Egyetemleges kötelezettség

Üdvözlet!
Oszthatatlan szolgáltatást teljesít több kötelezett egy közös szerződés keretében, amiben a kötelezettek részfeladatai pontosan meg vannak adva és el vannak határolva egymástól. Egyetemleges kötelezettség esetében jogosult-e bármely kötelezett a másik kötelezett feladatait végrehajtani, vagy ehhez ki kell kérnie a szolgáltatás jogosultjának hozzájárulását?

Oszthatatlan a szolgáltatás, de az azt teljesítők "részfeladatai pontosan meg vannak adva és el vannak határolva egymástól." ?
Érdekes.
Az elméleti fejtegetés helyett a válaszhoz sokkal jobb lenne egy érthető és konkrét tényállás. Mi az igazi problémád?

Köszönöm a választ! Próbáltam az elméletre korlátozódni, azt hittem úgy egyszerűbb. Egy konzorciumi támogatási szerződésről van szó, amiben a konzorciumi tagok feladatai, költségvetése pontosan meg van határozva. Egy bizonyos konzorciumi tag feladatai szabálytalanul lettek végrehajtva, emiatt a támogató a szerződéstől elállás melett döntött. Ellenben a támogató nem állapítja meg az adott tag felelősségét, hanem oszthatatlan projektről ír, és arról hogy minden tag felelős. A konzorciumi szerződés egyébként az egyetemleges kötelezettséget és felelősséget kizárja, ezt a támogató elfogadta. A támogatási szerződés nem teszi lehetővé, hogy egyik tag a másik feladatait elvégezze, ehhez a szerződés módosítása szükséges. A kérdés arra vonatkozott, hogy jogilag nem önellentmondás-e, hogy egy ilyen támogatási szerződés alapján, ahol a tagoknak konkrét dedikált feladataik vannak és ettől a szerződés keretében el sem térhetnek, a támogató végső soron egyetemleges kötelezettséget és felelősséget akar megállapítani? Ha a támogató nem engedi meg, hogy egy másik tag feladatát elvégezzem, akkor elvárhatja-e tőlem, hogy annak a feladatnak is kötelezettje legyek?

Rossza a kérdések. A valódi kérdés az, hogy igaza van-e a támogatónak. Igen, igaza van.

És miért van igaza szerinted?

ld,

Szerintem azért, mert így vállaltad azzal, hogy egy (1) szerződést kötöttél. Attól el lehet állni, ha nem teljesül teljes egészében, de félig nem lehet elállni egy (1) szerződéstől.
Közös lónak...

Köszi, de nem is az elállás jogossága a kérdés, hanem az, hogy ki szegett szerződést. Nyilván ebből eredeztethetők majd a felelősségek is. Szerintem én nem szegtem, de a támogató szerint meg mindenki szerződést szegett. Az eset valóban bonyolult, ezért próbáltam egyszerűsíteni egy elméleti kérdésre.
Azért köszönöm!

„a kérdés az, hogy ki szegett szerződést”
Hát mindenki, így te is. Ha egyvalaki hibázik, ki kell rúgni mindenkit - ezt írtad alá. Máskor, aláírás előtt jobban el kell olvasni a szerződést.

Hát ennél ez egy cseppnyit bonyolultabb, de majd meglátjuk.

Jó, hát nem ismerjük a részleteket. De alapvetően a szerződést kell vizsgálni. Ha perre viszed a dolgot, a bíróság is azt fogja vizsgálni, nem valami mást.

