Egyetemleges kötelezettség

KBS köszi az infót.

„ nem is ezt kívántuk támadni, hanem azt, hogy szerintünk nem volt a haszonélvezővel szemben végrehajtás.”
HIba volt.

Nem tilos - sőt, célszerű - az adóssal és a kezessel szemben egyszerre kérni fizetési meghagyást. A kezessel szembeni végrehajtás az, amihez meg kell várni az adóssal szembeni végrehajtás eredménytelenségét.

Még köthettek egyezséget a perben viszonylag kis költséggel.

Majordomus
Nem gondoltam, hogy ez fontos. A tartozás nem örökség, azóta termelte a haszonélvező, bentlakó.

A közmű ezt nyilatkozta levélben:
„"Tszt. 44. § (3) bekezdése alapján a távhőszolgáltatási díj megfizetéséért egyszerű (sortartó) kezesként felel, ami annyit jelent, hogy amennyiben az ingatlan bérlője, használója, haszonélvezője nem fizeti meg a távhőszolgáltatási díjat és ellene a végrehajtási eljárás behajthatatlan lesz, akkor mögöttes felelősség alapján az ingatlan tulajdonosai (kapcsolat partnerei) egyetemlegesen (bárkitől behajtható a teljes tartozás) felelnek a tartozásért.”"

Nos nem tudunk olyanról, hogy "végrehajtási eljárás behajthatatlan lett" vagy volt -e egyeltalán, (A haszonélvezőnek van jövedelme)
mi mögöttes felelősök vagyunk, de nem is ezt kívántuk támadni, hanem azt, hogy szerintünk nem volt a haszonélvezővel szemben végrehajtás. Gondolom ha a közmű jogásza azt mondta, hogy "sortartás" van akkor elvárható, hogy ezt a "sort" mint mögöttes felelősök megismerjük. Ki az a hülye, aki kap egy fhm-t és nem kiváncsi rá, hogy miből ered? Nem mi termeltük az adósságot és sajnos a közmű kérésre sem tájékoztatott többről, minthogy van x összeg, mindez úgy, hogy tulajdonképpen a haszonélvező fizeti rendszeresen a csekkeket, ez az összeg meg úgy valaminek a kiegészíttéseként beesett. (elvileg valami téves órakorrekció volt)

Értem azt is, hogyha igazságot nézzük akkor a lakónak kellene helyt állnia a tartozásért, de ha a jogot nézzük, akkor a többi haszon nélküli tulajnak kell megfizetnie más tartozását.

cobi
Tény hogy elhallgattál tényeket.
Ha a haszonélvező az ingatlanban él akkor ő köteles a közüzemi díjakat megfizetni.

Feltételezem hogy az ő nevén vannak a szerződések is.

„Nem én hibámból van a tartozás és nem kívánság az örökség”
Hol találom meg az előzményben, hogy ez örökölt tartozás?
Amúgy, az ellentmondók jól meggondolták azt az ellentmondást? Az ugyanis csak opció, és egyáltalán nem kötelező. A fizetési meghagyásos támadás olyan, mint a harc, aminek ha nincs értelme, akkor föl kell adni, mégpedig időben.

"Akit ez zavar, az 1) ne vállaljon egyetemleges kötelezettséget, 2) fizesse meg a tartozását időben, és akkor nem okoz neki fejfájást a fizetési meghagyás."
Szóval Gerbera ez azért nem átgondolt vélemény volt. Nem lehetsz ennyire érzéketlen Tapló!

Szerinted ez kívánságműsor? Nem én hibámból van a tartozás és nem kívánság az örökség.
Te sem azt kívánod (remélem), hogy meghaljon az apád és örökölj
és élvezd az egyetemleges jogodat,
hogy a lakásban lakó haszonélvező "hobbyból" nem fizet, te meg azt sem tudhatot, hogy mi történik a lakásban, milyen számlák hogyan állnak,
mert mondjuk már nem az a békés család, mint apád idejében volt, és egyszer csak jön a fmh.
Sajnos ilyen világban élünk....

„Tényleg arra jó, hogy szopassák a laikus polgárokat”
Akit ez zavar, az 1) ne vállaljon egyetemleges kötelezettséget, 2) fizesse meg a tartozását időben, és akkor nem okoz neki fejfájást a fizetési meghagyás.

„Tényleg arra jó, hogy szopassák a laikus polgárokat.”
Hát, az egyetemlegesség annyira nem bonyolult, bár a belőle eredő következmények nehezen feldolgozhatóak, amikor valaki a szopóroller rossz oldalára kerül. De hát valamilyen szabályozás kell, másféle se lenne sokkal egyszerűbb...

