végrehajtási ügyben kérdés

Tiszteletem!
A kérdésem: végrehajtható-e valakin az adósság, ha utólag kiderül, hogy belátási képessége korlátozott volt, amikor az adósságot felhalmozta, és már előtte
gondnokság alá kellett volna helyezni?

Köszönöm Szépen.

Továbbá az engedményes is engedményezheti a követelést. És így tovább...

Abból, hogy a "behajtó cég" végrehajtásra adta a követelést, látszik, hogy a bank nem behajtásra adta át (különben visszakapta volna), hanem engedményezte a "behajtó cég"-re, aki pedig kérte a végrehajtás elrendelését.

Teljesen jogszerű, hogy a jogutód minden adatot megkap a jogelődtől, továbbá jogszerű, sőt, előírásszerű, hogy a végrehajtó minden adatot megkap az így végrehajtást kérővé avanzsált jogutódtól.

Azt hittem kapok normális választ de nem .Nem tudom miért kell belerúgni az emberbe mikor nem azért kérdez itt mert nincs jobb dolga. ius latratus szerintem sem neked írtam

Bár nem én vagyok a kérdés címzettje, de hadd válaszoljak!
Bizonyos behajtó cég is tovább adhatja, ismétlem: tovább adhatja.
Mi a fenét jelent itt a tovább adhatja?...
Jucus, kérlek, ne válaszolj, ismétlem, ne válaszolj!

Nem nem lehetséges.De én arra lettem volna kiváncsi hogy a bizonyos behajtó cég,ismétlem behajtó cég tovább adhatja e?

„Lehetséges az ilyen eljárás?”

Most képzeld el, hogy a bank átadja a követelését behajtásra úgy, hogy nem árulja el, hogy kitől, mennyit és miért kell behajtani. Visszakérdezek: Lehetséges az ilyen eljárás?

Szép napot mindenkinek.
Olyan kérdést szeretnék feltenni,hogy amikor egy bank alá íratja velünk a titoktartást valamint ő is vállalja és szerepel a szerződésben hogy harmadik félnek nem adható ki az adatunk akkor ,hogy létezik az,hogy a bank átadja egy bizonyos behajtó cégnek,majd mivel nem járnak sikerrel,ez a bizonyos behajtó cég próbálkozik további behajtással mint például egyéni bírósági végrehajtással.Lehetséges az ilyen eljárás?Válaszukat köszönöm további szép napot

Vitás. Szerintem nem kötelezhető ilyenkor a végrehajtást kérő fizetésre, mások szerint igen.

Köszönöm. Szóval ő maga nem szüntetheti meg a vh-t, csak szüneteltetheti.

Milyen esetben kérheti, hogy én, mint vh kérő fizessem meg a költségeit?

„a végrehajtó megszüntetheti a vh-t a követelés ” Szüneteltetheti.

„Ez így helytálló?”
Ha csak nem akarod átvenni az ingatlant.

Tisztelt Szakértők,

adott egy takszöv, akinek keretbiztosítéki jelzálogjoga van a szülői házon, itt másodikként van bejegyezve egy bank után. Itt vh is folyamatban van, volt már 3 sikertelen árverés.
Ennek a takszövnek a nagyszülői házon is van jelzálogjoga, elsőként van bejegyezve, itt nincs vh.

A takszöv engedményezi nekem a követelést, tehát mindkét helyen a helyükbe lépek. a célom az ezzel, hogy a nagyszülői házon ne tudjon a takszöv vh-t foganatosítani. viszont a helyükbe lépek a szülői ház esetében is, ahol már van vh, de én csak másodikként lennék a tulajdonilapon bejegyezve.

a végrehajtó akként tájékoztatott, hogy neki semmit nem kell fizetnem, amíg tart a vh, ha lesz árverési vevő, akkor sem, mivel akkor rendezi a költségeit a vételárból.
Ez így helytálló?

Viszont a takszöv felhívta arra a figyelmemet, hogy a végrehajtó megszüntetheti a vh-t a követelés behajthatatlanságára hivatkozva, ekkor pedig kérheti tőlem a költségei megtérítését. Ez így van?

"felszólalásának" hmm... szakszerű megfogalmazás.
halasztó hatálya - önmagában - nincs, a vita idejére felfüggesztés kérhető/adható (első-, másodfok stb.)