Annyira bonyolult, hogy nem is látod át. Tudni illik itt nem egy jogviszony van, hanem több.
Van egy szerződés a támogató és a "konzorcium" között, ahol a "konzorcium" tagjainak a jogai és kötelsségei egyetemlegesek a támogatóval szemben. Ha ezt a szerződést a "konzorcium" valamelyik tagja megszegi, mindegyikük megszegi.
Aztán van egy szerződés a "konzorcium" tagjai között, amelyben a támogató nem részes. Ebben a tagokat egymással szemben saját elkülönült egyéni jogok és kötelezettségek terhelik, így képesek egymással szemben külön-külön is szerződést szegni.

ld,

Azért én a "konzorcium" szóból is arra asszociálnék, hogy ha ki is van zárva az egyetemleges felelősség (ami itt inkább a kárfelelősséget jelentheti? nyilván a pontos szövegezéstől függi), attól még a támogató egy "egységgel" (a konzorcium) szerződött - ezért csak egyben mondhatja fel a szerződést is.

drbjozsef,
A támogató minden konzorciumi taggal szerződött egy egységes TÁMOGATÁSI szerződésben, itt lettek a feladatok, költségvetés. szétosztva. A KONZORCIUMI szerződés a tagok között jött létre, melléklete a TÁMOGATÁSI szerződésnek. A konz. szerződésben van kizárva az egyetemes kötelezettség és felelősség. Ez a vonatkozó kormányrendelettel teljesen összhangban van, tehát ez így teljesen ok. A probléma nem az egész szerződéstől elállásban van, az oké. A probléma az, hogy oszthatatlan projektről beszél a támogató, és szerinte mindenki szerződést szegett, ami szerintem nem igaz. Az oszthatatlannak nevezett projekt kapcsán gondolom, hogy valamiféle egyetemleges kötelezettséget és felelősséget akarnak megállapítani, ennek kizárására keresek jogi érveket. A projekt oszthatatlansága egy bonyolult kérdés: egészben biztos, hogy nem oszthatatlan, szétbontható több részre, de egyes részeiben már keveredhet több szakmai tevékenység is. Dióhéjban ennyi.

Hát ezt itt a fórumon nem tudod megoldani.

„A konz. szerződésben van kizárva az egyetemes kötelezettség és felelősség.”
Tehát a tagok egymás közötti "belső" viszonyában - ehhez viszont a támogatónak a világon semmi köze nincs. Naná, hogy ő egyetemlegesen mondja fel az egészet...

Lehet ezt többféleképpen ragozni, de a szótő és jelentéstartalma attól még ugyanaz az egyszerű dolog marad: ha egy hibázik, vesznie kell mindnek. Csak mint a tengeralattjárón, vagy a repülőgépen.

Ha nem csak bennem keresnétek a hibát, hanem azt is elolvasnátok pontosan amit írtam, akkor talán lehetne előrelépni. A konzorciumi szerződésben leírt felelősségek a támogatóra is vonatkoznak, ezt a kormányrendelet biztosítja. Tehát a konz szerződés adja meg a támogató és a tagok, továbbá a tagok egymást közti felelősségei viszonyait.
A kérdés nem az elállás jogossága, ahhoz valóban joga van a támogatónak. Hanem a szerződészegés kiterjesztése az összes tagra.
Ezt oszthatatlan projektre hivatkozással teszi. Az oszthatatlannak nevezett projekt kapcsán gondolom, hogy valamiféle egyetemleges kötelezettséget (és felelősséget) akarnak megállapítani, ennek kizárására keresek jogi érveket. Erre vonatkozott ez a kérdés is:

A támogatási szerződés nem teszi lehetővé, hogy egyik tag a másik feladatait elvégezze, ehhez a szerződés módosítása szükséges. A kérdés arra vonatkozott, hogy jogilag nem önellentmondás-e, hogy egy ilyen támogatási szerződés alapján, ahol a tagoknak konkrét dedikált feladataik vannak és ettől a szerződés keretében el sem térhetnek, a támogató végső soron egyetemleges kötelezettséget és felelősséget akar megállapítani? Lehetek-e kötelezettje egy feladatanak, aminek a végrehajtására a szerződés keretében lehetőségem sincs?

Mindig elgondolkodtat, hogy aki ennyire tudja, sőt jobban tudja, az miért kérdez.

