlet következik, ahol a munkáltatónak számolnia kell. Na, ezzel már nem mindenki tud megbirkózni, pedig ez is csak hatodikos számtan, igaz, hogy már második félévi.
Ami azonban ez után jön, azzal már tényleg csak a nyufig meg a mák és hasonszőrű tömeg-folyósítók tudnak megbirkózni: ez a jutalékszámításra vonatkozó utasítás, aminek lényege, hogy ha a vh-kérőnek utalandó összeg már megvan, és tényleg csak az enter hiányzik az akcióhoz, akkor ezt előbb 10:1 arányban meg kell osztani (el kell osztani 11-gyel), és csak 10 rész megy belőle a vh-kérőnek, 1 rész pedig a végrehajtót illet. Ezt minden egyes kiutaláskor (gyakorlatilag havonta) el kell végezni.
Na, hát ezt mulasztják el sokan, és már azt hiszi mindenki, hogy az adós megfizette a tartozását, amikor a végrehajtó bejelenti, hogy nem úgy van az, a jutalékot még nem fizették meg.

:) Értem.

(Épp ma láttam egy elszámolást, amelyben a munkáltató a jutalékot rendesen levonta minden havi utalásból. Igaz, tényleg majdnem nyufig: Magyar Posta. :) )

380.000Ft banki tartozásra jön

1. kamat
2. végrehajtást kérő költségei

• 3% FMH díj 11.400,- (2009.L.tv. 45.§
• 1% minimum 5.000Ft VH lap díja = 5.000,- (2009.L.tv. 55.§)

3. végrehajtó költségei 10-15.000,-*

• készkiadás (14/1994. IM.rendelet.12-15.§)
• költségátalány (IMr.16.§)

4. végrehajtó munkadíja (IMr. 8.§)

• 100 000 Ft feletti, de 1 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 4000 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 3%-a = 12.400,-

5. végrehajtó behajtási jutaléka (IMr. 18-20.§)

• 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén 10% = 38.000,- + (A+B+C+D+E*) 10%-a

Összességében a 65.000,-Ft benne van, de ha ezt mind összeadva kijön a 650.000,-Ft amit be kellett hajtani, akkor akkor a 65.000,-Ft csak jutaléknak is kijöhet.

@MrWatson:
Noha a segítő szándék motiválhatott téged, de inkább ne írj valódi szakmai tudás nélkül, mert csak a rémhíreket kelted ezzel:

"E. végrehajtó behajtási jutaléka (IMr. 18-20.§)
5 000 000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén 10% = 38.000,- + (A+B+C+D+E*) 10%-a"

Tisztázandó: A jutalék a 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet 19. § (1) bekezdése alapján a végrehajtható okiratban feltüntetett teljes összegből behajtott összeg után jár. A végrehajtói díjak nem szerepelnek a végrehajtható okiratban (végrehajtási lapon, záradékon, stb.) - tehát a végrehajtó a saját díjazása után nem számít fel jutalékot!

Így helyesen az általad írt "képlet": 38.000,- + (A+B) 10%-a.
-

@szoesz: Valószínűsítem, hogy a 380.000 Ft csak a tőketartozás volt (a kölcsön amit igényeltél), ehhez hozzáadódtak a kamatok, egészen addig amíg a teljes tartozás kiegyenlítésre nem került. A kamat banki tartozásoknál évi 10-40% is lehet - ennek mértéke a kölcsönszerződésedben is benne volt, amit aláírtál.
Jutalékot pedig (fentiek alapján) a kamat után is kell fizetni, mert az is szerepel a végrehajtható okiratban.

Segítséget szeretnék kérni!
Fiamnak, aki hozzánk van bejelentve, nálunk lakik, kártérítési pere van folyamatban. Jövedelme nincs, nevén semmi nem szerepel. A végrehajtó megjelent a lakásunkban, nem voltunk otthon, csak a fiam. Lefoglalták a tv-t, fiammal aláiratták a foglalási jkv-et. Azt mondták neki, ne izguljon, nem lesz belőle semmi, csak lássák a jószándékot, hogy tenni akar az ügyért. Sajnos nem így lett, mert pár hónappal később megjelentek rendőri kísérettel, és a tv-t elvitték a lakásból. Az lenne a kérdésem, hogy a továbbiakban hogyan tudnánk kiküszöbölni a hasonló eseteket.
Hallottam egy olyat, hogy írjunk egy végrehajtási kifogást, amiben két tanu aláírásával igazoljuk, hogy a lakásban található összes ingóság a mienk, és ha a végrehajtó újból meglátogat, és foglalna, akkor vetessünk át vele egy példányt, és védve vagyunk. Nem tudom ez jogszerű-e, vagy valami más lehetőség van-e arra, hogy fiúnk büntetéséért ne mi bűnhődjünk? Mielőbbi válaszukat köszönöm!

A foglalás jogszerű volt. De: kellett ott valaminek történnie, mert oka volt, hogy a végrehajtó bekeményített és foglalt ott, ahol az adós csak rokoni szívességből lakik. Ki kéne kérdezni a fiút, mit szólt be a végrehajtónak.
A foglalást követően még mindig lehetett volna (nem halasztó hatállyal még most is lehet) igénypert indítani. Nem végrehajtási kifogást benyújtani, mert az más.

Egy kis segítségre lenne szükségem. 2015.01.20-i keltezésű levelet egy végrehajtó irodától, bírósági végrehajtói felhívás tartozás haladéktalan megfizetésére címmel. A levélben mellékeltek egy MOKK-s végrehajtási lapot, ennek a keltezésén 2014.12.29. áll. A lapon a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének napja 2014.10.16. A főkövetelés lejárata: 2007. 01.24., melynek alapjául szolgáló jogviszonyként telefonszolgáltatási szerződés van feltüntetve.
A kérdésem tulajdonképpen arra irányulna, hogy nem kellett volna ezért a követelésért korábban jelentkezniük?Tulajdonképpen most mi is fog következni? Bár a memóriám nem túl pontos, én korábban nem kaptam értesítést a fennálló, behajtható tartozásomról. Sem a közjegyzőtől, sem a behajtó cégtől.Illetve most mit is tudok tenni a fizetésen kívül?
Előre is köszönöm a segítséget!

„most mit is tudok tenni a fizetésen kívül?”

Például azt, hogy újra megnézed a vh-lap 6. pontját, és megvizsgálod, van-e pipa ott, hogy [] A fizetési meghagyás a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 99.§-ának (2) bekezdése szerint vélelmezett kézbesítés alapján emelkedett jogerőre. Ha van, akkor visszatérsz ide a folytatás végett. Ha nincs, akkor fizetsz.

Én pl.: részletfizetési lehetőségre gondoltam, amikor azt kérdeztem, hogy mit tudok tenni. Legközelebb konkrétabb leszek.
Nincs benne pipa.

És ha van, akkor annak is jelentősége van, mikor vette kézhez. Mert 15 napon belül mondhat ellent. (A végrehajtási költségek egyidejű megfizetése mellett.)

Ezt kb. említi: január 20. és ma között. Nagyon még nincs lekésve semmiről. A többit csak akkor, ha ott a pipa.

Megjegyzem, a felhívást nem a végrehajtói iroda küldte, hanem a végrehajtó.

Ha a fizetési meghagyás kézbesítési vélelem folytán emelkedett jogerőre, akkor ellentmondhat. Az az ára, hogy a végrehajtót egyidejűleg ki kell fizetni. (Más kérdés, hogy van-e értelme ellentmondani.)