Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Azt még tegyük hozzá, hogy a végrehajtó árverését nem szokás aukciónak hívni.

benő1
A törvény így fogalmaz:
A végrehajtó az árverési vevő kérelmére akkor intézkedik az ingatlan birtokba adása iránt, hogy ha a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.
Döntsd el magad, hogy az adós értesítése a kiürítés időpontjáról valljon intézkedés-e.

Köszönöm gerbera317,ez elkerülte a figyelmemet.

Köszönöm drbjozsef.

bementem a végrehajtóhoz érdeklődni.ahol azt a tájékoztatást adták,hogy szeptember 2-től fogják küldeni az értesítőket.mondták ha akarok nyugodtan nyújtsak be kifogást.rövid eszmecsere után eljöttem és úgy döntöttem inkább írok a bíróságnak egy levelet.meglepő gyorsan kaptam választ(2 héten belül) és azt írták,hogy ha a levelem kifogásnak szántam akkor fizessek be 15000 ft eljárási illetéket.mivel a végrehajtó mulasztása,csak végrehajtási kifogás keretében vizsgálható....piszkáljam a "LEO" bajszát vagy várjam ki a szeptembert..nagy dilemma

Leírom az én tapasztalatomat, ha valakinek a segítségére lehet:
Az én végrehajtóm az értesítést most júliusban kiküldte (a jegyző részére megküldött tájékoztatástól a 60 nap már márciusban letelt), a kilakoltatást szeptember 10-re tűzte ki. Szóval ő az "intézkedést" a kilakoltatásra értelmezi, az értesítésre nem.

„ő az intézkedést a kilakoltatásra értelmezi, az értesítésre nem.”
És ez így van rendjén. A jegyző tájékoztatása nem a kiürítés iránti intézkedések körébe tartozik, hanem egy olyan tájékoztatás a jegyőnek, aminek a megtételét a törvény írja elő a végrehajtó számára. Egyébként ez a jogszabály szövegéből is következik: 154/A. § (12) A végrehajtó az árverési vevő kérelmére (...) akkor intézkedik az ingatlan birtokba adása iránt (...), ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt. - Tehát a kiürítés iránti intézkedés-sorozat a jegyző tájékoztatása után kezdődik. Megjegyzem, eddig senki nem állítota ennek az ellenkezőjét.

K.Anna_2013
"a jegyző részére megküldött tájékoztatástól a 60 nap már márciusban letelt" tehát az 57/2020.(III.23)Korm. rendelet hatályba lépése előtt lejárt a jegyző 60 napja.
Vélhetően ezért tűzte ki a vh. kilakoltatást szept.10-re.

Tisztelt Fórum!

Ismét segítséget szeretnék kérni,birtokba vétellel kapcsolatban.A jegyző értesítése utáni 60 nap szeptember 5én jár le. Tudomásomra jutott,hogy az adós levélben kérte a végrehajtót,hogy okt.ig ne jelöljön ki időpontot a kilakoltatásra.Kérdésem,nekem kell kérni ismét a birtokba vétel időpontjának kijelölését,vagy automatikusan a 60 nap letelte után megküldi a végrehajtó? Ha az adós kér halasztást,arról a végrehajtó maga dönthet,hogy megadja vagy nem?

„kérte a végrehajtót,hogy okt.ig ne jelöljön ki időpontot a kilakoltatásra”
Ez életszerűtlen kérelem, legalábbis ebben a formájában. Ilyen jellegű halasztást akkor szokás kérni, ha az adós biztosan tudja, hogy a halasztás időpontjáig meg tudja oldani az elköltözését. Ekkor viszont a kérelem szövegezése is ehhez igazodik, nevezetesen: nyilatkozik, hogy x időpontig önként el fog költözni, és kéri, hogy addig ne kerüljön sor kényszerintézkedésre. Nem tudom, érthető-e a különbség.
Mondanom sem kell, hogy az ilyen kérelmet a végrehajtó nem köteles figyelmbe venni, mivel halasztást csak a 140. § (4) szerint lehet hatályosan kérni. Azonban nincs akadálya annak, hogy a végrehajtó a kérelmet figyelembe véve, például egy szeptember 18-ra tervezett kiürítést inkább október 6-ra tűzzön ki.
Egyébként pedig, a végrehajtót igenis sürgetni kell, hogy tegye meg az intézkedést, mert "automatikusan" nem biztos, hogy megteszi.

Köszönöm válaszát,igen,értem a különbséget. Megfogadom tanácsát,sürgetni fogom a végrehajtót.Kértem időpontot,személyesen talán sikerül megtudnom azt is,hogy milyen jellegű a kérelem.