Párom 2008-ban készfizető kezességet vállalt a főnöke gépkocsihitelének felvételekor, ami akkor 2.100.000 Ft volt, természetesen CHF alapon. 2009-ben visszavették a főnökétől az autót és értékesítették 1,5 M Ft-ért, de a hitel nem csökkent, hanem növekedett. A hitelfelvevő nem fizetett ezen kívül egy fillért sem a hitelbe. A készfizető kezesre, páromra rakták az összes tartozást, évekig pereskedett a férjem az ügyben. Végül 3.900.000,- Ft-ot hoztak ki, hogy annyit kell fizetnie. Nem tudtuk fizetni, ezért végrehajtást indítottak ellene tavaly ősszel, a nyugdíjának vonják a 33 %-át és a munkabérének is szintén a 33 %-át, ez összesen 84.000 Ft havonta. Pár hónappal ezelőtt kértünk elszámolást, és akkor a bank azt jelezte, hogy hozzá 320.000 Ft érkezett, a végrehajtóhoz (munkabérként, behajtási jutalékként) 400.000 Ft. Ennek ellenére a tartozás kamatokkal nemhogy csökkent volna egy forintot is, hanem már a főkövetelés 4.900.000 és abból vonják le a befizetéseket és így jön ki 4.100.000-re még most is egy év levonások után. Szeretném megkérdezni, hogy ha rendszeresen levonnak ilyen nagy összeget, akkor miért nem csökken a kamat legalább? Azon kívül a behajtási jutalék összege is egyre csak nő, hiába teljesülnek a levonások havi 84.000 Ft-val. Kitől lehetne azt megkérdezni, hogy ha ilyen ütemben történik a levonás, akkor mikorra fog lejárni ez a végrehajtási ügy, meddig kell fizetni? Várom a tanácsokat, kihez kellene fordulni? Előre is köszönöm!

Ha valaki az 52/B-re sem teljesít, annak nincs miről vitatkoznia. Ha mégis megteszi, tudjon róla, hogy a felszólalásának nincs halasztó hatálya.

Nos, - mint említettem - a korlátot beépítették (tavaly nyáron). Ugye?
Igaz, az 52/B sokat ront rajta! (viszont ez is egy olyan felület, melynek alkalmazását vitatva el lehet még rágicsálni a gumicsontot egy darabig...)

Köszönöm szépen a válaszokat, hasznosak voltak számomra.

Az utolsó szakaszt megismétlem, mert logikailag nem egészen helyes. Tehát helyesen:
Ha belátható időn belül nem várható a követelés megtérülése, az ügyérték függvényében először az 52/B. § szerinti eljárásnak van helye. Ennek sikertelensége esetén öt forint tartozás esetén is helye van az ingatlan-végrehajtásnak.

Nem csak a változásokat kell ismerni, hanem magát a szöveget is (egyébként lényegében nem változott semmi):

7. § (2) Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.
Ez előtte is megvolt. Ami ezt követi, az új, az utal tovább az 52/B. §-ra, ami részletfizetés megállapítását írja elő. A folytatást (= ingatlan-végrehajtást) már ez is, de az 52/B. § (4) is világosan előrevetíti:
A lakóingatlan becsértékének megállapítására és első árverésének kitűzésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós a részlet teljesítését elmulasztotta.
Szerinted kb. mennyi idő kell ahhoz, hogy a fizetni nem tudó vagy nem akaró adós elmulassza a részletfizetést? Úgyhogy - a szükséges kiegészítéssel - megismétlem újra az előbbi kijelentésemet:
Ingatlan-végrehajtásnak - az 52/B. § szerinti eljárást követően - öt forint tartozás esetén is helye van, ha belátható időn belül nem várható a követelés megtérülése.

Tavaly nyáron beemelték a Vht.-ba (az Art. már ismerte...) hogy korlát legyen az ingatlan végrehajtás irányába való terjeszkedés lehetősége előtt... (7.§)

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat, én is így gondoltam.

Először kérni kell, majd végrehajtási kifogást kilátásba helyezve követelni. De nem kifogással nyitunk. Ingatlan-végrehajtásnak öt forint tartozás esetén is helye van, ha belátható időn belül nem várható a követelés megtérülése.

És 15 ezer forintos illetéke van. Ami a 30 ezer forintos követeléshez képest elég magas.