Azért mert nem jogász, a jogot csak felületesen, néhány ptk paragrafus alapján ismeri.

Én most megnéztem a 146/2010. Kormányrendeletet (nem végigolvasva, de átfutva). A 10. rész szakaszai tárgyalják konzorciumi szerződést. Én nem értem, hol nem látod ott a kollektív felelősséget.
A jogszabályból az derül ki, hogy a támogató a konzorciummal (a tengeralattjáróval) köt szerződést, tehát ha követelése keletkezik, akkor azt a tengeralattjárón hajtja be, és azon a részén amelyiken tudja; és nem törődik azzal hogy közben a periszkóp sérül, vagy a magassági kormány, vagy a torpedóvető, vagy netán az egész hajó elsüllyed.
A konzorciumi tagok (legénység) pedig egymással szerződnek, rendelkezve a konzorciumi tagok között a projekt végrehajtásával kapcsolatban keletkezett jogviták rendezésének módjáról is. Ha ezt elintéztétek annyival, hogy az "egyetemleges felelősség kizárva", az rendben van - akkor kötelezzétek a vétkest helytállásra. És ha ő vonakodik, akkor pereskedni kell vele; de ha ez sokáig tart, a támogató elsüllyesztheti az egész hajót, mert őt nem kötelezi a ti töketlenségetek.

Köszi, ez már jobb válasz. A kormányrendelet a 272/2014. (XI. 5.), de e szempontból gondolom ugyanaz. A támogató nem a konzorciummal köt szerződést (az nem is jogi személy, nem tud szerződni), hanem annak összes tagjával. Kérdés, hogy szerződésszegés esetén kinek kell fizetni? Egyetemleges kötelezettség (és felelősség) esetén, mindegy ki szegi szerződést, az olyan mintha a többiek is megszegték volna, és így mindenki felelős. Én úgy érzem, a támogató ebbe az irányba akarja terelni a dolgokat, nyilván én meg védekezni próbálok. Minden eszközzel próbálom kizárni az egyetemes kötelezettséget. Ez többé-kevésbé ki van zárva a konz. szerződésben, de az ottani megfogalmazások nem tökéletesek, csak az egyetemes felelősséget zárják ki teljesen egyértelműen, kissé keverednek benne a kötelezettség és a felelősség fogalmak. Na ezért próbálom ezt más eszközzel is bizonyítani, hogy már a szerződés felépítése is kizárja az egyetemleges felelősséget.

És tudja, és tudja, és tudja...

Nem jobban tudni akarok, hanem próbáltam egy konkrét elvi kérdésre választ kapni, de azt senki meg sem próbálta megválaszolni, mindenki csak más egyéb érveket keres arra, hogy miért nincs igazam. Igen, sokmindent tudok, mert már jó pár hónapja megy ez a dolog és kiművelődtem. De ha senki nem akar válaszolni, akkor tényleg nincs értelmes célja az egésznek.

Annál egyértelműbb válasz, mint amelyet én adtam elsőre, nincs. Aztán még többször meg is magyaráztuk. Hogy nem akarod elfogadni, az más kérdés. Semmi gond, láttunk már ilyet.

volna egy kérdésem:
Négy tulajdonos kapott egyszerre fizetési meghagyást (egyetemleges kötelezettségre hivatkozva) 2 tulaj élt ellentmondással, kettő nem. (elvileg, aki nem mondott ellen, az már intézi a részletfizetési kérelmet, ha igazat mond, papírt nem láttunk)
Ha jól értelmezem, akkor van két tulaj, aki úgymond vállalta az adósságot, gyakorlatilag ők a szerződő felek és a felhalmozók is.

Ebben az esetben mit tesz a közjegyző és mit tesz a szolgáltató, aki kezdeményezte a fizetési meghagyást. Pereli az ellentmondókat, vagy előszőr megpróbálja beszedni azoktól, akik elismerték a tartozást?