Végrehajtási jog

Igen visszaél a jogával.

Azt hiszem zárható a topic, a konstruktív hozzászólásokat köszönöm.

Drjozsef tudom, hogy mi az árverés. Az itt nem volt kérdés, mert nincs, azt ti kavartátok ide. Az nem életszerű, hogy valaki megveszi úgy, hogy nem tud vele mit kezdeni, azaz nem hasznosíthatja stb. Tehát ez elméleti jogi megoldás. Senki nem hülye, hogy eladja áron alul. És itt vissza is kanyarodunk az eredeti kérdéshez, mivel azt írtam, azért kérdezem, mert nem akar a többségi tulajdonos rosszul járni más tartozása miatt. És én még mindig azt mondom, hogy pont ezért közöm van az ingatlanon fennálló tartozáshoz is, nyilván nem a vhjogusult anyja nevéhez.

Oligaga írta nem én, hogy a vht 161 szerint kérhetem. Arra reagáltam

„A vételnél árverés hatállyal meg neki kell kérni többek közt, amit nem fog, ha nem jár jól.”

Az ráadásul csak akkor megy, ha MINDEN fél, vagyis az adós és az ÖSSZES végrehajtást kérő megegyezik, ami több tartozás, sok vh kérő esetén a gyakorlatban lehetetlen.
Másrészt mi a francot gondol? Több a tartozása, mint a része értéke, és jól akar járni? Ez hülye. Erősen kellene alárúgni, hogy felébredjen a csipkerózsika álomból.
De majd egy árverés a helyére teszi, tekintve, hogy egy 1/16 rész rajtad kívül senkinek nem lesz érdeke, és lófaszt se fog kapni érte, nem rendes piaci értéket, és még több marad a tartozása. El van tévedve kurvára emberünk.

Nem, a végrehajtónál nem kérheti, a tulajdonostárs nem fél a végrehajtásban, ahhoz neki semmilyen köze nincs.
Kérheti, ahogy osztap írta, bíróságon a közös tulajdon megszüntetését.

Ha több a tartozás, mint a tulajdonrész értéke, ÉS a tulajdonos pénzt szeretne látni - na, az sehogy se megy.
Ha nem tudja, vagy akarja kifizetni a többlet tartozást, ÉS a vevő értelemszerűen tehermentes tulajdont venne - na az se megy sehogyse.
Ilyen esetben csak az árverés jöhet - abból viszont az adós egy kanyit sem fog látni.
(Még ha fel is ajánlanál neki "zsebbe" valamennyi pénzt, akkor sem tud mit csinálni, mert ha több a tartozása, és azt nem tudja/akarja megfizetni, akkor a tulajdonrésze nem lesz tehermentes, csakis árverés esetén, ahhoz meg nem kell a beleegyezése, segítsége.)

Ez ilyen dolog. A saját részedet - feltehetőleg valamennyire áron alul - bármikor eladhatod bárkinek, és akkor vesződjön a vevő a maradék 1/16 megszerzésével. Ez az amit osztap mondott : vagy pénzt, vagy időt vesztesz. Más megoldás nincs.

Persze, mindez érdekes, de az eredeti kérdésedtől messze vezetett : az adós tartozásaihoz nincs közöd, és nincs módod részleteket megtudni arról (kivéve, ha az adós mondja meg önként).

*mármint a társtulajdonos nem kérheti szerinte

A végrehajtó azt mondja, hogy vht. 161 alapján nem kérhetem a végrehajtást, csak a vh jogosultak.
A vételnél árverés hatállyal meg neki kell kérni többek közt, amit nem fog, ha nem jár jól.

„Drjozsef én is azt írtam, hogy ehhez köze van a végrehajtónak. De ez amit írsz egyben azt is jelenti, hogy árverési vétel hatálya esetén ha pl. 50 ezer az árverési vétel során befolyt összeg akkor ugyanúgy mint árverés esetén, ha több vh jogosult és több tartozás is van amit nem lehet már kielégíteni, akkor a többi "így járt"? Ebben az esetben ez a folyamat hogyan indul? (Ha van vevő.)”
Röviden: igen, a többi így járt.
Hosszan: ha 50 ezer a bevétel az árverésből, akkor azt a Vht. szabályai szerint elosztják a végrehajtó és az adósok között. Ha nem elég mindenre, akkor az adós többi vagyontárgyára, jövedelmére folyik tovább a végrehajtás.
De ehhez neked, mint az ingatlan többség tulajdonosának, soha, semmilyen szinten nincs és nem is lesz közöd, sem jogi, sem morális, sem egyéb érdeked.

„Az a baj, hogy a többségi tulajdonos van rossz helyzetben meg a vevő.”
Szerintem rossz irányból közelítesz. Ha a vevő komolyan gondolja, akkor az adás-vétel előtt vagy után árverésen meg tudja venni a maradék 1/16-ot. Ha nagyon szeretnéd, kérd a végrehajtótól a Vht. 161.§ szerinti árverést: az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el.

Az a baj, hogy a többségi tulajdonos van rossz helyzetben meg a vevő.

A per meg az árverés szerintem, ha senki nem akadékoskodik, durván 9-12 hónap. A nagyobb tulajdonos eldöntheti, hogy az idő vagy a pénz fontosabb.

Az nyilván nem várható, hogy kifizesse a tartozását. Ez neki nem érdeke.

A per időben mennyi idő előreláthatólag?

De értem, köszönöm.

Azért akartam tudni a tartozását mert azzal lehet kvázi "kalkulálni" egy vételár kialkudásakor.

Igen az a helyzet, hogy a nagyobb tulajdonostárs nyilván nem akar a másik tartozásai miatt rosszul járni, ő meg olyan pénzt akar, ami neki nem jár. A tartozás még bőven sok.