„ Tájékoztatás hiányában azt sem tudjuk, mi a valós tartozás és miből ered, feltételezem ezt a fizetési meghagyás előtt közölni kellett volna a szolgáltatónak.”
Nem kötelessége egyáltalán. Majd ha kell, akkor a bíróságon - igaz, ha jogos, akkor sokkal többe lesz a kötelezettnek, ugye. De hát ez az ő döntése.

Köszönöm az infót. Igazi nagy vívmány ez a fizetésimeghagyás és az egyetemleges kötelezettség :(
Tényleg arra jó, hogy szopassák a laikus polgárokat.

„Ha jól látom pervesztés esetén perköltség (170ezer után) 15 ezer Ft + ügyvéd + szakértő ez mennyire jöhet ki, mi a gyakorlat?”
Helyesen a perköltség az ezek mind együtt, a 15e az a per illetéke. Összesen? Attól függ, mennyit kell győzködeni egymást és a bírót a feleknek, és ehhez mit vesznek igénybe. Ötvenezer és ötszázezer között valahol.

„És mi van azokkal akik elfogadták a fizetési meghagyást?”
Idéznék egy klasszikust : "Ha valóban egyetemleges az a kötelezettség, akkor az egyik kötelezett ellentmondása folytán valamennyiükkel szemben perré alakul az eljárás."

KBS - Köszönöm, ez dillemma volt, mi ellentmondtunk jobb ötlet híján. Tájékoztatás hiányában azt sem tudjuk, mi a valós tartozás és miből ered, feltételezem ezt a fizetési meghagyás előtt közölni kellett volna a szolgáltatónak.
Ha jól látom pervesztés esetén perköltség (170ezer után) 15 ezer Ft + ügyvéd + szakértő ez mennyire jöhet ki, mi a gyakorlat? És mi van azokkal akik elfogadták a fizetési meghagyást?

Ha valóban egyetemleges az a kötelezettség, akkor az egyik kötelezett ellentmondása folytán valamennyiükkel szemben perré alakul az eljárás.

volna egy kérdésem:
Négy tulajdonos kapott egyszerre fizetési meghagyást (egyetemleges kötelezettségre hivatkozva) 2 tulaj élt ellentmondással, kettő nem. (elvileg, aki nem mondott ellen, az már intézi a részletfizetési kérelmet, ha igazat mond, papírt nem láttunk)
Ha jól értelmezem, akkor van két tulaj, aki úgymond vállalta az adósságot, gyakorlatilag ők a szerződő felek és a felhalmozók is.

Ebben az esetben mit tesz a közjegyző és mit tesz a szolgáltató, aki kezdeményezte a fizetési meghagyást. Pereli az ellentmondókat, vagy előszőr megpróbálja beszedni azoktól, akik elismerték a tartozást?

Annál egyértelműbb válasz, mint amelyet én adtam elsőre, nincs. Aztán még többször meg is magyaráztuk. Hogy nem akarod elfogadni, az más kérdés. Semmi gond, láttunk már ilyet.

Nem jobban tudni akarok, hanem próbáltam egy konkrét elvi kérdésre választ kapni, de azt senki meg sem próbálta megválaszolni, mindenki csak más egyéb érveket keres arra, hogy miért nincs igazam. Igen, sokmindent tudok, mert már jó pár hónapja megy ez a dolog és kiművelődtem. De ha senki nem akar válaszolni, akkor tényleg nincs értelmes célja az egésznek.

És tudja, és tudja, és tudja...

Köszi, ez már jobb válasz. A kormányrendelet a 272/2014. (XI. 5.), de e szempontból gondolom ugyanaz. A támogató nem a konzorciummal köt szerződést (az nem is jogi személy, nem tud szerződni), hanem annak összes tagjával. Kérdés, hogy szerződésszegés esetén kinek kell fizetni? Egyetemleges kötelezettség (és felelősség) esetén, mindegy ki szegi szerződést, az olyan mintha a többiek is megszegték volna, és így mindenki felelős. Én úgy érzem, a támogató ebbe az irányba akarja terelni a dolgokat, nyilván én meg védekezni próbálok. Minden eszközzel próbálom kizárni az egyetemes kötelezettséget. Ez többé-kevésbé ki van zárva a konz. szerződésben, de az ottani megfogalmazások nem tökéletesek, csak az egyetemes felelősséget zárják ki teljesen egyértelműen, kissé keverednek benne a kötelezettség és a felelősség fogalmak. Na ezért próbálom ezt más eszközzel is bizonyítani, hogy már a szerződés felépítése is kizárja az egyetemleges felelősséget.