Sziasztok kedves Fórumozók, érdeklődnék vajon a jogerős ingatlan árverés utan mennyi idővel kéne a végrehajtónak a pénzfelosztasi tervet elkészíteni illetve a vegrehajtast kérőnek fizetni? Köszi a válaszokat

@zsuba1:
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
171. § (1) Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, [...]

Az utalás pedig előbbitől (pl. van-e jogorvoslat) is függ.

Ennek egyenként mi köze a vevő jogaihoz?

Sziasztok,
folyamatos árverésen licitáltunk és nyertünk meg egy házat amely árverezése már 4 éve indult.
A végrehajtó másnap már jelezte, hogy az adós pert indított a végrehajtás megszüntetéséről. Már van tapasztalata, évekig húzza az árverés elnapolását, de nem fizeti ki az adósságát. Nem tudjuk, hogy az árverés lejárta előtt vagy után. Ez számít, hogy mikor adja be a jogorvoslatot?
A végrehajtó a jegyzőkönyv aláírását is elhalasztotta, félünk, hogy visszautalják az előleget is, de attól is hogy aláírjuk a jegyzőkönyvet, befizetjük az összeget és évekig tarthat a pereskedés.
Van valakinek ilyen tapasztalata. Mit javasol, mit tegyünk?
Egyáltalán milyen alapon lehet benyújtani az adósnak a pert, ha nem tisztázza az adósságát?
Az ingatlanon van haszonélvezeti jog is ami törölhető mert a jelzálog után kötötték szerződéssel. Erre tud fellebbezni az adós?
Előre köszönjük a válaszok.

Folyamatos árverést nem lehet megnyerni, legfeljebb nyitó vételi ajánlatot lehet tenni. Megnyerni az így kiírt ismételt árverést lehet csak.
A végrehajtó nem függesztheti fel saját hatáskörben a végrehajtást, tehát az árverést (az aláírást) meg kell tartania. Más persze, ha a perben eljáró bíróság függeszti fel, de ezt nem írod.

sziasztok,

Elöljáróban annyit, hogy nem vagyok a téma szakértője, de egy ideje próbálok minél jobban tájékozódni a témában. Minden építőjellegű hozzászólásért köszönet.

Az árverési hirdetmények között találtam egy 1/1 tulajdoni hányadú, tehermentes, beköltözhető ingatlant amin viszont van haszonélvezeti jog. A hirdetmény a Vht. 137. § (2)-ra hivatkozik, hogy törölve lesz. Addig tiszta a dolog, hogy licitálok a kereteimnek megfelelően és vagy megnyerem vagy nem.

Ha megnyerem az árverést, utána jönnek a kérdőjelek..
Van 15 napom kifizetni, ezt nyilván teljesítem. Viszont a haszonélvezeti jog törlését nekem kell kezdeményeznem? vagy az "automatikusan" a végrehajtó által megtörténik?
Az árverés szeptember végén ér véget. Van rá esély hogy még idén hozzájussak az ingatlanhoz - a legrosszabb forgatókönyv szerint?

Ha jól értelmezem az eddig olvasottakat, akkor ideális esetben a fizetést követően 30 nappal hozzájuthatok az ingatlanhoz, amilyen esetet itt nem nagyon találtam.
Az előző postok között jellemzően szereplő 6 hónap halasztást mikortól kell számolni? Az már az árverés alatt is ismert tényező, vagy a fizetéstől érdemes számolni vele esetleg csak utána indul el?
Ha ez a 6 hónapos halasztás nem minden esetben létezik, és csak a 60 napos jegyzői értesítést kell kivárni, akkor is átcsúszik november 30-ig kb ami pedig már a téli moratioriumban benne van és buktam a dolgot idénre?

Tudom valahogy ezt a folyamatot segiteni? Vagy tudtok ajánlani olyan jogi képviselőt aki ebben tudna segiteni?

„haszonélvezeti jog törlését nekem kell kezdeményeznem?”
Nem.
„Van rá esély hogy még idén hozzájussak az ingatlanhoz?”
Van. De hogy mi lesz ténylegesen, ahhoz keress fel inkább egy jósdát.
„ideális esetben a fizetést követően 30 nappal hozzájuthatok az ingatlanhoz”
Fogjuk rá, de ha ez vizsgán hangzik el így, akkor bukta van.
„6 hónap halasztást mikortól kell számolni?”
Milyen 6 hónap? Van ilyen a hirdetményen? Mert ha nincs, akkor halasztás sincs.
„november 30-ig kb ami pedig már a téli moratioriumban benne van és buktam a dolgot idénre?”
November 15. Igen, bukhatod. Egyébként "goto jósda".
„Tudom valahogy ezt a folyamatot segiteni?”
Lelépési pénzzel, esetleg.
„tudtok ajánlani olyan jogi képviselőt aki ebben tudna segiteni?”
Nem.

