Egyetemleges kötelezettség

ld,

Azért én a "konzorcium" szóból is arra asszociálnék, hogy ha ki is van zárva az egyetemleges felelősség (ami itt inkább a kárfelelősséget jelentheti? nyilván a pontos szövegezéstől függi), attól még a támogató egy "egységgel" (a konzorcium) szerződött - ezért csak egyben mondhatja fel a szerződést is.

Annyira bonyolult, hogy nem is látod át. Tudni illik itt nem egy jogviszony van, hanem több.
Van egy szerződés a támogató és a "konzorcium" között, ahol a "konzorcium" tagjainak a jogai és kötelsségei egyetemlegesek a támogatóval szemben. Ha ezt a szerződést a "konzorcium" valamelyik tagja megszegi, mindegyikük megszegi.
Aztán van egy szerződés a "konzorcium" tagjai között, amelyben a támogató nem részes. Ebben a tagokat egymással szemben saját elkülönült egyéni jogok és kötelezettségek terhelik, így képesek egymással szemben külön-külön is szerződést szegni.

Jó, hát nem ismerjük a részleteket. De alapvetően a szerződést kell vizsgálni. Ha perre viszed a dolgot, a bíróság is azt fogja vizsgálni, nem valami mást.

Hát ennél ez egy cseppnyit bonyolultabb, de majd meglátjuk.

„a kérdés az, hogy ki szegett szerződést”
Hát mindenki, így te is. Ha egyvalaki hibázik, ki kell rúgni mindenkit - ezt írtad alá. Máskor, aláírás előtt jobban el kell olvasni a szerződést.

Köszi, de nem is az elállás jogossága a kérdés, hanem az, hogy ki szegett szerződést. Nyilván ebből eredeztethetők majd a felelősségek is. Szerintem én nem szegtem, de a támogató szerint meg mindenki szerződést szegett. Az eset valóban bonyolult, ezért próbáltam egyszerűsíteni egy elméleti kérdésre.
Azért köszönöm!

ld,

Szerintem azért, mert így vállaltad azzal, hogy egy (1) szerződést kötöttél. Attól el lehet állni, ha nem teljesül teljes egészében, de félig nem lehet elállni egy (1) szerződéstől.
Közös lónak...

És miért van igaza szerinted?

Rossza a kérdések. A valódi kérdés az, hogy igaza van-e a támogatónak. Igen, igaza van.

Köszönöm a választ! Próbáltam az elméletre korlátozódni, azt hittem úgy egyszerűbb. Egy konzorciumi támogatási szerződésről van szó, amiben a konzorciumi tagok feladatai, költségvetése pontosan meg van határozva. Egy bizonyos konzorciumi tag feladatai szabálytalanul lettek végrehajtva, emiatt a támogató a szerződéstől elállás melett döntött. Ellenben a támogató nem állapítja meg az adott tag felelősségét, hanem oszthatatlan projektről ír, és arról hogy minden tag felelős. A konzorciumi szerződés egyébként az egyetemleges kötelezettséget és felelősséget kizárja, ezt a támogató elfogadta. A támogatási szerződés nem teszi lehetővé, hogy egyik tag a másik feladatait elvégezze, ehhez a szerződés módosítása szükséges. A kérdés arra vonatkozott, hogy jogilag nem önellentmondás-e, hogy egy ilyen támogatási szerződés alapján, ahol a tagoknak konkrét dedikált feladataik vannak és ettől a szerződés keretében el sem térhetnek, a támogató végső soron egyetemleges kötelezettséget és felelősséget akar megállapítani? Ha a támogató nem engedi meg, hogy egy másik tag feladatát elvégezzem, akkor elvárhatja-e tőlem, hogy annak a feladatnak is kötelezettje legyek?

Oszthatatlan a szolgáltatás, de az azt teljesítők "részfeladatai pontosan meg vannak adva és el vannak határolva egymástól." ?
Érdekes.
Az elméleti fejtegetés helyett a válaszhoz sokkal jobb lenne egy érthető és konkrét tényállás. Mi az igazi problémád?