Én most megnéztem a 146/2010. Kormányrendeletet (nem végigolvasva, de átfutva). A 10. rész szakaszai tárgyalják konzorciumi szerződést. Én nem értem, hol nem látod ott a kollektív felelősséget.
A jogszabályból az derül ki, hogy a támogató a konzorciummal (a tengeralattjáróval) köt szerződést, tehát ha követelése keletkezik, akkor azt a tengeralattjárón hajtja be, és azon a részén amelyiken tudja; és nem törődik azzal hogy közben a periszkóp sérül, vagy a magassági kormány, vagy a torpedóvető, vagy netán az egész hajó elsüllyed.
A konzorciumi tagok (legénység) pedig egymással szerződnek, rendelkezve a konzorciumi tagok között a projekt végrehajtásával kapcsolatban keletkezett jogviták rendezésének módjáról is. Ha ezt elintéztétek annyival, hogy az "egyetemleges felelősség kizárva", az rendben van - akkor kötelezzétek a vétkest helytállásra. És ha ő vonakodik, akkor pereskedni kell vele; de ha ez sokáig tart, a támogató elsüllyesztheti az egész hajót, mert őt nem kötelezi a ti töketlenségetek.

Azért mert nem jogász, a jogot csak felületesen, néhány ptk paragrafus alapján ismeri.

Mindig elgondolkodtat, hogy aki ennyire tudja, sőt jobban tudja, az miért kérdez.

Ha nem csak bennem keresnétek a hibát, hanem azt is elolvasnátok pontosan amit írtam, akkor talán lehetne előrelépni. A konzorciumi szerződésben leírt felelősségek a támogatóra is vonatkoznak, ezt a kormányrendelet biztosítja. Tehát a konz szerződés adja meg a támogató és a tagok, továbbá a tagok egymást közti felelősségei viszonyait.
A kérdés nem az elállás jogossága, ahhoz valóban joga van a támogatónak. Hanem a szerződészegés kiterjesztése az összes tagra.
Ezt oszthatatlan projektre hivatkozással teszi. Az oszthatatlannak nevezett projekt kapcsán gondolom, hogy valamiféle egyetemleges kötelezettséget (és felelősséget) akarnak megállapítani, ennek kizárására keresek jogi érveket. Erre vonatkozott ez a kérdés is:

A támogatási szerződés nem teszi lehetővé, hogy egyik tag a másik feladatait elvégezze, ehhez a szerződés módosítása szükséges. A kérdés arra vonatkozott, hogy jogilag nem önellentmondás-e, hogy egy ilyen támogatási szerződés alapján, ahol a tagoknak konkrét dedikált feladataik vannak és ettől a szerződés keretében el sem térhetnek, a támogató végső soron egyetemleges kötelezettséget és felelősséget akar megállapítani? Lehetek-e kötelezettje egy feladatanak, aminek a végrehajtására a szerződés keretében lehetőségem sincs?

Lehet ezt többféleképpen ragozni, de a szótő és jelentéstartalma attól még ugyanaz az egyszerű dolog marad: ha egy hibázik, vesznie kell mindnek. Csak mint a tengeralattjárón, vagy a repülőgépen.

„A konz. szerződésben van kizárva az egyetemes kötelezettség és felelősség.”
Tehát a tagok egymás közötti "belső" viszonyában - ehhez viszont a támogatónak a világon semmi köze nincs. Naná, hogy ő egyetemlegesen mondja fel az egészet...

Hát ezt itt a fórumon nem tudod megoldani.

drbjozsef,
A támogató minden konzorciumi taggal szerződött egy egységes TÁMOGATÁSI szerződésben, itt lettek a feladatok, költségvetés. szétosztva. A KONZORCIUMI szerződés a tagok között jött létre, melléklete a TÁMOGATÁSI szerződésnek. A konz. szerződésben van kizárva az egyetemes kötelezettség és felelősség. Ez a vonatkozó kormányrendelettel teljesen összhangban van, tehát ez így teljesen ok. A probléma nem az egész szerződéstől elállásban van, az oké. A probléma az, hogy oszthatatlan projektről beszél a támogató, és szerinte mindenki szerződést szegett, ami szerintem nem igaz. Az oszthatatlannak nevezett projekt kapcsán gondolom, hogy valamiféle egyetemleges kötelezettséget és felelősséget akarnak megállapítani, ennek kizárására keresek jogi érveket. A projekt oszthatatlansága egy bonyolult kérdés: egészben biztos, hogy nem oszthatatlan, szétbontható több részre, de egyes részeiben már keveredhet több szakmai tevékenység is. Dióhéjban ennyi.