Kedves Fórumozók!

A Vht. 182.§-ának praktikus oldalról való értelmezéséhez kérnék segítséget.

Az ingatlant januárban vásároltam árverésen, de a téli moratórium, majd a veszélyhelyzet miatt csak most szeptemberre tűzték ki a kilakoltatást. Az adós sajnos egyáltalán nem együttműködő. A végrehajtói iroda munkatársai és én is beszéltem már vele, de mintha nem lenne hajlandó felfogni, hogy további halasztást már nem kérhet. Gyanítom, hogy a végrehajtói birtokbaadás/kilakoltatás napjáig nem fogja összepakolni és elszállítani az ingóságait.

Mi lenne ilyenkor a legideálisabb forgatókönyv? Jól gondolom a következőket?

1. Kilakoltatáskor a végrehajtó jegyzőkönyvbe veszi az ingóságokat, fotókat készítünk, lecseréljük a zárat. (A Vht. másik lakásba vagy raktárba való szállítást ír, de ez számomra is körülményesebb lenne, mint az ingatlanban hagyni a dolgokat.)
2. 60 napig köteles vagyok megőrizni őket.
3. a) Ha az adós 60 napon belül jelentkezik értük, akkor átadom neki elszállításra, amiről jegyzőkönyvet készítünk.
4. b) Ha az adós 60 napon belül nem viszi el őket, akkor szabadon rendelkezhetem fölöttük (eladhatom, megtarthatom, kidobhatom őket).

Köszönöm előre is a pontosítást (ha rossz a jogértelmezésem), tanácsokat!

K.Anna_2013
Nem vagyok szakértő,a tapasztalataimat tudom megosztani.
Lakatost,rakodókat neked kell biztosítani.
Fogyasztásmérőket fényképezd le,jegyzőkönyvbe rögzítsd,két tanúval írasd alá,a vh-tol függetlenül.
A 60 napot felejtsd el,30 napig vagy köteles tárolni az
ingóságait.Ha az ingatlanban van garázs oda pakoltasd a dolgait.Tértivevényes levélben szólítsd fel,hogy előzetes időpont egyeztetést követően egy alkalommal 30 napon belül elszállíthatja a holmiját.

@benö1: A 30 nap tárolási idő 2020.07.16-tól 60 napra változott.

Vht. 182. §
(2) [...] az ingóságokat 60 napig köteles tárolni, ezt követően megszünteti az ingóságok további őrzését, és az ingóságok megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik.

Köszönöm Grave7, elkerülte a figyelmemet a módosítás.

Köszönöm a válaszokat! Igen, most azt is kiszúrtam a törvényben, hogy az ingóságok megsemmisítésére vagy hulladékként való elszállítására ír csak lehetőséget. Szóval mindenképpen lomtalanítókat kell hívnom, és az ő számlájuk - gondolom - igazolja majd, hogy hulladékként elszállíttattam az ingóságokat.
Igen, garázs van az ingatlanban, de nem tudom, oda befér-e minden.
Mindenesetre a hétvégén megpróbálom ismét megkeresni az adóst személyesen. Azzal, hogy nem vesz tudomást az ügymenetről, csak saját magát hozza nagyon kellemetlen helyzetbe. De az is lehet, hogy a vírus második hullámában és újabb könnyítő intézkedésekben reménykedik. (Amire a mostani kormány-bejelentések alapján van esély...)

Nem kell az adóst felszólítani, főleg nem tértivevényesen. Az egész kilakoltatás arról szól, hogy a végrehajtó kitessékel onnan mindenkit azzal, hogy ha nincs hová vinni az ingóságokat, akkor az árverési vevő köteles azok elhelyezéséről gondoskodni, amire két lehetőség van: 1) minden a kiürített ingatlanban marad, 2) mindent egy meghatározott helyre elszállíttat a vevő, de azt akkor és azonnal. Azt, hogy az őrzési kötelezettség megszűntével mit tesz a vevő a cuccokkal, nem ellenőrzi senki, és az adós sem indíthat ilyen irányú pert (ld. 182. § (2), amely szerint az ingóságok elhelyezéséről az adós költségére és veszélyére az árverési vevő gondoskodik - magyarán, minden kockázat az adósé). A 60 nap valóban újdonság.

Ja, az lemaradt végül, hogy az adóst a végrehajtó tájékoztatja az elszállítási kötelezettségéről és a az összes eddigi és jövőbeni esetleges mulasztása jogkövetkezményéről.