Igen, nemcsak a költségek, hanem az idő is, mert ez nem két hónap gondolom.

„Először is, az 1/16-os tulajdonos fennálló bejegyzett végrehajtási jog esetén nem adja csak úgy el a részét. Vagy árverés, vagy árverés hatálya alatt, a végrehajtó közreműködésével lehetséges ez. ”

Ez így nem pontos. Az 1/16-os tulajdonos bármikor, bárkinek eladhatja a tulajdoni hányadát, annyiért, amennyiért megveszik tőle, DE végrehajtási joggal terhelten. HA tehermentesen szeretné eladni, AKKOR vagy kifizeti a tartozást, vagy kérelmére a végrehajtó árverési vétel hatályával adja el (DE kell a végrehajtást kérő beleegyezése, ha nincs teljes térülés), vagy árverésen adják el (DE csak akkor, ha a végrehajtást kérő kéri).

Hogy a vevő csak 1/1-es, tehermentes ingatlant venne, az 1/16-os nem akarja kifizetni a teljes tartozást, a vh. kérő nem kéri az árverés kiírását, de nem is egyezik bele az árverési vétel hatályával történő értékesítésbe, a 15/16-os tulaj meg nem akarja kifizetni az 1/16 vételárrésze feletti tartozást? Az baj. Mert akkor a 15/16-os tulajdonosnak szerintem csak egy útja van: Közös tulajdon megszüntetése iránt pert indít az 1/16-os tulaj ellen, kérve az egész ingatlan árverési értékesítését. Az a Vht. szabályai szerint történik, ezért a vh. jogot a végén törlik. Azon bárki licitálhat, pl. a 15/16-os tulaj, vagy akár a vevőjelölt is. Aki megnyeri a licitet, annak lesz 1/1 tulajdonjoga, tehermentesen. Mi ezzel a gond? A költségek. Sem a bíróság, sem a végrehajtó nem dolgozik ingyen.

Itt az a probléma, hogy kijelentette a társtulajdonos, hogyha nem kap pénzt, nem írja alá az adásvételit. Erről a kiindulási helyzetről kell megoldást találni.

Jól értem, hogy ilyenkor közösen kell megállapítani a becserteket?

Drjozsef én is azt írtam, hogy ehhez köze van a végrehajtónak. De ez amit írsz egyben azt is jelenti, hogy árverési vétel hatálya esetén ha pl. 50 ezer az árverési vétel során befolyt összeg akkor ugyanúgy mint árverés esetén, ha több vh jogosult és több tartozás is van amit nem lehet már kielégíteni, akkor a többi "így járt"? Ebben az esetben ez a folyamat hogyan indul? (Ha van vevő.)

„Oligaliga az a baj, hogyha hozzájárulna az eldashoz, ismétlem nem akarom a részét eladni. Akkor is maradna tartozás. A vevő vh mentes ingatlant szerezhet.”

Persze. Naná. Az ingatlan tehermentes lesz, árverési vevő esetén nem is lesz az jogutód, az adós további vagyonelemeire, jövedelmére tovább folytatódik a végrehajtás a fennmaradó tartozásra. Ehhez a tulajdonostársnak pont semmilyen köze nincsen.

Értem.
Értelmezési probléma van.

Ez a passzus nem arról szól, hogy KELL tájékoztatni bárkit is. Hanem arról, hogy HA kell, akkor HOGYAN KELL.

Felhívom a figyelmed a "valamennyi szükséges tájékoztatást" kitételre, ami még véletlenül sem azt jelenti, amit a tulajdonostárs, vagy bárki szeretne, hanem arra, amit a Vht. a végrehajtó számára előír. Például az árverési hirdetményt. Azt meg kell küldenie, és azt eszerint kell megküldenie. Mást nem nagyon kell neki küldenie.

Oligaliga az a baj, hogyha hozzájárulna az eldashoz, ismétlem nem akarom a részét eladni. Akkor is maradna tartozás. A vevő vh mentes ingatlant szerezhet.

Vht 140/b

„Szerintem ez nem puszta pénzügyi érdek.”

Várj. Te egész eddig jogi érdeket kérdeztél.
Olyan nincs.
Pénzügyi, morális, tárgyalástaktikai, és efféle érdekek persze lehetnek. Csak ezek nem érdekelnek senkit rajtad kívük, kiváltképp a végrehajtót.

(Megjegyzem, az elektronikus árverési rendszerben fent lévő árverések esetén a hirdetményben egészen részletesen benne van minden adat. Szerintem még sok is, az árverés szempontjából szükségtelenül sok adat az adósról és a tartozásról, pláne annak fényében, hogy az árverési vevő tehermentesen, eredeti szerzésmóddal szerez, ezek őt mind egyáltalán nem érdeklik, nem befolyásolják egyáltalán az árverést)

„Akkor?”

Először is, az 1/16-os tulajdonos fennálló bejegyzett végrehajtási jog esetén nem adja csak úgy el a részét. Vagy árverés, vagy árverés hatálya alatt, a végrehajtó közreműködésével lehetséges ez. Ekkor a részére jutó vételár vagy leütési ár lesz az ingatlan végrehajtásából a megtérülés, ez a végrehajtóhoz folyik be, ő intézi a többit (több vh kérő esetén felosztási terv, etc...)

Mindezekhez adott esetben szükség lehet a tulajdonostárs (te) kérelmére, beleegyezésére - de arra, hogy te bármit is ismert a tulajdonostársad tartzozásairól, mértékéről, összegéről, bármilyéről, az teljesen szükségtelen.
Megintcsak : a fenti eljárások esetében is indifferens ezek ismerete.