Üdvözlet!
Oszthatatlan szolgáltatást teljesít több kötelezett egy közös szerződés keretében, amiben a kötelezettek részfeladatai pontosan meg vannak adva és el vannak határolva egymástól. Egyetemleges kötelezettség esetében jogosult-e bármely kötelezett a másik kötelezett feladatait végrehajtani, vagy ehhez ki kell kérnie a szolgáltatás jogosultjának hozzájárulását?

Teljesen egyetértek!
.
Nehogy még ti legyetek megsértődve mert levonják a több tizmilliós tartozásból a részletet.
.
Örüljetek hogy nem az egészet kell kifizetni(feltéve ha a bíróság az elévülésnek helyt ad. Ami azért még kérdéses.

„ezért dráma az ilyen helyzet a mai jog világában.”
Dráma. Az. A nem kifizetett tartozás inkább az szerintem...

Igen, fogalmam sincs, hogy jön ki a matek a végrehajtónál külön-külön (mikor egyetemlegesen felelünk). Megvárom, míg válaszol a végrehajtó az elévülési kifogásomra és rákérdezek majd náluk, mert ezidáig senki sem tudta a választ. Hiába évült el, míg nincs, bírósági ítélet a kezemben, sajnos végrehajtanak. Kértük a végrehajtás felfüggesztését is, de a bíró még nem adta meg a perben (nem tekinti soron kívülinek a kérést, hagy vonjanak addig is). A rosszhiszemű követeléskezelőnél még „csak” 26m a volt az össz-tartozás. A végrehajtó is jogalap nélkül „gazdagodik” (jelenleg nem, mert még nincs jogerős ítélet a követelés elévüléséről), ezért dráma az ilyen helyzet a mai jog világában.

drbjozsef

„Tényleg fogalmad sincs, hogy most 37 millióval tartoztok, vagy 59 millióval?”

Ezen a szinten szerintem már édesmindegy.
A hitelezők úgysem fogják soha viszontlátni a pénzüket. :-O

Hunika,

Ezt az iratok nélkül bajosan tudjuk mi megmondani.

Tényleg fogalmad sincs, hogy most 37 millióval tartoztok, vagy 59 millióval?

Sajnos, az ügyvéd sem tudta. Közös szerződésekből származik a követelés és mivel egyetemlegesen felelünk, ezért nem értem, hogy miért így jöttek ki az összegek.

Ha 2 külön ügy akkor nem.

Nem kellene ügyvédet fogadni?

A kérdés erre irányult: A végrehajtási lapokon névre szólóan 37m és 22m végrehajtási összegek szerepelnek. Ezt, hogy kell értelmezni? Összeadják vagy, ha egyik teljesülne, akkor levonják a másikból?

Egyébként nem is kérdeztél semmit.

Jaj. Nincs ügyvéded?

Tiszteletem! Kérdezném, hogy bankos ügyletben ketten (házaspár) vagyunk benne. Egyetemlegesen felelősek (közjegyzői okiratban). Zálogkötelezett (1/1 tulajdonos) és adós. A végrehajtási lapokon névre szólóan 37m és 22m végrehajtási összegek szerepelnek. Ezt, hogy kell értelmezni? Összeadják vagy, ha egyik teljesülne, akkor levonják a másikból? Egyébként elévült a tartozás tavaly (letelt az 5 év a felmondástól, és nem volt közben végrehajtási cselekmény), idén lett jogerősen jogútód a követeléskezelő (nemperes eljárásban) és utána végrehajtásra adta. Per lett már beadva (21.12.hó) elévülésre és jelzálogtörlésre, de vonni akarják az egyikünk nyugdíját (gondolom, jön majd utána a másik levonás is). A Vht. 41§. még nincs lefutatva, de tegnap feladtam a végrehajtónak levélben egy kérelmet az elévülésre hivatkozva. Köszönöm a válaszokat előre is!

Ha nem fellebbez,akkor sinen vagy mindkét adóssal.

Az alperesnek nincs keresete - a tiédnek meg helyt adtak. :) De értjük.